IV. FEJEZET JOGORVOSLATOK
2. Különös rendelkezések
5. § (1) A közlekedési beruházás területén belül a vonatkozó sajátos településrendezési követelményeket, valamint az építési övezetre előírt határértékeket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet határozza meg
a) a Budapest főváros V. kerület 24775 helyrajzi számú ingatlan egy részéből telekalakítási eljárás során kialakított ingatlan;
b) a Budapest főváros VIII. kerület 36181/7 helyrajzi számú ingatlan; továbbá
c) a Budapest főváros IX. kerület 38299/3, 38299/4, 38299/5, 38299/6, 38299/7, 38299/8 és 38299/9 helyrajzi számú ingatlanok
(a továbbiakban együtt: létesítményfejlesztési ingatlanok) tekintetében.
(2) A létesítményfejlesztési ingatlanokon az M3 metróvonalat érintő építmények tekintetében a fővárosi és kerületi településrendezési eszközöknek az előírásait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell figyelembe venni.
(3) A létesítményfejlesztési ingatlanok telkét úgy kell kialakítani, hogy azon csak a beruházáshoz tartozó felépítmények álljanak.
(4) A létesítményfejlesztési ingatlanok telke rendezettnek minősül, ha a kerületi településrendezési eszközöknek megfelelő telekalakítási eljárásban a telekalakítási engedély rendelkezésre áll. A telekalakítási engedély alapján az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó változásátvezetési eljárást a használatbavételi engedély megkéréséig kérelmezni kell.
6. § (1) A közlekedési beruházás építtetője Budapest Főváros Önkormányzata vagy a Budapest Főváros Önkormányzata 100%-os tulajdonában álló Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BKV Zrt.).
(2) Az árvízvédelmi beruházás építtetője Budapest Főváros Önkormányzata.
7. § (1) Az árvízvédelmi beruházás során megvalósuló létesítményt az elsőrendű árvízvédelmi vonalra vonatkozó előírások szerint kell kialakítani. Az így kialakított védmű elsőrendű árvízvédelmi vízi létesítménynek minősül.
(2) Az árvízvédelmi beruházás előkészítése során mobilgát létesítése esetén – kormányrendeletben meghatározottak szerint – egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni.
(3) Amennyiben az árvízvédelmi beruházás során megelőző feltárás válik szükségessé, úgy a feltárás csak a feltétlenül szükséges mértékben akadályozhatja az árvízvédelmi beruházás – különösen a feltárással nem érintett részének – megvalósítását.
8. § Az árvízvédelmi beruházással érintett ingatlanokon a létesítendő árvízvédelmi mű tekintetében a fővárosi és kerületi településrendezési eszközöknek, valamint a vonatkozó fővárosi és kerületi önkormányzati rendeleteknek a parkolás rendjére, az építtetők személygépkocsi elhelyezési kötelezettségére vonatkozó előírásait nem kell figyelembe venni.
3. Záró rendelkezések
9. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a közlekedési beruházással és az árvízvédelmi beruházással összefüggő beszerzésekkel és közigazgatási hatósági eljárásokkal kapcsolatos sajátos szabályokat;
b) a közlekedési beruházás és az árvízvédelmi beruházás tekintetében a régészeti örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos sajátos szabályokat;
c) a közlekedési beruházással és az árvízvédelmi beruházással érintett ingatlanok tételes felsorolását, valamint a létesítményfejlesztési ingatlanok tekintetében alkalmazandó további kulturális örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokat, valamint a létesítményfejlesztési ingatlanokra vonatkozó sajátos településrendezési követelményeket és az építési övezetre előírt határértékeket;
d) az árvízvédelmi beruházás tekintetében a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló sajátos szabályokat, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó sajátos szabályokat, a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatára, hasznosítására, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó sajátos szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
10. § Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
11. § E törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben és eljárásokban is alkalmazni kell.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
2015. évi CXVII. törvény
a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény módosításáról*
1. § A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Országgyűlés a gazdaság és a turizmus élénkítése, a sport- és szabadidős szolgáltatások színvonalának emelése, valamint a hosszú távú városrehabilitáció megvalósítása érdekében, továbbá a Budapesten és Balatonfüreden megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezéséhez szükséges nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes uszodakomplexum létrehozásának elősegítése céljából – figyelemmel a Nemzetközi Úszó Szövetség, a Magyar Kormány és a Magyar Úszó Szövetség között 2013. július 19-én kötött Megállapodásában és annak 2015. március 10-én módosított Kiegészítő Megállapodásában foglaltakra – a következő törvényt alkotja.”
