5. szam. -— 429 w 1931
12. A népesség megoszlása anyanyelv szerint.
Re'paztition de la population suioanl la langue molemelle.
., § Összes § "141 b b 6 l _ _1) o_ n ! § Százalékoklmn — ü/o
lüV liúpcg'gúg § níg—iirr német m § ol'ih ruthén § " ! ! — § § magyar§ német " ,
Anne'e § Populal. § Hol; Alle- szam! Rou- [euthaláíífgjfg 53553 $$$? [lon- Ant)— (függ;; $$$;
§ totule § gmís mands gues moins nes ' ; § § grois §1mmzls ] '
§ ! § ; . ; , a
1850 § l114304 314§131883§ — § —— § — § 9 § _ § 2) 98 232 § 97? O'! § M—
18573) § 18.211 § 1.350116.861§ —— § —— —— —— —— — 7'4 ) 92'6' —— ( ——
1880 23.222 § 4.877 17.115; 116 — — 570 10 § 534 210 7537 25 28
1890 27213 § 8.104 17.390; 171 7 — 804 13 724 298 63'9 3'0 33
1900 33.478 § 13.540 17.9241 279 13 2 946 9 *)765 405 535 28 32
1910 33.932 § 15.022 17.318 184 13 —— 781 8 5)606 442 51'1 23 "24 1920 35.248 § 17.166 16.911§ 85 19 4 733 , 11 6)319 487 480 2'] 1"?
19303) § 35.887 20.456W14J79 54 ! 4 l 5 343 * 3 7)243 57'0 § 4132 10 08
1 ( ! ; §
1) Honos népesség. — Citoyens hang/mis. —— 2) Zsidó. — Israe'lítes. -— 3) Fényes Elek, id. m. 44. lap.
— Ouwage vprécité de Alexis 1?enyes, 19. 44. — 4) Ezek között —— Dont: 31 vend — Vends, 488 cseh-morva.
— Tehéco-momoes, 161 lengyel — Polonm's, 24 cigány —— Tziganes, 38 olasz —- Italiens és 23 egyéb -—
autres. —— 5) Ezek között — Dont: 64 vend —— Vends, 409 cseh-morva —— Tche'co-moraves, 27 lengyel — Polonais, 46 cigány — Tziganes, 31 olasz —— Italiens és 29 egyéb — autres. —— 6) Ezek között —— Dont:
31 vend ——— Vends, 187 cseh-morva — Tchéco-momoes, 26 lengyel —— Polonais, 23 cigány —— Tziyanes, 14 olasz —— Italiens, 12 orosz —— Russes és 26 egyéb — autres. —— ") Ezek között —— Dont: 18 vend —— Vends, 129 cseh-morva —— Tchéco'moraves, 4 lengyel — Polonais, 31 cigány — Tziganes, 12 olasz — Italiens, 13 orosz —— Russes és 36 egyéb —— autres. —— e) Az 1930. évi adatok Sopronban végzett előzetes megolvasás eredményei, tehát nem végleges adatok. — Les chiffres pour 1930, prooenant d'un calcul préliminaire fait á Sopron, ne sont pas définitífs.
derítette ki; a magyar elem (17.166 fő) im-már megelőzte a 16.911 főnyi németséget, de
az abszolút többséget (57 %) a magyarság
csak 1930-ban érte el, amikor létszáma ——
több mint háromezer főnyi gyarapodás mel—
lett — 20.456-ra emelkedett s így közel hat—
ezer lélekkel haladta meg a 14.779 főre apadt német lakosságot, mely 41'2% —nyi arány-számával most a város népességének már csak kétötöd részét teszi. (A tüzetes adatokat a 12. sz. táblázat közli.)
A két l'őnemzetiség mellett a többi nem-zetiségek fejlődése is sok érdekes jellemvo-nást mutat. Tulajdonképen csak a horvát—
ságnak van faji jelentősége, mert az ,,egyéb"
nyelvűek tekintélyes száma különböző kül-földi nemzetiségek összefoglalása által jön létre. A horvátság a XVI. század első felé-ben telepedett Sopron vármegyének a törö-kök pusztításai folytán lakatlanná vált
vidé-keire (Nádasdy Ferenc telepítése 1536 kö—
rül) s Sopron környékén is népes községeket (Kópháza, Kelénpatak, Sopronkertes, Cin-falva, DaruCin-falva, melyek közül a két elsőnek Sopron városa volt földesura) alkotott,
ahonnan a városba való beszivárgás (házi—
eselédek, kocsisok, munkások képében) bi-zonyára már régi időkben megindult. A hor—
vát elem 1900-ig, amikor létszáma megkö—
zelítette az ezer főt, állandóan szaporodott, innen kezdve azonban lassanként apadt
(1920-ban még 733; minthogy a trianoni ha—
tár (az egy Kópházát kivéve) elvágta e
köz-ségeket a várostól, a beözönlés megszűnt s a horvátok száma 343-ra csökkent. Hasonló csökkenést mutat a városunkban egyébként csekély tót lakosság, mely 1900 óta (amikor még 279 főre rúgott) teljesen jelentéktelen törpe csoporttá zsugorodott össze.
