Témavezető és a szócikkek szerzője Lemák Ella (LE)
gyar közigazgatási ág körében, vagy őket végellátásban kell részesíteni.
A későbbiekben a Károlyi-kormány ál-tal hozott szinte valamennyi néptör-vényt hatályon kívül helyezték, így az
~t is, de az új jogi szabályozás valójá-ban e törvény rendelkezéseit ismételte meg. (LE)
AEBR – Association of European Bor-der Regions →Európai Határmenti Régiók Szövetsége
AER – Assembly of European Regions
→Európai Régiók Gyűlése aktív és passzív követküldési jog
Az aktív követküldési jog (droit de lé-gation actif) és a passzív követküldési jog (droit de légation passif) a szűkebb (alanyi) értelemben vett követségi jog két ága. Általánosságban egy államnak azt a képességét jelenti, hogy más ál-lamhoz vagy nemzetközi jogalanyhoz diplomáciai képviselőt küldjön, vagy annak képviselőjét fogadja, azaz akk-reditálja.
Az aktív és a passzív követküldési jog a
→köztársasági elnök jogosítványainak egyike, amelyhez a →külpolitikáért fe-lelős miniszter →ellenjegyzése szüksé-ges.Az aktív követküldési jog azt jelenti, hogy az államfő a magyar nagyköve-teket Magyarország képviseletének egy idegen, az ún. →fogadó államban, vagy egy →nemzetközi szervezetben való el-látásával bízza meg.
A passzív követküldési jog ugyanak-kor egy idegen, az ún. →küldő állam nagyköveteinek és követeinek elfoga-1918. évi V. néptörvény
Az önálló magyar külügyi igazgatás megteremtésének jogi alapját a Káro-lyi-kormány által elfogadott ~ képezte, ugyanis ez a törvény mondta ki, hogy a magyar állam a külügyeit önállóan intézi.
A törvény rögzítette azt is, hogy a ma-gyar külügyi igazgatás élén a mama-gyar külügyminiszter áll, s a magyar ügyi igazgatás szervei a magyar kül-ügyminiszter vezetése alatt állnak.
A magyar külügyi igazgatás szervei-nek körét a törvény a következők sze-rint határozta meg: a külügyminiszté-rium, a magyar diplomáciai képvisele-tek (követségek, diplomáciai ügyvivő-ségek), valamint a magyar konzuli hi-vatalok (valóságosak, tiszteletbeliek).
A törvény felhatalmazta a kormányt, hogy a külügyi igazgatás szerveire s azok szervezetére vonatkozó szabályo-kat rendelettel állapítsa meg.
Gondoskodott a törvény a magyar ál-lampolgárok védelméről abban az eset-ben is, ha valamely országban nincs diplomáciai, ill. konzuli hivatal, mert kimondta, hogy ez esetben egy barát-ságos állam külügyi hatóságára bízha-tó ez a feladat.
Említést érdemel még a törvény azon rendelkezése, mely szerint a volt csá-szári és királyi közös külügyminiszté-rium s az alája rendelt hivatalok, inté-zetek, diplomáciai képviseletek, kon-zuli hivatalok magyar állampolgársá-gú tisztviselőit, altisztjeit, szolgáit kí-vánságukra – feltéve, ha hűségesküt tesznek – eddigi hivatali állásuknak és fizetésüknek megfelelően alkalmazni kell a külügyi igazgatás vagy más
ma-is, valamennyi országgyűlési képviselő kétharmadának (ún. erős kétharmad) szavazatára van szükség. A →köztársa-sági elnök az Országgyűlés által elfoga-dott módosítást köteles aláírni, kivé-ve, ha eljárásbeli kifogása van. Ez eset-ben a kifogásról az →Alkotmánybíróság dönt.
Megjegyzést érdemel, hogy az ~ a sar-kalatos törvények megalkotásánál az egyébként határozatképes Országgyű-lés üOrszággyű-lésén jelen lévő országgyűOrszággyű-lési kép-viselők kétharmadának szavazatát kö-veteli meg. Az Országgyűlés akkor ha-tározatképes, ha az ülésen valamennyi országgyűlési képviselőnek több mint fele jelen van.
