A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. CXXXIII. törvény 13. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 22. § (1) bekezdés a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában foglalt feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
1. A vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról szóló 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet módosítása
1. § A vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról szóló 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet 22. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Ez a rendelet – a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénnyel együtt –)
„c) a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikk (1) bekezdésének”
(való megfelelést szolgálja.)
2. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai
képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló
19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosítása
2. § A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet (a továbbiakban: R1.) 4. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó bejelentő a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásába akkor vehető, ha:]
„e) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja az oktatók folyamatos, a Vasúti Képzési Módszertani Központ (a továbbiakban: képzési módszertani központ) által szervezett továbbképzésen történő részvételét a szaktudásuk naprakészen tartása érdekében.”
3. § Az R1. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hatóság 30 napon belül visszavonja a vizsgabiztosi kinevezését annak a vizsgabiztosnak, aki nem vesz részt a) a képzési módszertani központ megváltozott biztonsági szabályokkal kapcsolatos továbbképzésén, vagy b) a 15. § (5) bekezdése szerinti éves továbbképzésen az adott év december 31-ig.”
4. § (1) Az R1. 35/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Új vasúti pálya, vasúti biztosító berendezés, vonatbefolyásoló rendszer, valamint vontatási energia ellátó rendszer (továbbiakban együtt: vasúti infrastruktúra) építése esetén a hatósági használatbavételi engedély kiadásáig a pályahálózat-működtető az új vonalra vonatkozó előképzési programot dolgoz ki, azt a kivitelezési munkálatok ideje alatt legalább évente felülvizsgálja, módosítja és azt közzéteszi, valamint erről a vasúti társaságokat, a hatóságot, a Vasúti Képzési Módszertani Központot és a vizsgaközpontot írásban értesíti.
A pályahálózat-működtető előképzési programja tartalmazza a vasúti infrastruktúra lényeges jellemzőit, továbbá az útvonalkönyv és a menetrendi segédkönyv kiegészítésére szolgáló adatokat.”
(2) Az R1. 35/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A képzést követően a vasúti társaság saját hatáskörében szervez vasúti pályahálózat ismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett munkavállalókat a vasúti társaság, vagy képzőszerv a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti pályahálózat ismereti elővizsga az azt követő alapvizsgáig, de legfeljebb egy évig érvényes. Az elővizsga legfeljebb 3 alkalommal ismételhető meg a kivitelezési munkák előrehaladásának ütemében. A kivitelezési munkák elhúzódása esetén az elővizsgák ismétlésére vonatkozó korlátozás alól – az ismétlési lehetőségek számának növelése érdekében – a vasúti társaság, vagy vasúti pályahálózat működtető kérelme alapján a hatóság felmentést adhat. A vasúti társaság elővizsgákat a hatósági használatbavételi engedély kiadását követő legfeljebb 180 napig szervezhet.”
5. § (1) Az R1. 35/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Vasúti infrastruktúra korszerűsítése esetén a hatósági használatbavételi engedély kiadásáig a pályahálózat-működtető a korszerűsítéssel érintett vonalra vonatkozó előképzési programot dolgoz ki, azt a korszerűsítési munkálatok ideje alatt legalább évente felülvizsgálja, szükség esetén módosítja, közzéteszi, és erről a vasúti társaságokat, a hatóságot, a Vasúti Képzési Módszertani Központot és a vizsgaközpontot írásban értesíti.
Az előképzés elméleti képzés. A pályahálózat-működtető által készített előképzési program tartalmazza az infrastruktúra – átalakítás során vagy annak eredményeként bekövetkező – lényeges jellemzőit, továbbá az érvényes útvonalkönyv és a menetrendi segédkönyv módosítását.”
(2) Az R1. 35/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A képzést követően – a műszaki átadás-átvételt megelőzően – a vasúti társaság saját hatáskörében szervez vasúti pályahálózat ismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett vizsgabiztosokat, vasútszakmai oktatókat, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatókat és munkavállalókat a vasúti társaság a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti pályahálózat ismereti elővizsga az azt követő alapvizsgáig, de legfeljebb egy évig érvényes. Az érvényes vasúti pályahálózat-ismereti alapvizsga érvényességét a vasúti pályahálózat pályahálózat-ismereti elővizsga érvényességének utolsó napjáig meghosszabbítja. Az elővizsga érvényessége új, sikeres elővizsga letételével legfeljebb 3 alkalommal
hosszabbítható a korszerűsítési munkák előrehaladásának ütemében. Amennyiben a korszerűsítés az utolsó elővizsga érvényességi idejének lejárta előtt nem zárul le, a sikeres elővizsgák ismétlésére vonatkozó korlátozás alól – az ismétlési lehetőségek számának növelése érdekében – a vasúti társaság indokolt kérelme alapján a hatóság felmentést ad, ha a kérelmező a vasúti pályahálózat korszerűsítési munkálatainak ütemezését bemutatja és igazolja, hogy azok befejezése az elővizsgák érvényessége alatt nem történik meg. Felmentés adható a korszerűsítéssel érintett pályahálózat egy részére is. A felmentés alapján a vasúti társaság elővizsgákat a hatósági használatbavételi engedély kiadását követő legfeljebb 180 napig szervezhet.”
