ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
I.1. Kapcsolódó jogszabályok
1. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.),
2. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.),
3. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.),
4. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.),
5. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.), 6. a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban:
Hpt.),
7. a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltpt.),
8. a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban:
Jht.),
9. a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.),
10. a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.), 11. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.),
12. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény, 13. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.),
14. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.),
15. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.),
16. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.),
17. az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.),
18. az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény,
19. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.),
20. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.),
21. a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.),
22. a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény [a továbbiakban: 2008. évi CIV. törvény],
23. a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény (a továbbiakban: Lkkf. tv.),
24. a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ptv.), 25. a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény,
26. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban:
Psztv.),
13. melléklet a 3/2013. (IV. 26.) PSZÁF rendelethez
„2. melléklet a 19/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelethez
46 27. a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban:
devizakölcsöntv.),
28. a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.),
29. a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.),
30. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.),
31. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény (a továbbiakban: MNBtv.),
32. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 146/1993. (X. 26.) Korm.
rendelet],
33. a lakás-takarékpénztár általános szerződési feltételeiről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet, 34. a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és
a nagykockázatok fedezéséhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.),
35. a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.), 36. a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Beszkr.),
37. a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban:
12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet],
38. az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet,
39. a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Hkr.),
40. a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nykr.),
41. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról szóló 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet,
42. a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet],
43. a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009.
(XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Klhr.),
44. a hitelintézetek likviditási szintjének meghatározásáról, valamint devizapozícióbeli lejárati összhangjának szabályozásáról szóló 366/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban:
366/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet],
45. a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet,
46. a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet [a továbbiakban: 21/2006. (V. 18.) IM rendelet],
47. a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet,
48. a hitelintézetek befektetési szabályzatáról szóló 28/2011. (XII. 5.) PSZÁF rendelet,
49. a hitelintézetek által szolgáltatandó tőkemegfelelési adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 8/2011. (VI. 16.) PSZÁF rendelet,
50. a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet [a továbbiakban: 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet],
51. a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló MNB rendelet (a továbbiakban: MNB rendelet).
47 I.2. Rövidítések
A kitöltési útmutatóban használt rövidítéseket – külön magyarázat hiányában – a fenti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.
ÁHT: államháztartás
ÁKK Zrt.: Államadósság Kezelő Központ Zrt.
ÁSZF: Általános Szerződési Feltételek EBA: European Banking Authority EKB: Európai Központi Bank
EGT állam: Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (EU tagállamok, Norvégia, Liechtenstein, Izland)
EKB: Európai Központi Bank ESS: egységes statisztikai számjel EU: Európai Unió
GBC: Giro Bankkártya Zrt.
GIRO: a GIRO Elszámolásforgalmi Zrt.
GMU: Gazdasági és Monetáris Unió (az Európai Unión belüli euróövezet)
HBA: Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja IMF: International Monetary Fund
KKV: mikro-, kis-, és középvállalkozások KSH: Központi Statisztikai Hivatal
KVH Rt.: Központi Váltó- és Hitelbank Rt.
Ltp: lakástakarékpénztár MBSZ: Magyar Bankszövetség
MPI-k: monetáris pénzügyi intézmények MNB: Magyar Nemzeti Bank
MNV Zrt.: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
Mód.: módosítás – A jelentő táblákban a „Mód” jelölésű oszlopokban kell jelezni – az „Eredeti”
jelentéshez képest az adatban bekövetkezett változást NGM: Nemzetgazdasági Minisztérium
OTSZ: Országos Takarékszövetkezeti Szövetség
OTIVA: Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap PEK: Posta Elszámoló Központ
PIBB: a Pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), a Befektetési vállalkozások, és a Biztosító részvénytársaságok (beleértve a viszontbiztosítókat is) összefoglalóan PM: Pénzügyminisztérium
PSZÁF: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
REPIVA: Regionális Pénzintézetek Intézvényvédelmi Alap SZT: szavatoló tőke
TAKIVA: Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap
TB: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár összefoglalóan
TEÁOR: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere TÉSZ: Takarékszövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége
48 I.3. Fogalmak
1. Államkötvény: Tpt. 5. § (1) bekezdés 6. pontja által meghatározott állampapírok közül csak a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a kincstárjegyek kivételével.
