börtön papírhegy
fa gólyafészek
Nap
funkció
vasút, hullámvasút
lépcső
alagút
startvonal
102
együttese által létrejövő új valóságot jelent. A kapcsolószekrény metafora az iskolai működés szövevényességét, a Tejút metafora a szervezetben kapcsolatba lépők önállóságát hangsúlyozza, a játszótér a kiskorú szervezeti tagokat idézi föl és a játék mint megismerési folyamat képzetét, az erdő pedig a természetes együttélés, közös alakulás, fejlődés képe lehet.
A második csoportot külön világ névvel láttam el. Ezen belül markáns és negatív kép a börtöné, amely az iskola kényszerítő, fegyelmező tartalmaira vonatkozik, szintén negatív a papírhegy, amelyhez a merev írásbeliség, bürokratikusság, előíró jelleg kapcsolható. A fa, a gólyafészek és a Nap már pozitív képek, a fejlődés, a támogatás, a védettség képzeteit keltik föl. Ezek a metaforák inkább a klímaérzethez kapcsolódnak.
A harmadik csoportnak a funkció nevet adtam. A szervezetek működése a funkciók által nyer igazi értelmet. Egy iskola nem volna jó iskola, ha a tanítványok nem érzékelnék, hogy mi az alapvető feladata. A vasút képe egyrészt a haladást jelenti valami felé, az érettségi, a továbbtanulás felé, illetve a determináltság képe is, mert a választott intézmény szakközépiskola, vagyis erősen orientál a gazdaság, a pénzügyek pályaterületei felé. Az alagút képéhez leginkább a bemenet és kimenet két pólusa kapcsolódik. A vizsgált iskola középiskola, vagyis a diákok bekerülve még gyerekek, kikerülve már fiatal felnőttek. Ez utóbbi minőségéhez pedig az iskola funkciója is hozzájárulni. A lépcső szintén a valahova eljutás képe. Pozitív tartalma lehet, ha felfelé vivő útként látjuk. Az interjúban használt képen (1. kép) felfelé irányul a fényképezés szöge.
18. ábra. Az iskola egyik lépcsősora Gizella fotóján
Az iskolában a tanulás, a képzés során tett erőfeszítések vihetnek az egyéni sikerek, boldogulás felé. A startvonal pedig megint a középiskola jelleget hangsúlyozza.
Középiskolából már akár a munka világába is vezethet az út, vagyis a felnőtt lét kezdődhet el.
A hullámvasút képzete pedig a közösséget hívja elő. Az iskolában jót és rosszat közösségben élünk át, a szervezeti tagok együtt részesei a nehézségeknek és a sikereknek is.
Az interjúk közül csak egyet közlök a terjedelem szűke miatt.
Sál a bőröndben – Mónika
Mónika 2015-ben érettségizett. Tizenkét képet hozott magával az interjúra. Az első a győri Városházát ábrázolta. Azt mondta, mivel ő nem győri, Győr egyik leginkább azonosítható épülete őt a középiskolájára emlékezteti. A második kép, amelyről beszélt, a nemzeti lobogót ábrázolta. Azért kötötte az iskolához, mert számára fontos volt, hogy a nemzeti ünnepekről közösen lehetett megemlékezni. A harmadik kép bográcsozókat mutatott. Ezt egy visszatérő programhoz kötötte Mónika, a püspök-erdei iskolai kirándulásokhoz, amelyeket mindig főzőversennyel kötnek össze. Mint mondta, ez egy vidám nap, amelynek tudott örülni, evés,
103
ivás, beszélgetés, ücsörgés a szabadban kiszakadva a tanulásból. A negyedik kép egy autót ábrázolt. Azt mondta, az utazások miatt. Az iskola révén járt Ausztriában, Szlovákiában és Franciaországban. Ezek nagyon emlékezetes élmények voltak a számára, a legutolsóhoz külön fényképet kapcsolt. Ez az ötödik, a „franciák” kép számára az idegenség ismerőssé válását, illetve a különbözőség pozitív megélését jelentette számára. A hatodikat az „egy mindenkiért”
képnek nevezte el. Sok egymás felé nyújtott kezet ábrázol. Az osztályára emlékeztette. A közös kihívásokra, programokra. Ezek közül az osztálykirándulásokat, a Diáknapot és a tanirodai kiállításokat emelte ki. A hetedik az egyik kedvenc képe volt. Az iskolai sálát (19. ábra) ábrázolta, a sajátját, amelyet a gardróbjában őriz, és mindig szívesen viselt. A sál színe kék és két motívum díszíti: egy papírtekercs és egy lúdtoll. Azt mondta, mivel a motívumokat sokszor látta, az ismerősség kapcsolódott hozzájuk, jó érzés, melegség.
