dikat, ha azt a vállpontokon belül veszszük fel, legszebb az ívgörbület ha a középpontok a vállpontokkal össze
esnek (88. ábra). A tudor-ív egy komplikáltabb szer
kezetű nyomott csúcsív, melyet az angol gothika kedvelt. Mindezen ívek le
hetnek emeltek is, ha a középpontokat a vállpon- tokat összekötő egyenes felett veszszük fel.
Külö-39. ábra
nősen fontos a félköralakú ívek középpontjának eme
lése, mert perspektivikus hatása máskülönben ellyp- tikus lenne.
A szamár- hátalakú ív két
szer görbült, s négy közép
ponttal bir, ked
velt formája volt a késői go- thikának. Az el- lyptikus kosár- ív (39. ábra) szintén több kö
zéppontból nyeri szerkesz
tését, a melye
ket úgy is kom
binálhatunk, hogy hattyú- nyakalakú
ívezetet nyerjünk. (40. ábra.) Lépcsők alátámasztásánál nagy szerepet játszik s a lépcsőkar emelésével együtt felemelt vállpontok vezettek a kosárív ilyen formájára.
41. ábra.
46
Igen előnyös volna statikai szempontokból a para
bolikus ívezet, közönségesen nem fordul elő, ellenben alagutak építésénél igen gyakori is. A patkóalakú ívezet az arab építés sajátja, lehet félkörű és csúcsíves. A felsorolt ívezeteket a különböző építészeti irányok különbözőkép kombinálták e így keletkeztek a ka- rélyozott, lóhere, legyező, stb. alakú ívek.
Az ívek legalacsonyabb pontja a vállpánt, legma
gasabb pontja a záradékpont. A váll- és záradék pontok niveau-különbsége adja az ív magasságát, a két váll- pont távolsága pedig az ívközt méri. A boltoznék, mint faltömegnek a fenti ívformák profilját képezik.
Magának a böltövnek felfekvő lapjai a vállapok, a belső homorú felület képezi a boltöv intradosát, a külső domború annak extradosát.
42 ábra. 43. ábra
A fülke feletti ívezeteket fa l- vagy helyíveknek nevezzük.
A boltövek úgy falaztatnak, mint a négyszögalapú falpillérek. A rétegek az ív deréklője irányában az övben működő erőre merőlegesen helyezendők el.
Körívnél, kosárgörbénél vagy körszeletíveknél a héza
gok sugárirányúak. Vakolt falaknál a hézag ékalakú, míg nyersfalazatoknál a fal színén rendszerint idom
téglákat alkalmazunk, s ezek vannak ékalakúan készítve.
Csúcsíves boltívek hézagai legczélszerűbben a 41. ábrán feltüntetett módon különböző középpontokba futnak. Az ívköz felét a hézagszámok arányában felosztjuk egyenlő részekre, melyek a fekvő hézagsíkoknak alulról fel
felé, a legkülső osztáspontból indulva szolgálnak középpontokul. A záradékhézag középpontja az ívköz elezőjébe esik. A záradékot azonban statikai
szem-47
pontokból czélszerű erősebben megterhelni, s ezért zárókő alkalmazása ajánlatos,
Vízszintes boltívek többfélekép falazhatok. Vagy egy kör szeletívet képzelünk boltozatunk helyébe raj
zóivá (42. ábra), melynek sugara egyenlő a nyílás
közzel, s ennek megfelelőleg sugárarányban falazunk, vagy kétoldalú ferde falazással haladunk a középig, hol ékalakú téglával zárjuk a boltövet. Minthogy a boltozat záradékában üllepedik, azért nem vízszintesen, de törtvonal alakjában építjük meg, hogy üllepedés után vízszintes helyzetű legyen. Ugyanezt érjük el az extrados-felület ív
alakú f a la z á s á v a l.---A vízszintes ívek
fölé, ha a terhelő erőt nem bírják, de vízszintes lezá
rásra van szüksé
günk, gyakran te
herhárító körsze- letívet falazunk.
(4B. ábra.) A boltövek téglakötése olyan mint a pilléreké.
Vastagabb kereszt
metszetű boltövek sugárirányú héza
gai igen megnyíl
nának. s minthogy a . ábra.
a Bffeí-t meg nem haladhatják, ily esetben egymástól függetlenül több boltgyűrűt építünk egymás fölé.
A boltövek falazása 30°-nyi hajlásig vízszintesen történik, vagyis a falazatból kilépőleg boltlábat készí
tünk. A falazás így gyorsabb és állékonyabb is.
Ha a boltöv kőből készül, úgy a boltláb az utolsó vízszintes kőréteggel együtt egy darabból készül. Maga a boltöv páratlan számú boltövekből épül, melyek a boltvállakra támaszkodnak, s hézagaik sugárirányban egy vagy több középpontba futnak.
A boltkövek elrendezése háromféle lehet:
1. az intrados koncentrikus az extradossal 2. az intrados nyomottabb és
3. az intrados emeltebb az extradosnál.
48
45. ábra.
Az első eset a leggyakoribb, bár a vízszintes rétegek csatlakozásánál hegyes szögek keletkeznek, a második, noha szilárdságtanilag indokolt, mert a
boltöv u. n. támasztó
vonala a váltaknál leginkább tér el az intrados görbületétől, esztétikai szempont
ból, nyomott hatása folytán ritkán nyer alkalmazást. (Budai alagút.) A harmadik elrendezés az u. n.
flórenczi ív, mely a XV. században a tos
canai építkezéseknél dívott. Gyakran az intrados félkör, az extrados pedig csúcs
ív, (44. ábra) mi
által a csatlakozó kövek hegyes szögeit némileg tompíthat
juk. Legczélszerűbb azonban, ha a boltöv kövei úgy faragtatnak, hogy a falazat vízszintes rétegeibe belemetsződnek, miáltal a csatlakozás vertikális síkokban történik. A boltkövek melyek ez esetben
krozettás boltkövek
nek neveztetnek, két
féle elrendezésűek lehetnek (45. ábra):
vagy egyenlő magas vízszintes rétegekből indulnak ki, s akkor a kövek a záradék felé mind merészebb emelkedésűek, vagy pedig a boltkövek az irányadóak s ha
tározzák meg a víz
szintes rétegek magasságát. Ez utóbbi elrendezés ma már ritkább, de a renaissanceban gyakori volt. Víz
szintes boltozatoknál a hézagok sugárirányúak, s gyakran horonynyal ellátottak.
46. ábra.
49
A boltövek falazása alakozó ívek segélyével tör
ténik. A boltöv intrados-görbéjének megfelelően meg
faragott, s élökre állított pallódeszkákból készült minta
ív két végén faoszlopokra támaszkodik. Ha az öv 80‘fe
néi vastagabb, több ívet helyezünk el, s azokat rövid deszkákkal aképen fedjük, hogy a boltöv tégláit rajta elhelyezhessük.
A boltöv méretezése, nevezetesen vastagsága, függ az ív alakjától, az anyag minőségétől és a megter
heléstől. Minél kisebb a boltív magassága, annál erő
sebbre építendő, így körszeletöv vastagsága nagyobb, mint ugyanoly ivközű félkörboltövé. Lakóházaknál, közönséges épületeknél felvehetjük a következő mére
teket :
ívköz A boltöv vastagsága ha az
félkör emelt nyomott
1-75^ 1 tégla V. tégla 1 7, tégla
1-75—3™/
ív.
1 1 7 ,- 2 *3—5-75™/ 2 » l ‘/a » 2- 2 7, » 5-75—8-50"У 2‘/. » 1 7 , - 2 > 2 7 ,- 3 >
Nagyobb ívközű boltöveknél a vastagság az ívköz
‘Д, — 7i6"^vel legyen egyenlő. Vastagságának szá
mítás utján való megállapítása úgy történik, mint a boltozatoké; ezekről későbben szólunk.
A boltövet gyámolitó fal méretezéséről már tet
tünk említést, s pótlólag megjegyzendő, hogy ha a gyámfal magasabb, vagyis a boltöv záradéka fölé emelkedik, úgy a méretezés kisebb lehet; ez áll akkor is, mikor a gyámfalat erős szerkezetek terhelik. Czél- szerű azonban, ha a boltöv azon esetben is merev ellentállásra talál a gyámfalban, ha a terhelő szer
kezeteket eltávolitjuk, vagy a gyámfalat a boltvállig szabaddá teszszük. Ha több, egyenlő ívközű boltöv épül egymás mellé, úgy a gyámpillérek csupán vertikális terhelések elviselésére méretezendők, mert a boltövek oldalnyomásai egymás hatásait kölcsönösen lerontják, illetőleg ellensúlyozzák. Ha egy gyámfalhoz egyfelől nagyobb, másfelől kisebb boltöv csatlakozik, úgy a kisebb ív vállapja statikai szempontokból lehetőleg magasabbra helyezendő.
L eehner : É p ítési enciklopédia. I. 4
5U
Falnyilások.
Falnyilások alatt általában azon szabályos hatá- rolású ablak- és q/tónyilásokat értjük, melyeknek rendeltetésük a helyiségekbe szükséges levegőmennyi
séget és világosságot vezetni, illetőleg az épületben a közlekedést közvetíteni. E nyílások azonban tetszés szerint elzárhatok és kinyithatok legyenek. Az ablak- szerkezet elhelyezésére szolgáló nyílás nagyságát a helyiségek rendeltetése határozza meg, méreteit a megvilágítandó és szellőzendő helyiség méretei szab
ják meg. Az ablakterület a megvilágított helység padó- területének legalább Ve~a legyen, egyébként a meg
világítandó tér alapterülete és az ablaknyilás közötti viszony V6 — '/г is lehet. A mi a nyílás elhelyezését illeti, czélszerü azt a szoba falának közepére helyezni, hogy lehetőleg nagy területet világítson meg közvetle
nül. Szélesebb szobáknál két vagy több ablaknyilást készítünk.
