TÖRTÉNETI ÉS MŰVELŐDÉS- MŰVELŐDÉS-TÖRTÉNETI HÁTTÉR
5. A KIADÓK SZEREPE A MAGYAR–SZLOVÉN A MAGYAR–SZLOVÉN
KÖNYVKIADÁSBAN
5. 1. Az Európa Könyvkiadó és a Pomurska založba (könyvkiadó) szerepe a magyar és szlovén szépiroda-lom fordításának kultúraközvetítésében
A szlovén irodalom fordításban a következő magyarországi kiadóknál jelent meg: Jelenkor, Senca, Európa, József Attila Kör (JAK), Napkút, BabelPress, Átjáró, Magyar Napló, Czupi Kiadó, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Blesok, GeniaNet Kiadó, Kijárat Kiadó, Ráció Kiadó, Univ Kiadó, Blesok, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület stb., ill. AB-ART (Szlovákia). A legtöbb lefordított szlovén szépirodalmi mű magyar nyelven Budapesten, az Európa Könyvkiadónál jelent meg, Szlovéniá-ban pedig a magyar irodalom szlovén nyelven a Pomurska založbánál.
A megelőző 20 évben számos kiadó vállalta fel a magyar és szlovén szépirodalom kiadását mindkét országban.
Az Európa Könyvkiadó nagy hagyományokkal rendelkező magyar irodalmi könyvkiadó. 1946-ban alapították Új Magyar Könyvkiadó név alatt. 1948-tól tevékenysége főképp a szovjet irodalom közvetítésére szorítkozott. 1955-ben szervezték újjá a magyarországi szépirodalmi kiadókat, az Új Magyar Könyvkiadó tevékenységi köre bővült, ezentúl a világirodalom egésze ennek a kiadónak a gondozásában jelent meg.
1957-ben a kiadó felvette az Európa nevet.
A kiadó a szépirodalom elterjesztését tűzte ki célul, számos szépiro-dalmi sorozatot jelentetett meg, így a Diákkönyvtár, a Világirodalom klasszikusai és a Népek meséi sorozatot. 1958-ban indult a legfrissebb világirodalmi alkotásokat bemutató Modern Könyvtár és az egyes nem-zeti irodalmak modern novellatermését reprezentáló Dekameron soro-zat. 1966-ban kezdte meg az Európa Zsebkönyvek kiadását. Az Európa Könyvkiadó 1993 óta száz százalékos magyar magántulajdonban lévő, korlátolt felelősségű társaságként működik. Évente mintegy 180–200 új
könyvet jelentet meg 1 millió körüli példányszámban; ezek 20–30 nem-zet irodalmát, illetve 15–20 nyelvet képviselnek.
Jože Hradil műfordító és a Pomurska založba nevű könyvkiadó szerkesztője a következőképpen írta le Sorsdöntő szavak, szlovén–
magyar irodalmi kapcsolatok című tanulmányában a szlovén és magyar kiadók együttműködését, valamint az Európa Könyvkiadóval való kap-csolatteremtés lehetőségét: A szlovén kiadóknak készülő recenziók, lektori jelentések és más írások a magyar irodalmi alkotásokról látszó-lag jelentéktelen tevékenységnek számítottak, némelyik mégis érdeklő-dést keltett, és hatására újabb fordítások láthattak napvilágot. Az irodal-mi művek kiadását Szlovéniában is nagymértékben meghatározza az egyes kiadók szerkesztői politikája. Az olvasók, vásárlók többnyire a világnyelveken írt, úgynevezett nagy irodalmi alkotásokat keresik, a kiadók ezért ezeknek a kiadását helyezték előtérbe. Az angol és az ame-rikai, a francia, a német irodalom és néhány olasz szépirodalmi mű ka-pott nagyobb hangsúlyt, de velük a kör be is zárult. Az ismeretlen ma-gyar irodalom is a kelet-európaiság, tehát a kevésbé érdekes irodalom bélyegét hordozta magán.
A rókaravaszul alkalmazkodó és karizmatikus politikus, Josip Broz Tito Jugoszláviában szélesebbre tudta nyitni az államhatárokat, és ezzel utat nyitott a nyugat-európai térségek felé, megfelelő terepet biztosítva majdnem minden nyugati irodalmi mű számára. Csak úgy záporoztak a fordítások. A külföldről érkező irodalmi műveket többnyire nem cenzú-rázták. Amit bárhol máshol a világon az olvasók a kezükbe vehettek, az eljutott hozzánk szlovénul. Kivétel volt persze a szlovén emigránsok irodalma vagy a hallgatásra ítélt hazai alkotók műveinek sora. A ma-gyar határ közelében, a Pomurska založba nevű kicsiny könyvkiadóban olyan újdonságokkal is szerettünk volna érvényesülni, amellyel más szlovén kiadók nem álltak elő. Úgy gondoltuk, az lesz a legjobb, ha az olvasóinkhoz azoknak a magyar irodalmi alkotásoknak a közvetítésével kerülünk közelebb, amelyek a világ más országaiba is eljutottak. Tud-tuk, hogy a magyar klasszikusok, Jókai, Gárdonyi, Mikszáth, Molnár alkotásainak közvetítésével kell kezdenünk. Ennél a kicsiny kiadónál, amelyet akkor Jože Vild vezetett, kiötlöttük a megoldást. A kiadó veze-tője egy munkatársával eljött Budapestre, és csak úgy az utcáról bement egyenesen a New York kávéház melletti épületbe, az Európa Könyvki-adóba. Felkeresték a kiadó igazgatóját, Domokos Jánost, és azonnal megállapodtak abban, hogy a két kiadó egymás íróinak munkáit fogja
publikálni. Miért is ne, mondták, jó ötletnek látszott az államhatár két oldalán élő magyar és szlovén kisebbség kontextusában gondolkodni. A találkozó eredménye: az Európa Könyvkiadó és a Pomurska založba bibliográfiája. A kötet az 1964-től 1984-ig tartó időszakra vonatkozó adatokat foglalja magába, és olyan irigylésre méltó mennyiségű címet tartalmaz, hogy érdemes lenne kiállítani, igazolandó a két könyvkiadó példaszerű együttműködését.