19. ábra Mónika fényképe az iskolai sálról
A nyolcadik kép egy rajtvonalat ábrázolt. Sok dolog eszébe jutott róla: a felkészülés ideje (az iskola), a versenyhelyzetek, a továbbtanulás (mint cél), és a segítők (a tanárok). A vesztesség és győztesség állapotai mint a tanulási, tapasztalási folyamat részei. És az iskola szakmaisága, amely – szerinte – leginkább a világhoz kötő kapocs volt. (Ez szorosan kapcsolódik a tanirodai képzéshez.) A kilencedik kép nagyon sajátos. Fiókáit tápláló gólyát ábrázol. Azt mondta, a tanítás a repüléshez kell. A szárnyaláshoz. És hogy sok segítséget kapott és gondoskodást. A gólya – mondta – költöző madár. De mindig visszatér a költőhelyére. Azt mondta, így kell élni: útra menni és visszatérni. Ezért választotta még egy bőrönd képét is. Azt mondta, sok mindent tehet abba a bőröndbe, például a sálát (az iskolát, jelképesen). A tizenegyedik kép egy papírhegy alatt szinte elmerülő irodai kisasszonyt ábrázolt. Azt mondta Mónika, ez arra figyelmezteti, sosem szabad hagyni, hogy a kötelezettségek felhalmozódjanak.
Az is eszébe jutott erről, hogy rengeteg tevékenységet folytatnak az iskolában, és ez némelykor kaotikusnak tűnik. Ezt gondként jellemezte. Kell egy rendszer, mondta. Egy erőteljesebben kirajzolódó. Végül a névadó egyik portréját mutatta. Azt mondta, ez a kép összefoglaló jellegű a számára, útmutató, mint az iskola. Mónikával beszélgetni felemelő élmény volt.
Az interjúk tartalmát két megközelítés alapján értelmeztem. Az egyik a szervezeti kultúra, a másik a klímaérzet. A Mónikával folytatott megbeszélésből a szervezeti kultúra jegyeihez kapcsolódik a névadó, az iskolai sál, a taniroda, a főzőverseny, az osztályközösség és a tanárok említése.
A sál vizuális, anyagi megnyilvánulás, úgynevezett artefaktum, amelynek jelképes jelentése az iskolához tartozás. A taniroda konceptuális megnyilvánulás, olyan sajátos képzési forma, amely az iskola tantervi specifikumát jelenti. 1993-tól létezik ez a gyakorlati képzési forma az iskolában, bevezetésével ez az iskola úttörő volt, hiszen nemzetközi példák nyomán az országban elsőkét alkalmazta. Az osztályközösség és a tanárok kategóriák részben a
104
konceptuális megnyilvánulásokhoz tartoznak, hiszen az iskolák Szervezeti és működési szabályzataiban megneveződik a tanárok közössége és a tanulók évfolyamonkénti osztályokba sorolása is, részben a viselkedésbeli megnyilvánulásokhoz sorolhatók, hiszen tagjaik folyamatos interakcióban vannak, együtt tevékenykednek.
A névadó megemlítését külön tárgyalom, ugyanis több módon is kapcsolódik a szervezeti kultúrához. Először is nevét hordozza az iskola, nevéből melléknévképzővel fogalom született, amely általánosan használatos az iskola szűkebb és tágabb környezetében. A nevet a rendszerváltozás után, 1990-ben vette fel az iskola. A szervezeti kultúra egy másik szempontú, történeti vizsgálata során érdekes volna áttekinteni, hogy miképpen változott az intézmény elnevezése fennállásának sok évtizede alatt, mikor és miért éppen azon a néven szerepelt, kinek a nevét viselte, kik és milyen üzenettel választották éppen azt a személyiséget névadónak.
Jelen tanulmányban csak arra térek ki, hogy a névadó milyen módon van jelen a szervezet hétköznapjaiban. Jelen van melléknevesült változatban, amelyet konkrétan és átvitt módon is használunk. Konkrét jelentésben az iskolához tartozó személyeket jelenti, elsősorban diákokat, de tanárokat és más dolgozókat is. Átvitt értelemben egyfajta minőségként szoktuk használni az intézmény értékeihez kapcsolódóan. Minkét esetben verbális megnyilvánulásról van szó.