2. § A Törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a beruházás építtetője a Magyar Állam képviseletében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 17. § (1) bekezdés e) pontja alapján eljáró Magyar Nemzeti
* A törvényt az Országgyűlés a 2015. június 30-i ülésnapján fogadta el.
Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, azzal, hogy Balatonfüred Város területén megvalósuló beruházások esetén az építtető Balatonfüred Város Önkormányzata.
(2) A 2017. évi világbajnokság megrendezésével kapcsolatos egyes feladatok (a továbbiakban: projekt) irányítását és lebonyolítását a 100%-os állami tulajdonban álló Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.
(a továbbiakban: Kft.) végzi.
(3) A Kft. a projekt irányítójaként és lebonyolítójaként jogosult a projekt megvalósításához szükséges feladatok részletes meghatározására és azok végrehajtása érdekében beszerzési és szükség szerint egyéb tárgyú szerződések megkötésére.”
3. § A Törvény 15. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az (1) bekezdés a következő f) ponttal és záró szövegrésszel egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„e) a létesítményfejlesztési ingatlannal kapcsolatos további építési követelményeket,
f) a beruházás keretében megvalósuló egyes létesítmények tekintetében az építtető személyét rendeletben állapítsa meg.”
4. § A Törvény a következő 18. §-sal egészül ki:
„18. § E törvénynek a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
5. § A Törvény
a) 1. § (1) bekezdésében a „Budapesten megrendezendő” szövegrész helyébe a „Budapesten és Balatonfüreden megrendezendő” szöveg,
b) 5. § (3) bekezdésében a „9. §” szövegrész helyébe a „8. §” szöveg lép.
6. § A Törvény 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
7. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
1. melléklet a 2015. évi CXVII. törvényhez
A Törvény 1. melléklete a következő 44–88. ponttal egészül ki:
„44. Budapest V. kerület 24897/3 helyrajzi számú ingatlan, 45. Budapest V. kerület 24897/2 helyrajzi számú ingatlan, 46. Budapest XIII. kerület 25123/12 helyrajzi számú ingatlan, 47. Budapest XIII. kerület 25122/7 helyrajzi számú ingatlan, 48. Budapest XIII. kerület 25123/11 helyrajzi számú ingatlan, 49. Budapest XIII. kerület 25123/10 helyrajzi számú ingatlan, 50. Budapest XIII. kerület 25123/9 helyrajzi számú ingatlan, 51. Budapest XIII. kerület 25123/5 helyrajzi számú ingatlan, 52. Budapest XIII. kerület 25123/8 helyrajzi számú ingatlan, 53. Budapest XIII. kerület 25123/4 helyrajzi számú ingatlan, 54. Budapest XIII. kerület 25123/2 helyrajzi számú ingatlan, 55. Budapest XIII. kerület 25123/1 helyrajzi számú ingatlan, 56. Budapest XIII. kerület 25598/1 helyrajzi számú ingatlan,
57. Budapest XIII. kerület 25666/4 helyrajzi számú ingatlan, 58. Budapest XIII. kerület 25666/9 helyrajzi számú ingatlan, 59. Budapest XIII. kerület 25666/12 helyrajzi számú ingatlan, 60. Budapest XIII. kerület 25723/2 helyrajzi számú ingatlan, 61. Budapest XIII. kerület 25666/3 helyrajzi számú ingatlan, 62. Budapest XIII. kerület 25794 helyrajzi számú ingatlan, 63. Budapest XIII. kerület 25812/2 helyrajzi számú ingatlan, 64. Budapest XIII. kerület 25812/1 helyrajzi számú ingatlan, 65. Budapest XIII. kerület 25666/2 helyrajzi számú ingatlan, 66. Budapest XIII. kerület 25830/1 helyrajzi számú ingatlan, 67. Budapest XIII. kerület 25833 helyrajzi számú ingatlan, 68. Budapest XIII. kerület 25831 helyrajzi számú ingatlan, 69. Budapest XIII. kerület 25122/2 helyrajzi számú ingatlan, 70. Budapest V. kerület 25122/5 helyrajzi számú ingatlan, 71. Budapest XIII. kerület 25122/8 helyrajzi számú ingatlan, 72. Budapest XIII. kerület 23805/2 helyrajzi számú ingatlan, 73. Budapest XIII. kerület 23806/1 helyrajzi számú ingatlan, 74. Budapest XIII. kerület 23809/4 helyrajzi számú ingatlan, 75. Budapest XIII. kerület 23800/1 helyrajzi számú ingatlan, 76. Budapest XIII. kerület 23800/2 helyrajzi számú ingatlan, 77. Budapest XIII. kerület 23800/3 helyrajzi számú ingatlan, 78. Budapest XIII. kerület 23800/4 helyrajzi számú ingatlan, 79. Budapest XIII. kerület 23800/5 helyrajzi számú ingatlan, 80. Budapest XIII. kerület 23800/6 helyrajzi számú ingatlan, 81. Budapest XIII. kerület 23800/8 helyrajzi számú ingatlan, 82. Balatonfüred 377 helyrajzi számú ingatlan,