2. Állampapírok: Tpt. 5. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti fogalom.
3. Áthidaló kölcsön: az Lkkf. tv. 1. § 2. pontja szerinti fogalom.
4. Átvezetési számla: a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője. A Hitkr. szerint az átvezetési számla állománya a pénzeszközállomány része.
5. Ballon törlesztési típusú hitel: olyan hitelkonstrukció, melynek jellemzője a viszonylag hosszú türelmi idő, amikor a türelmi idő lejártáig a hitelfelvevő alacsony tőkeösszegeket törleszt, döntően csak a kamatot fizeti, és a tőke jelentős részét a hiteltörlesztés utolsó szakaszában törleszti vissza.
6. Bullet törlesztési típusú hitel: olyan hitelkonstrukció melyben a tőke jelentős részét a futamidő végén fizetik vissza.
7. Bázisdeviza: A devizapár (beleértve a forint-deviza műveletet is) tekintetében az a devizanem, melynek egy (fix) egységében kerül kifejezésre a másik devizanem (változó deviza) mennyisége.
8. Befektetési jegy: a Batv. 3. § 15. pontja szerinti fogalom.
9. Beruházási hitel: az Szmt. 3. § (4) bekezdésének 7. pontja szerinti fogalom.
10. Betét a felügyeleti mérleg forrás oldalán: a hitelintézettel szemben fennálló követelés, amely ügyfélbetét-szerződés, bankszámla-szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközöket jelent, ide értve a hitelintézet által kibocsátott utazási csekket, valamint az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett pénzösszeget (elektronikus pénz) is, valamint a hitelintézet pénz- és tőkepiaci üzletkötéssel foglalkozó szervezeti egysége által kötött bankközi ügyleteket.
11. Betéti okirat: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amely nem számlán és nem könyves-betétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat elnevezésétől, címletezésétől, lejáratától, illetve attól, hogy bemutatóra szóló-e vagy sem (a hitelintézet által kibocsátott takaréklevél, értékjegy, pénztárjegy, betétjegy, takarékjegy, takarékszelvény, értéklevél, kamatjegy, trezorjegy).
12. Devizabelföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 30. pontja szerinti személyek, szervezetek.
13. Devizakülföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 31. pontja szerinti személyek, szervezetek.
14. Egyéb hitel: minden, a kiemelt hitelsorokba nem tartozó hitel.
15. Elszámolási számla: a nostro és loro számlák közös megnevezése.
16. Elvi főösszeg: a határidős kamatlábügyletek és a swapok esetében az a szerződésben szereplő érték, amire a szerződésben meghatározott készpénzkifizetéseket vonatkoztatják.
17. Eredeti lejárat (kibocsátáskori, illetve szerződéskötéskor meghatározott futamidő): a pénzügyi instrumentum azon kötött „élettartamát” jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl.
kibocsátott értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamat elvesztése) váltható vissza (pl. a betétek és a felvett hitelek egyes típusai), illetve nyújtott hitelek szerződésben meghatározott lejárata.
18. Értékpapír-kölcsönzés: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 44. pont szerinti fogalom.
19. Értékpapírosítás: a felügyeleti mérleg és a kapcsolódó MNB-PSZÁF közös táblák vonatkozásában az MNB rendelet 2. melléklet I. Az információk szolgáltatására vonatkozó általános rendelkezések című fejezet F. Fogalmak cím 6. Felügyeleti mérlegben és eredménykimutatásban használt rövidítések, fogalmak alcím 6. 17. pontja szerinti fogalom.
20. Felhőszolgáltatás: a 9I Informatikai adatok táblában szereplő fogalom, amely a számítási felhőre irányuló számítástechnikai tevékenység, amikor olyan állományokkal és programokkal dolgozik az intézmény, amelyek fizikailag nem az intézmény saját számítógépén, hanem az interneten, egy ismeretlen helyen találhatók, képletesen a „felhőben”.
21. Felmondási idő: megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már hátrányos szerződéses feltétel nélkül visszaválthatja.
