Mindegyik vizsgált faluban megindult az innovációk beveze-tése (2. táblázat), ezért mondhatjuk, hogy mindegyik helyen ez volt a fejlesztés alapja. Az is kirajzolódik, hogy kisebb-na-gyobb eredményeket sikerült elérni a lokális közösségek ki-építésében, ami szoros összefüggést mutat azzal, hogy a tár-sadalmi krízist is minimum enyhíteni sikerült. Ezt a három mutatót lehet nevezni a sikeresség dimenziónak is, hiszen mindegyik falu eredményeket ért el ezeken a területeken.
Csekélyebb a siker találunk, ha a gazdasági vagy a kör-nyezeti hatások felé irányítjuk figyelmünket. Ezekben a di-menziókban már bőven találunk eredménytelen kezdemé-nyezéseket. Négy olyan falu is található, ahol csak gyenge előremozdulás történt, a valódi fejlődés azonban megkérdője-lezhető. Ennek ellenkezője is megfigyelhető azonban: kiemel-kedik a négy valódi ökofalu.
Összességben a vizsgált és sikereket elérő településeknél négy fő sajátosságot találtunk, amelyek a helyi sajátosságokat figyelembe véve máshol is hasznos példaként szolgálhat. Ezek a következők.
2. táblázat. A kezdeményezések sikeressége*
Település
gyakorlatban megvalósuló innováció lokális közösség kiépülése társadalmi krízis kezelése gazdasági és munkaügyi eredmények gazdasági autonómia elérése ökológia l ábnyom csökkentése
Agostyán + + 0 - - +
* nem valósult meg: 0; részben megvalósult: -; teljesen megvalósult: + Forrás: Saját eredmények
(1) Rövid ellátási lánc kialakítása. A legtöbb helyen közvetlen ellátási láncot találtunk, azaz egy adott mintaboltban vagy termelői piacon jelentek meg a termékek (például Trizsi Ízek) A másik gyakorlat, amikor már a termelő és a fogyasztó között megjelenik egy közbenső lépcsőfok. Ez kisebb közösségekben a helyi kiskereskedelmi egységbe beszállítást, a közétkezte-tés vagy a helyi étterem ellátását jelenti, amelyet egy nagyobb konzorcium (Szatmári ízek, Zempléni helyi termék) vagy az önkormányzat végez. Ezek az opciók webshoppal kombinál-va említésre méltó eredményeket értek el.
(2) Helyi termékek. A helyben termelt egészséges termékek helyben tartott munkaerőt és bevételforrást jelentenek és, ha ezt egyre inkább a piaci működés felé terelődik, a település gazdasági és társadalmi helyzete sokkal kevésbé függ az álla-mi közmunkaprogramtól is, a környezetvédelálla-mi szemponto-kat nem is említve.
Az ökotudatos falufejlesztések sikertényezői és adaptálható elemei 121 (3) Helyi márka kialakulása. A márka kialakulása azért kiemelten fontos e településeknek, mert a kézműves termé-kek fő felvevő piaca a főváros és környező nagyvárosok, ahol stabil vevőkör kialakítása alacsony termelési mennyiséggel és ismeretség nélkül lehetetlen. Gyulaj esetében a Hétpecsétes márkanévvel árusítva jelentek meg a termékek Dombóváron, míg a hernádszentandrási BioSzentandrás termékek nemzet-közileg is ismertek.
(4) Helyi közösség. A sikeres településeken közös pont volt a helyi közösség tudatos építése kulturális és foglalkoztatási programok keretében. A vizsgált falvak számos példát tud-nak mutatni eredményes programokra, és megtanulható tő-lük az is, hogy a kezdeti néhány katalizátor személy hogyan tudja valós települési üggyé tenni a kezdeményezést.
Összegzés
Összességben elmondható: az ökotudatosság az érintett tele-pülések földrajzi adottságai miatt megkerülhetetlen, és ennek a természetes termékek iránt manapság megnövekedett ke-reslet is alapot ad. A falufejlesztések fő motivációját adó társa-dalmi-gazdasági problémák sikeres megoldásához sok külön-böző tényező együttállása kell, amihez azonban széleskörű társadalmi konszenzusra és összefogásra van szükség. Nem lehet egyértelműen meghatározni olyan receptet, amely ga-rantálja a sikert, de kijelenthető: a helyi adottságok széleskörű ismeretével, kiaknázásával és a helyi közösség bevonásával megszülető elképzelések nagyobb arányban eredményesek a lokális települési problémák megoldásában.