83. Balatonfüred 333/3 helyrajzi számú ingatlan, 84. Balatonfüred 376/2 helyrajzi számú ingatlan, 85. Balatonfüred 83 helyrajzi számú ingatlan, 86. Balatonfüred 376/1 helyrajzi számú ingatlan, 87. Balatonfüred 86 helyrajzi számú ingatlan, 88. Balatonfüred 85/1 helyrajzi számú ingatlan.”
2015. évi CXVIII. törvény
a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról*
1. § (1) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szerzői jogi jogosultak érdekeinek védelmében a műsorterjesztő a médiaszolgáltatóval kötött megállapodás alapján a műsorért a műsorterjesztési szolgáltatás előfizetőitől a médiaszolgáltató részére – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – díjat szedhet (műsordíj).”
(2) A Dtv. 37. §-a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az Mttv. 206. § (3a) bekezdése alapján kiadott jogszabály hatálybalépéséig a műsorterjesztő nem szedhet, illetve nem fizethet műsordíjat
a) az Mttv. alapján jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltató részére, valamint
b) az olyan médiaszolgáltató részére, amelynek a Magyarország területén terjesztett lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásai éves átlagos közönségaránya eléri a tizenöt százalékot, feltéve, hogy legalább egy médiaszolgáltatásának éves átlagos közönségaránya eléri a három százalékot,
* A törvényt az Országgyűlés a 2015. június 30-i ülésnapján fogadta el.
a médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségarányú médiaszolgáltatása tekintetében.
(1b) Az (1a) bekezdés b) pontja szerinti közönségarány meghatározásánál az Mttv. 69. § (4) bekezdése alapján közzétett az előző naptári évre vonatkozó átlagos közönségarányokat kell alapul venni, valamint figyelembe kell venni, illetve a közönségarányhoz hozzá kell számítani
a) a vállalkozás által szolgáltatott valamennyi, Magyarország területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásnak, b) az érintett vállalkozás befolyásoló részesedése mellett működő más vállalkozások Magyarország területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásainak, és
c) az érintett vállalkozás bármely tulajdonosának, vagy tulajdonosa tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő vállalkozás Magyarország területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásainak
a közönségarányát.”
2. § A Dtv. 37. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Semmis a műsorterjesztő és a médiaszolgáltató közötti megállapodás olyan kikötése, a) amelynek következtében a műsorterjesztő mentesül a műsordíj megfizetése alól, vagy b) amely a médiaszolgáltató számára más hátrányos feltételt állapít meg
abban az esetben, ha a médiaszolgáltató más műsorterjesztő útján ellenérték nélkül vagy kódolatlanul teszi elérhetővé médiaszolgáltatását a felhasználók számára.”
3. § A Dtv. a következő 49/A. §-sal egészül ki:
„49/A. § A műsorterjesztő és médiaszolgáltató között a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXVIII. törvény hatálybalépését megelőzően kötött megállapodásokra a 37. § (6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
4. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
2015. évi CXIX. törvény
a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról*