2015. évi LXXV. törvény módosítása
95. § A megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A tatai Kuny Domokos Múzeum vagyonkezelésében lévő antik gipsz szobormásolat-gyűjtemény a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény hatálybalépésének napján, a törvény erejénél fogva, ingyenesen a Szépművészeti Múzeum vagyonkezelésébe kerül a korábbi vagyonkezelő vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével. A vagyonkezelői jog tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges.”
96. § A megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény 8. §-ában az „a 4. § (1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 4. § (1)–(2) bekezdése” szöveg lép.
7. szám PÉNzÜgyi közlöNy 951
4772 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 168. szám
35. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása 97. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
1. 31. § (3) bekezdésében a „kommunikációs és a rendezvényszervezési” szövegrész helyébe a „kommunikációs, szervezetfejlesztési és rendezvényszervezés” szöveg,
2. 198. § (1) bekezdés 7. pontjában a „kommunikációs és a rendezvényszervezési” szövegrészek helyébe a „kommunikációs, szervezetfejlesztési és rendezvényszervezés” szöveg, és
3. 198. § (1) bekezdés 7. pontjában a „kommunikációs és rendezvényszervezési” szövegrész helyébe a „kommunikációs, szervezetfejlesztési és rendezvényszervezés” szöveg
lép.
36. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása 98. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény II/A. FEJEZETE a következő
6/B. alcímmel egészül ki:
„6/B. A szálláshely-szolgáltatást igénybe vevők bejelentkezésével kapcsolatos adatszolgáltatás
9/H. § (1) A szálláshely-szolgáltató – az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme érdekében, továbbá harmadik országbeli állampolgárok és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tartózkodására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából – a bejelentkezéskor a szálláshelykezelő szoftver útján a Kormány rendeletében kijelölt tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti
a) a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét, állampolgárságát valamint anyja születési családi és utónevét,
b) a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő személyazonosításra alkalmas okmányának, illetve útiokmányának azonosító adatait, harmadik országbeli állampolgár esetében a vízum vagy tartózkodási engedély számát, a beutazás időpontját és helyét, valamint
c) a szálláshely-szolgáltatás címét, a szálláshely igénybevételének kezdő és várható, valamint tényleges befejező időpontját.
(2) A szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő az (1) bekezdés b) pontja szerinti okmányt a szálláshely-szolgáltatónak az adatok rögzítése céljából bemutatja. Az okmány bemutatásának hiányában szolgáltató a szálláshely-szolgáltatást megtagadja. Nem kell rögzíteni azt az adatot, amelyet az (1) bekezdés b) pontja szerinti okmány nem tartalmaz.
(3) A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait a tudomására jutást követő első év utolsó napjáig az (1) bekezdésben meghatározott célból kezeli.
(4) A tárhelyszolgáltató tevékenysége – a szálláshely-szolgáltató adatfeldolgozójaként – kizárólag az adat tárhelyen a Kormány rendeletében kijelölt titkosítási eljárást biztosító által titkosított formában történő tárolására és az adathoz – a szálláshely-szolgáltató és a szálláshely-szolgáltató útján törvényben arra feljogosított személy vagy szerv számára – történő hozzáférés biztosítására terjed ki. A tárhelyszolgáltató a tárhelyen tárolt adatot nem ismerheti meg.
(5) A rendőrség a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, valamint a közrend, a közbiztonság, az államhatár rendjének, az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme, és a körözési eljárás lefolytatása érdekében a) a tárhelyszolgáltatónál tárolt adatokban informatikai eszköz útján keresést végezhet és a keresés eredményeként azt az információt ismerheti meg, hogy az általa megadott keresési feltételek szerinti személy mely szálláshely-szolgáltatónál szerepel igénybe vevőként, továbbá
b) – az adatkérés céljának megjelölésével – a szálláshely-szolgáltató által kezelt adat továbbítását kérheti, amelyet a szálláshely-szolgáltató térítésmentesen teljesít.
9/I. § (1) A turisztikai szolgáltató a Kormány rendeletében meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő olyan szálláshelykezelő szoftvert alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy
a) a 9/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére és b) a 9/H. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a tárhelyre
továbbítsa.
