Következtetések, javaslatok

Kutatásom választ adott arra, hogy a magyarországi szőlő szaporítóanyag előállítást tekintve egy erőteljes koncentráció megy végbe. Fontos kiemelni, hogy 6-7 vállalkozás állítja elő Magyarország szőlő szaporítóanyagainak 2/3-ad részét. Magyarországon alanyvessző hiány van, hiszen az utóbbi 5-10 évben nagymértékben csökkent az alanyvessző mennyisége. Sajnos jelenleg nagyobbnak mutatkozik a fizetőképes kereslet, mint amennyi a kínálat mennyisége, ennek köszönhetően a legtöbb oltványtermelő túlterhelt, és nem tudja kielégíteni a felmerülő keresletet.

A problémák az összeomlott kutatási struktúrára, és a minimális fajtanemesítési tevékenységre vezethetők vissza. Óriási probléma az is, hogy az ültetvények jelentős része 30 éven felüli.

Számos termelő említette problémaként, hogy az ágazat nem kap támogatást, csak kertészeti gépekre vehetnek fel pénzügyi forrásokat. Az alanyszőlő ültetvények telepítése semmilyen módon nem támogatott. Az aktuális helyzet problémái közé a borszőlő alacsony felvásárlási ára is hozzátartozik, mivel a szaporító-alapanyag nagy részét borszőlő fajták teszik ki. A borpiacot pedig jelenleg túltermelés jellemzi. Az oltványüzemek tekintetében óriási probléma továbbá a pályázatoktól való függőség. Gyakori probléma az, hogy a megrendelő későn értesül a beadott telepítési támogatás elbírálásáról, így addigra az oltványtermelőnek már le kell adnia a megrendelést. Így sokszor előfordul a szakmában, hogy a nagyobb üzemméretű gazdasággal rendelkező termelők nagyobb mennyiségben rendelnek meg oltványt, és ha nem nyerték el a pályázatot, visszamondják megrendelésüket. A másik gyakori probléma, hogy a legtöbb megrendelő nem érdekelt az alanyfajták helyes megválasztásában sem. Manapság viszonylag gyakorinak mondható a külföldről behozott alanyfajták behozatala, viszont nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy hazánk klimatikus körülményei között az alanyfajta tulajdonságainak döntő hatása van az ültetvényre. Elterjedt továbbá manapság alacsony tőketerhelés melletti hektáronkénti nagyon magas tőszám. A nálunk kialakult klasszikus 3000-4500 tő/ha-ral ellentétben sokan 7-9000 tő/ha-ra. Azt mondjuk, hogy egy tőkén minél kevesebb fürt legyen, és az egy kilónál ne legyen több. Ezt a szuper gyenge növekedésű alanyokkal, magas tőszámmal próbálják elérni. Ezek a gyenge növekedésű alanyok ezt a klímát, az aszályt nem bírják.

Véleményem szerint fontos lenne, hogy tervezzék a szaporítóanyag előállítási tevékenységet.

Megfelelő ösztönzőkkel ez az ágazat is versenyképes lehetne. A törzsültetvényekben szigorúbb növény-egészségügyi követelmények előírása lenne kívánatos annak érdekében, hogy patogénmentes szaporítóanyagot állítsunk elő.

A technológiával kapcsolatban elmondható, hogy az 50 évvel ezelőtti oltványtermeléshez viszonyítva a legkisebb oltványtermesztő üzemekben is sok új ismeretet alkalmaznak, több új anyagot, eszközt, gépet használnak. A lehetőségekhez képest mindenki törekszik a korszerűsítésre, a minél jobb eredmény elérésére. A különböző üzemek oltványtermesztési technológiája rendkívül változatos.

Speciális gépekkel versenyképesebbek a termelők, így a kisüzemek - akik nem tudnak lépést tartani a nagyokkal – lemaradnak a versenyben, és melléküzemággá válik a szaporítóanyag előállítási tevékenység. Fontos szerepe lesz a technológiai fejlesztésnek is, hiszen aki jobb minőséget lesz képes előállítani, az versenyelőnyhöz juthat az oligopol piacon, és a technológiai fejlesztésnek köszönhetően hatékony működés is valósítható meg. A jövőben az várható, hogy még inkább „célüzemek” jönnek létre, ahol a szakmai tudás, a technológia korszerűsége és az oltvány-előállítási kapacitás a meghatározó.

Érdekes kérdés lehet még a szőlőoltványok szabvány-mérete európai és magyar szinten.

