3. Az állami erdészetek és az erdészeti kivitelez ő vállalkozások kapcsolata
3.2. Kapcsolat az erdészeti kivitelez ő vállalkozásokkal
Az erdészeteknél felmerülő szakmunkát gyakorlatilag teljes egészében erdészeti kivi-telező vállalkozások hajtják végre. Az összesen 678 fő saját fizikai alkalmazott ki-egészítő feladatokat lát el, és a vadgazdálkodásban dolgozik. A 3-7. táblázat az er-dészeteknél felmerülő kivitelezési munkák kiszervezésének arányát mutatja be a 2010-es felvételezés alapján. A Major M. által elvégzett, korábbi felmérés adatai gyakorlatilag ugyanezeket az értékeket mutatták már 2004-ben is.
3-7. táblázat: Az erdészeteknél felmerülő kivitelezési munkákból
az erdészeti kivitelező vállalkozások által elvégzettek aránya munkanemenként (n = 81) Erdő
gaz-dálkodási régió
Első
kivitel Ápolás Tisztítás Gyérítés Vég-használat
Eü.-termelés Közelítés Faanyag-szállítás
Útépítés és karban-tartás Hegyvidék 96,9 82,9 92,0 86,8 95,8 95,7 84,8 96,0 38,7 Dombvidék 99,6 87,9 96,3 91,0 98,1 94,4 98,4 96,0 85,4 Síkvidék 79,5 74,1 89,2 95,0 98,9 93,1 97,1 91,0 88,3 Átlagosan 88,5 81,1 91,7 90,3 97,5 94,8 91,3 94,7 57,0
3.2.1. Vállalkozások szerepe az erdőgazdálkodásban
Az erdészeti szakmunka 90%-át erdészeti kivitelező vállalkozásokkal végeztetik az erdészetek. Az erdőhasználatban kiemelkedően magas, 95%-ot is elérő a vállalko-zókkal való munkavégzés (pl. véghasználat, egészségügyi termelés, faanyag-szállítás), míg az erdőművelésnél valamivel alacsonyabb ez az érték, 80-90% (első kivitel, ápolás, tisztítás és az erdőhasználatból a gyérítés is). Az erdészeti közmun-kaprogram hatásának tudható be ez a kb. 10-15%-os különbség, tehát a közmunka-programban foglalkoztatottak első sorban, erdőművelési feladatokban kapnak szere-pet, azon belül is döntően az ápolásokban. Az útépítés és útkarbantartás a dombvi-déken és síkvidombvi-déken szintén jórészt vállalkozókkal történik (és nyilván alacsonyabb technikai színvonalat is igényel), azonban a hegyvidéken jelentős saját kapacitás van erre az erdészeteknél. Az átlagosan 57%-os érték arra is következtetni enged, hogy az erdészeti közmunkaprogram munkavállalóival nagyon sok útkarbantartási mű vele-tet is végezvele-tetnek az erdészetek.
3-8. táblázat: A szerződtetett vállalkozások száma erdészetenként (n = 81)
Regionalitás Minimum Maximum Átlagosan
Hegyvidék 5 44 19
Dombvidék 18 87 35
Síkvidék 7 81 29
Átlagosan --- --- 26
A 3-8. táblázat alapján, az erdészet-vállalkozás közötti szerződések számában jelentős eltérések mutatkoznak, még az erdőgazdasági nagyrégiókon belül is. Van olyan erdészet, ahol csak 5 vállalkozóval kötnek szerződést egy évben, és olyan is, ahol 87-el (11-szeres eltérés). Az átlagos vállalkozói kapcsolatok száma a régiókkal való súlyozás alapján 26 szerződés.
A 3-9. táblázatból kiolvasható, hogy az erdőművelést és erdőhasználatot végző vállalkozások száma kb. azonos, a kettő közül a fakitermelés valamivel nagyobb arányú. A faanyag-szállítást az összes vállalkozás 14%-a végzi, a vállalkozások 8%-a egyéb tevékenységet szolgáltat (pl. útépítés, -karbantartás).
