Berzsenyi Dánielnek baráti tiszteletét Kazinczy Ferencz.
Kedves barátom! ímhol vannak verseld a' szerént letisztázva, a' mint tehetségemtől várhatod. Bátor kézzel bántam leírásokban, de nem kívánom, hogy változtatásimat vaktában 's meggyőződés nélkül kövessd. Olvassd-meg nagy gonddal verseidet: észre veszed az idegen foltokat, 's a' mit jónak látsz megtartani, tartsd meg: a' mi nincs ízlésed szerént, töröld-ki. Nékem ez a' kis fáradság nagy gyö
nyörűségemre vált, 's azon felyűl hogy gyönyörködtem azon gondo
latban, hogy te ezt az én barátságomnak legcsalhatatlanabb jeléül
15S 1389. Kazinczy — Berzsenyi Dánielnek.
veszed, azt nyertem vele, hogy Manuscriptumod (a' mint reménylem és kérlek, hogy reményemet ne engedd elenyészni) Autographiai gyűjteményem gazdagítására nálam marad, az pedig énelőttem nagy nyereség. —
A' Napám testvér bátyja, Gróf Rogendorff Kajetán, (a' Palatínus Pálffy Miklós unokájának, Pálffy Carolinának íija, 's Majlandban közel 30 esztendeig Guberniális Consiliár.) elkergetve onnan, öreg napjait testvére' karjai köztt akarja elvégezni. Ez az ember sokat olvasott, 's Olasz Országban töltvén-el életének legszebb részét, nagy poétái ízléssel bír. Ódáidat lefordítottam neki 's felolvastam, hogy a' mi Poesisünket is ismerje, 's beesülje Nemzetünket. Az ülmai csata 's Nagy Palidra írt ódád igen édes könnyeket facsart ki szemeiből, úgy hogy az ő ellágyúlása engem is annyira meghatott, hogy verseidet csak zokogva olvashattam neki. — Örvendj szerencsédnek, édes bará
tom! te nem iialsz-el. Mit fognak valaha érni verseid, ha sok esz
tendők alatt fogsz rajtok szépítgetni, mint a' Külföld' nagy emberei szoktak a' magokéin, és ha majd a' kevésbb érdeműeket a' később kiadásokban jobbakkal pótolod-ki! Kivált arra van nagy szükséged, hogy magadat szabd a Schriftsprachéhez és a' Túl a Dunai provincia-lismusokat felejtsd.
Gondom volt arra is, hogy verseid minél csínosabban jöjjenek-ki, 's íme itt megyén útmutatásom a' nyomtatónak 's rézmetszőnek. — A" Thomas Lang által vésett Vignétet úgy küldöm, hogy az úton öszve ne romolhasson. Ha el talál romlani, vétess mást nála, a' Szent István piaczának eggyik szegletében a' Postaszekér hívatalja' szom
szédjában.
Sietve írom e' levelet, öszvetoldúlván házi gondjaim. Osztán én annyira hozzá szoktam a' sebes íráshoz, kivált midőn tanulgatva jegyzéseket teszek, hogy kezem szemem' kisérése nélkül festi a' betű
ket. — Élj szerencsésen. Tudassd velem, mihelytt pakétom kezedhez jut, mint vetted jegyzéseimet, 's ízlésed miben eggyez az enyémmel, miben külömbözik. —
Széphalom, 23. Xbr. 1808.
Jegyzések.
F r o n t i s p i c i u m . — Ha csak a' vignett metszetik rézre, a' könyv titulusa pedig nyomtatva áll, sok exemplárban görbén esik a' vignette. Erre nézve szeretném, ha a' frontispice egészen metszetnék
1389. 23. Xbr. 1808. 159
rézre. Mit kell rendelni a' 'Rézmíveseknek, azt felírtam az'itt mustra gyanánt menő árkusra, Neidlnél egyébbel nem kell dolgoztatni á1 Vígnettet. 'Ő metszette az én Egyveleg írásimon állót is, és jól dol
gozta azt. Ha Berzsenyi magát metszetni akarná, azt is ő reá kellené bízni, még pedig azzal a' rendeléssel, hogy a' kép és frontispice azon eggy réz darabra (Platté) metszettessék. Kevesebbe keríílne a' nyo
más, azon felyűl pedig azt nyernénk, hogy a' Compactorok nem fognák kajlán rakni a' két képes papirost a' könyv elejébe.
