DOCUMENTA
E.: K. szerint a Copia de Commemoriali című velencei államkönyvből IV
köt. 2. r. 230. levél.
K.: Wenzel, Dipl. Eml. II. 336–337. (279. szám).
R.: F. IX. 6. 41. (45. szám) (latin nyelvű).
113. 1349. febr. 17. Buda
[I.] Lajos király (H) színe e. megjelenve Peech nb. Aladár fia Vörös (Rufus) Tamás mr., Wywar-i és Chehte-i várnagy hűségéért a Nyitra m.-i Sipkow ~ Sypko ~ Sypkow és Woyzka birtokokat – amelyek örökös nélkül elhunyt
80
ember birtokai voltak, és a királyra szálltak – kérte adományul. A király megfontolván Tamás mr. hűséges szolgálatait, az említett Sypko és Woyzka birtokokat összes haszonvételeikkel és tartozékaikkal Tamás mr.-nek adományozza örök birtoklásra, mások jogának sérelme nélkül, és a jelen oklevél visszahozatala esetén privilégium kiadását ígéri. D. Bude, f. III. prox.
p. domin. Exsurge, a. d. 1349.
E.: TML. 39. Apponyi 591. (Df. 271 961.) Az oklevél alsó és felső részén, valamint hátoldalán más egykorú kéz írásával relatio Nicolai dicti Konth per Isep et etiam per se feljegyzés, a hátoldalon más egykorú kéz írásával super Sypkow feljegyzés. A Fk.-en kerek rányomott pecsét maradványai, szalagja látszik.
Á.: I. Lajos király, 1369. febr. 17. TML. 44. Apponyi 594. (Df. 271 966.) Má.: 1. Dl. 102 778. (Batthyány cs. lt. Apponyi cs. lt. 591.) (1824. jan. 22-i
hiteles Má.-ban.)
2. I. Lajos király, 1369. febr. 17. Dl. 102 791. (Batthyány cs. lt. Apponyi cs. lt. 594.) (1824. jan. 25-i hiteles Má.-ban.)
K.: Apponyi 174–175. (75. szám).
114. 1349. febr. 18. Buda
[I.] Lajos király (H) színe e. megjelenve Tese volt ajtónállómr. fia András előadja: sürgető ínsége miatt Fejér m.-i Zaar birtokát összes tartozékaival – kiváltképpen a Venye nevű sessionalis földdel, ahol Szt. Mihály arkangyal tiszteletére emelt kőegyház van – és haszonvételeivel együtt 1000 ft.-ért eladja Thuteus ~ Tuteus ajtónállómr.-nek és testvérének, Wezeus mr. Zolium-i c.-nek örök bZolium-irtoklásra, szavatosság vállalásával. D. Bude, f. IV. prox. p.
domin. Exsurge, a. d. 1349.
E.: Dl. 87 233. (Esterházy cs. hercegi ágának lt. Repositorium 32. B. 111.) Hártya. Vízfoltos. Hátoldalán 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés, nagy kerek pecsét körvonala, maradványai.
K.: –
115. 1349. febr. 19. Haram
Ryma-i Mihály mr. Karassow-i alispán és a szb.-k színe e. megjelenve Posaw [!] fia János mr. kérte, hogy az oklevéladók küldjék ki megbízottjukat tiltás céljából, akik Gegus fia Pétert küldték ki. A megbízott visszatérve előadta, hogy az összes szomszédot – kiváltképpen Hosyn ~ Hozyn officialis-át, Fugas-t, és a hozzá tartozókat – eltiltotta a Warofolua-i erdő használatától. D.
in Haram, V. f. prox. an. domin. Esto mihi, a. d. 1349.
81 E.: Dl. 91 399. (Festetics cs. lt. Krassó 12.) Papír. Kissé vízfoltos. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, benne Pousa névalak, 3 rányomott kerek pecsét darabjai.
K.: –
116. 1349. febr. 20. Buda
[I.] Lajos király (H) színe e. megjelenve egyik részről Tuteus ajtónállómr., másik részről Gergely mr. besenyő c. előadják, hogy birtokcserét hajtottak végre. E szerint Gergely mr. besenyő Baranya m.-i Lota és Chenerewe szerzett birtokait összes haszonvételeikkel és tartozékaikkal Tuteus mr.-nek adja örök birtoklásra avval, hogy Tuteus mr. tartozik a birtokok u. járó jegyajándékokat kiadni. A birtokokért cserében Tuteus mr. a Tolna m .-i Kundazenthmyklos, Hudus és Belch birtokait hasonlóképpen összes haszonvételeikkel és tartozékaikkal Gergely mr. besenyőnek adja örök birtoklásra. A felek egymás iránt kölcsönösen szavatosságot vállalnak, kivéve Belch birtokot. D. Bude, f. VI. prox. p. domin. Exsurge, a. d. 1349.
E.: Dl. 76 914. (Zichy cs. zsélyi lt. 211. B. 334.) Kissé vízfoltos. Hátoldalán 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés.
K.: Z. II. 353–354. (245. szám).
R.: Z. VII/1. 124.
117. 1349. febr. 20. Buda
[I.] Lajos király (H) értesíti a a nyitrai egyház kápt.-ját: színe e. megjelenve Peech nb. Aladár fia Vörös (Rufus) Tamás mr. Wyuar-i és Chehte-i várnagy hűséges szolgálataiért az örökös nélkül elhunyt ember birtokaiként a királyra szállt Nyitra m.-i Sypkou és Woyzka birtokokat kérte adományul. A király kéri a kápt.-t, hogy Sek-i Péter v. Berekzegh-i Simon fia Tamás v. Kaap-i Lőrinc fia Miklós királyi ember társaságában küldje ki tanúságtételre hites emberét, akinek jelenlétében a királyi ember az említett birtokok szomszédait összehívva jelenlétükben hj.-t végez, majd azokat Tamás mr.-nek iktatja örök birtoklásra, az esetleges ellentmondókat pedig a király jelenléte elé idézi, aki minderről írásos jelentést kér. D. Bude, f. VI.
prox. an. domin. Esto mihi, a. d. 1349.
Á.: a 252. számú oklevélben.
K.: –
118. 1349. febr. 20. Buda
Pál c. királyi országbíró 1349. febr. 20-i, Budán (a. d. 1349., Bude, f. VI. prox. p. domin.
