ismertetése.
Palaeozoikus korszak. — Mesozoikus korszak. — Kaeno- zoikus korszak.
Palaeozoikus korszak.
Fukoidák. — Jrilobitok. — Graptolithok. — Korallok. — Brachiopodák. — Pókok. — Halak. — Kalamitok. —
Sigilláriák. — Lepidodendron.
A palaeozoikus periódus organikus ma
radványairól röviden mi jegyzendő m eg?
Egynémely tengeri moszatoktól (Fukoidáktól) eltekintve, a palaeozoikus aera legalsó (kambri) rétegei, a tengeri állatok szórványos maradékait mutatják csak. Kivételt csak egy némely héjasok (Trilobitok) mutatnak, a mennyiben, igen sok válófajban vannak képviselve és a Szilurban ki
fejlődésük legmagasabb fokát érik el. A Devon
ban számuk fogyó. A szénképződményben teljesen kihalnak.
A Trilobitáknál (rákfélék) még rövidebb él- tüek, az u. n. növény állatok; melyek közül a Graptolithok, a közép Szilurra jellemzőek, de a felső Szilurban már ismét kihalnak.
A kőkorallok (növényállatok) már a Szilur
ban nagy bőségben tenyésznek, hatalmas mész- zátonyokat alkotván.
A legősibb állatfajok sorába tartoznak, a
(Kőzettan, őslénytan.) 1 0
kagylónetnü Brachiópódák (karlábuak), melyek hatalmas elterjedésük miatt, igen fontos vezérlő kövületeknek minősíttetnek. A Brachiópódák, szór
ványosan már a Kambriumban lépnek fel; a Szilurban és Devonban tovább szaporodnak, azu
tán pedig kivesznek.
Még valóságos puhányok, azaz Moliuszkák is fellépnek a palaeozoikus aerában, de csak szór
ványosan. A csigák és kagylók későbben lépnek fel; első fellépésük után azonban gyorsan szapo
rodnak, hogy a szénmészkőben fejlődésük legna
gyobb fokát elérjék.
Tüskebőrüek vagy Echinodermák szintén sze
repelnek már a palaeozoikus korszakban, kifejlő
désük azonban alárendelt.
Rovarok, bogarak és egynémely hüllőfajok (Archegosaurus), a szénképződményben először lépnek fel. Halak már a Szilurban szerepelnek;
alakjuk azonban a mai halak alakjától nagy
ban eltér.
A palaeozoikus korszak végével, az első hüllő (Proterosaurus) fellépése konstatálható. Alakja, gyíkfélének, belső szerkezete, halfélének minősíti.
Szárazföldi növények csak igen csekély szám
ban ismeretesek e korból. A Devonban fellépő első alakok, a Carbonban hatalmas kifejlődést mutatnak, — s legjobb széntelepeink anyagát képezik. E korszak legelterjedtebb növénycsalád
jai: a mai mezei súrlókhoz hasonló Kalamitok, faszerü növésű páfrányok, a jelenkori korpafüvei rokon, de fanagyságu Sigilláriák és Lepido- dendronok voltak. Tűlevelűek, nagyobb számmal csak a Perm-ből ismeretesek.
Mesozoikus korszak.
N ö v é n y e k : Equisétumok; — tűlevelűek; — Cykadeák.
— Á l l a t o k : Korallok, spongiák, tengeri liliomok, tengeri tüskebőrüek. — Karlábuak (Terebrátulák. Spiriferinák, Rhynchonellák); Kagylók, rudiszták és Hippuritok. — Cephalopodák: Ammonitok, Belemnitek. — Rákok, rovarok, bogarak. Libellák. — Halak; czápafélék. — Amphibiák és Reptiliák: Saurusok, Ichthyosaurus, Plesiosaurus. — Koprolithok. Dinosaurusok: Megalosaurus, Iguanodon. — Pterosaurusok: Pterodáctylus. — Madárfélék: Archaeóp-
terix. — Emlősök nyom ai: erszényesek.
Hogyan lehet a mesozoikus korszak nö
vény- és állatvilágát röviden jellemezni ? A kihalt Kalamnitok, valóságos súrlók (Equi
sétumok) által pótoltatnak. Uj páfrányfélék és tűlevelűek, u. n. Cykadeák lépnek fel. A kréta legfiatalabb tagjaiban már lombos fák is díszlenek.
