6. Fogyatékossággal élő személyek szociális ellátása
6.7. Közösségi tevékenységek
A fogyatékossággal élő személyeket ellátó szociális intézményekben a fejlesztés, foglalkoztatás, szabadidős tevékenységek, közösségi programok során is van mód és lehetőség csoportos foglalkozások, megbeszélések szervezésére.
A csoportos tevékenységek megszervezhetők mikro, kis-, vagy nagycsoportokban. A foglalkozások lehetnek alkalomszerűek vagy rendszeresek, napi-, hetirendbe ágyazottak.
Foglalkozásokat tartalmuk függvényében, különböző munkakörű munkatársak szervezhetnek.
A csoportok vezetését lehetőség szerint abban jártas szakdolgozó végzi.
Kommunikáció
A fogyatékossággal élő személyekkel való kommunikációban mindig törekedjünk a kliensnek számára érthető kommunikáció alkalmazására. Ez jelentheti a verbális kommunikációt, egyszerű szavak, kifejezések használatával, de jelentheti speciális kommunikációs eszköz alkalmazását is. A súlyosan, halmozottan sérült ellátottak vonatkozásában célszerű megismernie a segítőnek az alternatív kommunikációs eszközöket, autizmussal élő ellátottak esetén az augmentatív kommunikáció módszereit.
Szerepek
A fogyatékossággal élő személyeket ellátó intézményekben/szolgáltatóknál valamennyi szakdolgozó és ügyviteli munkatárs segítő szerepben van jelen. A segítő szerep megtartása sok esetben okoz nehézséget a dolgozók számára.
Fontos szempontok: másik meghallgatása, titoktartás, személyes információk diszkréten kezelése, ne akarjunk mindent mi megoldani, ne bagatelizáljunk, tartsuk be az etikai kódexben leírtakat, támogassuk az ellátottat önálló döntései meghozatalában, felelősség vállalási képességének kialakulásában, legyünk jó szándékúak, tartsuk tiszteletben az ellátottat. A segítő szakember alapvető munkaeszköze saját személyisége. Akkor tud hatékonyan részt venni a segítő kapcsolatban, ha elméleti ismeretei mellett a segítő munkához szükséges toleranciával, előítéletektől mentes attitűddel is rendelkezik, ha tud építeni saját készségeire, képességeire, viselkedésére, tudására, kompetenciáira, ha ismeri határait és tudatosan figyeli és kontrollálja azokat. A segítő szakembernek uralnia kell érzelmeit és indulatait. Alapvető feladata, hogy megakadályozza túlzott érzelmi bevonódását és viselkedése empátiát tükrözzön.
E LLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Fogalmazza meg, hogy a WHO új modellje, miért jelent pozitív előrelépést a fogyatékossággal élő személyek életében.
2. Ismertesse, hogy milyen intézmény és szolgáltatás típusok állnak a fogyatékossággal élő személyek rendelkezésére?
6.7. Közösségi tevékenységek | 143
3. Sorolja fel milyen hazai és Európai Uniós irányelvek szabályozzák a fogyatékossággal élő személyek szociális ellátásának szervezését, megvalósítását és ismertesse ezek hatását a fogyatékossággal élő személyek ellátására vonatkozóan.
4. Sorolja fel milyen módon keletkezhet és szűnhet meg intézményi jogviszony.
5. Ismertesse, mi a kötelezően vezetendő nyilvántartások és a fejlesztési dokumentációk készítésének célja.
6. Ismertesse milyen szervezetek és személyek segítik az ellátottak jogainak és érdekeinek érvényesülését.
7. Milyen jövedelemmel rendelkezhetnek a fogyatékossággal élő személyek és e jövedelmek felhasználásának milyen jogszabályban rögzített korlátai vannak?
8. Ismertesse a fogyatékossággal élő személyeket ellátó intézményekben a szociális munkás végzettségű dolgozó lehetséges szakmai tevékenységeit.
I RODALOMJEGYZÉK
1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. (2000).