Egyéb hazai nemzetiségeink közül az oláh, ruthén és szerb csak pár lélekkel sze-repel Sopron városában. Gyakoribb a szom—
szédos Vas vármegyéből beszivárgó vend (1910-ben 64), de az új politikai helyzet és országhatár ezeknek számát is megritkította (1930—ban már csak 18 vend). A cigányok száma 30 és 40 körül ingadozik. Nagyobb szerep jutott a cseh—morva ajkú lakóknak, kik a világháború előtt 4—500 főnyi koló-niát alkottak itt (kereskedők, iparosok, mu—
zsikusok, katonák), de a világháború folya—
mán innen nagyrészt elköltözni voltak kény—
telenek s azóta számban erősen megcsap—
pantak (1930—ban már csak 129). A lengyel anyanyelvűek, kik 1900-ban még 161-en vol—
tak, ma már majdnem teljesen eltűntek. Ér-dekes az olaszoknak jelenléte (1900—ban 38, ma 12) és az oroszoknak (13) a világháború óta való feltűnése.
Az egyes anyanyelvek elterjedtsége a Város különböző kerületeiben nagy eltéréseket mutat. El—
tekintve a horvátságnak csekély száma miatt ke—
véssé jellemző megoszlásától, csak a két főnyelv kerületi megoszlását kívánjuk közelebbről vizsgálni az 1920. évi adatok alapján. Nem lephet meg, hogy a magyarság az L kerületben, mely a város leg—
5. szám ———430—— 1931—
13. A lakosság anyanyelvi megoszlása kerületek és kisebb területi részek szerint 1910-ben és 1920-ban.
Répartition par langue maternelle de la population en 1910 et 1920, suiva'nt les guartiers et les secteurs ewíe'rieurs.
Jelcnlevó' " 16 b h (i l ——— [) o n ,! h __
- ' ' )___ '. 1
v' ' v'b
kgglgtsrígíé ) xiii/221350; magyar német tót horvát (ágál) (kiigllöeldi)
, ! I présente 1/ Hongrois Allemands Slavagues Croates aníres , autres
(guartters, secteurs !
, (naílonamő) (eff'awgefs)
11.11— l,,19_10,l,,1920- 1919,l,,1920,,,_,1,910 ! 1920 1910í1920 191011920 191011920 1910[1920
I.ker.—guartier 6.054 5.970 3.537! 3.714 2.312 2.011; 8' 19 117 171 3 11 77 44 II. ,, ,, 9.103 9.643 4.010' 4.554 4.721 4.824 63 23 195 166 5 8 109 68
III. ,, ,, 7.128 7.278 1.585 1.932 5.347 5.230 9 3 148 95 2, 3 37 15
IV. , ,, 9.312 12.357 4.462 6.966 4.358 4.846 17 40 142 301 8 12 325 192 Összesen —— Total 31.597 35.248 13.694 17.166 16.738 16.911 97 85 602 733 18 34 548 319
Egyes külterületi részek
Secteurs exte'rieurs Soproni puszta ——
,,Puszta" de
Sep-ron (II. ker. — i
guartz'er) ... 118 115 117 82 30 —— — 1 1 —— 2 _ _—
Köhidtelep (n. ker. !
—— guartz'er) . . . 978 827 806 701 56 76 34 7 37 11 2 6 43 26
Brennbergbanya ——
Mine Brennherg
(lV.ker.—guartier)
1.954 1.760! 77
143 1.594 1.474 4 — 4, 4 1 4 274 135 1) 1910-ben polgári népesség, 1920-ban össznépesség (a katonasággal együtt). —— Pour 1910, populat.
civile; pour 1920, populat. totale (y compris les militaires).
műveltebb részeit foglalja magában, a legerősebl'),
s hatvan meghaladó
val a német elemet egyharmadra szoritja le. Már
százalékot arányszáma—
a Il. kerület népességének éppen a fele nénietajkúő de a magyar elem itt is igen jelentékeny. Határo—
zottan német jellegű a III. kerület, mely —- mint láttuk —— a bennszülött gazdapolgárság zömét fog-lalja magaban; itt a magyarság alig haladja meg a lakosság egynegyedét s térfoglalása igen lassan halad. Ezzel szemben a IV. kerületben, mely a vá-rosnak legerősebben fejlődő része (népszáma tíz év alatt 32'7%—kal szaporodott), a magyarság (56'1%-kal) tekintélyes többségben van s a német
elem csak kevéssel erősebb, mint az I, kerületben;
Brennbergbányatelepet is, a kerület nyelvi össze—
tételének helyes felismerése céljából kikapcsolva, arra az eredményre jutunk, hogy e kerület városi részében a magyarság aránya 64'4%, a németségé 31'8%. Ez tehát a város legmagyarabb kerülete, mely — mint legerősebben fejlődő város-rész —— egyben a jövő városának fejlődési tenden-ciáját ábrázolja. A nemzetiségek kerületi megoszlá-sát a 13. sz. táblázat adja. A kerületi megoszlás százalékos arányai az 1920. évben a következők voltak?")