Jelen van ceremóniáinkban két alkalommal is. Az egyik a Gálaest nevű rendezvényünk, amelyről más esett szó, és amely decemberi ünnepünk, a másik pedig az interjúban is említett sál- illetve nyakkendőátadás ünnepe októberben, amikor a kilencedikesek kapják meg ünnepélyes keretek között az iskolához tartozás jelképét. Részben a ceremóniákhoz illeszkedik, részben tárgyi megnyilvánulás az iskolai szobor a névadóról, amely egy mellszobor, és 2003-tól áll iskolánk udvarán. Közelében szoktuk tartani a tanévnyitó és tanévzáró ünnepségeinket.
A ceremóniák valamelyikén mindig sor kerül arra, hogy felidézzük XIX. századi történelmünk jeles alakjának életét és példáját. Ez utóbbiról tett említést Mónika is az interjúban.
A klímaérzethez szorosabban a gólya metafora köthető. Mónika esetében erős benyomás, hogy a középiskolája olyan hely, ahol törődnek vele, gondoskodással közelítenek hozzá, a tanárokat segítőknek nevezte. Másként megfogva a metaforát, a tanulás mint szárnypróbálgatás, a tudás mint repülés jelenik meg.
Az interjú egy másik feladatrésze is kapcsolható a szervezeti kultúrához és a klímaérzethez is (20. ábra). Az érzékleteken keresztül megragadott tapasztalatok között a kommunikáció minden szervezeti kultúra egyik alapvető tényezője, voltaképpen áthatja a szervezeti működést, ugyanakkor megnyilvánulási módjai a klímaérzetet befolyásolják. A kék szín visszakapcsol a sál színéhez, az alapozás, az alkotás és a tudás pedig már értékfogalmak, amelyek Mónika szemében az iskola értékvilágának jellemzői.
20. ábra. A vizsgált iskola Mónika érzékleteiben szín: kék = elegancia
íz: sós = alapozás
hang: a beszédé = kommunikáció tapintás: a kréta anyaga = alkotás illat: a dió = feltört héj = tudás
105
Összegzés
A tanulmányom elején megfogalmaztam, hogy vizsgálni kívánom Győr egyik szakközépiskolájának szervezeti kultúráját és klímáját.
A klímavizsgálatba csak a tanulók egy bizonyos körét vontam be, mert ki szerettem volna deríteni, hogy a G és I osztályok esetében a klímaérzettel is összefüggő tapasztalat miképpen igazolható objektív adatokkal, illetve az iskola szervezeti csoporttényezői közül jelen vizsgálatomba a tanulókat választottam, érdekes volna kiegészíteni a kutatást a pedagógusok, illetve az oktató-nevelő munkát segítők klímaérzetére vonatkozó feltárással.
Úgy döntöttem, a szervezeti kultúra tényezői közül azokra térek ki, amelyeket a kérdőívek, illetve az interjúk előhoznak, mert elsősorban a tanulói tapasztalatok szemüvegén keresztül szerettem volna láttatni az iskolát.
Úgy gondolom, hogy elértem a magam elé tűzött célokat. A kérdőívekre adott tanulói válaszok elgondolkodtató eredményekkel szolgáltak. A vizsgált kérdéscsoportok a tanárokkal, a tanulással, az osztályban, illetve az iskolában megélt közérzettel voltak kapcsolatosak. A százalékos eredmények összességében biztatóak, inkább a pozitív sarkot közelítik minden területen. Kirajzolódnak a feltételezett különbségek is a G és I osztályok között, például a tanuláshoz való viszony vagy az osztályklíma esetében. Érdekes volna kiterjeszteni a kutatást a nyelvi előkészítő osztályokra is. Vajon az derülne ki, hogy sajátos, az előbbi kettőtől különböző a klímaérzet, vagy esetleg közelítene valamelyik már vizsgált osztálytípuséhoz?
A 138 tanuló válasza alapján rögzíthetem, hogy a klímaérzetüket alapvetően az elégedettség jellemzi, az, hogy elég jól érzik magukat az intézményben. Az iskola biztonságos környezetet jelent inkább, támogatót, amelyben az alapfunkciók eléggé elvárt módon működnek. Mégsem jelenti ez az eredmény azt, hogy nincsenek hiányosságok vagy problémák.
Örülök, hogy a válaszadók alapvetően bizalommal adtak válaszokat, így tud a benyomásom a valósághoz közelíteni. Van probléma a tanári támogatással a tanóra keretei között, van probléma a személyek közötti interakciók minőségével, akár tanár-diák, akár diák-diák viszonylatban vizsgáljuk a dolgot, illetve vannak problémák globális formában is: a törvényi, rendeleti előírások közül főként a tanterv merevsége, a tananyag nagysága említhető.