Magyarországon az oltványok 35-43 cm közötti méretűek, míg a külföldiek 25-30 cm. Európa főként déli országaiban nagyon rövid oltványokat állítanak elő, ami a mi viszonyaink között nem szerencsés. Ennek több oka is van. Elsősorban a gyökér nem kerül elég mélyre, és ezt az erős aszály, a hideg, kemény tél tönkre tudja tenni. Az ültetvények jelentős része hegyvidéki, domboldali telepítésű. Ha egy domboldalban rövid törzsű oltványt telepítünk, a kialakult mikro-terasz miatt a szélsőséges időjárás okozta körülmények szintén nem kedvezőek.

Összességében a versenyképes szőlőoltvány-üzem feltételei a kiváló szaporító alapanyag beszerzésében, az oltványiskola megfelelő előkészítésében, a patogénmentes szaporítóanyag termesztésében, a fajtatisztaság biztosításában, a telepítő szőlősgazdák részére jó minőségű oltványok átadásában, illetve a velük hosszú távú bizalmon alapuló kapcsolat kiépítésében öltenek testet. Az oltványtermelő számára a legfontosabb, hogy az eladott oltvány megeredjen, mert ezáltal a termék életképes. Ami ezután történik az már mind a gazda felelősége. Ezáltal az oltványüzem lényeges elvárása a jó talajelőkészítés és a telepítés megfelelő minőségű végrehajtása. Ami a kardinális kérdés: mindezek nyomon követése, hogy a vevő tényleg betartotta-e a feltételeket.

5. Köszönetnyilvánítás

A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

6. Irodalomjegyzék

[1] READ P. –GU S. (2003): A century of American viticulture, HortScience, 38 (5): 943-951.

[2] CURRLE O., BAUER O., HOFÄCKER W., SCHUMANN F., FRISCH W. (1983):

Biologie der Rebe. D. Meininger Verlag und Druckerei GmbH, Neustadt 311.

[3] MERZSANIAN A. (1957): Szőlőtermesztés. Fordítás. SzBKI. Budapest. 2. kiadás. 499.

[4] BÉNYEI F., LŐRINCZ A., SZ. NAGY L. (1999): Szőlőtermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 302, 339 o.

[5] KOZMA P. (1966): Szőlőtermesztés 2. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 561.

[6] SHENK W: (1974): Untersuchungen über die Verwachsungsvorgänge bei Propfreben Probleme der Rebenverdlung. 9: 23-28.

[7] Production report 2018 /2019 of the Member Countries of the IRV – CIP

[8] A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Szőlő-Gyümölcs Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály partnerlistája

[9] A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Szőlő-Gyümölcs Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály - A törzsültetvények fajták szerinti megoszlása

[10] SZABÓ P. – KOCSIS L. – HEGEDŰSNÉ BARANYAI N. (2016): A szőlő oltvány előállítás során alkalmazott előhajtatási technológiák vizsgálata „Teleki 5C” és „Georgikon 28” alanyokon, különös tekintettel a kalluszosodásra, In: Keresztes Gábor (szerk.) Tavaszi Szél 2016 / Spring Wind 2016. Konferencia helye, ideje. Budapest, 2016. 04. 15-17 (Óbudai Egyetem) Budapest: Óbudai Egyetem, 2016. (ISBN: 978-615-5586-09-5; DOI:

10.23715/TSZ.2016.1)

[11] SZABÓ P. (2016): A Magyarországon alkalmazott szőlő oltvány előállítási technológiák összehasonlító elemzése különös tekintettel az előhajtatásra. Pannon Egyetem Georgikon Kar Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék (szerk.) XXI. Ifjúsági Tudományos Fórum.

[12] SZABÓ P. (2017): Szőlőoltvány-előállítás talaj nélkül?, In: Szabó Péter (szerk). Kutatás-fejlesztés-innováció az agrárium szolgálatában. 312 pp. Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége, Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó, 2017. pp. 190-195. (ISBN 978-963-286-726-7)

[13] SZABÓ P., KOCSIS L., HEGEDŰSNÉ BARANYAI N., KOVÁCS B. (2017): A szőlő oltvány előállítás során alkalmazott előhajtatási technológiák összehasonlító vizsgálata.

Borászati füzetek. Magyar Mezőgazdaság Kft. 29.

[14] SZABÓ P. (2015): A magyarországi szőlő szaporítóanyag előállítás helyzete, In: Pannon Egyetem Georgikon Kar Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék (szerk.) XXI.

Ifjúsági Tudományos Fórum. Konferencia helye, ideje: Keszthely, Magyarország, 2015. 05.

21. (Pannon Egyetem Georgikon Kar) Veszprém: Pannon Egyetem, 2015. Paper ½. XXI.

Ifjúsági Tudományos Fórum (ISBN 978-963-9639-78-2)