30) Mivel az 1910. évi adatok csak a polgári lakosságra vonatkoznak, a nagyszámú katonasag pedig a nyelvi arányt nagyon megváltoztatja) az 1920. évi adatoknak a rógebbiekkel való összehason—
lításától itt eltekintünk.
magyar német horvát
I. ker. 62'2 33'7 29
H. ,, 47-4 50-0 17
ill. ,, . , . . . . . 26'6 71'9 1'3
IV. ,, (egészben). . , 564 392 24 IV. ,, (Brennbergnelkül) 644 318 28
Nem érdektelen eredményre jutunk, ha a nyel-vek elterjedtségét ellenkező irányban is kutatjuk, t. i. nem azt nézzük, hogy a kerületeken belül mek—
kora az egyes anyanyelvekhez tartozó egyének száma. (mint ahogy azt a fenti felsorolásban tettük), hanem, hogy az egyes nyelvi csoportok miként oszolnak meg a Város négy kerületében. E vizsgálat—
nál érdekes összefüggést találunk az anyanyelvi csoportok és afelekezetek között oly irányban, hogy a magyarság aránya bizonyos párhuzamosságot mutat a katolikusok számarányával, a németség aránya pedig majdnem teljesen egyezik az evan-gélikusokéval. Jutott ugyanis
az I. a Il. a Ill. a XV.
k e r ii I e t t' e
a katolikusoknak 168 276 156 400 az evangélikusoknak 109 292 348 251 a magyaroknak . 216 265 113 406
a németeknek 11'9 28'5 309 287
százaléka. Már ez a nyers összehasonlítás is rá—
világít a felekezetek nyelvi viszonyainak jellegzetes eltérésére, melyről alább —— amidőn e két szem—
pontot egymással összevetve fogjuk szemlélni — még bővebben fogunk szólani.
5. szám. ———431-—— 1931 14. A lakosság szülőhelye összevetve a felekezettel és az anyanyelvvel, 1910-ben és 1920-ban.
Population par lieu de naissrmce en 1910 (at 1920, avec indication de la eanfessilm et de la langue matemelle.
, Abszolút számokban — Nombws absolus S z a z a 1 e k o k h a n — %
Felekezet, . . M , w M (a _ N , V, (A ,
anyanyelv, év Z; :. § ÉINÉ * *: §g§ % __ §. ÉN § §. **É *ÉÉ §
C _. l als aaz; $$$-gang §§ sw? 3.303- § §
onfesswn, angue ÉÉn—á ggg 31334 M_ÉÉÉ É§Ö§ izzott: Éz: §É§£ És ÉÉ ÉÉÖÉ 3333
"mm" WW .owg— aa— $$$ §s§§ ÉmEÖ §§N a—E $$$ 519339); sa:
Római katolikus . , . . .
Catholigues rom, a) Felekezot szerint. —— Repartmon par confesswn.
1910 21.752 9.145 5.808 4.950 82 1.756 420 26"? 228 04 8!
1920 22.438 9.898 5.846 4.934 68 1.692 441 260 220 03 7'6
Református —— Calvinistes
1910 403 38 16 325 1 22 94 4'0 806 022 5'5
1920 468 42 11 398 2 15 90 24 850 014 3'2
Ágostai hitv. ev. !
Luthe'ricws
1910 9.427 7.398 859 996 5 167 784 91 106 01 18
1920 9.713 7.678 794 1.011 5 225 790 82 10-4 01 2'3
Izraelita —— Tsme'lites
1910 2.255 818 655 606 4 172 363 290 269 02 76
1920 2.488 869 736 711 2 165 350 296 28'6 0-1 67
Magyar —— Hongrois b) Anyanyelv szerint. — Répartition par langue matcmellc.
1930 15.022 4.908] 4.608 5.312] 32 158 32"? 306 [ 354 032 ] 1"!