——_
B e r ' s e n y i miért nem B e r z s e n y i ? Az apostrophus egy valamelly betű' kimaradását jelenti, nem pedig a' z kimaradását, péld. ok. él'tem = életem, köz'tt = között, éltem' = éltemet vagy éltemnek. Erről szóllék már a' Magyar Bégiségek scholionjainak eggyikében. Én ha B[erzsenyi]nek hívnának, csak azért sem írnám így e' nevet, mert az apostrophus jele a' szót eldíszteleníti az írás
ban, 's mintegy kétfelé töri.
S o p r o n y b a n , nem SoproiVban. Úgy volna Soproí*, ha deákul Soprowum volna.
A' Typographia birtokosának nevét Siess Clárának nem kell írni, mert az Anomália. A' Budai Özvegy Landererné nevét így- írják az ott nyomtatott könyvek czímjein: Özv. Landerer Katalin. A' Magyar nem teszi az özvegyek keresztneveit a' megholt férjek vezeték nevei
hez, mint a német. Tegyük tehát magyarosan, ne in limine ipso impingamus.
A j á n l á s . Ezt Cicero betűkkel kell rakni, nem garmonddal, mert nem tartozik a' Versek' corpusához. Az 5dik sorban ezt: ajtajai elváltoztatám ajtajlvá, hogy a' monotoniát ezekben: ajtaján, szeméi, faláí elkerülhessük.
Három könyvre osztatom-fel a' könyvet, mert a' versek ennyi felé oszlanak dem Tone nach; "s ha felosztva nem mennének közre, az olvasó nagyon fel fogna zavarodni a' maga örömeiben, midőn a' poétái regiókban lebegő Lantos egyszerre moralista lesz, vagy olly tónusú szerelmes panaszokat mond, a' millyenek itt a' 3dik könyv közepe táján állanak. Ezen felosztással bizonyosan fog nyerni a' Vers' gyűjteménye. Az első charaktere így a' fenntebb nemű dal.
160 1389. Kazinczy — Berzsenyi Dánielnek.
noha ez osztán alább száll, a' 2dik a' magasbb repület, a' 3dik a' didactikus és Alltagspoesien.
M y r r h á m a t . Wieland az idegen szókat nem idegen szók' módjára írja. Schiller, Göthe etc. etc. nem tértek utána, 's nekem úgy tetszik, elég okkal. A' hol lehet, tartsuk-meg az idegenség' jeleit.
Hosszasbban róla szóllani nem ide való.
p. 8. lin. 4., 5. egymás után mingyárt terheimet s terheit. Ezt könnyű lesz megigazítani, mert hiba. Nagyobb hiba az, a' mi ugyan itt áll: Te osztod-fel vállaidra Még most is terh. nem teszi ezt: fel
osztod velem terheimet, az az osztozol terheimben. Könnyű lesz ezen is igazítani, és bizony Jcell.
lin. 12. ringatnak a' gyökér rengek, 's a' ringatás rengetés.
Ezen valóban igen szép dalnak utolsó strópháját elhagytam. Kelleti-nél több homoeoteleütont csinálni olly vétek, mint kelletéKelleti-nél keve
sebbet. Pedig a' két utolsó stanzában 4 sor fordúl-elő ezen homoeo-teleütonnal: essem. De nem egyedül ez a' fülbontó hiba nyesette-le velem az utolsó stanzát. Nincs szükség reá.
p. 10. Psyche' bíbor kebeléből etc.
Gyönyörű dal. Az olvasó' lelkét sejdítések foglalják el. Nem egészen tudja mit lát (illyen az Ámor és Psyche mythósa mindég és mindennél), de a' mit lát, igen kedves. A 4-dik stanzában hozzám, ágyamhoz, hozzon, változtatást kívánt.
p. 12. Mi a földi élet? — Ismét eggy igen szép dal.