Az állatélet legalsóbb rangú képviselői itt is Korallok és spongiák. Ezek. a krétaformáczió- ban hatalmas sziklatömeget képeznek. A tüskebő
rüek közül a kagylómészben, tengeri liliomok, a Jurában s Krétában, Pentacrinusok gyakoriak. A karlábuak, uj fajok által vannak képviselve, s mint Terebrátulák, Spiriferinák, Rhynchonellák stb. vezérlőkövületek szerepét játszák. A kagylókat számos családok képviselik. Egyesek, mint vezérlő
kövületek szintén szerepelnek; így a Miophoria costáta, a tarkahomokkövet, a Gervillia socialis a kagylómeszet, a Gryphaea arcuata az alsó Júrát, a Spóndylus spinósus a felső kréta stb.
jellemzi. Kevesebb a csigák e korbeli kövületeinek jelentősége. A fejlábuak vagy Cephalopodák, e periódusban kifejlődésük legmagasabb fokát érték el; különösen áll ez az Ammonitekről és Belem- nitekről, melyek azonban a krétaformáczió letün- tével majdnem hirtelenül szintén eltűnnek. A
10*
148
rákfék, minden mesozoikus rétegcsoportban, ha
bár csak szórványosan is, előfordulnak. Bogarak az alsó-Júrában, Libillák (szitakötők) a fehér Júrában gyakoriak. A halak sorából a czápafélék emelendők ki; ásatag maradványaik azonban fő
leg csak fogak és a fogak töredékei. A Júrában a halak szaporodnak; a krétában, az ásatag alakok, a mai halformákhoz közelednek.
Az Amphibiák és Reptiliák (Hüllők és csú- szók-mászók) a mesozoikus periódusban óriás módon felszaporodnak. Már a tarkahomokkő oly lábnyomokat mutat fel, melyek csak ily óriás- állatoktól eredhetnek. A Keuperben 1 m.-nél hosszabb fejvázait találták a Mastodonsaurusnak.
Gyíkféle Saurusok csontvázait a kagylómészben találták. A Júrában, a tengeri Saurusok, a hal
sárkányok (Ichthyosaurus) és kigyósárkányok (Plesiosaurusok) óriási méreteket öltenek. (Az Ichthyosaurus 8—10 m. hosszú tengeri ragadozó állat volt, mely halakból és puhánvokból élt, — miről megkövesült ürüléke (a Koprolithok) tanús
kodik. A Plesiosaurus, nyakának rendkivüli hossza által tűnik ki). A szárazföldi Saurusok, Dinosau- rusoknak mondatnak; és óriás méretű reptiliák voltak. (A Megalosaurusnak hossza pl, 15 m. az Iguanodonnak hossza pedig 9 m. volt.) A meso
zoikus formácziócsoport legcsudálatosabb teremt
ményei a repülő-gyíkok vagy Pterosaurusok voltak, melyek maradványai a fehér Júrából ismeretesek.
A madarak, melyek itt először lépnek föl (fehér Júra), a mai galambok nagyságával, fogazott csőrrel, s végig csigolyás farkkal bírtak. (Ásatag képviselője e madárfajnak az Archeópteryx litho- graphica). Emlősök maradványainak szórványos
nyomai a Rhál- és Júra képződményben találtat
nak; az erszényesek osztályába tartoznak.
Kaenozoikus korszak.
N ö v é n y e k : fügefák, Myrtusok, Mimósák, pálmák, örök
zöld tölgyek, diófák. — Taxus- és cypressa-féle tűlevelűek;
borostyánkőfenyő. A jégkorszaknak befolyása a növény
világra — Átmenet a jelenkori állapotokra. — Á l l a t o k : Nummilitok; Korallállatok; Brachiopódák csökkenése, — csigafajok növekvése és szaporodása. — Rovarok és ha
lak kifejlődése. — Saurusok elkorcsosodása; Krokodil u- sok, teknősbékák, kígyók, gyíkok, békák. — A madárvilág a maihoz közeledik. Az emlősök a Tercziaerben hatalmasan kifejlődnek és felszaporodnak. — A fajok keverődése. — Az emlősök különféle válófajainak különválása. — Masto- donták, — Szarvasok, — Giraffok, — stb. — Rovarevők, denevérek, majmok. — Megatherium. — Mylodon. — Glyptodon. — A jelenkorban élő emlős állatokhoz való átmenet. — Az ember fellépte. — Mammuth (Elephas pri- migenus), Rhinóceros tichorhinus, Cervus megacerus, Bős primigenus, Bison priscus, Felis spelaea, Hyena spelaea, Ursus spelaeus. — Kőkorszak. — Bronze-korszak. — Vas
korszak.
