Iskolakultúra 2011/10–11
A
recenzió tárgyát képező, 2010-ben megjelent munka egy időszerű és újszerű kutatási terület, a környe-zetpedagógia mezsgyéjén haladva az integrált szemléletmód kialakítását kíván-ja elősegíteni az erdő- és környezetvéde-lem témakörében. „Ebben a témakörben itthon és külföldön számos publikáció jelent meg az elmúlt két évszázad folya-mán, amely a környezetvédelemmel és a sokoldalú, multifunkcionális erdőgazdál-kodással foglalkozik, de a teljes probléma-kört átfogó korszerű kiadványok közül az első.” (12. o.) – írja a könyv ajánló sorai-ban a munka egyik lektora, Prof. Dr.h.c.Solymos Rezső akadémikus.
A szerző már a Kitaibel Pál Környezet-tudományi Doktori Iskola Környezetpeda-gógiai programjának kidolgozásával is nagyban hozzájárult a környezetpedagógia mint a környezettudomány és a pedagógia-tudomány összevonásával, integrálásával született új szakterület tudománnyá válá-sához, ugyanakkor a kötet megírása jelen-tős, új eredmények feltárásával és összeg-zésével e szakterület tudományos szintézi-sét is megteremtette.
Kováts-Németh Mária széles körű levéltári és könyvtári kutatásaira alapozva arra tesz kísérletet, hogy felvázoljon és megválaszol-jon olyan alapkérdéseket, amelyekhez „nél-külözhetetlen a természettudományi és társa-dalomtudományi komplexitása” (13. o.).
Holisztikus szemlélettel – az erdő- és környezetvédelem kutatási vonulatát kiszé-lesítve – a neveléstudomány antropológiai vetületéből olyan, számos hazai kutatáshoz is kiindulópontként szolgáló, tantárgyakon is átnyúló felvetésekkel szembesülhetünk,
mint: „Kik vagyunk emberek? Hogyan viszonyuljunk a Földhöz, amelyen élünk?
Hogyan viszonyuljunk egymáshoz? Hogyan teljesíthetjük ki egyéni lehetőségeinket?
Milyen kapcsolatban van egymással a ter-mészet és a nevelés?” (13. o.)
Míg számos tudományterület, például a bölcseleti tudományok esetén mintegy komparativista igénnyel indokolt lenne újabb és újabb bevezető munkák megje-lentetése, addig egyes szaktudományok a legtöbb esetben akkor igénylik átfogó bevezetések megírását, ha módszereikben vagy eredményeikben jelentős változás, fejlődés következik be. Ugyanakkor az erdő- és környezetvédelem nem csupán intézményes szinten jelentkezik, hanem a környezetpedagógia természetéből faka-dóan a különböző társadalmi entitások máshova helyezik hangsúlyaikat, illetve más és más megközelítésekkel teszik tel-jessé azt a megállapítás, miszerint: „A tudományos megismerés folyamata lénye-gében erkölcsi folyamat.” (14. o.)
A munka első része a civilizációs problé-mák ártalmaira adott ökológiai és pedagó-giai válaszokat veszi sorra a 19–20. század fordulóján. A fejezet nem csupán receptív, közvetítői megközelítést takar, ugyanis az 1879. évi Erdőtörvény ismertetésén túl az első természetvédelmi törvényen keresztül bemutatja a természet szeretetére, tisztele-tére irányuló nevelés kiteljesedését az 1920-as évek oktatáspolitikájában.
A könyv második fejezete nem egysze-rűen mellérendeltje az első résznek, sokkal inkább egy konkrét témakörre: az erdei iskolák koncepciójára, intézményesült kiépülésére, célmeghatározásaira, illetve
kritika Az erdőpedagógiától a
pedagógiai programjára fókuszál. Teszi ezt a szerző azzal a nyilvánvaló szándékkal is, hogy bemutathassa és megláttathassa azo-kat a századfordulón tetten érhető problé-mákat és megoldásokat, melyek az egész-ségmegőrzés és egészségfejlesztés témate-rületén értelmezhetőek.