49 22. Felmondásos betét: Olyan lejárat nélküli nem transzferálható betétek, amelyek csak egy előzetes felmondási időszak letelte után válthatók pénzre, illetve a felmondási idő előtti készpénzre váltás csak szankció ellenében lehetséges (kamatveszteség).
23. Felmondott felvett hitelek: azok a hitelintézet által felvett hitelek, amelyeket rendes felmondás keretében mondtak fel.
24. Fizetési számla: A Ptv. 2. § 8. pontja szerinti számla.
25. Fogyasztási hitel: a háztartásoknak a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsön (például áruvásárlási, gépjármű-vásárlási, személyi hitel). A fogyasztási hitelek között kell jelenteni azokat a hitelkártya-konstrukciókat is, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja.
26. Fogyasztó: a Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 4. pontja szerinti természetes személy.
27. Folyószámlabetét: az a folyószámla-szerződés alapján elhelyezett nem lekötött betét, amelyből kifizetések is teljesíthetők a folyószámlán kialakult pozitív egyenleg erejéig.
28. Folyószámlahitel: a hitelintézet által vezetett fizetési számlán és a nem fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlán kialakult negatív egyenleg (overdraft). Folyószámlahitelnek minősül az a kártyahitel is, amelynél a bank kamatmentes periódust biztosít. Azt a kártyahitelt, ahol a bank kamatmentes periódust nem biztosít a kártyához, a fogyasztási hitelek között kell jelenteni. A folyószámlahitelek között kell kimutatni a határozott futamidővel nem rendelkező újratöltődő (rulírozó, rollover) hiteleket is.
29. Határon átnyúló szolgáltatás: A Hpt. 2. számú mellékletének III. rész 43. pontja szerinti fogalom, az 5H Határon átnyúló tevékenység tábla alkalmazásában a Hpt. 32/D. § (1) bekezdése figyelembevételével.
30. Hátralévő futamidő: A hitel, betét. illetve egyéb instrumentum szerződésben meghatározott lejáratának és a jelentés vonatkozási ideje között fennálló időtartam.
31. Hitelintézet: e rendelet (a továbbiakban: R.) alkalmazásában a Hpt. szerinti hitelintézet és hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás.
32. Hitelkártya vagy credit kártya: a bankkártyák egyik típusa a betéti kártyák (debit kártya) és a hitelkerethez kapcsolódó betéti (debit) kártyák mellett. A hitelkártya a kártyabirtokos és a hitelintézet közötti szerződésben előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya, amelynek egyenlegét hitelszámlán tartja nyilván a hitelintézet. Az ügyfél a hitelkeret erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat. Szerződésben meghatározott törlesztési feltételek mellett a hitelkártya műveletek (kivéve a készpénzfelvételi műveleteket) kamatmentes periódussal is rendelkezhetnek.
33. Hitelkeret: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján az adós részére rendelkezésre tartott pénzösszeg, amelynek terhére a hitelintézet – meghatározott szerződési feltételek megléte esetén – a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére köteles.
34. Hitelleírás (a tranzakciók kiszámításához szükséges adatokat tartalmazó 1E táblában): az előző hónap végén még a mérlegben szereplő hitel- és hiteljellegű követelések leírása, valamint azok törlesztésekkel csökkentett szerződés szerinti, illetve bruttó könyv szerinti értéke alatti eladása a tárgyhónapban.
35. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a R. vonatkozásában a Szmt. 3. § (6) bekezdés 2. pontja szerint meghatározott fogalom, a felügyeleti mérleg szempontjából ide nem értve a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet. (Lásd a 76. fogalmat.)
36. Intézményi változás: az adatszolgáltató MPI-k körében bekövetkező változás: összeolvadás, beolvadás, különválás, kiválás, megszűnés, átalakulás más típusú intézménnyé.
37. ISIN kód: elszámolóház által, a bejelentésre kötelezett értékpapírokra meghatározott egyedi azonosító kód.
38. Járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége, hogy hitelintézet számára végez üzletszerű tevékenységet kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást.
39. Jelzáloghitel: e R. vonatkozásában a hiteladósnak ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett nyújtott hitel.
40. Jelzáloglevél: a Jht. szerint meghatározott értékpapír.
50 41. Jogi személy: a Ptk. 28-74/H. § szerinti szervezetek.
42. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: a Ptk. 578/H. § szerinti fogalom.
43. Kisvállalkozók: a kisvállalkozók a jogi személyiség nélküli vállalkozók (közkereseti társaság, betéti társaság, polgári jogi társaság, jogi személyiség nélküli munkaközösség, építőközösség, társasház, művészeti alkotóközösség, külföldiek kereskedelmi képviselete, illetve információs és szerviz irodája).
44. Kollektív befektetési értékpapír: a Batv. 3. § 42. pontja szerinti fogalom.
45. Kockázati tőkealap-jegy: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 74. pontja szerinti értékpapír.
46. Könyv szerinti bruttó érték: az eszközök, a mérlegen kívüli tételek beszerzési, bekerülési, illetve nyilvántartási (értékvesztésekkel, céltartalékkal, értékcsökkenéssel nem csökkentett, értékelési különbözettel, értékhelyesbítéssel nem módosított) értéke, a hitelintézet által kötött szerződésből eredő követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg, megvásárolt követelések esetén a bekerülési értékből még nem törlesztett rész.
47. Könyv szerinti nettó érték: a könyv szerinti bruttó értéknek az Szmt. és a Hitkr. által meghatározott értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett, illetve értékcsökkenéssel, értékelési különbözettel (valós értékelési különbözet, értékhelyesbítés) módosított összege.
48. Konszolidációs államkötvények: a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott, átadott államkötvények.
49. Konzorciális hitel: a hitelfelvevő részére hitelintézetek egy csoportja által nyújtott hitel, függetlenül elnevezésétől. Csak azok a hitelek tekinthetők konzorciális hitelnek, amelyek esetében a hitelfelvevő a hitelszerződésből meg tudja állapítani, hogy a hitel több hitelnyújtótól származik.
50. Könyvesbetét: a felügyeleti mérlegjelentésben a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amelynek elhelyezésekor a betétszerződés alapján betétkönyvet állítanak ki (pl. takarékbetétkönyv, nyereménybetétkönyv stb.), ide nem értve a takaréklevelet.
51. Kötési vagy névérték: a határidős (tőzsdei és tőzsdén kívüli) ügylet és opciós ügylet esetén az a szerződéskötéskor meghatározott érték, amelyért a szerződésben szereplő befektetési eszköz meghatározott mennyiségét egy, a szerződésben rögzített egységáron átruházzák, illetve a befektetési eszközre vételi vagy eladási jogot biztosítanak.
52. KKV tv. szerinti vállalkozások a Mikro-, kis- és középvállalkozás adatai című táblák (14HD,14ND, F14HD, F14ND) vonatkozásában:
Mikrovállalkozás: a KKVtv. 3. § (3) bekezdése szerinti vállalkozás.
Kisvállalkozás: a KKVtv. 3. § (2) bekezdése szerinti vállalkozás.
Középvállalkozás: a KKVtv. 3. § (1) bekezdésében foglalt vállalkozás, amely nem minősül a KKVtv. 3. § (2) és (3) bekezdése szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak.
53. Kumulatív elsőbbségi részvény: azon osztalékelsőbbségi részvény, vagy ezzel egyenrangú jegyzett és befizetett saját tőke (szövetkezetek esetében a befektetői tagok által jegyezhető szavazati jogot nem biztosító részjegyek, illetve célrészjegyek tartozhatnak ebbe a körbe), amely esetében a tulajdonos a nyereséges évben minden korlátozás nélkül jogosult az elmúlt év(ek) elmaradt hozamának kifizetésére is.
54. Különleges célú gazdasági egység: [angol neve: Financial Vehicle Corporation (FVC)] az Épkr.
2. § 10. pontja szerinti fogalom.
55. Lakosság: A háztartások szektorán belül ide tartoznak a természetes személyek, valamint a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.
56. Látra szóló és folyószámla betét: a folyószámla betét a hitelintézet által vezetett fizetési számla és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb bankszámla pozitív egyenlege. Látra szóló betétnek minősül a fenti számlákhoz kapcsolódó lekötetlen betét, az egy napra lekötött betét, a hitelintézet által kibocsátott utazási csekk, az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett, nem lekötött pénzösszeg (elektronikus pénz), valamint a látra szóló takarékbetét is. (Az egy napos futamidő munkanapban értendő.) Látra szóló betétnek kell tekinteni a futamidő nélküli betétet is (a betéti okiratokat kivéve).