Miként jellemezhető röviden a kaeno- soikus korszak növény és állatvilága?
Az ősibb tercziár-formáczió növényzete India és Ausztrália mai növényzetét közelíti meg; vas
tagle velü fügefák, bőrlevelü Myrtusok s babérfák mellett, Mimosák, pálmák, örökzöld tölgyek, kőris
fák, juharfák és diófák díszlenek. A fiatalabb Tercziaerben a forró-égalji növények fogyóban vannak, s helyükbe mérsékelt égövi fák lépnek.
A fiatalabb Tercziaerkor Flórája, Florida mai növényvilágát igen megközelíti, és különösen Taxus- és cziprus-féle tűlevelűekben gazdag. E tűlevelűek képezik a barnaszéntelepek és Lignit
telepek anyagát. A borostyánkő-fenyőnek ásatag fagyantája, ma borostyánkő név alatt, igen kere
sett ékitőkő. E subtropikus flóra, a mi vidékein
150
ken, a jégkorszak beálltával semmisült meg, — helyette éjszakvidéki növényzet honosult meg, mely ismét a jégkorszak elmúltával, a mai nö
vényvilág által szoríttatott ki.
Az állatvilág, alsórendü képviselőiben a kréta
korszak Faunájához hasonlít; csak, hogy az Am- monitok és Belemnitok majdnem egészen, a Rudiszták meg éppen teljesen kivesztek. Ezek helyébe a Nummulitok lépnek, melyek óriás számban szerepelve, ma hatalmas mészkő-, és homokkőpadokat (Nummulit-mészkő, Nummulit- homokkő) alkotnak. A koraitok melegebb égövekbe vándorolnak. A Brachiopodák fogynak, a csiga
félék szaporodnak. A rovarok mind sűrűbben- és sűrűben lépnek fel. A halak régibb alakjai kivesznek s helyüket a mai alakokhoz hasonló fajok foglalják el. A nagy Saurusok (Beptiliák és i\mfibiák) közül csak a krokodilus-félék tartják fenn magukat; mellettük azonban a teknősök, kigyók, gyíkok, békák s hasonlók szereplése kez
dődik. A madárvilág, a maihoz közeledik.
Az emlősök, melyek eddig csak szegényesen vannak képviselve, mindinkább előtérbe lépnek s mindig újabb- és újabb fajok és családok jelent
keznek.
Érdekes, hogy az emlősök e korbeli első alak
jai, több ma teljesen különvált fajnak és család
nak összesített typusát mutatják. (A Paláotheriu- mok pl. a Tapirok, lovak és orrszarvúak; az Anoplotheriumok, a vastagbőrüek, kérődzők és disznófélék jellemző ismertető jeleit egyesítik.) A Hippotheriák (lófélék) mellett (Zebra-nagyságú, két mellékpatával biró lovak), még szarvasfélék, Antilopok és Giraífok is népesítik be a fiatalabb tercziaerkor mezőségeit. A ragadozók e korbeli
képviselője, az óriás-tigris (iVIechairodus cultridens,) mely fogazata után Ítélve, ez ősvilág állatóriásait is szétmarczangolhatta. Rágcsálókban, rovarevők
ben és denevérekben, sőt emberhez hasonló maj
mokban (Dryopithécus) sem volt már hiány. A fiatalabb tercziárkor, illetve ősibb Diluvialkor emlősei közül nevezetesebbek a lajhárok család
jához tartozó fog nélküli Megatherium, és a My- lodon.
Az emlősök faunájának egy harmadik cso
portját oly állatok képezik, melyeknek fajrokonai még ma is élnek, s melyek, ha kivesztek, az em
ber keze által pusztultak el. A Mastodontok és Dinotheriumok helyébe, Elefánt, illetve, ennek őse, a sörteszőrü Mammuth (Élephas primigenius) lép. Társa ez állatóriásnak az ősorrszarvu vagy Rhinóceros tichorhinus. A Diluvialkor patás ál
latai sorából, kihaltak: az óriás szarvas (Cervus megacérus), az ősbika (Ros primigenius); ugyané kor ragadozói közűi kivesztek: a barlangi orosz
lán (Felis spelaea), a barlangi hyena (Hyaena spelaea) és a barlangi medve (Ursus spelaeus).
