4.3.1. A kiinduló állomány
A nyugdíjszámítást segít® mikroszimuláció indításához szükség van a teljes népesség releváns adatait tartalmazó kiinduló állományra. Erre a célra a 2004-es KSH Háztar-tási Költségvetés felvétel (HKF) és a 2005-ös Mikrocenzushoz tartozó Jövedelem fel-vétel Statistical Matching eljárással összekapcsolt úgynevezett Kutató adatállományt (Csicsman/László 2012) használom, ebben 25 ezer személy adatai szerepelnek.
A személyrekordokon szerepl® egyedi súlyok azt határozzák meg, hogy az adott személy hány f®t reprezentál a teljes magyarországi sokaságból. Mivel a súlyok szórása igen nagy, a szimulációs eljárás során nem használhatjuk a súlyozott állományt. A súlyozás feloldását úgy tudjuk megoldani, hogy a rekordokat, azonos tartalommal megsokszorozzuk súlyszámuk szerint.
A rekordokon 279 változót mért a KSH, ezek többek között tartalmazzák a vizsgá-latban szerepl® személyek születési évét, nemét, családi állapotát, legmagasabb iskolai végzettségét, és más, a személyre vonatkozó els®sorban gazdasági adatokat.
4.3.2. Az állomány továbbvezetése
A keretrendszer a futtató lépésében el®ször felépíti a teljes népességet alkotó sze-mélyek listáját a kiinduló állomány alapján, majd éves lépésekben vezeti tovább az állományt. Minden évben minden egyedre végre kell hajtani a szimulációs lépést, mely meghatározza, hogy a vizsgált személy életben marad-e illetve születik-e gyermeke.
4.3. ábra. Az adat-továbbvezetés lépései.
A kutatóállományban több száz adatmez® van, a memóriafelhasználás optimalizá-lása miatt természetesen nem a teljes adatrekordokkal dolgozunk, hanem annak csak a demográai továbbvezetés szempontjából érintett adatmez®it használjuk.
4.3.3. Mikromodulok
Személyeken végrehajtott szimulációs lépés egymást követ® mikromodulokból áll. A mikromodulok felel®sek a személy életében különböz® valószín¶séggel bekövetkez®
események kezeléséért, melyek megváltoztatják a személy tulajdonságait. Jelenleg a nyugdíj el®rejelzésekhez a következ® mikromodulokat dolgoztam ki részletesen:
• A halálozás mikromodul felel®s annak eldöntésért, hogy a szimulációs lépés-ben vizsgált személy meghal-e az adott évlépés-ben. A halálozási valószín¶ségeket KSH adatokra épül® paramétertábla tartalmazza, amely nemenkénti és korcso-portonkénti bontásban tartalmaz egy éven belüli halálozási valószín¶ségeket.
A mikromodul egy [0,1) intervallumban generált egyenletes eloszlású véletlen szám alapján határoz a személy sorsa fel®l. Ha a generált véletlen szám kisebb, mint a vizsgált személy tulajdonságai alapján a paramétertáblából kiolvasott halálozási valószín¶ség, a személy aktív tulajdonsága hamis értéket vesz fel.
• A születés mikromodul szintén KSH adatok alapján készített paramétertáblára épít, melyb®l a családi állapot, az ötéves korcsoport és a lakhely régiója alapján olvasható ki annak a valószín¶sége, hogy egy n®nek az adott évben gyermeke születik. (Természetesen csak n®k szülhetnek.) A gyermek születésének valószí-n¶sége er®sen összefügg a családi állapottal, mely lehet hajadon, házas, özvegy illetve elvált. A születési valószín¶ség paramétertábla nem tartalmaz adatokat
15 év alatti illetve 50 év feletti n®kre. Az újszülött neme szintén véletlen szám generátorral kerül meghatározásra.