A' 4-dik stropha 2dik sora nem jó: s e m &áhat, s e m nem á r t . Elváltoztatám, még pedig igen könnyen: sem nem ád, sem nem árt. így kívánja ezt á nyelv. — «S nem szab semmi földi || erő néked határt.» Adjectivumnak a' substantivumától, 's ezeknek a' magok particulájiktól nem szabad még más hemistichiumba is esni. Berzsenyi ez ellen igen sok helytt vétett megigazíthatatlanúl. Ezt itt jegyzem-meg, hogy sokszor elő ne hordjam. Ezt a' sort tehát így tettem:
S semmi földi erö || nem szab néked határt. Az ödik strópha utolsó sorában változás esett, mert ok nélkül ment által a' nézed és utána comma. A' comma megakasztja a' nyelvet, a' Reim is. Ha lehet, tehát mindég a' Reimon ejtsük a' commát, vagy inkább ne csináljuk, hogy a' nyelv a' Reimon meg ne akadhasson, hanem ott akadjon-meg a' hol nem kell.
Kény dal: kénye, nem kényje. Ita: törvény, király, ágy, etc
1389. 23. Xbr. 1808. 161
a; lapokat ezután a' veres kréta jelek szerént hordom-fel:
14 Illik e a görög lágy és kedves ch hangját K-nak monda
nunk, némelly purista fantáziája miatt? Bizony nem! Légyen hát Chloe, Cháris, Cháron, Chremes etc. nem Kloe.
a' 2dik sort híred nélkül leonínussá1 tetted volt: lehelWe, aethere, virányain, partjain. — Ezt nem kevés helytt tapasztaltam.
Sohol meg ne hagyd, nagyon kérlek. Az ízetlen Tordai lantosra emlé
keztet, 's felháborít kedves érzésinkben.
pag. aversa 8. üti Iázva. Vétkes onomatopoeia. tűzök (tűzök) vétkes prosodia. Provincialismussal nem szabad élni in der Schrift-sprache.
pag. aversa 9. lin. 3, 4. kegyetlen || vadtól. Ám szenvedjük-meg itt! — De azt meg nem lehet szenvedni, hogy a' báránykát (melly diminutivum) még azon felyűl kis b á r á n y i á n a k mondád.
Stropha 2. Míg koporsóm bé nem zár. Vétkes szóllás, és az ezt teszi: Addig adok néked hív lelket míg bezár koporsóm, holott ezt akarod mondani: olly lelket adok, melly hív lesz, valamíg ele.
Ez harbarismus. Meg ne hagyd, kérlek!
Kedves szív. adj. et substantiv, in duos versus discerpta.
Csatináz, tililáz. Komikus onomatopoea.
p. 11. rubro notata.
Ezt az éneket bízvást elégelheted, mert benne sok igazítani való van, 's alig éri-meg a' fáradságot.
ó tündérek mosolygó szép leánya. Nem épen rosz körülírás, de szükségtelen eompliment. Hát a' 4dik sorban a: sütés miatt még eggy complimeni fordúl-elő.
Karom közzül. — Az utolsó stróphában elmaradt eggy sor.
Azt ki kell pótolni.
p. 14. Amathus, nem Amathunt.
Sándora e ? Megvallom, én Sándornak nem nézem.
KoszorúSa. nem: koszorúSSa, az S nem szenvedi meg a' ket-töztetést. Nem kedveSSe. hanem kedvese (_ ^ w). Ezt megkettőztetni 'fúl a' Dunaiság.
bíbor: _ w, nem ^ u .
p. 15. Csermelyhez, lin. 3 et 4. Merre repül sóhajtásom —
— epedezéssel. így jobb volna.
1 Tollhibából csak egy s-sel van írva az eredetiben.
11
Kazinczy F. levelezése. VI.
162 1389. Kazinczy — Berzsenyi Dánielnek.
p. 17. Nem Lízi, mert ez az új név nem illik régi metrumú vershez. Azért tettem ide a' Chloe nevet.
vigadsz, hínár, vígan mind spondeusok, nem jambusok.
p. 18. Elválás. Nem Elválás reménye. Ez magyarban nem die Hoffnung des Scheidens teszi, hanem ezt: Hoffnung dass man getrennt wird.