6. § Az R1. 35/D. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A megváltozott vasútbiztonsági szabályok következtében szükségessé vált képzés nem szervezhető a 2. mellékletben meghatározott minimális óraszámkeret terhére.”
7. § Az R1. 38. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a rendelet)
„a) – a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénnyel együtt – a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikk (1) bekezdésének,”
(való megfelelést szolgálja.)
8. § Az R1. „30/A. Az alapképzésre és alapvizsgákra vonatkozó eltérő szabályok új, vagy átalakított vasúti pálya, új vasúti jármű vagy a vasútbiztonsági szabályok megváltozása esetén” alcím címében a „vasúti pálya” szövegrész helyébe a „vasúti infrastruktúra” szöveg lép.
9. § Hatályát veszti az R1. 35/B. § (8) bekezdése.
3. A közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről szóló
60/2011. (XI. 25.) NFM rendelet módosítása
10. § A közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről szóló 60/2011. (XI. 25.) NFM rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet szerint kell eljárni – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – azon termékek megfelelőségértékelését végző szervezetek kijelölése, bejelentése és a kijelölést valamint a bejelentett szervezetként történt nyilvántartásba vételt követő ellenőrzése tekintetében, amelyekre vonatkozó forgalmazási követelmény szabályozására a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik feladat- és hatáskörrel.”
11. § Az R2. 2. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) Ha a kérelmezett megfelelőségértékelési terület a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tévő műszaki előírások szerinti valamely vasúti alrendszer, a kérelmező szervezetnek alkalmasnak kell lennie a vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokban előírt valamennyi olyan megfelelőségértékelési feladatra, amelynek elvégzésére kijelölését vagy bejelentését kérte.
(2) A kérelmezett szervezet teljes felelősséggel tartozik a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos feladatok ellátásába bevont közreműködő által elvégzett feladatokért.
(3) A 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 35. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetekben a megfelelőségértékelési tevékenységet a kérelmező akkreditált szervezeti egysége is elvégezheti, ha megfelel a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Msztv.) 10. §-ában meghatározott feltételeknek.
(4) Az üzleti jó hírnévvel kapcsolatos követelménynek az a megfelelőségértékelő szervezet felel meg, amely ellen sem csőd-, sem felszámolási eljárás nincs folyamatban, továbbá amelynek vezető tisztségviselőinél (a továbbiakban együtt: vezető) személyes megbízhatóságot kizáró ok nem áll fenn.
(5) A pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos követelménynek az a megfelelőségértékelő szervezet felel meg, a) amely teljesíteni tudja a tevékenységével kapcsolatos kötelezettségeinek biztosításához szükséges pénzügyi kötelezettségeit,
b) amely rendelkezik a működéshez szükséges pénzügyi eszközökkel, és igazolja, hogy pénzügyi kötelezettségeit teljesíteni tudja,
c) amelynek nincs 6 hónapnál régebben lejárt adó-, vám-, járulékfizetési, vagy egyéb köztartozása (beleértve a vasúti közlekedési hatóság, valamint a vasúti igazgatási szerv felé fennálló tartozást is), kivéve, ha a tartozás megfizetésére az illetékes hatósággal egyezséget kötött, és
d) amelynek nincs 6 hónapnál régebben lejárt tartozása a vasúti piac szereplői, az alvállalkozói, vagy konzorciumi partnerei, vagy a megbízása alapján eljáró szervezetek felé.”
12. § Az R2. 3. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságát biztosító alrendszerek területén tevékenységet végezni kívánó megfelelőségértékelő szervezet kérelmében nyilatkozik arról, hogy részt vesz-e a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, valamint az alkalmazandó uniós jog alapján létrehozott, a bejelentett megfelelőségértékelő szervezeteket koordináló csoport tevékenységében, valamint gondoskodik arról, hogy az értékelést végző személyzetük tájékoztatást kapjon a szabványosítási tevékenységéről és a koordináló csoport tevékenységéről, továbbá általános útmutatóként alkalmazza a koordináló csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.
(6) A vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságát biztosító pályamenti vagy a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek területén tevékenységet végezni kívánó megfelelőségértékelő szervezet a kérelmében nyilatkozik arról is, hogy részt vesz-e a 2016. május 11-i (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikkében említett ERTMS-munkacsoport tevékenységében, továbbá gondoskodik arról, hogy az értékelést végző személyek megfelelő tájékoztatást kapjanak a csoport tevékenységéről.”
13. § Az R2. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a kijelölt szervezet a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságát biztosító területeken végez a nemzeti szabályok szerinti megfelelőségértékelési tevékenységet, a kijelölő hatóság a kijelöléssel egyidejűleg értesíti az Európai Bizottságot és a tagállamokat a kijelölt szervezetről.”