1920 17.166 6.244 4.664 5.965 46 247 36'4 27'2 34'7 0'3 1'4
Német —— Allemands ;
1910 17.318 12.857 2.197 1.183 27 1.549 714 12"? 08 02 80
1920 16.911 12.168 2.098 1.015 17 1.618 719 124 (H) 01 9'6
Horvát —— Croates
1910 781 41 535 164 32 8 53 685 210 41 11
1920 7331 42 6221 39 14 ] 16 57 [ 84'9 5'3 [ 19 22
Összlakosság '
Populat. totale
1910 33.932 17.416 7.345 6.933 98 2.124 514 216 204 03 63
1920 35.248 18.515 7.392 7.144 78 2.119 525 210 203 02 6-0
1) 1910-ben az ismeretlen szülöhelyű egyének részletezése nélkül. —Pour 19.70, sans détailler les indi-vidus dont le lieu de naissance étaz't incomm.
A magyar elem erős térfoglalása és a ne'—
metség slagnációja, majd megapadása oly jelenség, mely mellett nem haladhatunk el szó nélkül. Kutatnunk kell e jelenség okait, hogy elhallgattassuk azokat az ellenfelein-ket, kik erőszakos magyarosítással és a né-metség elnyomásával hajlandók minket megvádolni. Kétségtelen, hogy a magyarság létszámának félszázad alatt beállott meg-ötszörösödése oly jelenség, melyet csak kü-lönböző okok összeműködéséből lehet kima-gyarázni. A magyarság szaporulata általában három forrásból eredhet: természetes szapo-rulatból, bevándorlásból és idegen anya—
nyelvűek megmagyarosodásából. Hivatalos statisztikánkból tudjuk, hogy hazánkban általában legkedvezőbb a magyarok ter-mészetes népmozgalma, nem lephet te—
hát meg. hogy Sopronban is a
magya-rok nagyobb arányban szaporodnak, mint a más nemzetiségűek. De nagyobb jelen—
tősége van a vándormozgalomnak. Már a 4. számú táblából megtudtuk, hogy a város lakosságának majdnem a fele ide—
gen helyen született s ezeknek zöme Ma-gyarország különböző részeiből vándorolt be.
Hogy ez a beözönlés mily nagy, látjuk ab—
ból, hogy 1880-ban 7.827 olyan ember élt Sopronban, ki az anyaország különböző ré-szeiben látta meg a napvilágot, 1920-ban azonban már 14.536. E bevándorlók között pedig túlnyomó nagy számban vannak a magyarok. A 14. számú táblázat erre vonat—
kozólag rendkívül érdekes adatokat közöl:
kimutatja ugyanis a lakosság szülőhelyét az anyanyelvvel összevetve. Ezek az adatok ——
sajnos —-— csak az 1910. és 1920. évekről ál—
5. szám, —432—— 1981 lanak rendelkezésre de már e két év adatai
élesen mutatnak rá a város nagyfokú magya-rosodásának okaira. Kiderítik ugyanis, hogy a magyar anyanyelvűek között 1910—ben.
10.105 és 1920—ban 10.922 volt a másutt szül—
letett. tehat bevz'mdorolt, a német anyanyel—
vűek között ellenben csak 4.956, illetve 4.748. Ezzel szemben a helybeli születésűek között e két évben 4.908, illetve 6.244 ma—
gyar és 12.357. illetve 12.163 német volt.
Ha, már most a magyarok és németek százalékos arányát nézzük, egyrészt a hely—
beli születésűek, másrészt a bevándoroltak között. végül pedig a kettő összefoglalásával az összes népességben. úgy a következő ered—
ményre jutunk:
magyar német
1910 1920 1910 1920 ahelybeli születésűek között volt 282 337 709 657 a bevándoroltak között volt . 61'2 65'3 800 284 az összes népességben volt . . 442 487 511 480
E számok világosan mutatják, hogy a magyar elem térfoglalása túlnyomó részben magyarság beözönléséből ered; e nélkül Sopron városa még ma is csak harmad-részben volna magyar, holott a bevándorlás a magyarságot már 1920-ban majdnem öt—
ven százalékig növelte. A magyarságnak az utolsó évtizedben bekövetkezett újabb roha-mos növekedése ugyanezekre a tényezőkre
vezethető vissza, melyeket a megszállt vidé—' kekról kiűzött magyarok betelepedése is, erósílett. A németség feltűnő csökkenése egyrészt a német bevándorlásnak már a fen-tebb közölt adatokból kiderülő apadásában' (arányszámuk a bevándorlók között 32'0—1'61 28'4-1'e szállt alá) találja okát, másrészt nem;
vélünk csalódni, ha azt hisszük, hogy ez.
apadásban a hazafias németségnek bizonyos—
túlzó németnemzeti agitációk ellen való til——
takozását is felismerhetjük.
Ezek a nagyérdekű tünetek az 1910. és 1920. évi népszámlálás részletezett adataiból állapíthatók meg.Korá bbi népszámlálásokhan, nem találjuk meg a szülőhelynek az anya—
nyelvvel való egybevetését s így e Vizsgálato—
kat régebbi időre nem terjeszthetjük ki. De' kétségtelen, hogy az előző évtizedekben is.
ugyanilyen volt a népesedés folyamata.