Az ablaknyilás rendesen derékszögű négyszög alakkal bír. magassága szélességének kétszerese. Lakó
házaknál a szélesség többé-kevésbbé. 090—120”У között változik, de leggyakrabban 1”У. Az ablak lezárása különböző ívekkel is történhetik, s e szerint az épület stylje is lehet irányadó a nvilás magasságát illetőleg. Szűk utczában, kedvezőtlen világítási viszo- nvok mellett a fél szélességből s ennek négyszereséből alkotott parallelogramma átlóját veszik magasságul, szükség esetén 1 : 2 arányú parallelogramma átlója szerepel magassági méretül, ez azonban (kivéve a goth stylű építkezéseket) a maximum. Magassága különben lehet kisebb is, így földszinten gyakoriak a nyomott arányú ablakok, pinczénél meg épen fél szélesség is adhat megfelelő magasságot.
Az ablaknyilás csak oly magas lehet, hogy fölötte még boltöv vagy vassín segélyével lehetséges legyen a födém alátámasztása. A kerek lezáródású ablak magassága is változó, de szép arányokat csak úgy érünk el, ha vagy l 1/,, vagy 2, vagy maximum 21/, körívből szerkesztjük meg. A csúcsíves és román építés egészen kerek ablakokat is alkalmaz (ablakrózsa), melyeket áttört geometriai formákkal (mérművekkel) gazdagon díszít.
Vannak pincze, földszinti, emeleti és padlásabla
kok, továbbá utczai és udvari ablakok. Az ablak díszítése is függ az elrendezéstől. így külső, utczai
51
ablak kerete erősebb tagozású lehet, mig udvari abla
koknál hasonló tagozás az amúgy is gyér világosságot nagyban csökkentené. A keretet azonban minden eset
ben czélszerű jobb minőségű anyagból készíteni, pl.
kőből, vagy sajtolt téglából; maga az ablakkeret díszítése is ennek eredménye.
Az ablakkeret (45. ábra) részei: az ablaktalp a, az ablakfél h és az ablaksüveg c. A külső rézsű f , az esővíz levezetésére szol
gál, a belső rézsű d (bélésfal) gyak
ran ferde, s a világosság szét
szóródását segíti elő, az ablak fa, vagy vasszerke
zete pedig az ab
lakhoronyba g.
(káva) nyer elhe
lyezést és meg
erősítést. Belül még a nyílás szélességében kö
nyökfalat is kell építenünk a pad
lótól az ablaktalp magasságáig. Az ilyen könyök
vagy mellvédfal a homlokfalnál rendesen keske
nyebb (30-45 %i) s magassága a padozattól 0'85—
l-OO™/ legyen.
Az ablaktalp, minthogy két végén az ablakfóliák nyomását viseli, az esetben ha kőből van, középen az eltörés veszélyének van kitéve, még pedig annál inkább, minél hosszabb, azért czélszerű 2, vagy 3 kőből készíteni. Az esővíz levezetésére rézsüvei kell bírnia, hogy pedig az esővíz a falsíktól is el
vezetést nyerjen, czélszerű a könyök-kőből kiugró párkányt készíteni, ez által meggátoljuk az eső
vizet abban, hogy a homlokfalon végig folyhasson.
4*
5 2
Ha a párkány kiugrása igen nagy, konzolszerű alá
támasztást nyerhet. A renaissance az ablaktalp és mellvédfal kiképzésében a keretezéssel együtt rend
kívül gazdag.
Kapcsolt kettős (ikerablak), vagy hármas ablaknál a talpkövet 2—5, sőt több darabból is készítjük. Úgy egyes ablaknál, midőn egy kőből, mint ikerablaknál, midőn több kőből készül, közvetlen alatta hézagot hagyunk, mely az ablakfél sűlyedésével leszálló ab- laktalpkőnek helyet enged. A talp készülhet téglából is, rendesen álló téglasorból, s idomtéglákkal gaz
dagon tagozható is. A hézagok vizmentesitése bádog
fedéssel történik.
Az ablakfél vagy egész vastagságában, vagy csak a homlokfal színén készül jobb minőségű anyagból.