Ezzel elérkeztünk a Globális problémák a XX. század második felében címet viselő könyvi egységhez, amelyben az egyes kör-nyezeti ártalmak és globális válaszok megje-lenítése a környezet védelméért született, illetve megalakult egyezmények és konfe-renciák tükrében történik. E fejezetben hang-súlyos strukturális, szerkezeti elemként jelentkezik az az értékelméleti koncepció, melyben tudomány és oktatás koherenciája számos – nemzeti értelemben nagy léptékű – megközelítéssel válik teljessé. A szerző például Schumacher révén – manifeszt módon – rámutat arra, hogy az oktatás a legnagyobb erőforrás: „Ha az atomkorszak új veszélyekkel jár, ha a genetikai kutatások fejlődése új visszaélések előtt nyit teret, ha az üzleti szellem új kísértésekkel jár – a válasz szükségképpen a több és jobb oktatás-ban keresendő” (65. o.).A környezettudatos nevelés, illetve az Erdőpedagógia projekt nagy kiterjedésű tematikai egységével szembesülhetünk a negyedik-ötödik feje-zetben. Ezek fellapozásával egyértelművé válik többek között az a tény, hogy az Erdei iskola a környezeti nevelés „valósá-gos terepe”, továbbá érdekes összefüggé-sek megláttatásával is gazdagít a szerző;
például hogy az Erdőpedagógia projekt-ben milyen sajátosságokkal és tartalommal jelenik meg a „Környezet és egészség”
modulja, mely szerkezeti elemhez – meg-láttatva az egyes problémák megoldását segítő tartalmakat – különböző módszere-ket, tevékenységemódszere-ket, illetve feladatokat rendel hozzá. A szerző, illetve a kötet további elsődlegességét jelzi az a tény is, hogy Kováts-Németh Mária először összegzi az erdőpedagógia fogalmát, cél-ját, s az egyes szakosztályok működését, célját. Számba veszi az erdei iskolákat, a fenntartók szerint is, feltérképezve azt a fontos mutatót is, hogy az e területen dol-gozók közül ki a valódi szakember.
A hatodik könyvi egység a harmadik évezred egyik legnagyobb kihívást jelentő kérdését járja körül, jelesül a fenntartható-ság problémakörét. A fenntarthatófenntartható-ságra nevelés szükségességét különböző straté-giák (Organizáltság, Időhorizont, Stabili-tás) révén, a természeti és társadalmi kon-textus kettős síkján keresztül mutatja be.
Eme fontos felvetésben a tudományok felelősségének megállapítása nyomán a szerző kidolgozza, számba veszi azokat a kritériumokat, melyekkel a környezetpe-dagógia a fenntarthatóság szolgálatába állhat. Ezt a jelentős tudományos intenciót pedig a legpregnánsabban a szerző „har-mónia-elmélete” teljesíti ki, melynek alap-tétele: „...a felelős magatartás tartalmának, viszonyrendszerének ismerete és a felelős magatartás kialakításához, kialakulásához a felelős magatartás repertoárjának gyako-roltatása” (194. o.).
A téma fő tartalmi vonatkozásait illető fejezetek tekintetében az utolsó könyvi egység egy nagyon szisztematikus és rep-rezentatív megközelítéssel a környezetpe-dagógia tevékenységorientált módszereit és eszköztárát veszi számba. A munka témáját tekintő speciális sajátosságait szem előtt tartva az egyes tanulásszervezési módok megjelenítésén túlmutatva a kör-nyezettudatos magatartást elősegítő sajá-tos tevékenységformákról, és eszközökről kapunk teljes képet a sajátos tanulásszer-vezési eljárások felvázolásának nyomán.
A szerző könyvét dr. Mészáros Károly professzor emlékének, s tanítványainak, doktorandusz kollégáinak ajánlja. Az egyedülálló és praktikus, gyakorlati isme-reteket is tartalmazó kötet kiválóan didaktizált (adekvát, logikus szerkezeti egységekkel tagolt, számos ábra, diagram, térkép, táblázat, s nem utolsósorban foga-lomtár segíti a minél teljesebb megértést és feldolgozást); s egy nagyon széles körű bibliográfiai jegyzékkel is gazdagított, éppen ezért elengedhetetlenül fontos alap-mű nem csupán kutatók és a természetvé-delem-környezetvédelem tématerületén dolgozó szakemberek számára, de mind-azok is nagy haszonnal forgathatják, akik Földünkért, környezetünkért egyfajta
fele-Iskolakultúra 2011/10–11
lős magatartással fordulnak. Nekik, értük is szól Kováts-Németh Mária nagyszabású és korszerű munkája Az erdőpedagógiától a környezetpedagógiáig címmel.
Kováts-Németh Mária (2010): Az erdőpedagógiától a környezetpedagógiáig. Comenius Kft., Pécs.
(1) A Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Környezetpeda-gógiai programjának vezetője, a Nyugat-magyaror-szági Egyetem Apáczai Csere János Kar Neveléstu-dományi Intézetének igazgatója és Pedagógiai Tan-székének vezetője.