(2) A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. az (1) bekezdés szerinti szoftvert térítésmentesen biztosítja az olyan szálláshely-szolgáltatónak, aki legfeljebb nyolc szobát tizenhat férőhellyel hasznosít szálláshelyként. Az e bekezdés
952 PÉNzÜgyi közlöNy 7. szám
4772 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 168. szám
35. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása 97. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
1. 31. § (3) bekezdésében a „kommunikációs és a rendezvényszervezési” szövegrész helyébe a „kommunikációs, szervezetfejlesztési és rendezvényszervezés” szöveg,
2. 198. § (1) bekezdés 7. pontjában a „kommunikációs és a rendezvényszervezési” szövegrészek helyébe a „kommunikációs, szervezetfejlesztési és rendezvényszervezés” szöveg, és
3. 198. § (1) bekezdés 7. pontjában a „kommunikációs és rendezvényszervezési” szövegrész helyébe a „kommunikációs, szervezetfejlesztési és rendezvényszervezés” szöveg
lép.
36. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása 98. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény II/A. FEJEZETE a következő
6/B. alcímmel egészül ki:
„6/B. A szálláshely-szolgáltatást igénybe vevők bejelentkezésével kapcsolatos adatszolgáltatás
9/H. § (1) A szálláshely-szolgáltató – az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme érdekében, továbbá harmadik országbeli állampolgárok és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tartózkodására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából – a bejelentkezéskor a szálláshelykezelő szoftver útján a Kormány rendeletében kijelölt tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti
a) a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét, állampolgárságát valamint anyja születési családi és utónevét,
b) a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő személyazonosításra alkalmas okmányának, illetve útiokmányának azonosító adatait, harmadik országbeli állampolgár esetében a vízum vagy tartózkodási engedély számát, a beutazás időpontját és helyét, valamint
c) a szálláshely-szolgáltatás címét, a szálláshely igénybevételének kezdő és várható, valamint tényleges befejező időpontját.
(2) A szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő az (1) bekezdés b) pontja szerinti okmányt a szálláshely-szolgáltatónak az adatok rögzítése céljából bemutatja. Az okmány bemutatásának hiányában szolgáltató a szálláshely-szolgáltatást megtagadja. Nem kell rögzíteni azt az adatot, amelyet az (1) bekezdés b) pontja szerinti okmány nem tartalmaz.
(3) A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait a tudomására jutást követő első év utolsó napjáig az (1) bekezdésben meghatározott célból kezeli.
(4) A tárhelyszolgáltató tevékenysége – a szálláshely-szolgáltató adatfeldolgozójaként – kizárólag az adat tárhelyen a Kormány rendeletében kijelölt titkosítási eljárást biztosító által titkosított formában történő tárolására és az adathoz – a szálláshely-szolgáltató és a szálláshely-szolgáltató útján törvényben arra feljogosított személy vagy szerv számára – történő hozzáférés biztosítására terjed ki. A tárhelyszolgáltató a tárhelyen tárolt adatot nem ismerheti meg.
(5) A rendőrség a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, valamint a közrend, a közbiztonság, az államhatár rendjének, az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme, és a körözési eljárás lefolytatása érdekében a) a tárhelyszolgáltatónál tárolt adatokban informatikai eszköz útján keresést végezhet és a keresés eredményeként azt az információt ismerheti meg, hogy az általa megadott keresési feltételek szerinti személy mely szálláshely-szolgáltatónál szerepel igénybe vevőként, továbbá
b) – az adatkérés céljának megjelölésével – a szálláshely-szolgáltató által kezelt adat továbbítását kérheti, amelyet a szálláshely-szolgáltató térítésmentesen teljesít.
9/I. § (1) A turisztikai szolgáltató a Kormány rendeletében meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő olyan szálláshelykezelő szoftvert alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy
a) a 9/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére és b) a 9/H. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a tárhelyre
továbbítsa.
(2) A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. az (1) bekezdés szerinti szoftvert térítésmentesen biztosítja az olyan szálláshely-szolgáltatónak, aki legfeljebb nyolc szobát tizenhat férőhellyel hasznosít szálláshelyként. Az e bekezdés
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 168. szám 4773
szerinti szálláshely-szolgáltató az e törvényben meghatározott adatnyilvántartási és adattovábbítási kötelezettsége teljesítéséhez köteles az Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. által ingyenesen biztosított szoftvert használni.