Az ~ rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és a történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni (Alapve-tés R cikke). (LE)
Alapvetés
Az →Alaptörvény második, a →Nemze-ti hitvallást követő fő fejezete az ~. Az
~ az államra vonatkozó alapvető ren-delkezéseket, az alapértékeket és al-kotmányos alapelveket, az államcélo-kat, valamint az Alaptörvényre és az egyéb jogszabályokra vonatkozó alap-vető rendelkezéseket tartalmazza.
Az ~ A-tól U-ig, 21 cikkben határoz-za meg, ill. sorolja fel Magyarország, a magyar állam alapjait és céljait.
Meghatározza mind a hazai haszná-lat során, mind a külkapcsohaszná-latokban az állam nevét. Megállapítja az állam-formát, a himnuszt, az állam terüle-ti tagozódását, a hivatalos nyelvet és az ország pénznemét. Leírja Magyar-dása, amely a megbízólevél
köztársasá-gi elnök által történő átvételében teste-sül meg. (LE)
Alaptörvény
Magyarország Alaptörvénye 2012. ja-nuár 1-jén lépett hatályba, felváltva a többször módosított, a Magyar Köz-társaság Alkotmányáról szóló 1949.
évi XX. törvényt.
Az ~ a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, s bár az ~ magát nem tartja jogszabálynak, de minden jogszabály az ~ből vezethe-tő le, arra vezethevezethe-tő vissza, és az ~nyel nem lehet ellentétes. Jogi szerepe alap-ján az ~ alkotmánynak számít, teljesen függetlenül az elnevezésétől.
Az →Országgyűlés az ~ben szabályoz-za Magyarország jogrendjét, az állam-polgárok alapvető jogait és kötelezett-ségeit, meghatározza az államszerve-zetre vonatkozó alapvető szabályokat.
Az ~ meghatározza a magyar társadal-mi, politikai, gazdasági berendezkedés szegmenseit.
Az ~ hat fő fejezetből (→Nemzeti hit-vallás, →Alapvetés, Szabadság és fe-lelősség, Az állam, A különleges jog-rend, Záró és vegyes rendelkezések) és több mint 100 cikkből áll. A cikkek egy része a latin ábécé nagybetűivel je-lölt (l. Alapvetés), másik részének szá-mozása római számjegyekkel történt (l. Szabadság és felelősség). Alfejeze-teket csak két fő fejezet (l. Az állam – 13 alfejezet és A különleges jogrend – 7 alfejezet) tartalmaz, s e fő fejezetek cikkeinek jelölése folytatólagos arab számjegyekkel történt.
Az ~ elfogadásához és módosításához
si képviselők kétharmados többséggel választják meg, és az elnök megbízatá-sa az alkotmánybírói hivatali idejének lejártáig tart.
Az ~ döntéseit teljes ülésben, tanács-ban vagy egyesbíróként eljárva hozza meg. Határozatai mindenkire kötele-zőek, és jogorvoslatnak helye nincs.
Az ~ fő feladata a jogszabályok Alap-törvénnyel való összhangjának vizs-gálata →előzetes normakontroll, →utó-lagos normakontroll vagy egyedi nor-makontroll eljárásban, alkotmányjogi panasz alapján. Vizsgálhatja a →Nép-szavazás elrendelésével összefüggő Or-szággyűlési határozatot, és hatásköré-be tartozik az Alaptörvény értelmezése is, továbbá a →nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata a jogszabályokra vo-natkoztatva. (LE)
állomáshely
A külügyi igazgatás fogalomrendsze-rében az ~ egy olyan külföldi telepü-lést jelent, ahol az adott →külképviselet földrajzilag található. (LE)
APF – Assemblée Parlementaire de la Francophonie →Frankofón Parla-menti Közgyűlés
ASGP – Association of Secretaries General of Parliaments →Parlamenti Főtitkárok Szövetsége
áthelyező okirat →kihelyezett bordereau →diplomáciai küldemény CEI – Central European Initiative
→Közép-európai Kezdeményezés ország zászlaját, címerét,
tartalmaz-za azok képi megjelenítését. Rögzí-ti a nemzeRögzí-ti ünnepeket, rendelkezik a magyar állampolgárság megszerzésé-ről. Kinyilvánítja, hogy Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. Előírja az állam-nak és mindenki másállam-nak a nemzet kö-zös örökségét képező természeti erő-források és kulturális értékek védel-mét, fenntartását és megőrzését. Fel-sorolja a jogszabályokat, és kimondja, hogy jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
Az ~ E cikk (1) bekezdése és a Q cikk (1)-(3) bekezdései Magyaror-szág →külpolitikai alapelveit rögzítik, a B cikk pedig hazánk függetlenségét deklarálja.