Minthogy pedig a bevándoroltak aránya már 1880—ban is 43170 volt, máris megtalál——
tuk annak magyarázatát, hogy a magyar—
ság 1880—tól 1910-ig is miért erősödött meg 21 százalékról 44'2 % -ra, amivel az erősza-kos magyarosítás és a németség elnyomásá-nak gyakran hangoztatott vádja magától megdől.
Nem érdektelen az anyanyelvek elterjedt—
sége, a felekezeteken belül, amire nézve a 15.
15. A négy főfelekezet összevetve az anyanyelvvel, 1880-tól 1920-ígJ) Les fidéles des 4 principales confessions suivzmt la langue matemelle, de 1880 21 19203)
Felekezet, anyanyelv Abszolút számokban —— Nombres absolus Százalékokhan _ 0/0 ;
COWfC'SSiOWS: langue "WWW- 18802) 1890 1900 1910 1920 1880 1890 1900 1910 1920
Római katholikus Catholigues from.
magyar —— Hongroís ll 3.893 5.795 9.680 10.978 12.476 230 33'9 4539 50'4 55'6 ,
német —— Al/emands 10.298 9.646 9.840 9.289 8.898 69'7 56'5 46'0 42'7 39'7 *
horvát — Croates 538 798 931 766 729 3'()' 4'7 44 35 32
Református —— Calvinistes ,
magyar —— Hongrois 84 219 301 355 440 55'6 93'6 96'2 88"! 940 '
német — Allemands 65 10 10 42 24 4530 4'3 3'2 104 51 ;
Ágostai hítv. evang.
Luthe'riens f
magyar —— Hongrois , . 1.050 1.413 2209 2.310 2536 148 1?'1 23'8 :?4'5 261
német —— Allemands . . — . . ; 5.995 6.680 6.960 7.056 185 845 800 75'2 748 735 Izraelita —— Israéliíes
magyar —— Hongrois ; 343 659 1.816 1.329 1.633 29'8 42'0 53'9 58'9 65'8 j
német — Allcmands 801 908 1.108 912 836 695 57'5 454 4014 33'6
1) 1880-ban és 1890—ben polgári népesség. 1900—tól kezdve összes népesség (a katonasággal együtt).
Pour 1880 ct18510,populat. civile ; (i partir de 1900, populat. totale (y compz. les milítaircs), — 2) A beszélni nem tudó gyermekeket a nemzetiségek arányában az egyes nyelvekhez osztottuk be —— Les enfcmts ne sachant pas parlez figurent, dans la proportion des nationaliíe's, (mac langues respectives.
5. szam. —— 433 —— 1931 16. A magyar és a német anyanyelvűek száma és arányszáma korcsoportok szerint 1900—tól 1920-ig.
Nombre et pourcenlage, de 1900 a 1920, par groupes dages des habittmts üde languc matemalle hongroz'se et de ceux de langue matern. allemamdc.
Abszolút számokban — Nombres absolas S z a z a l e k o k b a n — (l,/0
Korcsoport -, .M— ,,
M magyar ——— Hongrois j német — Allcmands magyar — Hongmis [ német — Allen/Lands
Groupes dage ,.
1900 ] 1910 1 1920 1900 I 1910 I 1920 1900 1 1910 I 1920 1900 1 1910 1 1920 ,
l ';
O— 3 éves — ans ; 7563 829 737 1.839 1.247 1.009 3532 391 41'6 624 589 570
3— 6 ,, 784 817 618 1.109 1.128 681 403 41'2 47'1 57'1 56'9 51'9
6—12 ,, 1.828 1.736 1.908 2.131 2.119 2.156 37'6 4491 464 604 538 52'4 12—15 ,, 948 1.099 1.068 1.208 1.043 1.002 419 486 49'2 53" * 46'2 4629 15—20 ,, 1.936 2.055 1.971 1.749 1.660 1.773 490 5229 494 44'3 42'7 44'4 20—30 ., 3.964. 3.742 4.724 3.217 2.962 2.983 500 515 59'4 406 408 37'4 ' 30—40 ,, 1.702 1.965 2.274 2.097 2.157 2.195 418 4532 4914 515 49'? 477 40—50 ,, 1.059 1.319 1.668 1.889 1.770 2.017 336 407 43'5 59'8 54'6 5277"
50—60 ,, 625 855 1.189 1.523 1.490 1.439 274 346 43'5 66'9 60'3 526
60 éven túl —— Au—
dessus de 60 (ms, 438 605 990 1.662 1.742 1.649 198 24'8 363 751 715 60'5 Ismeretlen korú — í
Age inconn. . . . . — — 24 —— — 7 — — 72'7 — — 21'2
Osszesen — Total 13.540I15.022 17.166 17.924 17.318 16.911i 405 44"?! 487 53'6' 511 481)
:
sz. táblázat nyujt jellemző adatokat. Nem lephet meg, hogy a magyarság a reformátu—
sok között a legerősebb, hiszen a kálvinisták tudvalevőleg túlnyomó részben magyar anyanyelvűek. Sopronban is (az 1880. évtől
eltekintve, melynek csekély református né—
közismert csatlakozása tehát Sopronban is észlelhető.