1330/2013. (VI. 13.) Korm. határozat az Országos Fogyatékosságügyi Tanácsról. (2013).
1432/2015. (VI. 30.) Korm. határozat a Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról.
(2015).
15/2015. (IV.7.) OGY határozat az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015-2025).
(2015).
1653/2015. (IX. 14.) Korm. határozat az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2015–2018. évekre vonatkozó Intézkedési Tervéről. (2015).
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális szolgáltatásokról. (1993).
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről. (1997).
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. (1997).
1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról. (1998).
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról.
(1998).
2009. évi VI. törvény a Módosított Európai Szociális Karta kihirdetéséről. (2009).
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. (2011).
2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról. (2011).
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről. (2013).
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról. (2016).
223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról. (1998).
144 | 6. Fogyatékossággal élő személyek szociális ellátása
29/1993(II.17.) kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról. (1993).
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. (2002).
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. (2012).
327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról. (2011).
369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről. (2013).
415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről. (2015).
5/ 2003.(II.19) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító fogyatékosságokról. (2003).
66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról. (2015).
83/1987. (XII. 27.) MT rendelet a rokkantsági járadékról. (1987).
9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről. (1999).
92/2008. (IV.23.) Korm. rendelet a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról. (2008).
Bartholy, J. (1999). Az egyéni fejlesztési terv (Kézikönyv Az értelmi fogyatékos emberek lakóotthonaiban dolgozó segítők részére. kötet). Budapest: Kézenfogva Alapítvány.
BNO-10: A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása (10. revízió). (1995). Budapest: Népjóléti Minisztérium.
Bujdosó, B., & Kemény, F. (2008). Fogyatékosság és rehabilitáció. Budapest: NSZFI.
Dr. Illyés, S. (2000). Gyógypedagógiai alapiseretek. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fóiskolai Kar.
dr. Takács, É. (Szerk.). (2003). A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO). (d. J. Ágnes, Ford.) Szeged.
Gombos, G. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2018. 11 02, forrás:
https://pszichoszoc.wordpress.com/2013/10/06/mi-a-pszichoszocialis-fogyatekossag/.
Günzburg, D. H. (2000). Pedagógiai Analízis és Curriculum a szociális és személyiségfejlődés mérésére értelmi fogyatékosoknál. Budapest: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.
http://info.kezenfogva.hu/szolgaltatasok/23616. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2018. 10 27 http://www.dolgoz6ok.hu/sites/default/files/tudastar/eu_alapveto_jokog_chartaja.pdf.
(dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2018. 11 05
6.7. Közösségi tevékenységek | 145
http://www.ksh.hu/mikrocenzus2016/kotet_8_fogyatekos_es_az_egeszsegi_ok_miatt_korlato zott_nepesseg_jellemzoi. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2018. 11 05
http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_fogyatekossaggal_elok_helyzete. (dátum nélk.).
Letöltés dátuma: 2018. 10 25
http://www.msmke.hu/tamogat/madnyil.pdf. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2018. 10 25 Kullmann, L., & Kun, H. (2004). El kell-e felejtenünk az orvosi modellt? A fogyatékosság jelentősége az orvostudományban. (Tágabb értelemben vett gyógypedagógia. kötet). (P.
Zászkaliczky, & T. Verdes, szerk.) Budapest: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fóiskolai Kar.
Lányiné Dr. Engelmayer, Á. (1988). A Vineland Szociális Érettségi Skála (Pszichodiagnosztiaki Vademekum. kötet). (Mérei-Szakács, Szerk.) Budapest: Tankönyvkiadó.
Márkus, Á. (Szerk.). (2003). IME Ismerkedés, megértés, együttlét. Súlyos-halmozott fogyatékossággal élő emberek életének kísérése. Budapest: Kézenfogva Alapítvány.
Mesterházi, Z. (2000). A gyógypedagógia, mint tudomány. (Gyógypedagógiai alapismeretek.
kötet). (D. I. Sándor, Szerk.)
146 | 7. A vállalati gyakorlat során készítendő írásbeli feladatok