Az R cikk az Alaptörvény egészének értelmezését illetően tartalmaz meg-kerülhetetlen rendelkezést. (LE) Alkotmánybíróság
Az ~ mint önálló állami szerv létreho-zásáról – a magyar közjog történeté-ben először – az 1989. évi I. tv. rendel-kezett. Tényleges működését 1990. ja-nuár 1-jén kezdte meg.
Az ~ az →Alaptörvény védelmének leg-főbb szerve.
Az ~ tizenöt tagból áll, tagjai függetle-nek, akikre szigorú összeférhetetlensé-gi szabályok vonatkoznak, így nem le-hetnek tagjai pártnak, nem folytathat-nak politikai tevékenységet.
Az ~ tagjait az →Országgyűlés a kép-viselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja, megbízatásuk nem újítható meg. Az ~ elnökét az al-kotmánybírák közül az
országgyűlé-– amelyre hivatali érdekből vagy ju-talomból kerülhet sor – az adott dip-lomáciai rangban kötelezően eltöltött idő lejárta előtt a következő vagy an-nál magasabb rang is adható. Megkö-tésként jelentkezik a soron kívüli elő-léptetésnél, hogy attaséi és III. osztályú titkári rangba soron kívül előléptetni a kormánytisztviselőt legkorábban a so-ros előléptetés előtt egy évvel lehet. II.
osztályú vagy I. osztályú titkári rang-ba soron kívül csak akkor léptethető a kormánytisztviselő, ha a soros előlép-tetés esedékessége előtt legfeljebb két év van hátra.
A diplomáciai rangok létráján fokról fokra előbbre jutó, folyamatosan dip-lomata munkakörben dolgozó kor-mánytisztviselőt szokás →karrierdiplo-matának is nevezni. (LE)
diplomáciai küldemény
A központ és a külképviseletek, vala-mint a külképviseletek egymás közöt-ti kapcsolattartásának egyik speciális formája a ~eknek →diplomáciai futá-rok által történő kézbesítése. A diplo-máciai futár feladata a ~ időben, biz-tonságosan és sérülésmentesen történő eljuttatása a címzetthez.
A ~ diplomáciai és konzuli iratokat, hivatalos használatra szolgáló dolgo-kat (pl. a külképviselet felszereléséhez és működéséhez szükséges értékek, eszközök, tárgyak) és egyéb hivatalos anyagokat tartalmazó diplomáciai pe-cséttel lezárt küldemény.
A ~ lehet minősített és adminisztratív.
a) A minősített ~ az információhor-dozók minősítési szintjének függ-vényében további két típusba sorol-CEI PD – Central European
Initia-tive Parliamentary Dimension →Kö-zép-európai Kezdeményezés
CEMR – Council of European Munic-ipalities and Regions →Európai Tele-pülések és Régiók Tanácsa
CEPLI – Confédération Européenne des Pouvoirs Locaux Intermédiaires
→Középszintű Önkormányzatok Eu-rópai Konföderációja
CLRAE – Congress of Local and Re-gional Authorities of Europe →Euró-pai Helyi és Regionális Önkormány-zatok Kongresszusa
CoR – Committee of the Regions →Ré-giók Európai Bizottsága
CTME – Confederation of Towns and Municipalities of the European Union →Városok és Önkormányzatok Európai Szövetsége
diplomáciai előmenetel
A ~ a →diplomáciai rangok létráján való folyamatos előbbre jutást jelenti, az adott rangban eltöltött idő függvé-nyében. Az előmenetel általános rend-je, vagy más szóval a soros előléptetés a segédattasé diplomáciai rangtól az I.
osztályú titkári rangig alkalmazható.