Kővel burkolt falazat esetén a rétegeket egyszerűen az ablaknyilásig vezethetjük, s ekkor külön keret nem szükséges, mert az anyag már maga jó minőségű, téglafal esetén azonban vagy nyerstéglával egészítjük ki a csorbázatot, gyakoribb azonban, hogy függélyes kőoszlopokat alkalmazunk. Az ilyen kőablakfél az alsó ablak talpkövébe kőcsappal erősittetik. vagy vas- kapocscsal köttetik hozzá Vastagsága a magasságnak rendesen Ve—Vi2_e> vagy az ablakszélesség Ve-a,; ez utóbbi esetben azonban két, vagy több bekötőkövet kell alkalmaznunk, melyeknek a német renaissance építés különösen művészies kiképzést adott. Minél több a bekötőkövek száma, annál több a fekvőhézag, melyeken az ablakfélt a falazathoz kötjük. A be
kötőkövek magassága legalább az ablak fél szélességé
vel legyen egyenlő, bekötése pedig magassági mére
tét meg ne haladja.
A keret tagozása kétféleképen lehetséges, vagy a falsíkból kilépőén, vagy bemetszőleg. Az utóbbit a román és goth építés, az előbbit a renaissance épít
kezés fejlesztette ki.
Az ablaksüveg vagy boltozat, vagy kőgerenda. A sík, szegment, köralakú stb., boltozat épülhet téglából és kőből. Ha kőgerenda képezi a süveget, úgy föléje teherháritó ívet kell falaznunk, hogy az a fölülről jövő nyomást két oldalt az ablakpillérek felé szét- oszsza. Rendesen két ilyen tehermentesítő iv épül, a külső a kőgerenda felett kisebb, mint a belső, mely az ablak belső nyilását hidalja át. Ha a kőgerenda igen hosszú, szabad hosszát
csökkenthet-53
j ük konzolkövek beiktatásával, melyek egyszersmind az ablakfél bekötőköveiként is szerepelhetnek. A sü
veg fölé az esőviz elvezetésére s egyszersmind diszül gyakran szemöldökpárkányt helyezünk, mely oldalt pillérekkel, oszlopokkal stb., legváltozatosabb módon képezhető ki.
Ha a süveg nyerstéglából készül, úgy a nyilás lefedése csak boltövvel történhetik. Ha köralaku is a külső lezárás, a belső ivezet mindig szegmentszerű s az ablak asztalosmunkája belül négyszögű elren
dezésű. Gazdagabb keretezés esetén terracotta-diszt ékelhetünk a boltöv idomtéglái közé, s a kelet
kezett üreget belül tégladarabokkal s habarcscsal töltjük ki.
Az ahlakmellréd mint falmező, alkalmas orna- mentális disz befogadására, rendesen balluszterszerű díszítést nyer.
Az ajtónyilások a helyiségekbe való szabad köz
lekedést vagy annak elzárhatását czélozzák. Falazása ugyanolyan, mint az ablaké, de az épület belsejében ritkán nyer jobb anyagból keretezést, mert az ajtók fatokját deszkaprémezettel látjuk el. Ha monumentális építésnél, vagy külső bejárati és erkélyablakoknál kőből vagy nyers téglából falazzuk ki, úgy kiképzése az ablakéval egyezik azon módositással, hogy a talp az ajtónál mint küszöb szerepel, s nem az ajtófél alá fekszik, hanem a két ajtófél közé szorúl. A belső pa
dozat rendszerint magasabb a külsőnél s ilyenkor a küszöb mint lépcsőfok szerepel, ez határozza meg egyszersmind magasságát is, mert az ember lé
péséhez kell alkalmazkodnia. A küszöbkő bekötése mélyebb lehet mint az ajtófél vastagsága, hogy az ajtózár a kő lapjába ereszthető legyen. Ütközöhorony készítése czélszerütlen, a ki s bejáró könnyen elbot- lik rajta.
A pinczék^ világítására szolgáló kisebb méretű ablakokat rendszerint az épület lábazatába metszük s a pinczeboltozatába vágott u. n. fiókboltozat engedi a fényt a pinczetérbe hatolni. Ha a földszint padozata igen alacsony, úgy felevő pinezeablakot alkalmazunk, aknaszerű nyílással (46. ábra), mely fölé vasrácsot, esetleg öntöttvaslépcsőt helyezünk, vagy igen vas
tag üvegezéssel látjuk el. Sokszor, ha a pinczehelyiség rendeltetése nagyobb világosságot igényel, czélszerű az ablak elé, mely ez esetben a talaj színe alá is
épül-54
hét, vasrácscsal fedett vi
lágító aknát építeni. Az akna falvastagsága 30—45 % legyen, s gondoskodni kell az esőviz levezetésére szol
gáló, fölclbevezető csatorna- nyilásról.
A padlásablakok vagy a tető ferde síkján nyer
nek elhelyezést, vagy a fal
testbe metsződnek, s ilyen
kor a padlásürt határoló szék- vagy térdfalba épül
nek.
II. FEJEZET.