A betétbiztosítás témakörét kutató szerzők egyetértenek abban, hogy a betétbizto-sítási rendszerek tervezésénél és működtetésénél számolni kell az erkölcsi kockázat-tal. A kérdés ezért inkább az, hogy végül mi kerül többe: a betétbiztosítás miatt fel-merülő erkölcsi kockázattal egy kockázatosabb bankrendszer fenntartása vagy a
betétbiztosítás hiányában az olyan bankrohamok, melyek a betétbiztosítással meg-előzhetők lettek volna. A kérdés eldöntésében az egyik legfontosabb tényező az er-kölcsi kockázat mértéke, ami az eddigi empirikus kutatások alapján a betétbiztosítási rendszer kialakításán, valamint a pénzügyi és a gazdasági környezet fejlettségén múlik. Jelen tanulmányban egy új megközelítésben, a magyar betétesek összetételé-nek elemzésével kutattam az erkölcsi kockázatra utaló jeleket.
A Magyarországon működő és felszámolt hitelintézetekben elhelyezett betétek re-latív gyakoriságának összehasonlításával kimutattam, hogy az 1 millió forintnál ma-gasabb összegű betétek a felszámolt hitelintézetekben felülreprezentáltak voltak.
Ennek egy lehetséges oka, hogy ezek az intézmények átlagosan magasabb betéti kamatot ígértek, mint a működők, ami erkölcsi kockázat jelenlétére utal. A bedőlt intézmények tehát valószínűleg hazardíroztak, agresszívebben akviráltak ügyfeleket abban a tudatban, hogy jó üzletmenet esetén profitot realizálnak, tartós veszteség esetén viszont kimenti majd a biztosító a betéteseiket. Az általuk kínált magasabb kamat arra motiválhatta a betéteseket, hogy náluk helyezzék el megtakarításaikat. A magasabb betétösszegek kártalanításának finanszírozása sokba került a magyar bank-rendszernek: ha a bedőlt hitelintézetekben elhelyezett betétösszegek eloszlása meg-egyezett volna a teljes sokaság eloszlásával, akkor 94,5 milliárd forinttal kevesebbe került volna a kártalanítás a 2014–2015-ös időszakban.
A rendelkezésemre álló információk (betétösszeg, életkor, lakóhely) alapján megvizsgáltam a kártalanított betétesek jellemző csoportjait: négy klaszter különült el szignifikánsan egymástól. Véleményem szerint az erkölcsi kockázat két csoport-nál, a „Milliomosok” és a „Megtakarítók” átlagnál tehetősebb, idősödő, nagyváro-sokban élő betéteseinél inkább jelentkezhetett, mint a másik kettőnél. E betétesek ugyanis annak ellenére, hogy lakóhelyük közelében több pénzintézet kínálatából választhattak, mégis a később bedőlt intézményekben helyezték el megtakarításaikat.
Természetesen lehettek köztük olyanok is, akik ugyanannál a hitelintézetnél tartották volna pénzüket a betétbiztosítás nélkül is, mert valami miatt megbíztak abban. A betétesek nagy többsége (91 százaléka) a „Maradók” és a „Szegények” klaszterébe tartozik, akik a teljes sokaság átlagánál jóval kisebb betétösszeggel rendelkeztek. A
„Maradók” valószínűleg az előrehaladott koruk miatt, szükségszerűen a kisvárosi lakóhelyük közelében választottak hitelintézetet, tehát esetükben kevésbé lehetséges a betétbiztosítás által nyújtott védelem tudatos kihasználása. A „Szegények” csoport-jába a legfiatalabb, legkisebb településeken élők kerültek, akik valószínűleg a kis összegű megtakarításukhoz való napi szintű hozzáférés érdekében voltak kénytele-nek a lakóhelyük környékén működő korlátozott számú hitelintézet közül választani.
Az idetartozó több mint 42 ezer, leginkább rászoruló betétes az OBA-kártalanításnak köszönheti, hogy nem szembesült megélhetési vagy likviditási problémákkal.