A segédattaséi rangban két év, attaséi rangban három év, III. osztályú ri rangban négy év, II. osztályú titká-ri rangban öt év eltöltött idő szüksé-ges ahhoz, hogy a kormánytisztviselő a soron következő rangot megkapja.
A soron kívüli előléptetés esetén
tesség illeti meg, az általa szállított ~ pedig sérthetetlen. (LE)
diplomáciai rangok
A ~at először az 1815-ös bécsi kong-resszus szabályozta, s a kérdés közel 150 év elteltével került ismét napirend-re. Az 1961. évi Bécsi Konferencia ál-tal elfogadott nemzetközi szerződés, a
→BDSZ elsősorban a diplomáciai kép-viselők kiváltságaival és mentessége-ivel foglalkozik, de rögzíti a →külkép-viselet-vezetők lehetséges rangjait is. A beosztott diplomaták rangjait azonban a BDSZ sem szabályozza, ezért az álla-mok rendszerint a nemzetközi szokás-jog szabályaiból kiindulva határozzák meg azokat.
Magyarországon a beosztott diplomaták rangjait törvény szabályozza, amelyek emelkedő sorrendben a következők:
segédattasé, attasé, III. osztályú titkár, II. osztályú titkár, I. osztályú titkár, II.
osztályú tanácsos, I. osztályú tanácsos, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter (röviden: követ), rendkívü-li és meghatalmazott nagykövet (rövi-den: nagykövet).
A tanácsosi rangot megelőző rangok elnyerésénél – nyelvi és szakmai elvá-rások mellett – alapvetően két fő szem-pont érvényesül, nevezetesen a diplo-mata életkora és a kormánytisztviselői jogviszony időtartama.
A tanácsosi rang elnyerésének azon-ban az a feltétele, hogy a diplomata a munkáját tartósan magas, vagy tartó-san kimagasló színvonalon lássa el.
A beosztott diplomaták rangjának adományozása a →külpolitikáért felelős miniszter jogosítványa.
ható, melyek csomagolása és szállí-tása eltér egymástól:
aa) MINŐSÍTETT I. jelzésű futár-posta – „Szigorúan Titkos!”, „Tit-kos”, „Bizalmas” minősítési szintű minősített adatot, továbbá az ennek megfelelő külföldi minősítésű ada-tot tartalmazó, anyagi értéket kép-viselő küldemény. Öt viaszpecséttel kell lezárni, és két – diplomata-út-levéllel, futárigazolvánnyal rendel-kező – személy szállíthatja.
ab) MINŐSÍTETT II. jelzésű futár-posta – „Korlátozott terjesztésű” és nem minősített (nyílt, „Nem nyil-vános”) iratot, esetleg magánlevelet tartalmazó küldemény. Egy viasz-pecséttel kell lezárni, és egy – szol-gálati útlevéllel és futárigazolvány-nyal rendelkező – személy szállít-hatja.
b) Az adminisztratív ~ minősítés nél-küli küldemény. Az ADMINISZT-RATÍV jelzésű futárposta (ún. zsá-kos futár) sajtótermékeket, nem irat jellegű küldeményeket tartalmaz, amelyet diplomáciai jelöléssel kell ellátni, megfelelően lezárni, s teher-áruként szállítható.
A ~nek két kísérő okmánya van. Az egyik a konszignáció, amely a futár-csomag tartalmát rögzítő lista, s ezt a futárcsomagon belül kell elhelyezni. A másik okmány a „bordereau”, amely a lezárt futárcsomagok (darabszám, csomagolás módja, pl. doboz, bőrönd, stb.) szerinti, szállítás közbeni azonosí-tására szolgál.
A diplomáciai futár e minőségét a fu-tárigazolvány tanúsítja, amely alapján a futár személyét →diplomáciai
men-ai ranggal rendelkező személyt jelent.
(LE)
diplomataértekezlet
A ~ a →külképviselet-vezető által a
→külképviseleteken a →diplomaták részére tartott munkamegbeszélés, amelyre a külképviselet-vezető dön-tésének függvényében a külképviselet
→diplomáciai ranggal nem rendelkező tagjai is meghívhatók. A ~ funkciójá-ról, indokoltságáfunkciójá-ról, összehívásának gyakoriságáról a külképviselet-veze-tő dönt. A külképviselet vezekülképviselet-veze-tője ha-tározza meg továbbá a tanácskozás rendjét és napirendjét is. A ~ napi-rendjén külpolitikai, szakmai, mun-kaszervezési, gazdálkodási és a kül-képviselet működését érintő egyéb kérdések szerepelhetnek. A ~en el-hangzottakról – a mindennapi mun-ka támogatásaként – rendszerint írás-ban összefoglaló vagy feladatösszeg-zés készül. (LE)
ECLIA – European Confederation of Local Intermediate Authorities →Kö-zépszintű Önkormányzatok Európai Konföderációja
Egyesült Városok és Helyi Önkor-mányzatok Világszervezete (Unit-ed Cities and Local Goverments – UCLG)
Az ~ 2004-ben jött létre a meglévő önkormányzati szervezetek, úgymint a →Helyi Hatóságok Nemzetközi Egye-sülete (IULA), a →Testvérvárosok Vi-lágszövetsége (UTO) és a →Metropo-lis egyesülésének következtében. Az ~ központja Barcelonában van.
A „rendkívüli követ és meghatalma-zott miniszter”, valamint a „rendkívü-li és meghatalmazott nagykövet” ran-got a →köztársasági elnök adományoz-za. (LE)
diplomáciai távirat
A →központ és a →külképviseletek kö-zötti kapcsolattartás speciális for-mája a ~, amelynek két fajtája van, a nyílt távirat (en clair) és a rejtjeltáv-irat. Nyílt távirat küldésére akkor ke-rül sor, ha a közölni kívánt információ jellege ezt megengedi. Rejtjeltáviratot ezzel szemben akkor alkalmaznak, ha bizalmas információt kell továbbítani.
A külképviseletek rejtjel-táviratozá-si jogát a nemzetközi jog is elismeri és biztosítja.
A rejtjelezés során a szöveget egy meg-határozott rendszer szerint betű- vagy számcsoportokká alakítják úgy, hogy azt csak a rendszert ismerők tudják megfejteni. A rejtjelezés rendszerét kü-lönleges biztonsági intézkedések vé-dik, időnként biztonsági okokból meg is változtatják azt. (LE)
diplomata (meghatározás)
A ~ egy olyan →diplomáciai ranggal rendelkező kormánytisztviselő, aki a
→külpolitikáért felelős miniszter hatás-körébe tartozó feladatokat belföldön a
→külpolitikáért felelős miniszter hiva-tali szervezetében, vagy külföldön Ma-gyarország valamely →külképviseletén végzi.
A →nemzetközi jog a ~ fogalmát szű-kebben értelmezi, mely szerint a →fo-gadó államhoz vagy egy →nemzetközi szervezethez akkreditált,
diplomáci-Az ~ rendszeres elemzéseket végez a helyi demokráciával és decentralizá-cióval kapcsolatos lehetséges fejlődé-si irányokról, feltárja az esetleges buk-tatókat, ennek során kiemelt figyelmet fordít a decentralizáció pénzügyi vo-natkozásaira is.
A javasolt reformok végrehajtásához ún. ajánlásokat is megfogalmaz. (LE) ellenjegyzés
A →köztársasági elnök hatásköreinek egy része csak ~ mellett gyakorolha-tó. Ez azt jelenti, hogy az államfő el-lenjegyzéshez kötött aktusa csak akkor érvényes, ha azt a →kormány valamely illetékes tagja ellenjegyezte. A köztár-sasági elnök külügyi vonatkozású ak-tusai – a külkapcsolatokban való kép-viseletet leszámítva – csak a →külpoli-tikáért felelős miniszter ellenjegyzésé-vel érvényesek.
Az ~ szükségessége általánosság-ban azzal magyarázható, hogy a po-litikai felelősséggel nem rendelkező államfőtől az államfői aktust ellen-jegyző – az aktus tartalma szerint il-letékes – kormánytag átveszi a fele-lősséget. (LE)
előzetes normakontroll
Az ~ az →Alkotmánybíróság által gyakorolható – az →Alaptörvény ál-tal megállapított – hatáskörök egyi-ke, amely egyrészről a törvényeknek, másrészről a →nemzetközi szerződé-seknek – az Alaptörvénnyel való össz-hang szempontjából történő – vizsgá-latára irányul. Az →Országgyűlés ál-tal elfogadott, de még ki nem hirdetett törvények esetében az előzetes norma-Az ~ a világ 140 országában 240 ezer
kis- és nagyvárost, régiót, metropo-lisztérséget, 175 helyi és regionális ön-kormányzati szervezetet képvisel. Tag-jai révén a Föld népességének 70%-át képviseli.
Az ~ decentralizált struktúrában mű-ködik, amely hét regionális szekcióból, egy nagyvárosi szekcióból és egy regi-onális kormányzati egységből áll. Ezek a szekciók önálló tevékenységet foly-tatnak, különálló jogi entitások. Az európai szekció az →Európai Települé-sek és Régiók Tanácsa (CEMR).
A Világszervezet legfőbb döntésho-zó szerve a Világtanács. A Világtanács választja meg az elnökség tagjait. Ez alól kivétel a Nemek Közötti Egyenlő-ség Állandó Bizottságának elnöke, aki társelnökként hivatalból tagja az el-nökségnek. Az elnökség élén az elnök áll, akinek a munkáját legfeljebb 5 vá-lasztott társelnök segíti. Az alelnökö-ket az egyes szekciók jelölik ki. A Vég-rehajtó Iroda által meghatározott, pri-oritást élvező területeken 12 állandó bizottság működik. A 12 állandó bi-zottság mindegyike munkájukat segítő egy vagy több munkacsoportot hozhat létre, legfeljebb három évre.
Az ~ célja, hogy világszerte előmozdít-sa a demokratikus helyi önkormány-zatok összekapcsolódását, hálózatoso-dását. Legfontosabb feladata a demok-ratikus helyi önkormányzás támoga-tása, a decentralizált, valamint a nem-zetközi együttműködés előmozdítása, testvérvárosi és egyéb partnerségi kap-csolatok elősegítése mind a helyi ön-kormányzatok, mind azok szervezetei között.
pai uniós intézményeknél az energia, a környezetvédelem és a várospoliti-ka kérdéseiben képviseli az egyesület érdekeit, és azoknak érvényt szerez, az uniós joganyagokkal kapcsolatban pedig állásfoglalásokat fogalmaz meg.
Biztosítja a tapasztalatcserét, a know-how átadását, konferenciákat szervez, de jelentős számú nemzetközi projek-tet is koordinál.
Az energia, a környezet, a gazdaság, a kommunikáció, a dokumentáció stb.
szakterületeivel foglalkozó diákoknak – ilyen irányú igény esetén – szakmai gyakorlatot is biztosít. (LE)
Energy Cities →Energiavárosok Egyesü-lete
ENSZ Emberi Települések Program-ja (United Nations Human Settle-ments Programme – UN-HABI-TAT)Az ~ alapítására az 1978-ban Vancou-verben rendezett világkonferencián került sor.
Az intézmény létrehozására irányu-ló elhatározást az →ENSZ látóköré-be került világjelenségek alapozták meg, úgymint az urbanizáció világ-méretű kibontakozása, elsősorban a népességnek a városok felé áramlása, az infrastrukturális hiányosságok és az ezzel együtt járó súlyos feszültsé-gek feloldása iránti igény. E feszült-ségek kezelése, feloldása széleskörű nemzetközi összefogást tett szüksé-gessé.
Az ~ létrejöttét a teljes világot lefedő, információs irodahálózat kiépítése kö-vette.
kontrollt a törvény kezdeményezője, a
→kormány és az Országgyűlés elnöke indítványozhatja a zárószavazás előtt, valamint a →köztársasági elnök az alá-írásra megküldött törvény aláírása he-lyett.
