A hazai baromfiágazatban tevékenykedĘ integrált baromfiipari vállalatok Európai Unióban való eredményes mĦködésének alapfeltételeit és lehetĘségeit feltárni igyekvĘ kétéves elemzĘ munka alapján az értekezésben közölt vizsgálatok, az elvégzett elemzések és számos egyéni megfigyelés után meglehetĘsen egységes következtetések vonhatók le, illetve javaslatok fogalmazhatók meg.
A baromfiipar szereplĘinek többsége a világ minden részén vertikálisan integrált vállalati szervezetekben mĦködik. Ezek az integrált vállalatok a baromfiipar egyes termékpálya-elemeinek bonyolult rendszerét mĦködtetik és Nyugat-Európa, valamint az Amerikai Egyesült Államok területén az elmúlt néhány évtized alatt sokuk multinacionális élelmiszeripari nagyvállalattá fejlĘdött. A hazai baromfiiparban a struktúrát tekintve a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonló, a vállalati méreteket tekintve azonban jóval kisebb vertikális rendszerek mĦködnek, és csak az utóbbi évtizedben léptek a magántulajdonosi viszonyok között megnyíló fejlesztési lehetĘségek útjára. A magyar baromfiágazat integrált szereplĘi rendelkeznek a versenyképesség alapvetĘ vállalati kritériumaival, de az Európai Unió egységes piacán való eredményes mĦködéshez tevékenységeiket dinamikus, határozott koncepciók szerinti, és a nyugati tapasztalatokat is hasznosító módon kell továbbfejleszteniük. Gyakorlatot kell szerezniük az integrált termékpálya-elemek koordinatív irányításában, a termelési tevékenységek programozásában, a holdingszerĦvé váló vállalatok szervezésében, és számos egyéb speciális tevékenységben, amelyek a versenyképes mĦködéshez elengedhetetlenek a XXI.
század globalizálódó élelmiszerpiacán. Az ágazatban megindult átrendezĘdési folyamatok lehetĘséget jelentenek a hazai integrációk fejlesztésére, de feltétlenül tudatos munka szükséges ahhoz, hogy hosszú távon versenyképes szervezetek alakuljanak ki.
A magyar baromfiágazat Közép-Kelet-Európában szinte egyedülálló szakmai tradíciókkal, jó naturális adottságokkal, valamint jelentĘs termelési- és exportpotenciállal rendelkezik, és mindezek alapján a térség egyik kiemelkedĘ baromfiipari országa lehetne. Az ágazat belsĘ struktúrája és különbözĘ gazdasági folyamatai azonban alapvetĘen versenyhátrányos üzleti környezetet jelentenek a baromfiipar szereplĘi számára. Az integrált baromfiipari tevékenység költség- és jövedelemhelyzete az utóbbi néhány évben folyamatosan kedvezĘtlenül alakult és több vállalati szereplĘt sodort a gazdasági ellehetetlenülésbe. Az európai kontinens, földrajzi és gazdasági adottságai miatt ugyan a világ más jelentĘs baromfitermelĘ régióihoz képest versenyhátrányban folytat baromfihús elĘállítást, de a közép-kelet-európai régió és benne a hazai baromfiipar még hátrányosabb helyzetben érte meg az Európai Unióhoz való csatlakozás második évfordulóját. A tevékenység inputköltségeit az ágazat szereplĘi az utóbbi néhány évben nem tudták csökkenteni, a feldolgozóipar folyamatosan alacsony kapacitáskihasználtság mellett mĦködött, az ágazat termelĘi háttere elvesztette tartalékait, a vállalati szereplĘk likviditási helyzete jelentĘsen leromlott, sĘt a nehéz ágazati helyzetet az utóbbi néhány évben idĘszakos piaci anomáliák is fokozták (pl.: a madárinfluenza miatt kialakult helyzet). Mindezek alapján megállapítható, hogy a hazai baromfiipar néhány éve recessziós környezetben folytatja tevékenységét. EttĘl függetlenül azonban, a még el nem vesztett komparatív elĘnyökre alapozva, az ágazat struktúrájának megváltozásával, a vállalati szereplĘk versenyképességének valós javításával a magyar baromfiszektor képes lehet az Európai Unió piacán a sikeres mĦködésre.
A hazai vállalati szereplĘk versenyképessége az ágazat egészéhez hasonlóan egyelĘre nemcsak a vertikális integrációk fejlettsége tekintetében marad el az Európai Unió színvonalától, de a költséghatékonyság, a fedezettermelĘ képesség, a termékpálya menedzsment és a vállalatirányítás területén is jelentĘs a lemaradás.