Tanulmányomban a nemzetközi empirikus kutatások eredményeit kiegészítve, a magyar betétesek egy részénél is azonosítottam erkölcsi kockázatra utaló jeleket. A
betétbiztosítás pozitív társadalmi hatása azonban vitathatatlan, mind a bankrohamok megelőzése, mind a rászoruló réteg kártalanítása miatt. Mindezek alapján az a véle-ményem, hogy a betétbiztosítás intézménye Magyarországon társadalmi szempontból kívánatos, az erkölcsi kockázatot azonban valószínűleg csökkentené, ha egyrészt a magánszemélyekre vonatkozó betétbiztosítási értékhatár a jelenlegi, Európai Unió által előírt 100 ezer eurós értéknél alacsonyabb lenne, másrészt a betéteseket a befek-tetett tőkén felül legfeljebb a kockázatmentes (például állampapír-) hozammal és nem az eredetileg meghirdetett, kockázati prémiumot tartalmazó magas hozammal kártalanítanák.
Függelék
F1. táblázat Páros t-teszt
p-érték és statisztikai szignifikancia
– A kétszélű p = 0,0238.
– Ez a különbség a hagyományos kritériumok szerint statisztikailag szignifikánsnak tekinthető.
Megbízhatósági intervallum
– Az első csoport mínusz a második csoport átlaga = –0,095260.
– A különbség 95 százalékos megbízhatósági intervalluma: –0,169794-tól –0,020726-ig.
A számításokban használt közbenső értékek:
– t = 3,5485, – df = 4,
– a különbség standard hibája = 0,027.
Forrás: Az OBA adatbázisa alapján saját szerkesztés a https://www.graphpad.com/quickcalcs/ttest2/ segít-ségével.
F2. táblázat Diszkriminanciaanalízis
Klaszter
Valószínűsített csoporttagság
Összesen
1. 2. 3. 4.
klaszter
Megfigyelések száma (db)
1. klaszter 1 786 0 0 1 1 787
2. klaszter 0 41 410 852 390 42 652
3. klaszter 0 363 58 945 815 60 123
4. klaszter 40 201 717 7 718 8 676
Megfigyelések megoszlása (százalék)
1. klaszter 99,9 0,0 0,0 0,1 100,0
2. klaszter 0,0 97,1 2,0 0,9 100,0
3. klaszter 0,0 0,6 98,0 1,4 100,0
4. klaszter 0,5 2,3 8,3 89,0 100,0
Megjegyzés. Az adatok összege kerekítés miatt nem adja ki a 100,0 százalékot. A csoportosított megfigye-lések 97 százaléka helyesen került besorolásra.
Forrás: Az OBA és a KSH adatbázisa (KSH [2014]) alapján saját szerkesztés.
F3. táblázat ANOVA-tábla
Változó
Klaszter Hiba
F Szignifikancia Négyzetösszeg df Négyzetösszeg df
Kifizetett bruttó összeg 31 437,127 3 0,164 113 234 191 422,154 0,000
Életkor 24 551,455 3 0,350 113 234 70 169,013 0,000
Település típusa 1 877,753 3 0,901 113 234 2 085,148 0,000
Forrás: Az OBA és a KSH adatbázisa (KSH [2014]) alapján saját szerkesztés.
Irodalom
ALLEN,F.–GALE,D. [2000]: Financial contagion. Journal of Political Economy. Vol. 108. No. 1.
pp. 1–33. https://doi.org/10.1086/262109
ANGINER,D.–DEMIRGÜÇ-KUNT,A.–ZHU,M. [2014]: How does deposit insurance affect bank risk? Evidence from the recent crisis. Journal of Banking & Finance. Vol. 48. November. pp.
312–321. https://doi.org/10.1016/j.jbankfin.2013.09.013
ARROW,K. [1963]: Uncertainty and the welfare economics of medical care. American Economic Review. Vol. 53. No. 5. pp. 941–973.
BERLINGER E.–LOVAS A.–JUHÁSZ P. [2015]: Az állami támogatás hatása a projektfinanszírozásra erkölcsi kockázat és pozitív externáliák mellett. Közgazdasági Szemle. LXII. évf. Február. 139–
171. old. http://real.mtak.hu/21300/1/02_BerlingerJuhaszLovas_u_170512.264045.pdf BUSER,S.A.–CHEN,A.H.–KANE,E.J. [1981]: Federal deposit insurance, regulatory policy, and
optimal bank capital. The Journal of Finance. Vol. 36. No. 1. pp. 51–60.
https://doi.org/10.2307/2327463
CECCHETTI, S. G. [2008]: Deposit insurance. In: Durlauf, S. N. – Blume, L. (eds.): The New Palgrave Dictionary of Economics. Second Edition. Palgrave Macmillan. Basingstoke. Vol. 1–
8. p. 445. https://doi.org/10.1057/978-1-349-95121-5_2176-1
CHARI,V.V.–JAGANNATHAN,R. [1988]: Banking panics, information, and rational expectations equilibrium. The Journal of Finance. Vol. 43. No. 3. pp. 749–761.
