• Nem Talált Eredményt

Kapcsolt Energiatermelő Egység

tüzelőanyag

Nem kapcsolt villamos energia Hő

Kapcsolt Energiatermelő Egység

Tüzelőkazán Csak hőt

termelő kazán Hő

Erőmű"

1. ábra: Kapcsolt rész, nem kapcsolt rész és kizárólag hőtermelésre szolgáló kazánok ugyanazon erőművön belül

2. melléklet a 24/2015. (V. 26.) NFM rendelethez

„2. számú melléklet a 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelethez

A nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés primerenergia-megtakarítási feltétele

1. A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a) a kapcsolt energiatermelő egységekből származó kapcsolt energiatermelésnek a 2. pont szerint számítva legalább 10 %-os primerenergia-megtakarítást kell elérnie a 3. és 4. számú melléklet szerinti, külön hőtermelésre, illetve külön villamosenergia-termelésre vonatkozó referenciaértékekhez képest,

b) a primerenergia-megtakarítást biztosító, kapcsolt energiatermelő kis- és mikroegységek termelése nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésnek minősíthető.

2. A kapcsolt energiatermelésből származó primerenergia-megtakarítás kiszámítását a következő képlet alapján kell elvégezni:

PES = 1 − 1

CHP  Hη

Ref  Hη +CHP  Eη Ref  Eη

×100  %

3. A 2. pontban szereplő képlet alkalmazásában:

3.1. PES: a primerenergia-megtakarítás,

3.2. CHP Hη: a kapcsolt energiatermelés hőtermelési hatásfoka, amelyet az éves hasznos hőtermelésnek a kapcsolt energiatermelésből származó hasznos hő és villamos energia előállítására felhasznált tüzelőanyag mennyiségével történő elosztásával lehet meghatározni,

3.3. Ref Hη: a külön hőtermelés hatásfokának referenciaértéke,

3.4. CHP Eη: a kapcsolt energiatermelésből származó villamosenergia-termelés hatásfoka, amelyet a kapcsolt energiatermelésből származó éves villamos energiának a kapcsolt energiatermelésből származó hasznos hő és villamos energia előállítására felhasznált tüzelőanyag mennyiségével történő elosztásával lehet meghatározni. Ha a kapcsolt energiatermelő egység mozgási energiát is előállít, a kapcsolt energiatermelésből származó éves villamos energia mennyiségét meg kell növelni egy olyan kiegészítő értékkel, amely a mozgási energia mennyiségével egyenértékű villamos energiának felel meg, ha a mozgási energia felhasználása hiteles mérésekkel bizonyított. Ez a kiegészítő elem azonban nem jogosít fel arra, hogy a származási garanciáról szóló kormányrendeletnek megfelelően származási garanciát állítsanak ki.

3.5. Ref Eη: a külön villamosenergia-termelés hatásfokának referenciaértéke.”

A nemzeti fejlesztési miniszter 25/2015. (V. 26.) NFM rendelete az energiahatékonyság növelését elősegítő tájékoztatásról

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 45. § a)–b) pontjában,

a 8. § tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alapján a  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a  továbbiakban: tájékoztatásért felelős szerv) az  energiahatékonyság növelését elősegítő információkról az  energiahatékonyságról szóló 2015.  évi LVII. törvény 20. §-ában meghatározott energiahatékonysági tájékoztató honlap (a továbbiakban: honlap) keretében a lehető legszélesebb körű tájékoztatást köteles nyújtani.

2. Az energiahatékonysági tájékoztató honlap működtetése

2. § (1) A honlap felelős kiadója a tájékoztatásért felelős szerv vezetője, aki egyben a honlaptevékenység irányítója.

(2) A honlap kapcsán a tájékoztatásért felelős szerv gondoskodik

a) a közzétett információk átlátható módon történő közzétételéről;

b) a folyamatos működtetésről és az ezzel összefüggő teendők elvégzéséről;

c) az információk folyamatos frissítéséről;

d) a honlapon megvalósuló tájékoztatás nyilvánossághoz való eljuttatásáról elektronikus hírlevelek formájában;

e) a honlapot népszerűsítő online (elsősorban közösségi oldalakat érintő) menedzsment folyamatos biztosításáról.

(3) A tájékoztatásért felelős szerv a honlapon történő széleskörű tájékoztatás céljából a) a 3. §-ban foglalt információkkal kapcsolatban közfeladatot ellátó szervekkel;

b) energiahatékonysági szolgáltatókkal;

c) kiskereskedelmi energia-értékesítő vállalatokkal és d) egyéb érintett szervekkel

együttműködik, ezektől tájékoztatást kérhet.