A részletes költségelemzésekbĘl kiderül, hogy a vertikális baromfiipari rendszerek alapvetĘen alapanyag-költség orientált ágazati tevékenységek összességeként értékelhetĘk. A termékpálya mentén összeadódó költségtényezĘk többsége a termékpályát irányító gazdálkodó szervezet által nehezen, vagy csak kis mértékben befolyásolható, termékeit ugyanakkor egy olyan fogyasztói piacon kell értékesítenie, amely még idĘszakosan sem ismeri el a magas költségeket, és azonnal veszteségbe taszítja a gyenge költséggazdálkodású szereplĘket. Az elĘzĘekbĘl kifolyólag a vállalati szereplĘk többségénél nem képzĘdik olyan fedezettömeg, amely esetleg reorganizációra, vagy technológiai fejlesztésre fordítható, így az idĘszakosan kialakuló veszteségtermelés könnyen öngerjesztĘ folyamattá alakulhat, amely a tapasztalatok szerint a hazai viszonylatban nagyobb méretĦ baromfiipari integrációkat is egy-két év alatt képes kitörölni a vállalati palettáról.
Az ágazat szereplĘi számára megfogalmazható javaslatok kiindulópontja mindenképpen egy olyan átfogó, az egyes vállaltok szempontjából önállóan is megvalósítandó elemzés, amely többek között kiterjed (1) a vállalatot körülvevĘ üzleti környezetre; (2) a vállalat termékeinek piaci lehetĘségeire; (3) a vállalat mĦködési folyamataira, különösen a költség- és jövedelemhelyzetre, valamint (4) a vállalat által mĦködtetett integráció felépítésére és lehetséges fejlesztési irányaira. Mindezek alapján általános szinten célszerĦ megfogalmazni az ágazat és a benne tevékenykedĘ vállalatok elĘtt álló kihívásokat, valamint mindezt részletesen is szükséges megtenni az egyes önálló vállalatok specialitásainak figyelembevételével. A környezet feltérképezése, a kihívások megfogalmazása, és az adott vállalat fejlesztési irányainak ismerete vezethet el olyan szintézishez, amelynek segítségével stratégiai célok, végül pedig a célok eléréséhez szükséges stratégiai akciók fogalmazhatók meg. A konkrét stratégiai akciók tudatos megvalósítása lehetĘséget jelenthet nemcsak az egyes vállalati szereplĘk, hanem az egész ágazat hosszú távú versenyképességének megalapozásához.
Az értekezés egyik következtetéseként az alábbi stratégiai célkitĦzések kerültek megfogalmazásra:
1. Piaci pozíciók megĘrzése, javítása 2. Költséghatékonyság javítása 3. Integrációk fejlesztése
4. Ágazati koncentráció elĘsegítése
5. Állategészségügy és élelmiszerbiztonság fejlesztése 6. Stratégiai szemléletĦ vezetés megvalósítása
7. Átfogó pénzügyi racionalizálás, forrásmenedzsment 8. Érdekérvényesítés erĘsítése
9. Termelési önkorlátozás
Természetesen a felsoroltak egyike sem jelenthet önmagában megoldást az egyes vállalati szereplĘk problémáira, és nem is értelmezhetĘk egyenként érvényes és hasznos célkitĦzésekként. Fontos, hogy e fĘ tényezĘk mentén kerüljön feldolgozásra az adott piaci szereplĘ minden tevékenysége, majd a részletes elemzések után kerüljenek meghatározásra a közgazdaságilag mérhetĘ célkitĦzések is. Ezek ismeretében alakíthatók ki azok a stratégiai akciók, amelyek megvalósítása révén az Európai Unió versenykörnyezetében is életképes baromfiipari integrációk alakulhatnak ki Magyarországon.
A hazai baromfiszektorban megindult strukturális átrendezĘdési folyamatokból kiindulva, valamint figyelembe véve azt, hogy a fentiekben megfogalmazott stratégiai célokhoz hasonló megoldások már kialakulóban vannak a hazai szereplĘk körében megállapítható, hogy az átrendezĘdési folyamat várhatóan dinamikusan folytatódni fog, és egy-két éven belül, akár néhány fájdalmas következmény elviselése után is, de talpon tud maradni a hazai baromfiipar, és vállalati szereplĘi méretükhöz mérten megállhatják helyüket az Európai Unió egységes piacán.