Jože Hradil műfordító és szerkesztő véleménye szerint az Európa Könyvkiadó az említett időszakban pontosan harminchat (36) magyar nyelvre fordított szlovén művet adott ki, a PZ-nél pedig ötvenegy (51) alkotás látott napvilágot szlovén köntösben – olvashatjuk a bibliográfiá-ban. A magyar klasszikusok kincsestárából szlovénul napvilágot látott kötetek szerzői közül itt csak a legfontosabbakat sorolom: Petőfi Sán-dor (Az apostol), Radnóti Miklós, Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Molnár Ferenc, Zilahy Lajos, a fiatalabb generációból: Illyés Gyula, Német László, Illés Béla, Szerb Antal, Ta-mási Áron, Weöres Sándor, Lator László, Fejes Endre, Kertész Ákos, Moldova György, Lakatos Menyhért, Jókai Anna, Passuth László. Ezek a nevek bizonyították az olvasóknak, meggyőzték a szerkesztőket, hogy a gazdag magyar irodalom bő forrásai nem száradnak ki, az egyirányú politika sodrása sem rekesztheti el őket, a „szocialista üstben” is jöhet-nek létre kitűnő alkotások. Így jutottunk a szerkesztőségben arra a felis-merésre, hogy megkezdhetjük a kortárs szerzők bemutatását is. Az ol-vasók egyre jobban fogadták a legújabb munkákat is, például olyan re-gényeket, mint a Füstös képek vagy a Makra.
A szlovén csomagból – azoknak a műveknek a sorából, amelyeket a Pomurska založba közvetített a magyar olvasókhoz – elsősorban minden idők szlovén költőjére hívom fel a figyelmet, France Prešerenre, valamint a már említett szlovén modern költőóriások és Srečko Kosovel verseire. A közelmúlt irodalmából pedig Ciril Kosmač, Lojze Kovačič, Vitomil Zupan műveire és Kajetan Kovič verseire. (Jože Hradil, 2008:7–8)
A szlovéniai magyar könyvek kiadói közül három évtizedes múltra tekinthet vissza a muraszombati Pomurska založba (Könyvkiadó és Könyvkereskedési Vállalat), amelyet 1954-ben hoztak létre. Ez a kiadó adta ki a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig a szlovén szerzők mel-lett a muravidéki magyar szerzők munkáit is: a Naptár c. évkönyvet és az Összhang c. kétnyelvű antológiát. Felvállalták a kétnyelvű tanköny-vek kiadását is a muravidéki kétnyelvű iskolák számára. Hosszú étanköny-vekig
még a pécsi Jelenkor és a budapesti Európa Könyvkiadóval is együtt-működtek. A hatvanas években veszteségesek voltak, raktáron marad-tak a magyar könyvek, a csekély dotáció nem fedte a kiadás költségeit, ezért a kiadónak új programokat kellett kitalálnia. Mivel nem volt ele-gendő magyar értelmiségi a szlovéniai könyves szakmában a kezdeti időkben, kétnyelvű magyar szerkesztők hiányában az újvidéki Forum és a budapesti Európa Könyvkiadó segített a magyar könyvek megjelente-tésében. A hetvenes években a Pomurska založba országos szintűvé vált, egyaránt nyitott volt a szlovén, a jugoszláv és a magyar kultúra, illetve a muravidéki magyar nemzetiség irányában. Kiadási koncepciói is ezekre a területekre terjedtek ki. A fordításirodalom (magyar–
szlovén) összterméke 81 mű volt a hatvanas évektől kezdve egészen a 80-as évekig. (Zágorec-Csuka Judit, 2007)
A két kiadó szimbiózisa ösztönzést jelentett más szlovéniai kiadók számára is, vagyis nem múlik el olyan év, hogy valamelyik kiadó ne jelentetne meg új magyar művet. Ezt igazolja az a tény is, hogy három magyar alkotó is – Esterházy Péter, Nádas Péter és Krasznahorkai Lász-ló – első díjat kapott a Vilenicai Nemzetközi Irodalmi Fesztiválon.
Említésre méltó még a pécsi Jelenkor és a szlovén Apokalipsa című folyóirat és kiadó együttműködése. Az utóbbi 2004-ben, a 86. számban számos kortárs magyar írótól és költőtől készült műfordítást jelentetett meg: Bertók László, Kovács Ferenc András, Parti Nagy Lajos, Szabó T.
Anna, Szakács Eszter, Tolnai Ottó és Konrád György műveit. Az újon-nan létrejött szlovén kiadók a következők, amelyek magyar szépirodal-mat is kiadnak szlovén fordításban: Franc-Franc, Beletrina és Didakta, valamint a régóta működő Slovenska matica stb.