Köztudomású, hogy a bevándorló ele—
mek között mindig nagyobb számmal van—
nak képviselve a magasabb korosztályok, mint a törzsökös bennszülött népességben.
PFSÉÉÉG csak felerészben VÉR magyar), a kál' Mivel pedig a bevándorló elemek — mint vmista elem majdnem kizárólag (1920-ban láttuk _ kétharmadrészben magyarok, en—
94'0% erejéig) magyar. Ezzel szemben az ágostai hitvallású evangélikusok még ma is csak negyedrészben magyarok (1880—ban csak 14'8%), ellenben háromnegyed részük németajkú. Mivel pedig a 14. sz. táblázat szerint a helybeli születésű lakosságnak kö-rülbelül ugyanakkora része (78—7996) né-metajkú, megállapíthatjuk, hogy a város evangélikus lakosságának zöme a törzsökös soproni születésűekböl kerül ki, míg a_többi felekezet sokkal erősebben gyarapszik be—
vándorolt elemekből.31) A katolikusok kö—
rében a magyar anyanyelvűek aránya 23 százalékról 55'6-re emelkedett; a németek aránya, számuknak abszolút csökkenése mellett, 69'7-ről 39'7-re szállt alá, nyilván tehát erős néphullámzás folyt itt le. A bor-vátok ezzel szemben változatlanul megtar-tották eredeti katolikus jellegüket. Legna—
gyobb arányú a magyarajkúak szaporodása a zsidóság körében, 29'8%-ról 65'8—re; a zsidóságnak az államalkotó nemzethez való
31) Jellemzők a következő eltérések:
helybeli születésű bevándorolt 1910 1920 1910 1920
nek következményeként a magasabb korok-ban több magyarajkút kell találnunk, mint a fiatalabb korokban. Ez a tény, melyre. vo—
natkozólag a 16. sz. táblázat közöl bö anya—
got, arra utal, hogy a magyar nyelvtudás-nak a növekvő korra] való fokozódása, me—
lyet rendszerint az iskola magyarosító ha—
tásának szoktak tulajdonítani, egy ettől füg-getlen más tényezőtől, a vándormozgalomtól' is nagymértékben függ. Az iskola hatása kétségkívül fokozza a nemzeti érzést s Sop—
ron iskolái, melyek évtizedekkel ezelőtt ön-ként tértek át a magyar tanítási nyelvre, ebben a tekintetben is hívek maradtak a város régi hazafias hirnevéhez.
A magyar nyelv térfoglalása leginkább abban a tényben jelentkezik, hogy a nem-magyar ajkúak évről évre fokozódó arány——
ban sajátítják el a magyar nyelvet. Ennek kettős jelentősége van: egyrészt a magyar nyelv elsajátítása közelebb hozza a más—
ajkúakat a magyar kultúrához és a nemzeti, gondolatot azoknak körében terjeszti, más-részt a többnyelvűség a műveltségnek foko—
zottabb térfoglalását biztosítja, különösen
ággá-müt- kÖZÖtt VOlt 4312 43313) 3318 áig akkor, amikor az elsajátított új nyelv (p. 0.
_ azágtitv. ev. : " 794 750 216 210 a magyar vagy a német) magasabb
művelt-az izraeliták ,, , 86-8 351) 63-7 650 ségű nemzet nyelve. Sopronban a magyar
5, szám, ——434——
17. A lakosság nyelvismerete 1880-tól 1920—íg.
Cormaissance des langues (i Sopron, de 1880 ci 1920.
1931
Megnevezés — Désignation
Abszolut számokban Nombres absolus
188003 1890 ! 1000 I 1910 ] 1920
Százalékokban -— 0/0
1880 1 1890 5 1900 I 1910 1 1920
! l
A magyar anyanyelvűek nyelvismerete ) ( )
Connaissarwe de langues parmi les habi- ?
tants de langue mater". hongroise Magyar anyanyelvűek száma — Nombre des
habitants de langue matern. hongroise . 4.665 8.104 13.540 15.022 17.166 210 298 405 4432 48"?