https://doi.org/10.1111/j.1540-6261.1988.tb04606.x
DEMBE,A.E.– BODEN,L.I. [2000]: Moral hazard: a question of morality? New Solutions: A Jour-nal of Environmental and OccupatioJour-nal Health Policy. Vol. 10. No. 3. pp. 257–279.
https://doi.org/10.2190/1GU8-EQN8-02J6-2RXK
DEMIRGÜÇ-KUNT,A.–DETRAGIACHE,E. [2002]: Does deposit insurance increase banking system stability? An empirical investigation. Journal of Monetary Economics. Vol. 49. No. 7. pp.
1373–1406. https://doi.org/10.1016/S0304-3932(02)00171-X
DEMIRGÜÇ-KUNT,A.–KANE,E. [2002]: Deposit insurance around the globe: where does it work?
Journal of Economic Perspectives. Vol. 16. No. 2. pp. 175–195.
https://doi.org/10.1257/0895330027319
DIAMOND,D.–DYBVIG,P. [1983]: Bank runs, deposit insurance, and liquidity. Journal of Political Economy. Vol. 91. No. 3. pp. 401–419. https://doi.org/10.1086/261155
DOTHAN,U.–WILLIAMS,J. [1980]: Banks, bankruptcy, and public regulation. Journal of Banking
& Finance. Vol. 4. No. 1. pp. 65–87. https://doi.org/10.1016/0378-4266(80)90035-7
FREIXAS,X.–PARIGI,B.M.–ROCHET,J.-C. [2000]: Systemic risk, interbank relations and liquidity provision by the Central Bank. Journal of Money, Credit and Banking. Vol. 32. No. 3. pp. 611–
638. https://doi.org/10.2307/2601198
FÜSTÖS L. [2010]: Látens változós modellek. Az MTA Szociológiai Kutatóintézetének Társadalom-tudományi Elemzések Akadémiai Műhelye. Módszertani füzetek. 2010/2. sz. Budapest.
HAYNES,J. [1895]: Risk as an economic factor. The Quarterly Journal of Economics. Vol. 9. Issue 4. pp. 409–449. https://doi.org/10.2307/1886012
IADI (INTERNATIONAL ASSOCIATION OF DEPOSIT INSURERS) [2014]: IADI Core Principles for Effective Deposit Insurance Systems. http://www.iadi.org/en/assets/File/Core%20Principles/
cprevised2014nov.pdf
IADI [2017]: Deposit Insurance Systems. http://www.iadi.org/en/deposit-insurance-systems/
KALLÓNÉ CSABA K.–VAJAI B. [2017]: Az Országos Betétbiztosítási Alap kártalanítási tapasztalatai a betétesek korösszetételéről és a betétösszegek eloszlásáról. Hitelintézeti Szemle. 16. évf. 2. sz.
28–39. old. https://doi.org/10.25201/HSZ.16.2.2839
KAREKEN,J.H.–WALLACE N. [1978]: Deposit insurance and bank regulation: a partial-equilibrium exposition. Journal of Business. Vol. 51. No. 3. pp. 413–438. https://doi.org/10.1086/296006
KISS,H.J.–RODRIGUEZ-LARA,I.–ROSA-GARCÍA,A. [2012]. On the effects of deposit insurance and observability on bank runs: an experimental study. Journal of Money, Credit and Banking.
Vol. 44. No. 8. pp. 1651–1665. https://doi.org/10.1111/j.1538-4616.2012.00548.x KOVÁCS E. [2014a]: Többváltozós adatelemzés. Typotex. Budapest.
KOVÁCS L. [2014b]: Hitelintézeti konszolidáció és adóskonszolidáció. Magyar Pénzügyi Alma-nach, 2014–2015. XXIV. évf. 62–67. old.
KSH(KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL) [2014]: Éves településstatisztikai adatok 2014-es telepü-lésszerkezetben. Tájékoztatási adatbázis. Területi statisztika. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/
themeSelector.jsp?page=1&theme=T
LUBLÓY, Á. [2005]: Domino effect in the Hungarian interbank market. Hungarian Economic Review. Vol. 52. No. 4. pp. 377–401.