(3) A szálláshely-szolgáltató a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti vendégkönyv és a helyi önkormányzat idegenforgalmi adót meghatározó rendelete szerinti nyilvántartás elektronikus vezetését a szálláshelykezelő szoftver alkalmazásával is teljesítheti.”
99. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 10. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)
„h) 9/H. § (4) bekezdésben meghatározott tárhelyszolgáltatót, továbbá a tárhelyszolgáltatóhoz történő csatlakozás és adatfeldolgozás, valamint a tárhely üzemeltetésének és titkosításának részletes szabályait”
(rendeletben határozza meg.)
100. § Hatályát veszti a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 10. § i) pontja.
37. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
101. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. §-a a következő 48a. ponttal egészül ki:
(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)
„48a. termékegység: egy feladótól egy címzett részére, egy gépjárművel, a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során fuvarozott termék,”
102. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § [Felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetések elszámolása]
Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetéseket az adóhatóság először a természetes személy jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségre, ezt követően az egyéb, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás erejéig, a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összegre a túlfizetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
103. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (visszaigénylést, visszatérítést) az általa nyilvántartott 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség, egyéb adó- és vámtartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó köztartozás, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelés és az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt – önkormányzati adóhatóságot megillető – tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.”
(2) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 76. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az igényelt költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az adóhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el, elsőként a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségre, ezt követően az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában.
Az ezt követően fennmaradó összeget a követelések arányában kell átutalni a köztartozás jogosultjainak.”
7. szám PÉNzÜgyi közlöNy 953
4774 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 168. szám
104. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„113. § [Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerhez kapcsolódó kötelezettségek]
(1) Gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben a Kereskedelmi Vámtarifa besorolási rendje szerint meghatározott termékekkel végzett, az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti termékértékesítést, termékbeszerzést, egyéb célú termékmozgatást kizárólag érvényes EKAER számmal rendelkező adózó folytathat.
(2) Ha az adózó az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végzi, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti esetekben kockázati biztosítékot köteles nyújtani.
(3) Kockázati biztosítékot köteles fizetni az új kötelezett az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles, nem közvetlenül végfelhasználó részére történő termékértékesítés esetén az első bejelentés alkalmával és az első bejelentéstől számított száznyolcvanadik napig teljesített bejelentések esetén vagy az első tíz bejelentés alkalmával is, ha az első bejelentéstől számított száznyolcvan napon belül legalább tíz bejelentést nem tett.
(4) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatása esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon az EKAER szám megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatóságnál be kell jelenteni a címzett adatait (név, adóazonosító szám), a feladó adatait (név, adóazonosító szám) és az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb adatokat.
(5) Az adózó (4) bekezdés szerinti bejelentése alapján az állami adó- és vámhatóság a bejelentett adatokat nyilvántartásba veszi és szerepelteti az EKAER-ben, valamint a bejelentés alapján EKAER számot állapít meg az adózó számára. Az állami adó- és vámhatóság azon, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott adózók számára is megállapítja az EKAER számot, akik nem tartoznak a (4) bekezdés hatálya alá, azonban az ott meghatározott adatokat ugyanúgy bejelentik az állami adó- és vámhatóságnak, mintha a (4) bekezdés hatálya alá tartoznának.
(6) Az e §-ban meghatározott kötelezettséggel és az az alóli mentesüléssel kapcsolatos szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet határozza meg.
(7) Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületét elektronikus azonosítási szolgáltatás útján éri el. EKAER elektronikus felületen rögzített bejelentésnek minősül a közvetlen számítógépes adatkapcsolaton keresztül küldött EKAER bejelentés is.
(8) A (7) bekezdés szerinti, az adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó, vagy annak törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó jogosultságukat.
(9) E § alkalmazásában új kötelezett: az az adózó, aki, vagy amely a tárgyévben és az azt megelőző két évben e § szerinti bejelentést nem tett, ebben az időszakban általános forgalmi adó bevallást nem nyújtott be, ideértve az alanyi adómentességet választó adóalanyt is, valamint, ha az adózó adóbevallás helyett e törvény szerinti nulla adattartalmú nyilatkozatot nyújtott vagy nyújthatott volna be.
(10) A (9) bekezdés alkalmazása során a jogelőd (4) bekezdés alapján tett bejelentéseit is figyelembe kell venni.”
105. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 113/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az adózó a 113. § (4) és (5) bekezdése szerinti bejelentésben az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott, a fuvarozás megkezdését követően módosítható adatot hibásan adta meg, az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti lezárt bejelentést egy alkalommal, a lezárást követő három munkanapon belül, legkésőbb az állami adó- és vámhatóság adott szállítmánnyal közvetlenül összefüggő ellenőrzésének megkezdéséig módosíthatja. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.”
106. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:
„(25) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a járási hivatalnak azon adózó természetes személyazonosító adatait, valamint a fizetési kedvezményre irányuló eljárásban feltárt jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeinek adatait, akiről a fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló eljárásában olyan tényt tárt fel, amely a szociális rászorultság megállapítását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint megalapozhatja.”
954 PÉNzÜgyi közlöNy 7. szám
4774 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 168. szám
104. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„113. § [Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerhez kapcsolódó kötelezettségek]
(1) Gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben a Kereskedelmi Vámtarifa besorolási rendje szerint meghatározott termékekkel végzett, az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti termékértékesítést, termékbeszerzést, egyéb célú termékmozgatást kizárólag érvényes EKAER számmal rendelkező adózó folytathat.
(2) Ha az adózó az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végzi, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti esetekben kockázati biztosítékot köteles nyújtani.
(3) Kockázati biztosítékot köteles fizetni az új kötelezett az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles, nem közvetlenül végfelhasználó részére történő termékértékesítés esetén az első bejelentés alkalmával és az első bejelentéstől számított száznyolcvanadik napig teljesített bejelentések esetén vagy az első tíz bejelentés alkalmával is, ha az első bejelentéstől számított száznyolcvan napon belül legalább tíz bejelentést nem tett.
(4) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatása esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon az EKAER szám megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatóságnál be kell jelenteni a címzett adatait (név, adóazonosító szám), a feladó adatait (név, adóazonosító szám) és az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb adatokat.
(5) Az adózó (4) bekezdés szerinti bejelentése alapján az állami adó- és vámhatóság a bejelentett adatokat nyilvántartásba veszi és szerepelteti az EKAER-ben, valamint a bejelentés alapján EKAER számot állapít meg az adózó számára. Az állami adó- és vámhatóság azon, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott adózók számára is megállapítja az EKAER számot, akik nem tartoznak a (4) bekezdés hatálya alá, azonban az ott meghatározott adatokat ugyanúgy bejelentik az állami adó- és vámhatóságnak, mintha a (4) bekezdés hatálya alá tartoznának.
(6) Az e §-ban meghatározott kötelezettséggel és az az alóli mentesüléssel kapcsolatos szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet határozza meg.
(7) Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületét elektronikus azonosítási szolgáltatás útján éri el. EKAER elektronikus felületen rögzített bejelentésnek minősül a közvetlen számítógépes adatkapcsolaton keresztül küldött EKAER bejelentés is.
(8) A (7) bekezdés szerinti, az adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó, vagy annak törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó jogosultságukat.
(9) E § alkalmazásában új kötelezett: az az adózó, aki, vagy amely a tárgyévben és az azt megelőző két évben e § szerinti bejelentést nem tett, ebben az időszakban általános forgalmi adó bevallást nem nyújtott be, ideértve az alanyi adómentességet választó adóalanyt is, valamint, ha az adózó adóbevallás helyett e törvény szerinti nulla adattartalmú nyilatkozatot nyújtott vagy nyújthatott volna be.
(10) A (9) bekezdés alkalmazása során a jogelőd (4) bekezdés alapján tett bejelentéseit is figyelembe kell venni.”
105. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 113/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az adózó a 113. § (4) és (5) bekezdése szerinti bejelentésben az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott, a fuvarozás megkezdését követően módosítható adatot hibásan adta meg, az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti lezárt bejelentést egy alkalommal, a lezárást követő három munkanapon belül, legkésőbb az állami adó- és vámhatóság adott szállítmánnyal közvetlenül összefüggő ellenőrzésének megkezdéséig módosíthatja. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.”
106. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:
„(25) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a járási hivatalnak azon adózó természetes személyazonosító adatait, valamint a fizetési kedvezményre irányuló eljárásban feltárt jövedelmi, vagyoni és
„(25) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a járási hivatalnak azon adózó természetes személyazonosító adatait, valamint a fizetési kedvezményre irányuló eljárásban feltárt jövedelmi, vagyoni és