3-9. táblázat: Az erdészetekkel kapcsolatban lévő vállalkozások felosztása a vállalkozás formája szerint a teljes állami erdőgazdálkodásra átszámítva (n = 81) Vállalkozás formája Erdőművelés Erdő
* A 3 233 vállalkozás között több ismétlés van, abból adódóan, hogy a vállalkozások számottevő ré-sze többféle tevékenységcsoport (pl. erdőhasználat és faanyag-szállítás együttesen) tekintetében is szerződést köt ugyanazzal az erdészettel. Ennek hibájára a kérdőív összeállítása során ellenőrző kérdéseket rejtettem el.
Kijelenthető, hogy az állami erdészetekkel szerződéses viszonyban álló erdészeti kivitelező vállalkozások alapvetően vidéki vállalkozások, számuk csaknem eléri a 3 000-et, és döntően egybrigádos vállalkozások. A kivitelező vállalkozások között kétszer annyi egyéni vállalkozó működik, mint amennyi gazdasági társaság.
3.2.2. A vállalkozások tevékenységének jellemzői
A 3-2. diagram a szerződtetett kivitelező vállalkozások székhelyét és a munkaterület átlagos távolságát mutatja be az erdészetvezetők információi alapján. A vállalkozá-sok székhelye (vagy az üzletvitel központja) döntően az erdészet területeinek köze-lében fekszik, bár vannak vállalkozók, akik 100 km-ről érkeznek.
3-2. diagram: Az erdészetek által szerződtetett kivitelező vállalkozások átlagos távolsága a munkaterülettől az erdészetvezetők becslése alapján (n = 81)
730
<20 km 21-50 km 51-100 km >100 km külföldi átlagos távolság a munkaterülettől
szerződött vállalkozások száma (db)
hegyvidék dombvidék síkvidék
Az 3-3. diagram az erdészetvezetők általános véleményét elemzi, az erdészeti ki-vitelező vállalkozások gazdasági helyzetéről, működéséről. Ebben az értékelésben a vállalkozások 2014-2020 közötti kilátásaira és gazdasági helyzetére a válaszadó 2,09 és 2,38-as átlagot adtak, míg a vállalkozói díjak mértékére is csak 3,01-et. Egy-öntetűen pozitív eredmény, hogy az erdészetvezetők a vállalkozások jelenlétét az erdőgazdálkodásban jelesre pontozták.
3-3. diagram: Erdészetvezetők vélemény-vizsgálata a kivitelező vállalkozások helyzetéről (n = 81)
Megállapítások
Az erdészetek naturális jellemzői regionálisan is eltérnek, az erdészkerületek méretében és számában az egyes erdőgazdaságok között számottevő különbség mutatható ki. Az állami erdészetek és az erdészeti kivitelező vállalkozások együttműködésére az erdészetvezetők véleménye szerint szükség van. A kérdőíves felmérés visszaérkezési aránya nagyon magas volt, ami azt mutatja, hogy a téma aktualitása fontos, az erdészeteknek konkrét véleménye van erről az együttműködésről, és megítélik a kivitelező vállalkozások gazdasági helyzetét, jövőbeli kilátásait. A szerződtetett kivitelező vállalkozások döntően egybrigádos vállalkozások, amelyek üzletvitelének központja az erdészet területének közelében fekszik. Ezek a vállalkozások a vidéki emberek munkaadói, fejlődési lehetőségeik, főleg méretükből fakadóan erősen korlátozott.
Az erdészetvezetők véleménye alapján a kivitelező vállalkozások gépparkja döntően elavult, műszaki állapota kritikus, az egyéni védőfelszerelések hiánya krónikus. Az elmúlt két évtizedben ezek a vállalkozások alig jutottak fejlesztési forráshoz, holott gépbeszerzésre, géppark-modernizációra, munkavédelmi eszközök beszerezésére elemi szükségük lenne. Az erdészetek és kivitelező vállalkozások harmonikusabb együttműködése érdekében az erdőgazdaságok tanácsadási szolgáltatásait is bővíteni lehetne, a válaszadó erdészetvezetők a felmérés során ki is fejezték ilyen irányú segítő szándékukat.