A nemzetközi szerződés vagy annak valamely rendelkezése Alaptörvény-nyel való összhangjának előzetes vizs-gálatát a köztársasági elnök és a kor-mány indítványozhatja a nemzetkö-zi szerződés kötelező hatályának elis-merése előtt. A kormányt ez a jogosít-vány akkor illeti meg, ha a nemzetközi szerződést kormányrendelet hirdeti ki.
Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a nemzetközi szerződés vagy valamely rendelkezése Alaptörvény-ellenessé-gét, akkor a kötelező hatály elismerésé-re mindaddig nem kerülhet sor, amíg azt ki nem küszöbölik (pl. →fenntartás tételével). (LE)
elsőbeosztott diplomata →ügyvivő EMPA – Euro-Mediterranean
Parlia-mentary Assembly →Euro-mediter-rán Parlamenti Közgyűlés
Energiavárosok Egyesülete (Energy Cities)
Az ~ 1990-ben jött létre, és 30 ország több mint ezer városát, települését képviseli. Irodája van Brüsszelben és Besançonban (Franciaország).
Az elnökségi feladatokat kétévente más-más város látja el. Az Igazgató-ságban 11 város önkormányzati veze-tője vesz részt.
Az ~ fő célja a fenntartható energia-gazdálkodás támogatása. Az
euró-fogadtak el. A terv kiemelt támoga-tást kapott a →Helyi Környezetvédelmi Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsa (ICLEI) részéről is.
1986-tól október első hétfője a lakha-tási szegénység elleni küzdelem világ-napja – Lakhatási Világnap. (LE) ENSZ Helyi Önkormányzatok
Tanács-adó Bizottsága (United Nations Ad-visory Committee of Local Authori-ties – UNACLA)
Az ~ az →ENSZ Emberi Települések Programja (UN-HABITAT) Kormány-zó Tanácsának 1999-es kezdeménye-zésére jött létre azzal a céllal, hogy elő-segítse a kommunikációt azok között az önkormányzatok között, amelyek részt vesznek az UN-HABITAT Isz-tambuli Nyilatkozatában foglalt cél-kitűzések megvalósításában. Az ~nak alakuló ülésére 2000. október 23-24-én Velencében került sor, ahol elfogadták a szervezet alapító okiratát. Az ~nak céljai között szerepel továbbá a he-lyi önkormányzatok, a központi kor-mányzatok és az ENSZ közötti párbe-széd élénkítése.
A szervezet tagjai polgármesterek és önkormányzati szövetségek képviselői, így a helyi önkormányzatoknak lehe-tőségük van arra, hogy az ~n keresztül beleszóljanak az UN-HABITAT mun-kájába.
2004-ben az ~ keretében egy szakértői csoportot hozott létre az UN-HABI-TAT, amely a decentralizációval kap-csolatos nemzetközi párbeszéd előse-gítésére törekszik. (LE)
A szervezet irányítása egy 58 tagú Kormányzótanács által történik, amelynek tagjait az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa négy évre választ-ja a következők szerint: 16 tagot az af-rikai államokból, 13 tagot az ázsiai és csendes-óceáni államokból, 6 tagot a kelet-európai, 10 tagot a latin-ameri-kai és karibi, valamint 13 tagot a nyu-gat-európai és más államokból kell vá-lasztani. A Kormányzótanács kétéven-te tartja üléseit.
Az ~nak – a Vancouveri Nyilatkozat-ban (HABITAT I.) megfogalmazott – alapvető célja a világ különböző pont-jain jelentkező településfejlődési prob-lémák feltárása és azoknak a nemzet-közi tapasztalatok alapulvételével tör-ténő kiküszöbölése.
1996-ban – az ENSZ-tagállamok ál-lam- és kormányfőinek részvételével – Isztambulban rendezték meg a HABI-TAT II. konferenciát, ahol 171 tagál-lam elfogadta az Isztambuli Nyilatko-zatot, más néven a HABITAT Agen-dát. Az Isztambuli Nyilatkozat egy globális akcióprogram, több mint 100 kötelezettséget és 600 javaslatot tartal-maz. Így pl. célul tűzte ki a nyomor-negyedekben élők körülményeinek ja-vítását, a városi vízellátás és csatorna-hálózat kiépítését, a katasztrófák utáni újjáépítést, a városi szegénység csök-kentését, kiemelve a helyhatóságok kö-zötti nemzetközi együttműködés fon-tosságát.