St. 2. lin. 2. a' bús fül, etc. nem e g g y fül.
Tiéd, lelkem, nem lehetek, Lelkemnek édes fele! Soha tiéd nem lehetek, Lelkemnek kedves fele.
Forrtanak || öszve. — Árva szíveink NB. alább is árva.
holtig sírdogáljanak záporozó szemeink. Mennyi haszontalan kép.
Das Lied ist zu süsslich! zu sehr im Ton der AlltagsNatur.
p. 19. Esdeklő szerelem. Ein Lied im Ton des vorigen (Beide können in das 3te Buch kommen).
In der letzten und vorletzten Stanze fehlen zwei Worte. Sie waren platt. Man ersetze sie durch besser gewählte.
p. 22. E m m i h e z.
Igen szép dal. De mindent elront az utolsó strópha hibás reimja:
sugarát, poharát. Az első strópha 3dik sorában nem tudtam elolvasni e' szót: Pirholagos. Mondjuk itt a' Philomelát, Dauliának, minthogy a' Philomela név sokszor fordul elő.
p. 23. Nem Ősz, hanem közelítő tél.
Szép óda. De bimbaja, tűnő, illatoz hibák. Bimbója, Ulalozik, tűnő van jól mondva.
Barcsi nem illik ódába. Alig illik a' kökényszem is.
p. 24. M e 1 i s s z á h o z, nem az a' fertelmes Ilonka név, mellyet a' regék Boszorkányoknak adnak. — Hattyít, nem hattyú. Homályain (nem homá%ain). Osztán homályain, vidámjain ismét Beim.
p. 25. Siria napja. Ha nem a' Sirius csillaga akart e lenni ? Ha az: kérlek össze ne tévesszük ezt a1 Siriával, melly tartomány neve.
p. 26. Szép, szép az élet Emmi etc. és p. 27. Itt hol e bújd.
Von geringem Werth! Beide Lieder könnten wegbleiben.
p. 28. Chloe. Szép ének. De hínár, utálsz hibás szóllás. Miért gyöngy a' béklyóra, könnyed' árjai . . . kötelét e m é s z t h. Nem ille
nek öszve a kifejezések. —
1389, 23. Xbr. 1808. 163
Nyögdécselni. Ezt a' szót valaha én faragtam. Azt hittem hogy szép. Nem az: nyögdelleni — az szép.
Ildik Könyv.
p. 30. lin. 8. Kihagyál eggy epithétet.
Hellai nem jó. Hellasz a' théma.
p. 31. Delicta maiorum.
Strophe 9. Az utolsó sor nagy sütés volt. Pótold-ki.
Str. 10. lin. 1. ifjúság vétkes pronunciátió. — Atila vagy Attila, soha nem AtiíZa.
Str. 14. Módi majom, gunyolásra méltó. Ez meg nem maradhat.
Str. 15. Gvadányi tréfának jó: de nem illy felséges ódába. — utálva — leromlott és leomlott a' penultima stróphában.
Eggy illy erőt és nagyságot lehellő ódában nem maradhat sütés, mert az gyengeséget mutat. Pedig a' gyengeség meghazudtolja az erőt.
'S a' nagyságra lobbantó óda nevetséges lessz.
p. 33. Nagy örömmel olvastam a' Nagy Palira írt ódát. De más kezdetet neki. — adóját, nunquam adóját.
p. 34. Fennt kezdi a' hangot az óda. Félek hogy fumum ex fulgore! —
Str. 9. Szelíd királyunk Thrézia. Jobb mint: Hát bölcs. Még pedig minden tekintetben jobb. — Pálffy és Nádasdi helyeken kivül hozatnak elő. Félre itt vélek. — Félre a' kalpaggal is alább. — a' két utolsó strópha igazítást kíván.
p. 36. U l m a .