3. A tájékoztatás témakörei

3. § (1) A  tájékoztatásért felelős szerv a  honlapon különösen az  alábbi energiahatékonyságot érintő témakörökben nyújt tájékoztatást:

a) az energiahatékonysággal kapcsolatos jogi szabályozás;

b) az energiahatékonysági szolgáltatások, beruházások finanszírozására, támogatására rendelkezésre álló pénzügyi eszközök;

c) az energiahatékonyságot javító tájékoztató, szemléletformáló, képzési kezdeményezések;

d) energiahatékonysággal kapcsolatos gyakorlati módszerek, energiahatékonysági magatartásminták;

e) energiahatékonysági szolgáltatási szerződésminták és azoknak a végső fogyasztó jogait szavatoló záradékai;

f) az energiahatékonyság-alapú szerződések alkalmazása;

g) energiahatékonysági szolgáltatókra vonatkozó tanúsítási, minősítési rendszerek kialakításának lehetősége, a vonatkozó legjobb gyakorlatok nemzetközi példák alapján;

h) pénzügyi intézmények számára az energiahatékonysági szolgáltatások, beruházások finanszírozásában való részvételi lehetőség;

i) energiaszolgáltatókra, termékekre vonatkozó energiacímkézési rendszerek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti témakörök tekintetében – amennyiben az a könnyebb tájékozódás biztosítása érdekében indokolt – a tájékoztatást az alábbi címzetti csoportok szerint csoportosítva kell megvalósítani:

a) lakosság;

b) vállalkozások;

c) építőipari szakemberek, mérnökök, tervezők, energetikai szakemberek;

d) pénzügyi intézmények;

e) energiahatékonysági szolgáltatók;

f) közintézmények.

(3) A  honlap tájékoztatást valósít meg a  kis- és középvállalkozások számára az  energetikai auditálásról, az  energiagazdálkodási rendszerekről és az  energetikai auditálás lefolytatásával, valamint az  energiagazdálkodási rendszerek alkalmazásával járó előnyökről. Az előnyök bemutatásának konkrét példák bemutatása útján is meg kell történnie.

(4) A honlap tájékoztatást valósít meg a lakosság számára az energetikai auditálásról, valamint az energetikai auditálás lefolytatásával járó előnyökről.

4. § (1) Az energiahatékonysági szolgáltató – a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével – jogosult az energiahatékonysági honlapon közzétenni a) nevét, cégnevét;

b) elérhetőségét;

c) a végzett energiahatékonysági szolgáltatás ismertetését;

d) az alkalmazott energiahatékonysági szolgáltatási szerződésmintáját;

e) képesítését; valamint

f) a saját honlapjára vezető hivatkozást.

(2) A  pénzügyi szolgáltatók jogosultak – a  gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével – célzottan energiahatékonysági szolgáltatások és energiahatékonysági támogatási programok igénybevételének elősegítéséhez kínált pénzügyi termékeikről szóló tájékoztatást a honlapon közzétenni.

5. § (1) A honlap tájékoztatást nyújt a közintézmények számára

a) az  energia-megtakarítási és energiahatékonysági célkitűzéseket és intézkedéseket tartalmazó intézményi energiahatékonysági tervek kialakításával és elfogadásával elérhető energia-megtakarítási lehetőségekről;

a honlapon az energiahatékonysági terv kialakításához minta-dokumentum kerül közzétételre;

b) az  a)  pontban meghatározott intézményi energiahatékonysági terv végrehajtásának részeként energetikai auditot tartalmazó energiagazdálkodási rendszer létrehozásának energiahatékonysági előnyeiről;

c) a  felújítások finanszírozását és az  energiahatékonyság hosszú távú fenntartását és javítását szolgáló tervek végrehajtása céljából energiahatékonysági szolgáltatók igénybevételének és energiahatékonyság-alapú szerződések alkalmazásának előnyeiről, valamint az  energiahatékonyság-alapú szerződésekkel kapcsolatos legjobb gyakorlati módszerekről, amennyiben lehetséges, az életciklus-megközelítésre épülő költség-haszon elemzéseket is beleértve.

(2) A  honlapon közzé kell tenni az  energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmi elemekkel rendelkező energiahatékonyság-alapú szerződésmintát.

4. Záró rendelkezések

6. § Ez a rendelet 2015. június 7-én lép hatályba.

7. § Ez a  rendelet az  energiahatékonyságról, a  2009/125/EK és a  2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a  2004/8/EK és a  2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

8. § A megújuló forrásokból előállított energia részarányának kiszámítási módszertanáról szóló 1/2012. (I. 20.) NFM rendelet 7/A. §-ában a „miniszter” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg lép.

Dr. Seszták Miklós s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

A nemzeti fejlesztési miniszter 26/2015. (V. 26.) NFM rendelete

az energetikai auditokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra és a regisztráló szervezetek éves jelentésére