A tanulói válaszokban, főként az interjúkban, kirajzolódott az iskola sajátos szervezeti kultúrája is. Találkoztam konceptuális, verbális megnyilvánulásokkal, ilyen volt például a Pedagógiai programban megjelenő jövőkép, a tanterv megnyilvánulása a tanirodai képzésforma megemlítésével, a nyelvezethez kötődik az iskola nevéből melléknevesült kifejezés. Kiderültek viselkedésbeli megnyilvánulások is: például a ceremóniák közül a sál- és nyakkendőátadás, a Gálaest, a rituálék közül a tanórai becsengetés kapott figyelmet, amelynek hangi, fizikai megnyilvánulása sajátságos, a Karib-tenger kalózai című film zenerészlete, vagy a folyosón való fegyelmezett, kétirányú közlekedés szünetekben, amelynek oka a kevés hely. Kaptunk példát a támogatás megvalósulására, némi betekintést a tanulás, a tanítás módozataiba, például a projektoktatás említése. Megjelentek az iskola tárgyi kellékei is: a névadó mellszobra vagy a vetítővászon vagy az iskolai sál. Az iskola tágabb környezete is megnyilvánult: egyrészt a fizikai, az előtte húzódó sétány és Győr városa, másrészt a kapcsolati környezete, a szülők köre például vagy a pályázatok révén az utazásokkal megismert partnerintézményeké.
A szervezeti kultúra és klíma felől közelítve megállapítható, hogy a vizsgált iskola egy alapvetően jól működő komplex tanintézmény, amely a benne élő, vele kapcsolatban lévő, megkérdezett jelenlegi és volt szervezeti tagok szubjektív érzetében inkább pozitív arcot ölt.
106
Irodalomjegyzék
Albert-Lőrincz Márton (2009): Nevelésszociológia. Bolyai Társaság. Kolozsvár. 160-174.
Beare, H., Caldvell, B. J. és Milliken, R. M. (1998): Az iskolai kultúra fejlesztése. In: Balázs Éva (szerk.): Oktatásmenedzsment. Okker. Budapest. 189-214.
Buda Mariann (2013): Kreatív klíma az iskolában. Klíma, közérzet, közösség. Új felvetések és módszerek a szocializáció szellemi tereinek kutatásában. XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia. 2013. (előadás). ONK 2013 - YouTube. utolsó letöltés 2015. november 19.
Csapó Judit és Csécsei Béla (2009): Az iskola szervezeti kultúrája.
http://www.bdf.hu/tmk/tnti/molnarb/Dokumentumok/Szervezetelm%C3%A9let/csjcsb _iskola_szer_kulturaja.pdf utolsó letöltés 2015. szeptember 27.
Csepeli György (2001): A szervezkedő ember. Osiris Kiadó. Budapest. 300-315.
Horváth Dóra és Mitev Ariel (2015): Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Alinea Kiadó.
209-220. 319-328.
Horváth Kinga (2009): Az iskolai szervezet klímája. In: Új Pedagógiai Szemle.
https://www.ofi.hu/tudastar/horvath-kinga-iskolai utolsó letöltés 2015.december 30.
Hunyady Györgyné, M. Nádasi Mária és Serfőző Mónika (2006): „Fekete pedagógia”, Értékelés az iskolában. Argumentum. Budapest. 14-27.
Klein Sándor (2001): Vezetés- és szervezetpszichológia. SHL Hungary Kft. 29-45. 335-342.
365-381. 477-503.
Kozéki Béla (1991): Az iskolaethosz és a személyiségstruktúra kölcsönhatása. Akadémiai Kiadó. Budapest. 164-187.
Letenyei László (2001): A kultúra fogalmáról. In: A jelentésháló pókja. In: Helmich Dezső, Szántó Zoltán (szerk.): Metodológia, társadalom, gazdaság: In memoriam Bertalan László. 11. fejezet. http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/metodologia-tarsadalom/ch11s02.html [2015.12. 22.]
Serfőző Mónika (2004): A szervezeti kultúra fogalmának, modelljeinek értelmezése az óvodában, iskolában. In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Eötvös. Budapest. 489-518.
Perjés István (2005): Bukott mítoszok, bukott iskolák. In: Új Pedagógiai Szemle. 3-20.
Tímár Éva (1994): Városi és községi iskolák tanítási klímájának sajátosságai. In: Magyar
Pedagógia. 3-4.sz. 253-274.
http://www.magyarpedagogia.hu/document/Timar_MP9434.pdf [2015. 12. 30.]
Yassur, E. (2001): A szervezeti légkör és az iskola vezetési stílusának összefüggései (fordította:
Horváth Zita) In: Magyar Pedagógia. 101. évf. 2. sz. 171-190.