14. § Az R2. 6. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) Az R. 15. § b) pontja szerinti bejelentés tartalmazza a megfelelőségi tevékenységhez kapcsolódó kérelem vonatkozásában előírt valamennyi követelményt és igazolást.
(2) A kérelmező bejelentett szervezetként történő nyilvántartásba vételét követően a bejelentett adatokban, igazolásokban a későbbiekben bekövetkezett lényeges változásról a bejelentett szervezet tájékoztatása alapján a kijelölő hatóság értesíti a Bizottságot és a tagállamokat. A kijelölő hatóság a Bizottság kérésére rendelkezésre bocsátja a bejelentett szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló valamennyi információt.
(3) A bejelentett szervezet értesítése alapján a kijelölő hatóság tájékoztatja a bejelentett szervezet által kiadott tanúsítványok korlátozásáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról a tagállamok vasútbiztonsági hatóságait.”
15. § Az R2. 9. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § A kijelölő hatóság az ellenőrzés során az alábbi fő szempontokra figyelemmel végzi a megfelelőségértékelő szervezet ellenőrzését:
a) a működési szabályzat folyamatos frissítése és a vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak való megfelelősége;
b) a minőségirányítási rendszer működőképessége és gyakorlati működtetése;
c) a szakmai vezetők és a munkatársak alkalmassága;
d) a jogszerű működés körében:
da) a szerződéskötés és az alvállalkozók bevonása, db) a biztosítási jogviszony folyamatos fennállása, dc) az üzleti jó hírnév fennállása,
dd) a pénzügyi teljesítőképesség biztosítása;
e) a megfelelőségértékelési tevékenység ellátásához kapcsolódó jogszabályok, szabványok rendelkezésre állása és a munkatársak számára történő folyamatos biztosítása;
f) a bejelentett megfelelőségértékelő szervezeteket koordináló csoport munkájában történő részvétel biztosítása;
g) szabványosítási tevékenységben történő részvétel;
h) az ERTMS-munkacsoport tevékenységében történő részvétel;
i) tevékenységét-átláthatóságát biztosító honlap folyamatos vezetése és nyílt hozzáférésének biztosítása.”
16. § Az R2.
a) 1. § (5) bekezdésében a „2016/424 európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „a 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikk (1) bekezdése, valamint a 2016/424 európai parlamenti és tanácsi rendelet” szöveg,
b) a 2. § (1) bekezdés c) pontjában a „kijelölés területére” szövegrész helyébe az „a kijelölésre, bejelentés területére” szöveg,
c) a 2. § (9) bekezdésében a „kijelölést több” szövegrész helyébe a „kijelölést vagy bejelentést több” szöveg, d) a 3. § (2) bekezdésben a „megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény
(a továbbiakban: Msztv.)” szövegrész helyébe az „Msztv.” szöveg lép.
4. A súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól szóló
24/2012. (V. 8.) NFM rendelet módosítása
17. § A súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól szóló 24/2012. (V. 8.) NFM rendelet (a továbbiakban: R3.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közlekedésbiztonsági szerv az eseményre vonatkozó bejelentést baleseti ügyeleti szolgálata útján fogadja, és legkésőbb a bejelentés kézhezvételétől számított két hónapon belül dönt arról, hogy vizsgálja-e a 3. § szerinti vasúti baleseteket és a váratlan vasúti eseményeket.”
18. § Az R3. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a bejelentőnek a bejelentésével összefüggésben újabb, korábban hiányzó vagy azzal összefüggő információ jut tudomására, a bejelentését az új információval haladéktalanul kiegészíti vagy módosítja.”
19. § Az R3. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vizsgálóbizottság a zárójelentés-tervezetet és a zárójelentést a vasúti balesetekről és váratlan eseményekről szóló vizsgálati jelentések esetében követendő jelentéstételi struktúráról szóló, 2020. április 24-i (EU) 2020/572 bizottsági rendelet szerint, az eset súlyosságának és jellegének figyelembevételével készíti el.”
20. § Az R3. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Ez a rendelet a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikk (3) bekezdésének, 22. cikk (3) bekezdésének, 24. cikk (1)–(2) bekezdésének, valamint a 33. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet a vasúti balesetekről és váratlan eseményekről szóló vizsgálati jelentések esetében követendő jelentéstételi struktúráról szóló, 2020. április 24-i (EU) 2020/572 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.”
Záró rendelkezések
21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
22. § (1) Ez a rendelet
a) a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint b) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2016. május 11-i 2016/797/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet a vasúti balesetekről és váratlan eseményekről szóló vizsgálati jelentések esetében követendő jelentéstételi struktúráról szóló, 2020. április 24-i (EU) 2020/572 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.
Dr. Palkovics László s. k.,
innovációért és technológiáért felelős miniszter