csak magyarul beszél — parlant
§ seulement le hongrois ... 1.561 3.558 6.323 6.867 7.416 33'5 43'8 46"? 457 43'2
§ ; más nyelven is beszél — parla'nt aussi
e une autre langueoud'autr.langues 3.104 4.551 7.217 8.155 9.750 66'5 56'2 533 543 56'8
%S; még pedig németül beszél
§ notamment l'alle-mzmd . . . 3.074 4.470 6.964 7.971 9.388 659 55'1 51'4 53'0 54'7 horvátul beszél—nolamment le croate 16 30 109 311 203 0-4 04 08 21 1'2 Csak magyarul beszél — Parlaient
seule-ment le hongrois:
a római katholikusok közül —— parmi
les catholigues rom. . . ... 4.986 5.549 6.140 515 505 492
a reformátusok közül —— parmi les
calvinistes ... . . . . . . . 188 241 264 625 67'9 600!
az ág. hitv. evangélikusok közül —
parmi les luthe'riens . . . . 882 776 721 399 33'6' 28'4
az izraeliták közül —parmi les israe'lites 254 282 257 19'3 2132 15"?
A nem magyar anyanyelvűek magyarul tudása — Habilants de langue matern.
non hongroise parlant hongrois
A nem magyar anyanyelvűek száma — § J*
Nombre des habitants de langue mater".
non hongroise . . , . . . . . . . 17.552 19.109 19.93818.91018.082 790 702 59-5 558 513 34-31: magyarul beszél— parlomt hongroia 4.624 5.925 7.97410.30111.301 263 310 400 54'5 62'5
agg 3 magyarul nem beszél —— ne parlarit
Mg pas honyrois . . . . ... 12.928 18.184 11.964 8.609 6.781 73-7 69-0 600 455 37-5
Magyarul is beszél —— Parlaient aussi le hongrois;
a németek közül-parmi les Allemands 4.493 5.435 7.252 9.412 10.504 202 3123 405 54'4 62'1 ahorvátok ,, —— ,, ,, Croates 69 321 514 571 598 12'1 39'9 54'3 73'1 81'6' atótok ,, —— ,, ,, Slovagues 27 75 94 155 74 23'2 43'!) 33"? 154'2 87'0L
Csak egy nyelvet beszél (anyanyelvét) — .
Parlaient seulement une langue (leur ! ;
lanyue matern.)
*
amagy. közül—parmi les Hongrois 1.561 3.553 6.323 6.867 7.416 33'5 43'8 46? 457 43'2 anémetek ,, —— ,, ,, Allemands 11.593 . . 7.487 6.141 706 . . 4329 36'3
a horvátok,, —— ,, ,, Croates 51 58 21 95 68 29
atótok ,, —— ,, ,, Slovagues 20 13 2 1932 71 24
az egyéb anyanyelvűek közül —— parmi
les habitants dlautrc langue maferri. 487 102 37 891? 163 105
Összesen —— Total 13.712 14.52213617 61'? 405 34'3
Az össz. népességböl — De la pop. tot.
magyarul beszél —parlaient hongrois 9.501 14.029 21.514 25.323 28.467 428 515 641? 74'6 80'8 magyarul nem beszél —— ne parlaient
pas le hongrois , . . . . . . 12.716 13.184 11.964 8.609 6.781 57'2 495 35? 254 19'2 németül beszél —— parlaient (illemand , . . 26.388 27.236 . . 77'8 77'3
tótul ,, —— ,, slovague - 584 551 1"? 1'6
horvátul ,, — ,, croate 1.311 1.371 39 39
csak magyarul beszél — ne parlaient
gue le hongrois . . . . 1.561 3.553 6.323 6.867 7.416 70 131 18'9 202 210 1)Ez évben az összes közölt számok a beszélni nem tudó gyermek
lattak meg. —— Tous les chi/free relatifs ai 1880 soms les enfants (1005)
ne sachant pas encore parler.
ek (1.005) figyelembe vétele nélkül
allapit-5. szám. —— 435 —— 1931 nyelv elsajátításával még az az előny is jár,
hogy ez lévén az állam és a hatóságok hiva—
talos nyelve, a magyar nyelvtudás az idegen-ajkúaknak a közszolgálatra való alkalma—
tosságát is növeli. A 17. sz. tábla bő statisz-tikai anyaga minden irányban megvilágítja a soproni lakosság nyelvismeretében negy-ven év alatt (1880—tól 1920—ig) beállott vál-tozásokat. Az utolsó évtized eredményeit majd csak az 1930. évi népszámlálás anya-gának tüzetes feldolgozása alapján fogjuk
felismerhetni; de minden jel arra mutat,
hogy a nyelvismeret terjedésének tenden-ciája a legújabb időben sem változott.