MCNEILL,G.E. [1900]: A Study of Accidents and Accident Insurance. Insurance Topics Co. Boston.
MERTON,R.C. [1977]: An analytic derivation of the cost of deposit insurance and loan guarantees:
an application of modern option pricing theory. Journal of Banking & Finance. Vol. 1. Issue 1.
pp. 3–11. https://doi.org/10.1016/0378-4266(77)90015-2
MERTON,R.C. [1978]: On the cost of deposit insurance when there are surveillance costs. Journal of Business. Vol. 51. No. 3. pp. 439–452. https://doi.org/10.1086/296007
MNB(MAGYAR NEMZETI BANK) [2002]: Tanulmányok a bankszektor középtávú fejlődési irányai-ról. MNB Műhelytanulmányok No. 26. http://mek.oszk.hu/02400/02453/02453.pdf
MNB [2015]: A háztartási forintbetét és forinthitel átlagkamatok alakulása. https://www.mnb.hu /statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatok-idosorok/xi-deviza-penz-es-tokepiac MNB [2017]: A jegybanki alapkamat alakulása. http://www.mnb.hu/Jegybanki_alapkamat_
alakulasa?datefrom=2013.12.01.&datetill=2015.01.01.&order=0
MODIGLIANI,F. [1986]: Life cycle, individual thrift, and the wealth of nations. American Economic Review. Vol. 76. Issue 3. pp. 297–313. https://doi.org/10.1126/science.234.4777.704
OBA(ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP) [2017]: Betétvédelem. http://oba.hu/hu/betetvedelem PATAKI L.–KENESEY Z. [2015]: A betétbiztosítás növekvő szerepe Európában és hazánkban.
Gaz-daság és Társadalom. 7. évf. 1–2. sz. 72–87. old. http://dx.doi.org/10.21637/GT.2015.1-2.05 PAULY,M. [1968]: The economics of moral hazard: comment. The American Economic Review.
Vol. 58. No. 3. pp. 531–537.
SZŰCS N.–HAVRAN D.–CSÓKA P. [2010]: Információs paradoxon a vállalkozások hitelezésében nem fizető vevő esetén. Közgazdasági Szemle. LVII. évf. Április. 318–336. old.
TAKANE, Y. – YOUNG, F. W. – DE LEEUW, J. [1977]: Nonmetric individual differences multidimensional scaling: an alternating least squares method with optimal scaling features.
Psychometrika. Vol. 42. No. 1. pp. 7–67. https://doi.org/10.1007/BF02293745
VAJAI B. –TÓTH I. [2017]: Bankok kihalása: jégkorszak vagy evolúció. http://www.portfolio.hu /finanszirozas/bankok/bankok_kihalasa_jegkorszak_vagy_evolucio.255117.html
WALTER GY. [2014]: A bankszektor és a bank: általános stratégiák, hitelezési folyamat, hitelezési alapfogalmak. In: Walter Gy. (szerk.): Vállalatfinanszírozás a gyakorlatban: lehetőségek és döntések a magyar piacon. Alinea Kiadó. Budapest. 29–62. old.
WALTER GY. [2016]: Kereskedelmi banki ismeretek. Alinea Kiadó. Budapest.
WHITE,E. [1995]: Deposit Insurance. Policy Research Working Paper No. 1541. World Bank.
Washington, D.C.
Summary
The moral hazard associated with deposit insurance is investigated by empirical research based on the correlation between the characteristics of deposit insurance schemes and the risk indicators of the banking systems in different countries. In this paper, a new approach is applied: the signs of moral hazard are searched by analysing the composition of Hungarian depositors. The author finds that deposits over HUF 1 million are overrepresented in liquidated credit institutions; one of the possible reasons for this is that the such institutions offered higher deposit interest rates in average, which is the sign of moral hazard. If the dispersion of the deposit amounts in the liquidated institu-tions had been equal to the dispersion of the total population, the compensation would have amounted HUF 94.5 billion less in the 2014–2015 period. The reimbursed depositors are classified into four clusters, two of which were more likely to face moral hazard than the others. Based on the analysis, moral hazard associated with some of the Hungarian depositors could probably be re-duced, if on the one hand, the compensation limit for individuals was lower than the current EUR 100,000 required by the European Union, and on the other hand, depositors were reimbursed with the maximum of the risk-free return on the capital invested (monetary base rate), instead of the originally announced high return condition (including the risk premium).