A lecsúszó térségek és vidékek fejlesztése a mai magyar politika egyik komoly kihívása, amelyhez a központi és a helyi akaratnak együttesen kell meglennie. A forráshiányos, társadalmi krízistől szenvedő települések gondjai így orvo-solhatók. E kezdeményezések a mindenkori magyar vidékfej-lesztési politika egyre hangsúlyosabb részét kell, hogy képez-zék, ám egyedi programok helyett a hálózatban gondolkodás megkerülhetetlen része a sikeres falufejlesztésnek.
Felhasznált források
Bányai Orsolya (2017): A jövő reménységei – a valóban fenntartható települések. Miskolci Jogi Szemle, 12. évfolyam, 2. szám, 92-104.
Cake-Baly Dániel (2009): Ökofalvak Magyarországon. Ökofalvak Ma-gyarországon. Diplomadolgozat. Budapesti Műszaki és Gazdaságtu-dományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar. Budapest, 2009.
Farkas Judit (2012): Ökofalvak néprajzi – antropológiai vizsgálata Ma-gyarországon. Zárójelentés. Országos Tudományos Kutatási Alap-programok, F68244 projekt. Pécs, 2012.
Farkas Judit (2014): Kicsi kis hősök. Az ökofalu mozgalom története és gyökerei. Kovász, XVIII. évfolyam, 1–4. szám, 43-66.
Hári Beáta (2008): Magyarországi ökofalvak fenntarthatósági jellem-zése és értékelése, továbbá területfejlesztési szempontú vizsgálatuk.
Diplomadolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudo-mányi Kar. Budapest, 2008.
Káposzta József – Némediné Kollár Kitti (2017): Smart települési mo-dellek vizsgálata nemzetközi és hazai kezdeményezések alapján, avagy mi lehet a minta a periférián? Studia Mundi – Economica Vol.
4. No. 3. 7, 57-66.
Az ökotudatos falufejlesztések sikertényezői és adaptálható elemei 123 Moravčíková, D. – Fürjészová, T (2017): Ecovillages as a social innova-tion: examples from Hungary and Slovakia. In: Kristina Svels (szerk., 2017): Institute of Sociology Jagiellonian University – XXVII European Society for Rural Sociology Congress, 316-317.
Vidékfejlesztési Minisztérium (2012) Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020. Vidékfejlesztési Minisztérium
http://www.terport.hu/webfm_send/2767 (Letöltés: 2019. 08. 25.) Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (2014) Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció. Nemzetgazdasá-gi Minisztérium http://www.terport.hu/webfm_send/4616x (Letöltés:
2019. 08. 25.)
Internetes források, honlapok:
A Földhivatalok honalapja (2018): www.foldhivatalok.geod.hu (Letöl-tés: 2018. november 7.)
Az Európai Bizottság honlapja (2019): http://enrd.ec.europa.eu/enrd- static/leader/leader/leader-tool-kit/the-leader-approach/en/the-lead-er-approach_en.html (Letöltés: 2019. szeptember 17.)
Magyar Élőfalu Hálózat honlapja (2019): http://www.elofaluhalozat.hu (Letöltés: 2019. szeptember 19.)
Interjúk, saját kutatások:
Farkas Judit, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa. Budapest, 2019.
március 7.
Németh Péter, az Öko-völgy Alapítvány ügyvezetője, és Krisna-völgy egyik alapítója. Budapest, 2019. március 8.
A tanulmány a szerzők „Az ökotudatos falufejlesztések sikertényezői és adaptálható elemei” című tudományos diákköri dolgozata alapján készült.
Konzulens: Dr. Jeney László Botond
A dolgozat a BCE 2019. évi Tudományos Diákköri Konferenciáján a Gazdaságföldrajz és jövőkutatás szekcióban I. helyezést ért el.