(2) Önálló publikációk: Erdőpedagógia. (1997) Apá-czai Csere János Tanítóképző Főiskola, Győr; Környe-zetpedagógia doktori program. Nyugat-Magyarországi Egyetem; A projektoktatás mint a fenntarthatóság okta-tási stratégiája. (2008) In A tanítás-tanulás hatékony szervezése. Educatio, Budapest. Szerkesztett kötet:
Környezetpedagógia a fenntartható fejlődésért. (2007)
In Fenntarthatóság, pedagógia, kutatás. Nyugat-ma-gyarországi Egyetem Apáczai Kar, Győr. Szakmai irá-nyításával született doktori értekezések: Kövecsesné Gősi Viktória (2009): A környezeti nevelés változatai az általános iskolában. – Az Erdőpedagógia projekt hatékonyságának vizsgálata. PhD disszertáció. Kéz-irat.; Perényiné Somogyi Angéla (2010): A fenntartha-tóság ökológiai, pedagógiai és pszichológiai vonatko-zásai. PhD disszertáció. Kézirat.
Gróz Andrea
Nyugat-magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Kar, Pedagógia Tanszék
Jegyzet
A Gondolat Kiadó könyveiből
° rkesztőség: Pannon Egyetem, lem Filológiai és
¡adalomtudományi Kar, ilakultúra Szerkesztőség, S200, rprém, Vár u. 20.
06 30 2354558 ail: geczijanos@vnet.hu
ctronikus változat, közlési feltételek:
w.iskolakultura.hu
fizetésben teijeszti a Magyar Posta
• Hírlap Üzletága (Budapest, Orczy tér a Könyvtárellátó Kht. (Budapest, i u. 19.), a Magyar Lapterjesztő Rt.
dapest, Táblás u. 32.), a HÍRKER Zrt.
dapest, Táblás u. 32.), valamint éb alternatív terjesztők. Előfizethető
; közvetlenül a szerkesztőség címén, fizetési díj számonként 500,- Ft.
jes évfolyam 6000,- Ft.) Megjelenik onta. Lapunk példányai megvásárol-
>k a Gondolat Kiadó könyves- jában (Gondolat Könyvesház, 1053 lapest, Károlyi M. u. 16.), valamint rók Boltjában (Budapest VI., -Irássy u. 45.).
szerkesztőség
•SSN 1215 5233
iskolakultúra könyvek
8. Andor Mihály (szerk.):
Romák és oktatás (2001)
9. Baska Gabriella - Nagy Mária - Szabolcs Éva:
Magyar tanító, 1901 (2001) 10. Tüske László (szerk.):
Muszlim művelődéstörténeti előadások (2001) 11. Petőfi S. János - Benkes Zsuzsa:
A multimediális szövegek megközelítései (2002) 12. Kárpáti Eszter - Szűcs Tibor (szerk.):
Nyelvpedagógia (2002)
13. Reisz Terézia - Andor Mihály (szerk.):
A cigányság társadalomismerete (2002) 14. Fóris Ágota:
Szótár és oktatás (2002) 15. H. Nagy Péter (szerk.):
Ady-értelmezések (2002) 16. Kéri Katalin:
Nevelésügy a középkori iszlámban (2002) 17. Géczi János:
Rózsahagyományok (2003) 18. Kocsis Mihály:
A tanárképzés megítélése (2003) 19. Gelencsér Gábor:
Filmolvasókönyv (2003) 20. Takács Viola:
Baranya megyei tanulók tudásstruktúrája (2003) 21. Lajtai L. László:
Nemzetkép és iskola, 1777-1888 (2004) 22. Franyó István:
Biológiai műveltségünk (2004) 23. Golnhofer Erzsébet:
Pedagógiai nézetek Magyarországon, 1945-1948 (2004) 24. Bárdos Jenő:
Nyelvpedagógiai tanulmányok (2004) 25. Kamarás István:
Olvasásügy (2005) 26. Géczi János:
Pedagógiai tudásátadás (2005) 27. Révay Valéria (szerk.):
Nyelvészeti tanulmányok (2005) 28. Pukánszky Béla:
Gyermekszemlélet a 19. században (2005, 2006) 29. Szépe György - Medve Anna (szerk.):
Anyanyelvi nevelési tanulmányok I. (2005, 2006) 30. B. Nagy Ágnes - Medve Anna - Szépe György (szerk.):
Anyanyelvi nevelési tanulmányok II. (2006) 31. Géczi János:
Az iskola kultúrája: nevelés és tudomány (2006) 32. Kelemen Elemér:
A tanító a történelem sodrában (2007) 33. Medve Anna - Szépe György (szerk.):
Anyanyelvi nevelési tanulmányok III. (2008) 34. Boros János:
Filozófia! (2009) 35. Hoffmann Zsuzsanna:
Antik nevelés (2009) 36. Orbán Jolán (szerk.):
Jacques Derrida szakmai hitvallása (2010) 37. Boros János:
A tudomány, a tudás és az egyetem (2010) 38. Géczi János:
Sajtó, kép, neveléstörténet (2010)
39. Farkas Judit - Medve Anna - Szabó Veronika:
12x4 mondat (2010) 40. Révay Valéria:
A nyelvhasználat szintjei a XVI1-XIX. században Északkelet-