Exsurge) kiadott privilégiuma szerint Lota birtok Chenereue-vel együtt Gergely
82
besenyőtől Teuteus (Teutheus) mr.-re szállt cserében annak Kondazenthmyklos, Hodos és Beelch (Belch) birtokaiért, amelyekért – Beelch birtok kivételével – szavatosságot vállalt.
Tá.: 1. Szécsi Miklós országbíró, 1371. jan. 24. Dl. 87 455. (Esterházy cs.
hercegi ágának lt. Repositorium 32. E. 236.)
2. Szepesi Jakab országbíró, 1378. jún. 9. Dl. 77 710. (Zichy cs. zsélyi lt.
211. B. 613.) (Az eltérő névalakokat zárójelben adjuk.) K.: Z. IV. 57. (56. szám) (Tá. 2. alapján).
R.: Z. VII/1. 124.
119. (1349. febr. 22. e.)
A pozsonyi kápt. oklevele szerint a kápt. János nádori ember társaságában Balázs clericus-t küldte ki tanúságtételre, akik visszatérve előadták, hogy febr. 22. e.
(…….. prox. an. domin. Esto mihi, a. in presenti preterita) kiszálltak az említett birtokrészre, a szomszédokat összehívva jelenlétükben hj.-t és határ-elkülönítést végeztek, majd a nádori ember …….. haszonvételeivel és egy 4 kaszaaljnyi kaszálóval Luka fiainak: Jánosnak és Mihálynak, valamint Miklós fiainak:
Demeternek és Istvánnak iktatta örök birtoklásra. Határok: wlgariter nyarfa-nak nevezett fa, állóvíz, ennek partja, Damasteleke föld, Bertalan földje, út, szántó-földek vége, érseki föld, Damasteleke föld, Bertalan földje, út, állóvíz, Damasteleke föld, állóvíz, a generatio-jukbeli emberek földje (terra hominum generationis eorum), Damasteleke föld, másik állóvíz, András fia Miklós és testvéreinek határa, állóvíz, ennek partja, erdő, ennek közepe, Damasteleke, Simon fiainak földje.
Eml.: a 245. számú oklevélben.
K.: –
120. [1349.] febr. 23. Avignon
[VI. Kelemen pápa] hozzájárul, hogy Demeter [fia] János, [Miklós] egri püspök nepos-a, G[uillelmus] kardinális káplánja és familiaris-a a János prépost halála miatt megüresedett, Esztergom főegyházm.-i szepesi Szt.
Márton-egyház prépostságát – amelynek élére a prépostot választani szokták –, amelyet a pápa a prépost halála e. a maga adományozása alá vont, megkapja, tekintet nélkül arra, hogy az egri és veszprémi egyházakban kanonoki tisztséggel és prebenda-val, az egri egyházban pedig főesp.-séggel bír. D.
Avinione, VII. Kal. Marcii, [pápasága] 7. év[é]ben.
Reg.: ASV. Reg. Vat. 241. 332v–333r. (Df. 291 188.)
K.: Reg. Suppl. I/2. 193–194. (395. szám); Rábik, Reg. Suppl. 119–120. (165.
szám); Mon. Vat. Slov. III/2. 259–260. (233. szám).
83 121. (1349. febr. 23. Avignon)
[VI.] Kelemen pápa az előző oklevélben foglalt intézkedéséről értesíti a váradi és egri püspököt. D. ut supra.
Apparátusa megegyezik az előző oklevélével.
122. 1349. febr. 23. Buda
[I.] Lajos király (H) hírül adja az összes főpapoknak, báróknak – kiváltképpen a nádornak és az országbírónak –, c.-eknek, alispánoknak és szb.-knak, és általában az ország összes jogszolgáltatójának: Tutews ~ Tetews (Thuteus ~ Tuteus) ajtónállómr., pilisi c. és Wyssegrad-i várnagy a maga és testvére (frater suus uterinus), Vezzeus (Wezeus) mr. zólyomi c.
nevében bemutatta a király nagyobbik pecsétjével ellátott nyílt oklevelét. E szerint az örökös nélkül elhunyt Peterd (Peturd)-i Bazoch ~ Bozoch és Miklós fia Jakab Baranya m.-i Peterd (Peturd ~ Peterd) és Zenthdemetur birtokokban lévő részeit nekik adományozta a király. Tetews mr. elmondása szerint azonban most János választott és megerő-sített veszprémi püspök, királyi kápolnaispán és titkos kancellár Zenthdemetur birtokot nevelőjének (informator), János főesp.-nek, Peterd birtokot pedig famulus-ainak, András fiainak: Lászlónak és Simon-nak akarja adományoztatni a király által, erről a királlyal okleveleket adatott ki, és a nevezettek az említett birtokok tulajdonában vannak. A király előző adományát a jelen oklevéllel megerősíti, és mivel korábbi adománya a János főesp.-nek és András fiainak tett adományozások idején elkerülte a figyelmét, utóbbiakat hatálytalanítja, és az oklevél címzettjeinek megparancsolja, hogy az említett birtokrészekkel kapcso-latos adományleveleket Tutews és Vezzeus mr.-ek ellenében ne fogadják el, hanem tekintsék hatálytalannak. D. Bude, in vig. fe. S. Mathye ap., a. d. 1349.
E.: 1. Dl. 76 915. (Zichy cs. zsélyi lt. 211. B. 318.) Kissé vízfoltos.
Hátoldalán más egykorú kéz írásával relatio magistri Cyko feljegyzés, 15.
sz.-i kéz írásával Super Bohoch et Peterd feljegyzés.
2. Ua. jelzet alatt. Erősen vízfoltos. Az oklevél alsó és felső szélén más egykorú kéz írásával Chyko per Ladislaum filium Simonis nepotem nostrum, alul relatio magistri Chyko feljegyzések, hátoldalán 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés. (Az eltérő névalakokat zárójelben adjuk.) K.: Z. II. 354–355. (246. szám).
R.: Z. VII/1. 125.
Megj.: Az említett hatályos adománylevelet l. Anjou-oklt. XXXII. 317. szám.
84
123. 1349. febr. 23. Buda
[I.] Lajos király (H) hírül adja: megfontolván Mayad ~ Myad-i Herthtun fia Tamás fiai: Snobul (dict.) Tamás és Opproth (dict.) Miklós hűséges szolgálatait, Mayad faluban 5 és fél fundus curie-t adományoz nekik összes haszonvételeikkel örök birtoklásra mindenféle adótól és collecta-tól mentesen, hogy azokat az ország nemeseinek módjára birtokolják, és ugyanazokkal a szolgálatokkal tartozzanak neki, ill. a soproni c.-nek, mint a m. többi nemese.