Eggyike a' gyűjtemény legszebb verseinek,
a' 3dik sorban hézag van hagyva, mert az ott álló szó isme
retlen szó a' hazában, s nem méltó, hogy ismeretes legyen, str. 2. Mindeneket levert és mingyárt: mindent lerontó.
Ez az óda olly szép, hogy méltó hibátlanná tétetni.
p. 37. gyáva nyalat Núbia párducza!! 's alább újra: Afrika tygrise. Eggy kép kétszer fordul elő eggy ódában.
Eszterházyt előhozni peccatum contra u n i t a t e m . Nunc non erat huie locus.
p. 39. Pannon legelső emiere (pénzben!), támasza? Pár úgy volna! Ezen változtatást tettem, hogy az óda nevetséggé ne váljon.
11*
164 1389. Kazinczy — Berzsenyi Dánielnek. 1808.
Ne csinálj magadnak faragott képet, megmondotta Mózes; a' ki hara
gudott, hogy az arany-t imádtatni látta.
bölcs vezetők, atyák. Sütés.
Szélvészeket zabolázva tartók. Zu gezwungen.
Az 5dik stróphál alig lehet érteni. — lYénik nem tűnik.
Hagyd-el kérlek azt a' 9dik stróphát, és azt a' Nelsont.
p. 41. Nagy 's temérdek. Ez nem jó. Nagy, sőt temérdek.
Már az jó.
p. 42. Igen szép ének. — a' zabolák 's kötelek szakadnak, nem a' kötelek 's zabolák szakadnak, mert így sok a áll eggyütt.
p. 44. Gyönyörű kis dal! — Ezen betűkben ömledez a' szív. — Meglehet ugyan érteni, de bajjal.
p. 45. Himfyhez. Szeretném, ha újat írnál neki, 's ezt elvetnéd.
Kivált az első stropha férges gyümölcs.
p. 47. Káldihoz. — b i m b ó j i .
p. 51. Nyögdécselő, transformatum in nyögdellő lágy.
p. 52. Melly igen szép dal! Bölcső, mert a' póla Winden.
p. 54. Igen, igen szép, de nem hibátlan.
p. 55. Ez is igen szerencsés. — A' Mik strophában hézag.
p. 57. Jó: de rossz az utolsó sor. A' puskapor ist nicht geeignet, um ein poetisches Bild in einer Ode zu seyn.
p. 59. Keszthely. — Nincs elvégezve. Többet hozzá, vagy vessd félre. Kárt az által gyűjteményed vallani nem fog.
p. 60. Igen szép.
p. 62. lin. 3. fellegek || köztt, Schnitzer.
p. 75. Gehört nicht in die Reihe der gerundeten Stücke der Sammlung. Das Stück bedarf noch der Feile, oder gar des Ambos.
p. 82. Az én kegyesem. Minthogy ez az eggy ének új nevet kívánt, az Ilonkát Mariskának változtattam el. Az nem olly ked
vetlen mint az Ilonka. Egyéberánt még azt kell megjegyeznem, hogy ez az ének koránt sincs elvégezve. Pedig méltó volna, hogy
1390. Kis János. 1808. 165
elvégezzd. Mein Mädchen ist nicht adelich. Ennek ez talán csak for
dítása. Nem hiszem, hogy a' német illy könnyen bánt volna a' maga tárgyával.
Ez a' Mik könyv nem kíván olly nagy gonddal való elkészü
lést mint a' kettő. De kár volna ezt is több gondra nem méltóztatni.
Ezeket fel nem vettem gyűjteményedbe, mert ártanának az e g é s z n e k :
1. Magyarország.
2. XVIII. század.
3. Lajos és Mátyás.
4. Festeticshez. Örvendj hazánknak bölcs lija, etc. Mellynek csak három strophája jó. — Festetics elégedjék-meg eggy ódával.
Keszthelyében úgy is még egyszer előfordul.
5. Szécsényi. Igen szerencsétlen óda. Rossz még a' Héros nevé
ben is, mely w, nem pedig ^ u
9. Fohászkodás. Messze alatta van a' tárgynak.
10. Magyar Tudósokhoz. Az olly poétának, mint a' mi kedves Rerzsenyink, erre nincs szüksége. — Én jónak tartanám e' 10. dara
bot egészen elégetni.
[Eredetije a m. tud. Akadémia könyvtárában: M. írod. Lev. 4-r. 120. sz.]
Kedves Barátom!
Igen eleven örömmel zárom ide Berzsenyi levelét. Örülök mind azon, hogy olly szíves tisztelettel viseltetik erántad. mind veled együtt különösen azon, hogy őtet a' tudományoknak megnyerted. Néki tellyes szándéka a' volt, hogy ezután a' publicumtól magát egészen elvonja, a' te Érdemed az, hogy szándékát megváltoztatta. Ö tőle valóban nem keveset lehet várni, ha azon az úton folyvást tovább megyén, mellyen járni kezdett. — Hozzám írtt levelében a' mi Téged leg
inkább interessálhat, az ez:
Nincs kimerítve a' tárgy; 's sok hiba van bennek a"' prosodia ellen is.
1390.
Kis J á n o s —- K a z i n c z y n a k .
166 1390. Kis János. 1808.
«A' mi a' Vigneitet illeti, az én érzésem szerént, az elsőben (a' hol-a' lantverő Musának karjaira kívánkozik Amor) a' kinyomás jelentőbb, mélyebb, lelkesebb; a' másodikban (a' hol Amor sipot fúj a'Musa'lantjához) világosabb, vidámabb! De ez tsak az én érzésem, Kazintzy más helyzetben láthatja azt, mellyet én tán nem is esmérek.
Ragaszkodjunk mi tehát ezen nagy emberünkhez 's a' t. Kazintzy karjain el nem tévedünk.»
Én,' hogy több eledelt adhassak elméjének, a' kiadandó Gyűj
teményen való dolgozásra is meghívom Rerzsenyit. Reménylem is, hogy fog valamit azt tenni. Erántad pedig tellyes bizodalommal vagyok, hogy mindenkor egy fő dísze fogsz társaságunknak lenni, 's különösen most először is meg fogod küldeni, a' mit utolsó leve
lemben kértem, literatúránk állapotjának rövid rajzolatját.
•A' Győri énekes könyv' elkészítésével kitelhetőképen sietek;
reménylem, a' jövő Januariusban véget érek. B. Prónay László utolsó tisztességére tartott predikatziom is talám a' jövő héten le lessz írva, hogy sajtó alá mehessen. Azután szabadabb leszek.
A' mit Révayról Sylvester előtt írtál, igen szép és sok nemes szívekkel újobban meg fog szerettetni. A' munkát csak imitt amott nézegethettem-meg. — A' cs mellett előhordott okok pag. 145, meg
vallom, engem nem győztek meg. Mert a' hol ez van: A cs szintolly egyszerű hang 's a' t. ugyan azon jussal lehetne ez: a' ts szintolly egyszerű hang, mint a' gy. 'S az én érzésem szerént a' makats szint
olly pyrrichius mint a' makacs. — Igen szeretném, ha okaidat erő
sítve (egyik leveledben) előhoznád. Jut ugyan eszembe, hogy már egyszer ezelőtt egy két esztendővel írtál egy leveledben egy két ren
det eránta; de egészen az sem győzött meg, 's igazat szóllván azt már el is felejtettem.
Roldog inneplést 's szerentsés újesztendőt kívánván örök sze
retettel 's tisztelettel vagyok
hív barátod Kis János.
Sopr. Dec. 24dikén 1808.
[Eredetije a sz. Benedek-rend pannonhalmi könyvtárában.]
1391. Kazinczy — Berzsenyi Dánielnek. 1808. 167
1391.
Kazinczy — Berzsenyi Dánielnek.
Széphalom, 27d. Xbr. 1808.
Nagy tekintetű barátom!
Verseid immár jó ideje hogy készen állanak, !s várják az alkal
matosságot, melly őket Pestre vigye Szemere Pál barátomhoz, ki meg vagyon kérve, hogy azt a' csomót senkinek másnak ki ne adja, hanem csak annak, a ki nála az ide zárt sorokkal fog megjelenni.
Küldd tehát ezt valamelly biztosod által hozzá, 's vétessd által, a' csomót. Benne leled a' Vignett-metszőnek szolgálandó papirosnyomást is, azon utasítással, a' mellyet akár magad, akár a' mi kedves Kisünk a' Rézmetszőnek 's Nyomtatónak adni fog. — Nem kérlek, hogy a' versek leírása alatt vett szabadságaimat rossz nevén ne vedd, mert hogyan vehetned azt Te nékem rossz nevén? de arra kérlek, hogy az én érzéseim 's ízlésem miatt a' magadéit meg ne tagadd, 's sem
mit ne hagyj úgy a' hogy én javaslom, hanem úgy a' hogyan magad leled jónak. Mind á mellett azt hiszem, hogy barátságos szeretetedet, mellyet eddig csak jóvoltodból bírtam, most már eggy kevéssé érdem
lem is, mert néked szolgálni — igyekeztem. — Ne késsél a' héza
gokat szabad kéjed szerint kipótlani, 's a' mi Kisünknek felküldeni, hogy legfeljebb Júniusig nyomtatásban bírhassam azt, a' mit most, ha Te és Kis nékem ajándékozzátok a' kezemnél maradó Mstumot (mellyért újra rimánykodom Előtted), csak kézírásban bírok.
Kis és Berzsenyi engem Mathissonra !s Salisra emiékeztetnek, noha látom a' hasonlóság mellett a' nem hasonlóságot is. Véghetet
lenül szép azt látni, hogy két barátban így eggyez az ízlés, érzés, gondolkodás. Berzsenyi némelly énekében olly annyira hasonlít Kishez
— valamint Salis, némellyikében a' maga Kiséhez — hogy ha a' versek' gyűjteményét a' B[erzsenyi] kezével nem látnám írva, könnyen el fognám hinni, hogy azt senki nem írta más mint maga Kis; 's úgy tartom, hogy Te ennél hízelkedőbb, csiklándóbb complimentet nem vársz.
Szabad volna-e tudnom, édes barátom, melly nap születtél ? Te még igen ifjú lehetsz, ámbár tudom, hogy már házas vagy. Kér
lek, méltóztassál azt velem tudatni. Te a' daliást abba nem hagyod.
A' ki így kezdett, az nem szűnhet-meg. Hogy tehát folytassd sze-:
rencsés pályádat, arra nincs szükségem ösztönözni: de arra a'
barát-168 1392. Kazinczy - Kis Jánosnak.
ságnak egész hevével kérlek, hogy verseiden szünetlenül gyalulgass, 's grammatikádat tökélletesítsd. 'S ójjanak-meg a' Helikon' Istenségei, hogy a' Poéta Bferzsenyi] valaha Circulusokat quadráljon 's Kant ellen írogasson, mint a' mit a' Poéta Horváthon látok.
Nékem Szálában és Somogyban egynehány szívesen szeretett, barátom vagyon. Kedves volna nékem azt hallanom, hogy azok néked is barátid. Hlyen Horváth és Sárközy István, két igen sok tekintetben tiszteletet 's szeretetet érdemlő jó ember. Bátorkodom azt a' kérést tenni, hogy őket nevemben idvezleni méltóztassál. — Élj szerencsé
sen, kedves barátom, 's engedd nékem azt az örömet, hogy Véled levelek által társalkodhassam, minekutána a' Végzéseknek úgy tetszett, hogy egymástól messze földön lakjunk. Ajánlom magamat barátsá
godba 's maradok
tisztelő barátod Kazinczy Ferencz mpr.
[Eredetije a m. tud. Akadémia könyvtárában: M. írod. Lev. 4-r. 136. sz.]
1392.
Kazinczy — Kis Jánosnak.
Széphalom, Xbr. 30d. 180«.
Édes barátom!
Epen tegnap estve küldém a' kedves Szemere Palinak Pestre ajándékban a' Sulzer' Nachtrágjainak 9. darabját (az az ötödfél
Epen tegnap estve küldém a' kedves Szemere Palinak Pestre ajándékban a' Sulzer' Nachtrágjainak 9. darabját (az az ötödfél