A kérdőív kérdéseinek összeállításakor felhasználtam:
Honti Nikolett (2010): A „jó iskola” pedagógusszemmel és gyermekszemmel. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Budapest.
Kósáné Ormai Vera (1998): A mi iskolánk. IF Alapítvány. 85-95.
Péter-Szarka Szilvia, Tímár Tünde és Balázs Katalin (2015): Az iskolai kreatív klíma kérdőív.
Alkalmazott Pedagógia. 15. (2). 107-132.
107 Melléklet
Kérdőív a diákoknak
1. Fontosnak tartom a tanulást. Kihívás, tanuláshoz való viszony 2. A tanárok segítőkészek velem. Tanárok, támogatás 3. Az iskolában biztonságban érzem
magam.
Klíma, közérzet (iskola)
4. Az osztálytársaim gyakran piszkálják egymást.
Klíma, közérzet (csoport)
Fordított 5. Mindig megcsinálom a házi feladatot. Kihívás, tanuláshoz
való viszony 6. Szabadon felszólalhatok, vitába
bonyolódhatok, ha valamivel nem értek egyet.
Tanárok, támogatás
7. Félek a számonkérésektől. Kihívás, tanuláshoz való viszony
Fordított 8. Örülök, hogy ebbe az iskolába járhatok. Klíma, közérzet
(iskola) 9. A tanárokat többnyire érdekli, mi a
véleményem. 11. Jól meghatározott céljaim vannak a
tanulmányaimmal kapcsolatban.
Kihívás, tanuláshoz való viszony 12. Az osztálytársaim becsülnek engem,
hallgatnak rám.
Önértékelés (csoport) 13. Gyakran dicsérnek engem a tanárok. Tanárok, támogatás 14. Volt már fegyelmi ügyem az iskolában. Klíma, közérzet,
(iskola)
Fordított 15. Általában érdekel, amit az iskolában
tanulunk.
Kihívás, tanuláshoz való viszony 16. Számíthatok az osztálytársaimra, ha
szükségem van rá.
Klíma, közérzet (csoport) 17. Vannak tanárok, akik nem
magyarázzák el, mit is kell éppen csinálnom.
Tanárok, támogatás Fordított
18. Gyakran unatkozom az órákon. Kihívás, tanuláshoz való viszony
Fordított 19. A tanárok igyekeznek megismerni a jó
tulajdonságaimat.
Klíma, közérzet (tanárok) 20. A tanárokat általában kedvelem. Klíma, közérzet
(tanárok) 21. Van barátom az osztályunkban. Klíma, közérzet
(csoport) 22. Általában tehetünk humoros
megjegyzéseket az órákon.
Klíma, közérzet (tanárok) 23. Gondoltam már arra, hogy elmegyek
egy másik iskolába. 25. Rosszul érzem magam ebben az
osztályban.
Klíma, közérzet (csoport)
Fordított 26. Tanáraink általában nyitottak az
ötleteinkre.
Klíma, közérzet (tanárok)
108
27. Az osztályunk összetart. Klíma, közérzet (csoport) 28. Ez az iskola diákközpontú. Klíma, közérzet
(iskola) 29. A tanároknak fontos, hogy jó
tanulmányi eredményt érjek el.
Tanárok, támogatás 30. Az órák általában pontosan kezdődnek
és fejeződnek be.
Klíma, közérzet (iskola)
31. Nem nagyon szeretek tanulni. Kihívás, tanuláshoz való viszony
Fordított 32. Nekem nem fontos, hogy jó
osztályzatot kapjak.
Kihívás, tanuláshoz való viszony
Fordított 33. Általában a hiányzásom havi szinten:
0-10, 10-nél több, 20-nál több
Klíma, tanuláshoz való viszony
34. Az iskolai szabályok betarthatók. Klíma, közérzet (iskola)
35. Nevezz meg három tanórán kívüli iskolai programot, amellyel leginkább azonosulni tudsz!
nyílt válasz
36. Nevezz meg három tanári
megnyilvánulást, amelyet támogatónak tartasz!
Fehér pedagógia nyílt válasz
37. Nevezz meg három tanári
megnyilvánulást, amelyet sérelmesnek tartasz!
Fekete pedagógia nyílt válasz
38. Nevezz meg három olyan dolgot, amelyet másképp tennél, ha te volnál az igazgató!
nyílt válasz
39. A deákos diákok szeretnek ide járni. Klíma, közérzet (összegző) 40. A deákos tanárok szeretnek itt tanítani. Klíma, közérzet
(összegző)
109