A nem-magyar ajkú lakosság arány-száma 1880 óta —— fokozatos csökkenéssel ,.W 79%-ról 51'3-ra (illetve 1930—ig 43%-ra) szállt alá. Ezen idegenajkú lakosság köré—
ben a magyar nyelvtudás igen örvendetes haladást tett, mert míg ötven évvel ezelőtt csak egy negyedrésze bírta a magyar nyelvet, addig ma már az idegenajkúaknak mintegy kétharmada (1920—ban 62'5%) beszéli nem—
zeti nyelvünket. A magyarul nem beszélők aránya viszont az idegenajkúak körében 73'7% -ról 37'5—re apadt. Ma már csak 6.781 lakosa van a városnak, ki nem bírja a ma—
gyar nyelvet, tehát abszolút számban is felé—
vel kevesebb, mint 1880—ban. A magyar nyelv elsajátításának mértéke nem volt egyenlő a különböző nemzetiségek körében;
legerősebb volt az itt csekély létszámban élő nemzetiségek körében, melynek tagjait a megélhetés lehetőségének megszerzése in—
dította a magyar nyelv elsajátítására. igy a horvátok közt 12'1%—ról 81'6%—ra szállt fel. a magyarul tudók arányszáma, a tótok közt 23'2-ről 87'0—ra. De a nagy német elem körében is erősen tért foglalt a magyar nyelv
ismerete; a magyarul beszélő németek
ab-szolút száma negyven év alatt majdnem meg-háromszerozódott, arányszámuk 26'2—ről 62'1—re dagadt meg. '
A magyar nyelvismeret terjedésével a csak egy nyelvet beszélők (a monoglottístálc) száma és aránya erősen csökkent. Ez örven-detes jelenség, mert az egynyelvűség műve-lődési szempontból nem kedvező jelenség, különösen nem akkor, mikor az egyetlen nyelv nem valamely kultúrnyelv. Az egy-nyelvűség természetszerűleg a kis nyelvcso-portokban legritkább, amelyek saját idegen nyelvükkel egymagában alig boldogulhat—
nak, így a horvátok és tótok között csak 2 3% nem beszél magyarul és az egyéb ide—
genajkúaknak is (belefoglalva a külföldie—
ket is) csak egytizede egynyelvű. Sokkal
nagyobb a monoglottizmus a németajkú lakosság körében, amely w— éppen nagy tö-megénél és ősi német jellegénél fogva t,__
még ma is egyharmadrészben (36'3%) csak a saját anyanyelvét beszéli. Ez a magas arány főleg a még iskolába nem járó gyer—
mekek és a magasabb korúak magyar nyelv—
tudáshiányából, illetve utóbbiaknak német anyanyelvükhöz való szívósabb ragaszko—
dásából ered, mint az alábbi felsorolásból látható, mely (az 1920. évi adatok alapján) egyúttal az iskolának a magyar nyeltudást terjesztő hatását is feltünteti:
Korcsoport Nemet anya— Ezek kozul csak németül tud nyelvűek száma általában 0Wham
0 —3 1.009 970 96'1
8— 6 681 535 785
6—12 2.156 761 353
12— 15 1.002 238 23'8
15—20 1.773 251 142
20—3 2.983 550 18'5
30—40 2.195 540 24'6
40—50 2.017 766 380
50 4 60 1.439 680 4712
(SO—on túl 1.649 848 51'4
Ismeretlen korú 7 2 286
Osszesen: 16.911 6.141 363
De ha figyelemmel vagyunk arra, hogy a csak németül beszélők száma 1880 óta 11.593—1'6] (mihez még vagy 750 beszélni nem tudó gyermek hozzászámítandó)
6.141—re, arányszámuk pedig 70'6-ről 36'3—re szállt alá, úgy a haladás itt is elég jelenté-kenynek mondható. Nagyobb az egynyel—
vűek aránya a magyarok között. Átlag 43——
46%-a a magyarajku lakosságnak, mintegy nyolcadfélezer lélek, csak a saját anyanyel—
vét beszéli. Ezt nem mondhatjuk kedvező jelenségnek, mert legalább egy második nyelv tudása (amely Sopronban természet-szerűleg elsősorban a német) oly kulturális szükséglet, melynek kielégítésére nagy gon-dot kellene fordítani. Ma az összlakosság—
nak egyharmada (34'3% ), vagyis 13.617 egyén csak a saját anyanyelvét beszéli;
negyven évvel ezelőtt ugyanakkora abszolút létszám mellett a lakosságnak 61'7%—a volt monoglottista; a nyelvismeret ilyen terje—
dése mindenesetre örvendetes jelenség.
Kevésbbé örvendetes tünet —* mint em—
lítettük —4 a magyarság nyelvtudásának a monoglottizmus felé való hajlása. 1880-ban
a magyarajkúaknak még csak harmadrésze
(33'5%) votl egynyelvű, azaz beszélte csak az anyanyelvét. Tíz évvel reá már tíz százalékkal magasabb volt ez az arány s a század végén 467 százalékkal
megközelí-5. szám.
tette a népesség felét. Azóta ugyan némi
tette a népesség felét. Azóta ugyan némi