• A nyugdíj-továbbvezetéshez szükséges karrier, jövedelem-továbbvezetés, nyug-díjazás és nyugdíj-továbbvezetés mikromoduljaival dolgozatom nem foglalkozik, ezek felépítésén közgazdász kollégáim dolgoznak.
A következ® pontokban bemutatott szimulációs keretrendszer alkalmas olyan további mikromodulok futtatására is, mint a jövedelem-továbbvezetés, vagy a munkaképesség változás, a nyugdíjassá válás, illetve a meglév® nyugdíjak továbbvezetése. A további mikromodulok megépítéséhez szükséges a témában szakért® közgazdászok támogatá-sa.
4.3.4. Mikroszimulációs kertrendszerrel szemben támasztott kö-vetelmények
A mikroszimulációs keretrendszerrel szemben támasztott követelményeket az alábbi felsorolásban fogalmaztam meg:
• A keretrendszerben meg kell tudni határozni, hogy a továbbírandó adat ese-tünkben a személy milyen tulajdonságokkal rendelkezzen. Tetsz®legesen meg kell tudni adni az input állomány szerkezetét, esetünkben a személy rekord adatleírását.
• A személyek tulajdonságai lehetnek nómenklatúra illetve mutató típusúak. A szimulációban szerepl® nómenklatúrák és azok elemeinek kezelését is meg kell oldani.
• A szimulációs feladatokat id®szakonként (évenként) kell végrehajtani elemi szin-ten, esetünkben személyenként.
• A mutató-, nómenklatúra- és rekordleírások együttesét metainformációknak ne-vezzük. A keretrendszernek kezelnie kell a metaadatokat.
• A kiinduló adatállomány alapján fel kell tudni építeni a személyekb®l álló, össz-népességet reprezentáló adatállományt. A kiinduló adatállomány tartalmazhat-ja a teljes népesség adatait vagy lehet egy reprezentatív minta. Reprezentatív minta esetén az állomány minden sora alapján a hozzá rendelt súlynak megfelel®
számú új személy-rekordot kell létrehozni.
• A nagy számításigényre való tekintettel a szimulációs lépéseket a többmagos processzorok számítókapacitását kihasználva párhuzamosan kell végrehajtani.
• A mikroszimulációs eljárások végrehajtása egymástól független személyekre tör-ténik, ezért a kiinduló állomány tetsz®leges részekre osztásával megvalósítható a párhuzamos processzorokon való végrehajtás. A keretrendszer automatikusan végezze a kiinduló adatállomány annyi részre való bontását, ahány processzoron történik a végrehajtás, illetve automatikusan összesítse a különböz® processzo-rokon létrehozott eredményeket.
• Egy szimulációs lépésben különböz® gazdasági és társadalmi változásokat mo-dellez® mikromodulok legyenek futtathatók kötött, vagy véletlen sorrendben.
• A mikromodulok döntéseiket becslési algoritmusok segítségével hozzák meg, me-lyeket a becsléshez tartozó többdimenziós paramétertáblák vezérelnek. A ke-retrendszernek alkalmasnak kell lennie a paramétertáblák kezelésére.
• Kezelni kell új rekordok keletkezését, esetünkben a személyek születését, akiket hozzá kell adni az eredmény adatállományához. Az új rekord szerkezete ter-mészetesen azonos a többiekével, így az újszülött tulajdonságait be kell tudni állítani a születési mikromodulban. A lakóhelyet például a gyermek örökli a szül®t®l.
• A szimulációs lépések futtatása után az eredményeket ki kell tudni értékelni.
El®redeniált lekérdezéseket kell futtatni a kiinduló és az eredmény állomá-nyokon, illetve a paramétertáblázatok szerinti sorsolásokat, a születéseket és a halálozásokat úgynevezett kontrolltáblákon kell követni. A kontroll táblák se-gítségével ellen®rizhetjük, hogy az elvárt valószín¶ségek megjelennek-e a kont-rolltáblák esemény/eset mutatóiban.
• A teljes szimulációnak általános célú személyi számítógépen percek alatt le kell futnia.