Közszektor reformtrendek bemutatása

A következő táblázat az OECD jelentései alapján – terjedelmi okokból néhány kiválasztott országra vonatkoztatva - összefoglalja, hogy mely országokban

milyen – a közszektor méretét és működését befolyásoló - reformok kerültek bevezetésre 1980 és 1993 között (Naschold, 1996).

5. sz. táblázat Egyes fejlett országok által alkalmazott reformmódszerek

Finn Svéd Holland UK Új-Z. Német Ausztria USA

Piaci típusú

++: széles skálájú reformkezdeményezés +: korlátozott reformkezdeményezés; -: nem kezdeményeztek reformot Forrás: Naschold,1996 p.21.;rövidítve

Az ábra is illusztrálja azokat a megállapításokat, hogy a piaci típusú reformok elsősorban az angolszász országokra jellemzőek, a skandináv és a Benelux államokra a decentralizáció a civil együttműködés erősödése jellemző, a (korábbi) klasszikus jogállamokban a központi kormányzati szinten is megindultak a reformok , de jellemzően szűkebb körben és kisebb lépésekben.

Pollitt és Bouckaert vizsgálata szerint Németország (szövetségi kormányzata) a „fenntartó” stratégiát folytatja, úgy, hogy a meglévő struktúrákat és folyamatokat javító lépéseket tesz. Kanada, Finnország, Franciaország, Hollandia és Svédország a „modernizálók” csoportjába került, mivel ezek az országok bár hisznek az állam jelentős szerepében, de alapvető változásokat tartottak szükségesnek, mint: >

§ a teljesítmény- vagy eredmény-központú költségvetési tervezés;

§ a teljesítményértékelés bevezetése;

§ a közszolgálati jogviszony szabályozásának lazítása;

§ nagymértékű decentralizáció a központi kormányzattól az önkormányzatok felé;

§ stratégiai tervezés bevezetése.

Ezen a csoporton belül is eltérő hangsúlyt kap egyes országokban két irányzat: a piacosítóké és a decentralizálóké (utóbbi példáit ld. fent).

A „piacosítók” csoportjába tartoznak Ausztrália, az Egyesült Királyság és Új-Zéland, ahol a jellemző módszerek:

§ a közszektoron belüli verseny erősítése, a közszolgáltatások ellátásának belső-külső megversenyeztetése;

§ az emberi erőforrás-gazdálkodás területén a szerződéses kinevezések és a teljesítménybérezés bevezetése;

§ az üzleti-típusú vállalati formák (ügynökségek) bevezetése a közintézményeknél.

A minimalizáló stratégiát kizárólagosan egyetlen ország sem követi, az USA pedig a modernizáció és a piacosítás határára sorolható.

A közszektor szervezetében és folyamataiban a teljesítmény javítását szolgáló reformok, - amennyiben egyidejűleg alkalmaznánk őket - elmozdulást eredményeznének a klasszikus bürokrácia jellemzőiből kiindulva:

§ A bürokratikus módszerektől a piaci típusúak felé;

§ Az adminisztratív típusú köztisztviselőtől a menedzser felé;

§ A központosított (vertikálisan) centralizált és (horizontálisan) egyesített szervezeti felépítéstől a decentralizált és/vagy önállósított döntéshozó közszervezetek felé.

Az első két elmozdulás egyidejűsége esetén a vezető köztisztviselők nagyon rugalmas (az üzleti szektorra jellemző) helyzetbe kerülnek. A harmadik pont szerinti változás pedig még a közintézmények közötti programkoordinációt is feláldozza a nagyobb autonómia, de egyidejűleg a követhető felelősség és eredmény-kontrol érdekében. Természetesen ezen elmozdulások egyidejűleg és letisztult formában sehol sem fordulnak elő. A következő két ábra bemutatja, hogy egyes OECD országok hol helyezkednek el az előbbiekben ismertetett „koordináta rendszeren” belül.

A 2. ábra a feltüntetett országok – a reformfolyamatok alapján történő -elmozdulását mutatja be a tradicionális közszektor mechanizmustól a menedzserialista felé. A vízszintes tengelyen az adminisztrátor, a menedzser típusú köztisztviselői magatartással kerül párba állításra, a függőleges tengelyen pedig a közszektor klasszikus bürokratikus működése a piaci típusú módszerekkel kerül szembe:

2.sz. Ábra Bürokráciák és piacok, adminisztrátorok és menedzserek: az országonkénti változások térképe

Bürokratikus

Adminisztrátor Menedzser

Piaci típusú módszerek Forrás: OECD, 1997

Az 2. sz. ábra szerint - a piaci típusú módszerek alkalmazásában - az angolszász országok járnak az élen. Az is megállapítható, hogy a szabályokat és normákat követő klasszikus adminisztratív megközelítésből (mellette vagy helyette) az igényekre és az eredményre jobban ügyelő menedzser típusú magatartást lehetővé tevő vezetési-szervezési rendszer valamely mértékig kialakításra került minden (a vizsgálatban szereplő) fejlett országban.

tradícionális

Franciao.

Kanada, Ausztralia Svédo., Hollandia

Új-Zéland Egyesült

Királyság

USA ^Dánia

Finnorsz.

3. sz. ábra Egyesítés vs. szétválasztás és centralizáció vs. decentralizáció: néhány OECD ország

A 3. sz. ábra megerősíti, hogy decentralizációban Hollandia és a skandináv országok járnak élen, míg a közintézmények közötti koordinációs kapcsolatok szétválasztására csak óvatosan vállalkoznak a fejlett országok. Az önállósult, eredmény-orientált ügynökségek ill. közvállalatok létrehozásában - relatíve - Svéd és Finnország vezet.

Loughlin és Peters elvégezte a különböző állami berendezkedések és a az adminisztratív reformok kompatibilitás vizsgálatát - elsősorban logikai elemzéssel – az államtípus makro-változói és a jellemző reformtendenciák összevetése alapján (Loughlin-Peters, 1997). Az általuk készített táblázat bemutatja a főbb

Ausztral

állam-modellek és az egyes jellemző közszektor reformok intenzitása közötti összefüggést. (Megjegyzendő, hogy Loughlin –Peters próbálkozása az állammodell és a reformtípus következményszerű összekötésére csak egy idealizált világban lehet érvényes.)

6.sz. Táblázat Az államtípus és a közszektor reform kapcsolata Reformtípus /

Germán Közepes Alacsony Alacsony Alacsony Magas Magas

Napoleoni Magas Közepes Alacsony Közepes Alacsony Közepes

Angolszász Magas Magas Magas Alacsony Magas Magas

Skandináv Alacsony Alacsony Magas Magas Magas Közepes

(Löffler empirikus kutatásokra támaszkodva módosította Loughlin táblázatát, de megerősítette, hogy az állammodell és egyéb külső-belső adottságok hatással vannak az alkalmazott reformmintára./ Löffler, 1997)

Előbbiek alapján - a fejezet elején ismertetett szempontokat figyelembe véve - a következő országok kerültek kiválasztásra a reformfolyamatok részletes ismertetésére: Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Hollandia, Finnország.

V. FEJEZET

A KIVÁLASZTOTT ORSZÁGOK REFORMFOLYAMATAINAK