A király az oklevél visszahozatala esetén privilégium kiadását ígéri. D. Bude, in vig. B. Mathye ap., a. d. 1349.
E.: Dl. 4028. (NRA. 558. 16.) Kissé vízfoltos. Hátoldalán és az oklevél alján azonos kéz írásával relatio Nicolai Konth per Nicolaum notarium suum et etiam per Mathe notarium feljegyzés, nagyméretű kerek zárópecsét körvonala.
Á.: Győri kápt., 1355. jún. 8. Dl. 4029. (NRA. 558. 16.)
K.: Sopron vm. I. 207. (162. szám); Bgl. V. 221–222. (218. szám).
124. [1349.] febr. 25. Avignon
[VI. Kelemen pápa] Guillelmus, Szűz Mária Cosmedin-i diakónus kardinálisa kérésére Bego (gen.: Begonis) [fia] Péter mr., a jog baccalaerus-a, a kardinális speciális káplánja, fő vicarius-a, Mo.-i és Lo.-i procurator-a részére a Zemlin-i főesp.-séget biztosítja az egri egyházban annak összes quarta-jával, kápolnájával, jogával és tartozékával, amint az megürül azáltal, hogy a pápa az Esztergom főegyházm.-i szepesi Szt. Márton-egyház préposti tisztségét Demeter [fia] Jánosnak adományozta. Mindezt arra való tekintet nélkül teszi, hogy az említett Péternek kanonokságot és prebenda-t helyezett kilátásba a Wroclaw-i (Wratislaviensis) és a krakkói egyházban, továbbá kancelláriai hivatalt. Engedélyezi, hogy a főesp.-séget és a kancelláriai hivatalt együttesen láthassa el. D. Avinione, V. Kal. Marcii, [pápasága] 7. év[é]ben.
Reg.: ASV. Reg. Vat. 241. 332v–333r. (Df. 291 188.)
K.: Mon. Pol. Vat. III. 323. (323. szám) (kivonatos); Reg. Suppl/2. 194–195.
(396. szám); Rábik, Reg. Suppl. 120–121. (166. szám).
R.: Mon. Vat. Boh. I. 605. (1096. szám); Bull. Pol. II. 69–70. (419. szám).
125. (1349. febr. 25. Avignon)
[VI. Kelemen pápa] felszólítja az Esztergom főegyházm.-i garamszent-benedeki (S. Benedictus de Goron) apátot, a krakkói scolasticus-t és az avignoni sekrestyést, hogy Péter mr.-t az előző oklevélben említett tisztségbe és javadalmaiba vezessék be. D. ut supra.
85 Reg.: ASV. Reg. Vat. 241. 333r. (Df. 291 188.)
K.: –
126. 1349. febr. 25. Buda
Pál c., [I.] Lajos király (H) országbírójának színe e. megjelenve egyik részről Sadan-i János fia Gergely mr. besenyő c., másik részről Bedegh-i Péter fia János fia Miklós, továbbá a néhai Lota-i Máté özvegye előadják, hogy a Baranya m.-i Lota birtok – amely az említett Máté, örökös nélkül elhunyt ember birtoka volt, majd pedig a király oklevél révén hűséges szolgálataiért az említett Gergely mr. besenyő c.-nek adományozta – ügyében Gergely mr.
és a nevezettek között megegyzésre került sor. E szerint Gergely mr. vállalta, hogy márc. 19-én (2. die medii Quadr. nunc prox. venturo) a pécsi egyház kápt.-jának színe e. 20 budai M.-t fizet János fia Miklósnak anyja – Máté leánytestvére – leánynegyede és azon 50 M. fejében, amennyiért Máté Lota birtokot Péternek és az említett Miklósnak, leánytestvére fiainak zálogosította el a bácsi kápt. oklevele által, amit Miklós és az úrhölgy bemutattak az országbírónak. Szintén márc. 19-én a pécsi kápt. színe e. 20 budai M.-t fizet Gergely mr. az úrhölgynek hitbére és jegyajándéka fejében, amely őt a birtokból megilleti. A 40 M. fejében Miklós és az úrhölgy Lota birtokot összes haszonvételeivel és tartozékaival, valamint a birtokra vonatkozó oklevelekkel együtt – kiváltképpen a [pécs-]váradi konv. Lota birtok és egy Ebes birtokban lévő rész cseréjére vonatkozó oklevelével –, kivéve a bácsi kápt. oklevelét, valamint Miklós nádornak (H) a pécsváradi konv. említett oklevelét is tartalmazó oklevelét, átadják Gergely mr.-nek örök birtoklásra.
Ha Gergely mr. az említett határnapon nem tudna fizetni, akkor Lota birtok Miklósé és az úrhölgyé marad. Ezen felül Gergely mr. azt is vállalta, hogy a határnapon ad az úrhölgynek 4 ökröt, ha ezt elmulasztaná, akkor ennek kétszeresét kell adnia. Mindezeket a felek önként vállalták. D. Bude, in die Cynerum, a. d. 1349.
E.: Dl. 87 234. (Esterházy cs. hercegi ágának lt. Repositorium S. 9.) Hártya.
Kissé vízfoltos. Hátoldalán 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés, pajzs alakú zárópecsét lenyomata.
K.: –
127. 1349. febr. 28.
A [pécs-]váradi monostor konv.-jének színe e. megjelenve egyik részről [pécs-]váradi Balakor fia János fiai: Gergely és Mihály, másik részről ugyanoda valósi Nagy (Magnus) Kelemen fia Gergely c., előbbiek előadják,
86
hogy [Pécs-]Várad területén a vulgo Baransag (dict.) kis hegy mellett Ke felől fekvő kaszálójukat, amelyet Ke felől egy kis folyó határol, Dé felől Vince fia Dénes a szomszédja, Ny és É felől pedig az említett kis hegy határolja, eladják Gergely c.-nek 2 M. báni dénárért – a M.-t 6 pensa-val számolva – örök birtoklásra. Ellentmondó nem volt. D. sabb. prox. an. domin. Invocavit, a. d. 1349.
Á.: Pécsváradi konv., 1358. máj. 10. Dl. 3683. (NRA. 605. 7.) K.: AO. V. 260–261. (134. szám) (kihagyásokkal).
R.: Kőfalvi T., Pécsváradi konvent 140. (201. szám).
128. 1349. márc. 1. Buda
[I.] Lajos király (H) értesíti az esztergomi egyház kápt.-ját: Barakcha-i Jakab fia Miklós mr., udvari ifjú (aule nostre iuvenis) a király színe elé járulva hűségéért, amelyet először [I.] Károly király (H), majd iránta és az ország iránt tanúsított, a király adományozása alá tartozó Trencsén m.-i Mysun birtokot kérte magának és testvérének (frater carnalis), Istvánnak adományul.
Mivel a király az említett birtokról nem rendelkezik ismeretekkel, megparan-csolja a kápt.-nak, hogy Sambuk-i Simon néhai vajda fia Miklós udvari ifjú v.
Malus-i Demeter v. Mycola-i András királyi ember társaságában küldje ki tanúságtételre hites emberét az említett birtokra, ahol a királyi ember a szomszédokat összehívva jelenlétükben végezzen hj.-t és határ-elkülönítést, majd iktassa a birtokot Jakab fiainak: Miklós mr.-nek és Istvánnak örök birtoklásra, az esetleges ellentmondókat pedig idézze a király jelenléte elé, aki minderről írásos jelentést kér. D. Bude, in domin. Invocavit, a. d. 1349.
Á.: a 170. számú oklevélben.
K.: –
129. 1349. márc. 1.
[I.] Lajos király (H) Mihaly-i Miklós fia János kérésére 1349. márc. 1-jei (in domin. Invocavit, sub a. 1349.) nyílt oklevelében átírja és megerősíti a bosznia egyház kápt.-jának az alábbi ügyben a királyhoz intézett 1347. évi (in a. d. 1347.) válaszlevelét. E szerint az említett János előadta a királynak, hogy Benchench-i Barabás fia Demeter egyrészt a rokonság okán, másrészt bizonyos pénzösszeg fejében vállalta, hogy bizonyos birtokait neki iktatja, amihez szükséges a boszniai egyház kápt.-ja tanúságtevőjének jelenléte. Ezért a király megparancsolta az említett kápt.-nak, hogy Onth-i Abraam fia András királyi ember társaságában küldje ki tanúságtételre hites emberét, akik szálljanak ki az említett Demeter birtokaira azok iktatása céljából – mások
87 jogainak sérelme nélkül –, majd pedig a kápt. minderről tegyen írásos jelentést. A kápt. a királyi parancsnak megfelelően Abraam fia András királyi ember társaságában István éneklőkanonokot küldte ki tanúságtételre, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy Barabás fia Demetertől és a nemes szomszédoktól megtudták az igazságot. E szerint Benchench birtok 3 része egykor Mihaly-i Miklós fia Jánosnak, Demeter gener-ének volt elzálogosítva 50 M.-ért az említett kápt. nyílt oklevele értelmében. Az oklevelet János be is mutatta a kápt.-nak, e szerint Demeter azokat 1331-ben (sub a. d. 1331.) 10 évre (usque decimam revolutionem eiusdem annualem) elzálogosította kétszeres megváltási összeg terhe alatt. A határidő lejártakor Demeter a birtokrészeket nem tudta visszaváltani. Majd pedig Demeter [1346.] júl. 14-én (a. tunc prox. preterito, in vig. Divisionis ap.) sürgető ínsége miatt a kápt.
nyílt oklevele szerint 20 M. dénárt kapott, és mivel a fenti összegeket gener-ének nem tudta visszafizetni, az említett 3 Benchench-i birtokrészt az azokhoz Ke és É felől tartozó összes haszonvételeikkel és tartozékaikkal Jánosnak adta örök birtoklásra. Mindezeket Demeter a kápt. színe e. is megerősítette. A király a fentieket az királyné és a bárók egyetértésével megerősítette.
Tá.: Bebek István országbíró, 1365. okt. 31. Dl. 5359. (Acta eccl. Poson. 56. 18.) K.: –
130. [1349.] márc. 2. Avignon
[VI. Kelemen pápa] György, Hewesuyar-i c., a magyar (U) király követe kérésére testvére, Bebek (dict.) Domokos, az Esztergom egyházm.-i Szt.
Tamás[-egyház] prépostja részére az egri Szt. János katedrális egyház prépostságát adományozza, amely Fülöp [fia] Miklós halálával üresedett meg.
D. Avinione, VI. Non. Marcii, [pápasága] 7. év[é]ben.
Reg.: K. szerint ASV. Reg. Suppl. 19. 166v.
K.: Reg. Suppl. I/2. 195. (397. szám); Rábik, Reg. Suppl. 121. (167. szám);
Mon Vat. Slov. III/2. 261–262 (234. szám).
131. (1349. márc. 2. Avignon)
[VI.] Kelemen pápa az előző oklevélben foglalt intézkedésének megfelelően felszólítja a veszprémi egyházm.-i Wissegrad melletti Szt. András monostor apátját, az esztergomi Szt. György-egyház prépostját és az avignoni egyház sekrestyését, hogy Domokost az egri egyház préposti tisztségébe és az azokkal együttjáró jogokba, jövedelmekbe vezesék be. D. ut supra.
Apparátusa megegyezik az előző oklevelével.
88
132. 1349. márc. 3.
A győri egyház kápt.-jának színe e. megjelenve Sifridus fia Péter Sopron m.-i Daag-i nemes Daag-i, wlgariter lihhyn nevezetű 2 fundus-át v. laneus-át Péter fia Márton és Kornphok fundus-ai között, amelyeket apja eladott – az egyiket Holern-i István fia Peuhul Istvánnak, a másikat pedig az említett Daag-i Péternek, és amelyeket patruelis-e, Daag-i Fülöp fia Lőrinc váltott vissza saját pénzén –, az említett Lőrincnek adja örök birtoklásra összes haszonvételeikkel és tartozékaikkal együtt. Ennek az örök emlékezetben való megszilárdítása érdekében a kápt. autentikus függőpecsétjével ellátott, chirographált privilegiális oklevelet ad ki. D. III. f. prox. p. domin. Invocavit, a. d. 1349., Henrik lévén a prépost, Mátyás az olvasó-, György az éneklő-, Péter az őrkanonok. A.
E.: GYMSML. Sopron város lt. 138. (Df. 201 772.) Felül chirographált. Kissé vízfoltos. Hátoldalán 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés, zöld színű sodraton ép függőpecsét.
K.: Házi I. 91. (153. szám).
R.: Bgl. V. 222–223. (219. szám) (német nyelvű).
133. 1349. márc. 3.
A vasvári egyház kápt.-jának színe e. megjelenve Viragusberch-i Jakab fia Miklós a maga, apja és testvérei nevében felmenti Zeleste-i Jakab fiait: Pétert, Jánost és Istvánt mindazon károkozások és jogtalanságok alól, amelyeket a jelen oklevél kiadásáig ellenük elkövettek, és a velük szemben kiadott okleveleket hatálytalanítja. D. f. III. prox. p. domin. Invocavit, a. d. 1349.
E.: Dl. 41 101. (Múz. Ta. 1895. 7.) Hártya. Kissé vízfoltos. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, kerek zárópecsét töredékei.
K.: Bgl. V. 223–224. (220. szám).
134. 1349. márc. 3. [Nagy-]Kálló
László fia László mr., Berzethe (dict.) Miklós m[r.] Zaboch-i c. alispánja és a 4 szb. színe e. megjelenve egyik részről Simon fia Imre és Mihály fia László fia Péter, [mási]k részről Byr-i Tamás [előadják], hogy azokban az ügyekben, amelyekben egymással szemben jogtalanságokat követtek el, ápr. 28-án (f. III.
prox. p. fe. [B.] Georgii mart. nunc prox. affutura) a felek által odavezetett 2-2 fogott bíró döntőbíráskodásának vetik alá magukat. A döntést el nem fogadó fél 3 M. bírságban marasztaltassék el. D. in Kallow, III. f. prox. p. diem Cynerum, a. d. 1349.
89 E.: Dl. 51 509. (Kállay cs. lt. 1300. 928.) Papír. Vízfoltos és hiányos.
Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, 2 kerek zárópecsét töredékei.
K.: –
R.: Kállay I. 223. (974. szám); Piti F., Szabolcs m. 113. (436. szám).
135. 1349. márc. 3. [Nagy-]Kálló
László fia László mr., Berzethe (dict.) [Mikl]ós mr. Zabouch-i c. alispánja és a 4 szb. színe e. megjelenve egyik részről István fia István, másik részről Byr-i Tamás előadják, hogy abban a perben, amelyet Tamás indított Gwre fia Fábián nagykállói (Maior Kallow) curia-jának és házának építése, ill. Tamás Kallow-i földjének elcsatolása miatt, amely Tamás privilégiumával ellentétes módon tör-tént, fogott bírák közreműködésével megállapodásra jutottak. E szerint az említett épületeket Tamás birtokrészéről jún. 7-én (in oct. fe. Penth. nunc prox. affuturis) el kell távolítani, a földrészt vissza kell adni Tamásnak a privilégiumában foglaltak szerint, majd a felek mindezt jún. 28-án (22. die dict. oct.) a váradi kápt.
oklevelével tartoznak megerősíteni, amelyik fél ezt elmulasztja, a bíró része nélkül 10 M.-t fizessen. D. in Kallow, III. f. prox. p. diem Cynerum, a. d. 1349.
E.: Dl. 51 510. (Kállay cs. lt. 1300. 927.) Papír. Vízfoltos. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, 3 zárópecsét lenyomata, töredékei.
K.: –
R.: Kállay I. 223. (973. szám); Piti F., Szabolcs m. 113. (437. szám).
136. (1349. márc. 4. e.)
I. Lajos király és Erzsébet anyakirályné utasítja Domokos macsói bánt és valkói c.-t, hogy márc. 4-én Valkóvár faluban tartson generalis congregatio-t Valkó m. nemessége számára.
Eml.: a 146. számú oklevélben.
K.: –
137. (1349. márc. 4. e.)
Domokos macsói bán, valkói c. felszólítja szentpéteri Orbán fia Mihály fia Demetert, hogy márc. 4-én Valkóváron tartandó generalis congregatio-ján jelenjen meg színe e. szentpéteri Keled fia Domokos ellenében.
Eml.: a 146. számú oklevélben.
K.: –
90
138. (1349. márc. 4. e.)
Miklós nádor, a kunok bírája elrendeli, hogy Haznus-i Nagy (Magnus) Domokos mr. és Domokos fia István márc. 4-én jelenjenek meg színe e.
Chytnuk-i Benedek fia Péter ellenében.
Eml.: a 171. számú oklevélben.
K.: –
139. (1349. márc. 4. e.)
Miklós nádor, a kunok bírája kéri a váradi kápt.-t, hogy Petry-i Miklós fia Petew nádori ember társaságában márc. 4-én küldje ki tanúságtevőjét Balasey
~ Balase birtok becsüjéhez és iktatásához.
Eml.: a 177. számú oklevélben.
K.: Z. II. 357. (248. szám).
140. (1349. márc. 4. e.)
Miklós nádor, a kunok bírája felszólítja Kapulna-i Andrást, hogy márc. 4-én jelenjen meg a színe e. a pozsonyi kápt. ellenében válaszadás céljából.
Eml.: a 244. számú oklevélben.
K.: Str. III. 677. (902. szám).
141. (1349. márc. 4. e.)
Pál c. országbíró felszólítja Vak (Cecus) Mihályt, hogy márc. 4-én jelenjen meg színe e. Hannus fia Zonk ellenében.
Eml.: a 159. és a 722. számú oklevélben.
K.: AO. V. 321. (184. szám)
142. (1349. márc. 4. e.)
Pál c. országbíró az Ilswa és Chauay birtokok ügyében folyó pert márc. 4-re halasztja.
Eml.: a 186. számú oklevélben.
K.: AO. V. 268. (139. szám)
91 143. (1349. márc. 4. e.)
Pál c. országbíró felszólítja Checher-i Jób fia Domokos fiait: Miklóst és Andrást, hogy márc. 4-én jelenjenek meg színe e. Komorou-i Tamás fiai:
János és Jakab ellenében válaszadás céljából.
Eml.: a 242. számú oklevélben.
K.: Z. II. 361. (251. szám).
144. 1349. márc. 4. Buda
[I.] Lajos király (H) közli a Zemplén m.-i c.-szel, alispánnal és a szb.-kal:
Nogmihal-i Jakow fia Ernei mr. elmondása szerint András fia Lőrinc, és e Tyba-i Lőrinc fiai: György, Miklós és László vele szemben oly vizsgálatot eszközöltek, miszerint ő 1348. máj. 12-én (II. f. prox. p. fe. B. Stanizlai mart., cuius iam adveniret revolutio annualis) bűntársaival együtt a nevezettek Jezene birtokára támadott, 14 lovukat elvette, holott ő mindezekeben ártatlan. A király megparancsolja a címzettekenek, hogy küldjenek ki 1 v. 2 embert, akik a fentiekkel kapcsolatosan vizsgálják ki az igazságot, majd tegyenek a királynak írásos jelentést. D. Bude, f. IV. prox. p. domin. Invocavit, a. d. 1349.
Á.: a 243. számú oklevélben.
K.: Sztáray I. 210–211. (113. szám).
145. 1349. márc. 4.
A csázmai egyház kápt.-jának színe e. megjelenve Gergely mr., a kápt.
kanonokja a Garigh-i Boldogságos Szűz remete-egyház perjele, István testvér nevében bemutatta a néhai László c. fia Miklós mr. Borschnouch-i várnagy nyílt oklevelét, kérve annak a kápt. pecsétje alatt történő átírását, amit a kápt.
a jelen oklevéllel teljesít. D. f. IV. prox. p. domin. Invocavit, 1349.
Á.: Csázmai kápt., 1402. júl. 4. Dl. 35 178. (Acta Paulinorum. Garig 3. 3.) K.: Smič. XI. 504–505. (385. szám). (Az átírt oklevelet l. Anjou-oklt. XVII.
418. szám.)
146. 1349. márc. 4. Valkóvár
Domokos Machou-i bán, Wolkou-i c. hírül adja: korábbi oklevelének (l. 137.
szám) megfelelően azon a generalis congregatio-n, amelyet királyi és [anya]királynéi oklevél (l. 136. szám) értelmében márc. 4-én (f. IV. prox. an.
domin. Remin.) tartott Wolkouar faluban Wolkou m. nemessége számára, színe elé járulva szentpéteri (S. Petrus) Keled fia Domokos előadta ugyanazon
92
Szentpéterre valósi Orbán fia Mihály fia Demeter ellenében, hogy az [1348.]
okt. 13-án (in quind. fe. B. Mychaelis arch. prox. preteritis) meg akarta őt ölni, a fején meg is sebesítette, Zenthpeter-en lévő curia-ját bűntársaival együtt hatalmaskodva, fegyveresen megtámadta, Márton nevű rokonát ugyan-ezen a napon megölte, György nevű jobbágyát pedig súlyosan megsebesítette a közöttük folyó per függése idején. Ezeket az állításokat Domokos 3 vizsgálatról szóló oklevéllel, a Szt. Irineus vértanú-kápt., az alispán és szb.-k, valamint Domokos c. okleveleivel bizonyította is. Erre Arky-i Lőrinc, Demeter famulus-a nyílt megbízólevéllel megjelenve azt állította, hogy ura a fenti vádakban ártatlan. Domokos c. kérdésére, miszerint Demeter a pert párbajjal, v. eskütétellel kívánja-e lezárni, Domokos közbevetette, hogy ínsége miatt párbajjal nem tud a pernek végére járni, hanem megelégszik avval, ha Demeter esküt tesz. Domokos c. erre az ország nemeseivel együtt úgy dönt, hogy Mihály fia Demeter máj. 7-én (f. V. prox. p. oct. fe. B. Georgii mart. nunc ventura) a Wolkouar-i Szt. Mihály arkangyal-egyházban huszon-ötödmagával, nemesekkel az alispán és a szb.-k színe e. esküt tartozik tenni arról, hogy Keled fia Domokos állításaiban ártatlan. Domokos c. minderről az alispán és a szb.-k oklevelében máj. 14-re (8. die depositionis iuramenti) jelentést kér. D. in die et loco prenotatis, a. d. 1349.
E.: SNA. Zay cs. ugróci lt. Krasznecz L. elenchusa szerint rendezett iratok B.
1. 80. A. (Df. 265 639.) Vízfoltos és szakadozott.
K.: –
147. (1349. márc. 4.–ápr. 20. között)
Pál c. országbíró oklevele szerint Sefridus, a garamszentbenedeki monostor apátja márc. 4-re a király jelenléte elé idézte Beke fia Istvánt, Zenche falu officialis-át viceofficialis-ával, Egyeddel és az összes odavalósi jobbággyal, de a nevezettek nem jelentek meg, és nem is küldtek senkit maguk helyett.
Eml.: az 500. számú oklevélben.
K.: Str. III. 689. (919. szám).
148. [1349.] márc. 6. Avignon
[VI.] Kelemen pápa szászországi (de Saxonia) Peregrinus választott boszniai püspöknek és 2-3, az őt feladatai ellátásában segítő katolikus püspöknek engedélyezi, hogy egyházi elöljárókat (antistites) szenteljenek fel az egyház auctoritas-ának növelése érdekében. Az elöljárók kötelesek hűségesküt tenni a római egyháznak, amiről a pápa minden alkalommal jelentést kér a püspök
93 pecsétjével ellátott nyílt oklevélben. Mindez nem sértheti a kalocsai érsek és egyháza jogait. D. Auinione, II. Non. Marcii, [pápasága] 7. év[é]ben.
Reg.: ASV. Reg. Aven. 99. 281r. (Df. 292 744.) K.: –
149. (1349. márc. 7. e.)
Miklós, egész Sclauonia és Ho. bánja kéri a csázmai egyház kápt.-ját, hogy Chepus [fia] András Borschanouch-i várnagy és Abraam fia János báni emberek társaságában küldje ki tanúságtevőjét Castellan (dict.) Péter mr.
Grisencha districtus-ban lévő vásárolt Podgoria ~ Podgorie és Kiskocennicha birtokainak hj.-ára.
Eml.: a következő oklevélben.
K.: Smič. XI. 505. (386. szám).
150. 1349. márc. 7.
A csázmai egyház kápt.-jának színe e. megjelenve Castellan (dict.) Péter mr.
Miklós, egész Sclauonia és Ho. bánja oklevele (l. 149. szám) révén kéri, hogy a Grisencha districtus-ban lévő Podgoria ~ Podgorie és Kiskocennicha birtokainak – amelyeket a kápt. oklevelének tanúsága szerint Budona fia Iwan fia Andrástól vásárolt meg – hj.-ára küldje ki tanúságtételre hites emberét, aki Chepus [fia] András Borschanouch-i várnagy és Abraam fia János báni emberek társaságában szálljon ki az említett birtokokra. A kápt. a kérésre Péter mr. dékánt küldte ki, aki a báni emberekkel együtt visszatérve egybe-hangzóan előadta, hogy Podgorie és Kiskocennicha birtokokon a szomszé-dokat összehívva jelenlétükben hj.-t végeztek, ellentmondó nem volt. A birtokokat a báni emberek más birtokoktól elválasztva és szükség esetén új határjeleket állítva Péter mr.-nek iktatták örök birtoklásra. Hj. a báni és kápt.-i emberek elmondása és írásos (in scriptis) bizonyítékai szerint: János fia Vgrinus és frater-ei birtoka a Vratna folyóban a kereszttel megjelölt bigfa és hársfák alatt, Scuhodol, kis hegy, kereszttel megjelölt harast fa, völgy, hegy, út, kereszttel megjelölt berkena fa, száraz völgy, kereszttel megjelölt gertyan fa, kis völgy, ennek kezdete, monerou fa, hegy, út, hegyoldal, Kiskocennicha víz, cseresznyefa, Pechi (dict.) Márk földje, kereszttel megjelölt gurtyan fa, kis völgy, ennek bejárata, kereszttel megjelölt tul fa, másik kis völgy, kereszttel megjelölt tul fa, nagy út, kereszttel megjelölt gertyan fa, út, gertyan fa, kereszttel megjelölt tul fa, kereszttel megjelölt gertyan fa, Kis (Minor) Grisencha folyó, ennek medre, fűzfa, potok, ennek eredete, posvány (calista), kereszttel megjelölt tul fa, régi út Gradische körül, kereszttel megjelölt harast
94
fa, potok, völgy, hegy a remeték felé, kereszttel megjelölt harast fa, út, Sumechi potok, völgy, hegy, Gradische, kereszttel megjelölt tul és has fák, birch, út, kereszttel megjelölt harast fa, Borschanouch vár földje, potok, kereszttel megjelölt harast fa, Borschanouch nevű kis folyó, Borschanouch vár, valamint Márk és Domianus fiainak földje. D. et actum sabb. prox. an.
domin. Remin., a. d. 1349.
E.: A. HAZU. Diplomata latina 4. 58. (Df. 230 428.) Vízfoltos. A Fk.-en függőpecsét bevágása, szalagja látszik.
K.: Smič. XI. 505–506. (386. szám).
151. (1349. márc. 8. e.)
I. Lajos király oklevele szerint Thoka (dict.) Péter, Desev és Pál hozzájárulnak ahhoz, hogy idősebb testvérük, Thoka mr. udvari lovag Bács m.-i Vizygyala birtokuk felét adóssága fejében Miklósnak, leánytestvérük, Katalin férjének adja.
Eml.: a 153. számú oklevélben.
K.: –
152. 1349. márc. 8. Buda
[I.] Lajos király (H) közli az ország összes jogszolgáltatójával: mivel Tapochani-i Gyula fia Gergely elvesztette szeme világát, a király abban a kegyben részesíti, hogy Bars m. c.-én és alispánján kívül más bíró nem ítélkezhet fölötte. Jobbágyai és birtoktalan famulus-ai fölött – leszámítva a lopást, útonállást és más közbűntényeket – ő maga ítélkezhet. Jobbágyai és birtoktalan famulus-ai ingóságait nem lehet tiltás alá vonni, hanem Gergely színe e. lehet őket perelni, és ha ő elmulasztja az igazságtételt, őt kell a barsi c. v. az alispán elé idézni. D. Bude, in domin. Remin., a. d. 1349.
E.: Dl. 4030. (NRA. 113. 7.) Kissé vízfoltos. Hátoldalán azonos kéz írásával comitis Nicolai Laurencii feljegyzés, ami megismétlődik a pecsét helyén, gyűrűspecsét vörös színű töredéke, 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés.
K.: AO. V. 261–262. (135. szám) (kihagyásokkal).
153. 1349. márc. 8. Buda
[I.] Lajos király (H) színe e. megjelenve egyik részről Thoka (dict.) Péter, Desev és Pál, a néhai Thoca ~ Thoka mr. udvari lovag (miles aule nostre) testvérei, másik részről gener-ük, Toth (dict.) Miklós, előbbiek előadják, hogy
95 idősebb testvérük a Bács m.-i Vizygyala birtok felét 100 M.-nyi adóssága fejében, valamint rokoni szeretetből Miklósnak, leánytestvérük, Katalin férjének adta, amihez ők a király korábbi oklevele (l. 151. szám) értelmében hozzájárultak. Most a birtok másik felét – ahol a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kőegyház van – erdőkkel, cserjésekkel, szántóföldekkel, rétekkel, kaszálókkal, halfogó helyekkel és más haszonvételekkel Miklósnak és Katalinnak adják örök birtoklásra, Cherig birtokuktól határokkal elválasztva. D. Bude, in domin. Remin., a. d. 1349.
E.: Dl. 50 265. (Ernst gyűjtemény. Czobor.) Hártya. Vízfoltos. Hátoldalán 18.
sz.-i kezek írásával a tartalomra utaló feljegyzések, zárópecsét körvonala.
Má.: Dl. 4031. (NRA. 1709. 3.) (1783. jún. 14-i hiteles Má.-ban.) K.: –
154. 1349. márc. 8. Nápoly
Lajos [nápolyi király] és Johanna [királyné] Capua-i Róbert Altauilla-i c., tanácsosuk részére átírják a királyné [1348.] dec. 31-i, Nápolyban (Neapoli, die ultimo Dec., I. Ind.) kelt oklevelét, amelyben ők Róbertnek az ellenséggel szembeni magatartásáért birtokaira vonatkozóan pallosjogot adományoztak.
Az oklevelet a jelen oklevéllel átírják és megerősítik. Ennek tanúságtételéül a jelen, függőpecsétjükkel ellátott oklevelet adják ki. D. Neapoli, a. d. 1349., die 8. Martii, II. Ind., uralkodásuk 7. évében.
Á.: a 180. számú oklevélben.
K.: Wenzel, Dipl. Eml. II. 339–342. (282. szám).
155. 1349. márc. 9. Buda
[I.] Lajos király (H) közli a váci egyház kápt.-jával: Mátyás mr. komáromi főesp. az esztegomi kápt. nevében előadta, hogy a király által a kápt.-nak cserében adott Esztergom m.-i Nana birtoknak hj.-ra van szüksége. A király megparancsolja, hogy a kápt. Patach (Pathach)-i László v. ugyanoda valósi Mór királyi ember társaságában küldje ki tanúságtételre hites emberét, akinek jelenlétében a királyi ember a birtokra kiszállva hívja össze a szomszédokat, majd jelenlétükben végezzen hj.-t és határ-elkülönítést. Az esetleges ellentmondókat idézze a király jelenléte elé, aki minderről írásos jelentést kér.
D. Bude, f. II. prox. p. domin. Remin., a. d. 1349.
Á.: a 220. számú oklevélben.
K.: F. IX. 1. 658–659. (364. szám).
R.: Str. III. 674. (892. szám) (latin nyelvű).
96
156. (1349. márc. 10. e.)
I. Lajos király Theutos ajtónállómr. ügyeire vonatkozó általános érvényű nyílt megbízólevelet ad ki a budai kápt. részére.
Eml.: a 217. számú oklevélben.
K.: Z. II. 360. (250. szám).
157. 1349. márc. 10. Zágráb
Miklós, egész Sclauonia és Ho. bánja értesíti a Posaga-i egyház kápt.-ját:
Bachka-i András fiai: Miklós, László és András mr.-ek elmondása szerint Gelekouch birtokra valósi Lőrinc fia János mr. frater-ük, Opoy fia István mr.
halála u. hatalmaskodva megtámadta 2 Zygeth nevű birtokukat, magának foglalva el azokat, felszántotta, a házakat elszállíttatta, a népet megfutamította, a gyümölcsfákat pedig kivágatta, ezzel teljesen elpusztította a 2 birtokot. A bán kéri a kápt.-t, hogy János fia Jakab v. László fia István v.
Demeter fia István báni ember társaságában küldje ki tanúságtételre hites emberét, akinek jelenlétében a báni ember vizsgálja ki a fentiekkel kapcsolatosan az igazságot, majd a kápt. oklevelében tegyen minderről írásos jelentést. D. Zagrabie, f. III. prox. an. fe. Gregorii pape, a. d. 1349. Azt is tudja meg a báni ember, hogy a 2 Zygeth birtok Opoy fia István mr. örökölt birtokai voltak-e, és Bathka-i András fiait milyen jogcímen illetik meg.
Á.: a 268. számú oklevélben.
K.: –
158. 1349. márc. 10. Nápoly
Tarantói Lajos és Johanna királyné a magyar király támadása u. elűzött és Michbanus (dict.) István – aki magát Calabria hercegének mondja – fogságába esett Guillelmus Morelli várnagyot tisztségébe visszahelyezik. D. Neapoli, a. d.
1349., die 10. Mart., II. Ind., az ő 1., a királyné uralkodása 7. évében.
E.: K. szerint a Registro Angisini A. 356. sz. a. Reg. Ludovici et Johannae I.
kötetéből a 84. levél.
K.: Wenzel, Dipl. Eml. II. 338–339. (281. szám).
159. 1349. márc. 11. Buda
Pál c., [I.] Lajos király (H) országbírója azt a pert, amelyet korábbi oklevelének (l. 141. szám) megfelelően Hannus fia Zonk – akit a [szepesi]
kápt. megbízólevelével megjelent Jakab deák (litteratus) képviselt – indított
97 márc. 4-én (in oct. diei Cynerum) a személyesen megjelent Vak (Cecus) Mihály ellenében a Welchyne birtok fele iktatásánál történt ellentmondás ügyében, a felek akaratából aug. 1-jére (ad oct. fe. B. Jacobi ap. nunc prox.
venturas) halasztja a korábbi állapot fenntartása mellett. D. Bude, 8. die termini prenotati, a. d. 13[4]9.
E.: Dl. 83 257. (Bárczay cs. lt. 35. 37.) Papír. Hiányos és szakadozott. Hátol-dalán azonos és 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés.
Eml.: A 722. számú oklevélben.
K.: –
160. 1349. márc. 11.
Orrus (dict.) János [pozsonyi] alispán közli a pozsonyi egyház kápt.-jával:
Chenig mr., Wereskeu-i várnagy familiaris-a, Lőrinc elmondása szerint amikor márc. 9-én (f. II. prox. p. domin. Remin.) Péter, Chyha ~ Chiha és Oldurus, Chenig mr. famulus-ai uruknak a Chifur-i vámnál beszedett pénzét annak parancsára a Wereskeu-i várba akarták szállítani, észrevettek egy tolvajt, akit el akartak fogni. A tolvaj ekkor Bahun-i Pop (dict.) János jobbágyaihoz futott. Erre Pop (dict.) János famulus-aival és jobbágyaival lóra szállt és őket Wizcha faluba, uruk házáig űzte. Pétert megölték, Chiha-t életveszélyes sebekkel sebesítették meg, uruk pénzét pedig, 100 fontot, csakúgy mint lovaikat és ruháikat elvették tőlük. Az alispán kéri a kápt.-t, hogy az egyik szb., Capulna-i Máté és Chulchak-i András, az alispán Wizkelet-i officialis-a társaságában küldje ki tanúságtételre hites emberét, akik végezzenek a fentiekkel kapcsolatosan vizsgálatot, majd a kápt. tegyen írásos jelentést. D. f. IV. prox. dict. domin. Remin., a. d. 1349.
E.: SNA. Pozsonyi kápt. hh. lt. Oklevelek 66. 1. 2. (Df. 227 576.) Vízfoltos.
Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, kerek zárópecsét töredékei.
K.: Str. III. 674. (893. szám).
161. 1349. márc. 12.
Az egri egyház kápt.-jának színe e. megjelenve Nogsemyen-i Mihály fia László fia Miklós a maga és testvérei, Péter, Vbul és Mihály nevében akkor, amikor Telky-i Péter fia Péter királyi ember, Poth (dict.) János egri kanonok és Mihály pap, a Szt. Imre hitvalló-oltár mr.-e, tanúságtevők az alábbi eljárást kezdték ismertetni, tiltakozott amiatt, hogy noha az előző nap Biry-i János fia Tamás Szatmár m.-i Ker birtokban lévő részét Pál c. országbíró ítéletlevele értelmében a királyi ember a kápt. tanúságtevőjének jelenlétében az említett