2016 októberében került sor Quitóban a HABITAT III. konferenciára, ahol – az elkövetkezendő 20 évre vonatko-zóan – a lakhatásról és a fenntartha-tó városfejlesztésről cselekvési tervet
egyrészt lehetőséget teremt a nemze-ti parlamenteknek, hogy a NATO te-vékenységével kapcsolatos véleményü-ket eljuttassák a NATO döntéshozó szerveihez, másrészt biztosítja, hogy a nemzeti parlamenti vitákban teret kapjanak a szervezet érdekei is.
Az ~ legfőbb szerve az Állandó Bizott-ság, amely a tagállamok küldöttsége-inek vezetőiből, az elnökből, az öt al-elnökből, a kincstárnokból és a főtit-kárból áll. Minden tagnak egy szava-zata van, de az elnök, az alelnökök és a kincstárnok csak akkor szavazhat, ha egyúttal országuk küldöttségének ve-zetői tisztét is betölti. Minden küldött-ség kinevezhet egy póttagot is.
Az ~nek 1958 óta öt bizottsága van, amelyeknek elnevezései és feladatai az évek során módosultak ugyan, de a struktúra nem változott (A Polgári Biztonsági Dimenzió; Védelem és Biz-tonság; Közgazdaságtan és BizBiz-tonság;
Politika; Tudomány és Technológia).
Emellett létezik nyolc albizottság is.
Évente két ülésre kerül sor, tavasszal és ősszel, amelyeket különböző országok-ban rendeznek.
Az ~ ajánlásait a NATO-hoz terjesz-ti be, a véleményt formáló határozatait pedig a tagállamok kormányaihoz jut-tatja el.
Az ~ tevékenységében kiemelendő a Rose-Roth program. Ezt a programot 1990-ben az ~ Állandó Bizottságá-nak akkori elnöke, Charlie Rose és Bill Roth szenátor kezdeményezte. A prog-ram eredeti célja a közép- és kelet-eu-rópai partnerországok támogatása volt a demokráciához vezető átalakulási fo-lyamatban. A jelenlegi cél a parlamenti Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Parlamenti Közgyűlés (North Atlan-tic Treaty Organization Parliamenta-ry Assembly – NATO PA)
A NATO-tagállamok Parlamenti Kép-viselőinek Konferenciáját 1955. júli-us 18–22-én tartották Párizsban, ame-lyen 14 NATO-tagállam 158 képvi-selője vett részt. 1966-ban a Konferen-cia úgy döntött, hogy a szervezet nevét Észak-atlanti Közgyűlésre (North At-lantic Assembly) változtatják. A jelen-legi nevét a Közgyűlés 1999-ben kap-ta, mert a tagállamok úgy ítélték meg, hogy ezzel is kifejezik azt a fejlődést, amely a szervezetben megalakulása óta végbement.
Az ~ székhelye kezdetben Londonban, majd Párizsban, 1968-tól pedig Brüsz-szelben van.
Az ~ 29 NATO-tagállam 266 küldött-jéből áll. Az egyes tagállamok küldöt-teinek száma az adott ország méreté-hez igazodik, és tükrözi a parlament politikai összetételét is. A NATO-tag-államok küldöttei mellett képviselőt küldhetnek az ülésekre a társult orszá-gok, jelen lehetnek parlamenti megfi-gyelő küldöttségek, tíz képviselőt jo-gosult küldeni az →Európai Parlament.
Küldöttséget küldhetnek más inter-parlamentáris közgyűlések is, mint pl.
az →EBESZ Parlamenti Közgyűlése és az →Európa Tanács Parlamenti Köz-gyűlése. Ennek megfelelően az egyes üléseken összesen mintegy 360 küldött vesz részt.
Az ~ a NATO szervezetétől teljesen független, ugyanakkor szoros intéz-ményi kapcsolatot jelent a NATO és a nemzeti parlamentek között. Az ~