57. Lekötött betét: olyan nem transzferálható, egy napnál hosszabb időre lekötött betétek, amelyeket nem lehet, vagy csak bizonyos hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamatok elvesztése) lehet a szerződés szerinti rögzített határidő előtt visszaváltani. A két éven túli lekötésű betétek tartalmazhatnak nyugdíj-előtakarékossági számlákat is. A futamidő nélküli betéteket (a betéti okiratokat kivéve) a látra szóló betétek közé kell sorolni.
51 58. Letéti igazolás: a globális letéti igazolás (GDR) és az amerikai letéti igazolás (ADR), amely a letéti intézmény által bizonylati formában kibocsátott, saját joga szerint értékpapírnak minősülő, átruházható befektetési forma, a letétbe helyezett, mögöttes értékpapírokra vonatkozó tulajdonjogot bizonyító okirat.
59. Letéti jegy: a letéti jegyről szóló 287/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet szerinti értékpapír.
60. Lombard hitel nyújtása: minden olyan hitelnyújtás a hitel céljától függetlenül, amikor az ügyfél a hitelintézeti forint- és devizabetétjét, vagy a már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezi, hogy ennek fedezete mellett részére hitelt folyósítsanak.
61. Multicurrency (többdevizás) hitel: olyan hitel, amelyben a bank lehetőséget nyújt az ügyfélnek arra, hogy a hitelt az általa megválasztott, a hitelszerződésben előzetesen rögzített devizanemek egyikében hívja le. Nem tartoznak ide az olyan konstrukciók, amelyek esetében a bank döntése a hitel denominációjának megváltoztatása.
62. Nonprofit szervezetek: A Gt. 4. § és 365. § (6) bekezdése szerinti fogalom, figyelembe véve a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvénynek a fogalom használatára vonatkozó rendelkezéseit is. A szektorbesorolásban (lásd I.5.3. fejezet) külön szektort csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak. Az üzleti szervezetek által finanszírozott és irányított nonprofit szervezeteket a nem pénzügyi vállalatokhoz, az államháztartás intézményei által finanszírozott és irányított nonprofit szervezetek a központi kormányzathoz vagy a helyi önkormányzatokhoz kell besorolni.
63. Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: az Szmt. szerinti fogalom.
64. Névre szóló betét: a Hpt. szerint az a betét, amelynek tulajdonosa a betétszerződés, a takarékbetét-szerződés vagy a bankszámla-takarékbetét-szerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható.
65. Önálló vállalkozók: a 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet 4. melléklete szerinti fogalom.
66. Őstermelők: az Szja tv. és a 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet 4. melléklete szerinti fogalom.
67. Penziós ügylet: az Szmt. 3. § (8) bekezdés 11. pontja szerinti fogalom.
68. Pénzpiaci alapok: azok a befektetési alapok, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik.
69. Pénzpiaci eszközök: a Tpt. 5. § 101. pontja szerint meghatározott fogalom.
70. Projektfinanszírozási hitelek: új létesítmény vagy egy már meglévő létesítmény építési, műszaki, technológiai szempontból teljes mértékben különálló új részegységének létrehozásával kapcsolatos, rendszerint több kockázatvállalási ügyletre és kapcsolódó pénzügyi és befektetési szolgáltatás nyújtására kiterjedő szerződések, amelyek arra a számításra épülnek, hogy a létesítmény a hasznos élettartama alatt fedezi az üzemi költségeket és az adósságszolgálatot.
71. Projektcég: gazdasági projekt megvalósítása céljából alapított társaság, amely megszűnik, ha valamennyi kötelezettségét teljesítette és már járulékos kötelmek (pl. garanciális kötelezettségek, jótállás, szavatosság) sem állnak fenn. A projektcég finanszírozásának feltétele, hogy más tevékenységek ne veszélyeztessék a fő projekt megvalósítását (profiltiszta társaság).
72. Repó- és fordított repóügylet: A Tpt. 5. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti fogalom.
72. Repó- és fordított repóügylet: A Tpt. 5. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti fogalom.