Az ember első fellépéskorát kőkorszaknak nevezik: ennek fiatalabb szakaszába esnek, a czölöpépítmények maradványai.
Az emberi miveltség fejlődöttebb korszakai:
a bronzé- és vaskorszak.
.
(A számok, az oldalokat jelölik.)
kér-154 illa to k fenntartás körül
m ényei... 134 Biotit-Muskovit G ránit. 76
— nélküli földpátkő
Borostyánkőfenyő . . . 149 Bronzé korszak 130,149, 151 Budai m á rg a ...126 Conglomeratos érszövet 45, 46 Conglomeratos kőzetek 104
— - sz öv et. 36 Cypressa-féle tűlevelűek 149 Cyréna rétegek . . . . 21 Dachstein mészcsoport 122
— mészkő . . 21
156 Elephas primigenius 149. 151 Előfordulás töredékda
Felosztása kőzeteknek,
158
Irópala... 90 Kaenozoikus korszak. . 149 Kagylók 124, 140, 142, 147 Konglomeratos érszövet 45, 46 Konglomeratos kőzetek 104
— szövet * 36 Korbeli jelentősége ösz-
szetett kristályos tö
160 Kovasavhydrát kőzetek 55, 61, 63
K őzettan ... 22 előtudományai 22
— segitőtudomá-n y a i ... 22 Kőzettömegek váladékai 51 K r é t a ... 59, 105 Kristályos kőzetek 33, 54, 56
— kőzetek szö Krokodilusok 142, 149, 150 K u l m ... 22 Kvartaerformáczió 128, 144
— cso
162 Mesozoikus csoport 114,118,
139, 141, 147
Miocenbarnaszén . . . 1 2 7 Növénylenyomatok 120, 121 Nummulitmészkő . . . 58
164 kristályos kőzeteknek 55 Osztályozása kőzetek nek ... , , 4
Osztályozása összenőtt kristályos kőzeteknek 55, 71 Összetett kristályos kő- zetek földpáttal . . 71, 72 Összetett krist. kőzetek „ osztályozása . , .5 5 , 71 Paleontologiai leletek . 131 Paleozoi csoport . . . 139
Petrografia... 22
Piesiosaurus 122, 112, 117, 118
képződménycso-166
Sikkéregalakú érszövet 45 — szövet 39, 40
Sphaerikus érszövet 45, 46 Spinell...31
Subkarbonos szekczió . 117 S u l f á t ... 67
paleontologiai értéke 137 Szerves testek beteme-
tődésének körülmé Szürke-Wakke 104, 114.116, 117 Tengerben, betemetődés 134 Tengeri állatok . . . . 121
168
Veres fekü 21. 118. 144
.
. . . . .
(A számok az oldalokat jelentik.)
Kőzettan.
Előszó a K őzetta n h oz... 1
I. Á lta lá n os f o g a l m a k ... 3
A fö ld szilá rd kérgének a n y a g a... 3
K ö z e t e k... 3
A közetek k o r v i s z o n y a i...18
K ő z e t t a n...22
II. A k ő z e te k m e g h a t á r o z á s a ...23
M a kroskopos m ó d sz e r, vagy kőzetek meghatározása, külső megfigyelés ú j j á n ... • . . . 23
M ikroskopos m ó d s z e r...21
K özetek m egh a tá rozá sa lángki serietek ú tjá n (Szabó m ó d s z e r e ) ... 29
III. A k ő z e te k s z ö v e z e t e ...33
K ő z e t s z ö v e t... 33
A z érkitöltések-, telep- és fekvetkitöltések szövete . 37 Az ércztelepek szövete... 37
A szénfekvetek s z ö v e t e ...50
A sótelepek s z ö v e te ... 50
Váladékok (A kőzettömegek váladékai; váladékok a széntelepek tö m e g é b e n )... 51
Concrécziók... 52
IV. A k ő z e te k r e n d s z e re s l e i r á s a ...51
K ő z e t r e n d s z e r...51
K r is tá ly o s k ő z e t e k... 56
E g y sz e rű k ristá lyo s k ő z e t e k...56
Tömegesen is előfordnló kristályos k ő z e t e k ... 56
Kiválólag rétegekben előforduló egyszerű kristályos kőzetek...61
Tömzs- vagy telepkőzetek . . . ; ...67
Ereket kitöltő egyszerű kőzetek (É rk őzetek )... 68
Összetett k ristá lyo s k ő z e t e k...69
Tömeges k ő z e t e k ... 72
Földpátos összetett kristályos kőzetek...72
P a lá sk őzetek ...89
T ö r m elék k őzetek ... 90
V. A l e g f o n t o s a b b k ő z e t t y p u s o k ö s s z e f o g l a l ó á t - n é z e t e . . , ... 92
Ő slé n y ta n . Előszó az őslé n y ta n h o z ...109
I. Á lta lá n o s f o g a l m a k ... 112
A Paleontologia vagy őslénytan f o g a lm a ... 112
II. A fö ld k o r s z a k a in a k p a le o n t o lo g ia ! je lle m zése ...114
Paláozoikus vagy primaer form ácziócsoport... 114
Mesozoikus vagy szekundaer formácziócsoport. . . . 1 1 8 Neozoikus fo r m á c z ió c s o p o r t... 124
III. P a le o n to lo g ia i l e l e t e k ...131
IV. A g e o ló g ia i k o r s z a k o k p a le o n t o lo g ia i je lle m zése (Táblázatos összeállítás)... 139
A) A zo i v a g y őskori c so p o r t... 139
B) P aleozoi va g y ókori c s o p o r t... 139
a) Átmeneti képződmény...140
b) Kőszénképződmény ... 141
c) Permi k ép ződ m én y ... 141
C) M esozoi v a g y középkori c s o p o r t... 1 4 1 a) T r ia s z fo r m á c z ió ... 142
b) Jura fo rm á czió ...142
c) Kréta f o r m á c z i ó ... 143
D) K a e n o z o i va g y ú jk o ri c s o p o r t... 143
a) Tercziaer form áczió... 143
b) Quartár f o r m á c z ió ... 144
V. A k ü lö n b ö z ő f ö ld k o r s z a k o k b a n élt je lle g z e te s á lla t o k és n ö v é n y e k v á z la to s is m e rte té s e . . 145
Palaeozoikus korszak .. ... 145
Mesozoikus k o rs za k ... 147
Kaenozoikus k o r s z a k ...149
B etű so ro s t á r g y m u t a t ó...153
' f
A vállalat tervezete következőképpen van
megállapítva: . .
J
';5J
II
/fr[
t
t_. . . *,. >.« *>-, \r rYT -ff, ■ ^ ■ -;V - ; • «r - -r •• - i2iü % '<;■ íx-K-íiXfc -V:£>;r 'Sí/KtJí
U : | XVII. kötet. Bányagéptan.
| XVIII. Középitéstan.
! j\
>i r XIX. » Elektrotechnika. Mechanikai ! . r> t - - technológia.
XX. » Számvitel. ; V- |
| A kötetek tetszetős formában, vászonba f } kötve, czínmyoniássak rajzokkal gazdagon j:
;f ellátva, szép kivitelben, finom papíron nyomva {
if jelennek meg. ' E
A Magyar Bányászfelör Kézi Könyvtára -j f egész sorozatának ára, bértől mentes kéz- 4 t besítéssel, busz forinttal lett megállapítva, b
Egyes köteteknek ára három korona.
A Magyar Bányászfelör Kézi Könyvtára !
? ^ ?f megrendelhető alúlírt kiadóknál, s minden í:
| hazai könyvkereskedésben. v | . % Részletes prospektusokat kívánatra, bár- | t ^
» -á T niely számban küld a k iad ó:
I í Ve:
|
J o é r g e s Á g o s tf
p -i
v í k ő n y t ' k e v e s k e d é a e S e l m e c z b á r í y á n
r' re
;?•
I
7T
v -i Iníi íz.- * -/vYc. • • ... > ,P..rrr..v.. ... ? m
30?
§g?"
>lf
^
3tS
' O1 1 l ' f>o Ǥ 1 1 1
, 8
; S KSÍ
1"
•a*P l
& ' ■ eh g
XÍ £ $
is
r