A polgárháború káoszában az igazságszolgáltatás intézményei nagyrészt megszűntek mű-ködni. Az anarchiában a jog egyetlen, többé-kevésbé minden szomáli számára elfogadható forrása az iszlám saríja volt. Szomália-szerte – de elsősorban Mogadishuban – saríja bírósá-gok kezdtek működni a valamennyire biztonságos körzetekben. Bár az iszlám elveit követték, ritkán hoztak olyan ítéleteket, amelyek ellentmondtak volna a szomáli szokásjognak. A peres-kedők illetékeiből tartották fönn magukat, és ahogy múlt az idő, egyre több kormányfeladatot vállaltak: iskolákat működtettek, egészségügyi szolgáltatásokat nyújtottak, helyi üzletemberek pénzügyi támogatásával rendőri szervezeteket állítottak föl, melyek visszaszorították a bűnö-zést, a kalózkodást, a rablásokat, a kábítószer kereskedelmet és a pornográfi át. A szomálik nagy része nem osztotta ugyan a bíróságok puritán vallási nézeteit, a bíróságok milíciái mégis népszerűek voltak, mert fegyelmezettek voltak, és garantálni tudták a civilek biztonságát.61
Először a bíróságok csak egy-egy klánon belül működtek, de hamarosan elkezdtek együtt mű-ködni. Az együttműködés eleinte csak foglyok kicserélését jelentette, és időnként egy-két közös milícia műveletet. Aztán ez fokozatosan egyre szorosabb lett, és létrejött az Iszlám Bíróságok Szövetsége (Midowga Maxkamadaha Islaamiga – Islamic Courts Union – ICU),62 és 2004-ben a mogadishui bíróságok milíciáik és nehéz fegyvereik egy részét közös alakulatokba vonták össze. A bíróságokat az eritreai kormány fegyverrel, tanácsadókkal, pénzzel támogatta. Ahogy a bíróságok száma nőtt, úgy nőtt fegyveres erejük is, egyre nagyobb területekre terjesztették ki befolyásukat.
2000-re már állandó és veszélyes versenytársat jelentettek a központi kormány számára.63 A rivalizáló törzsek, klánok és egyéb világi frakciók 1997-ben aláírták a Kairói Nyilatko-zatot, mely lényegében egy szövetségi kormány felállítását tűzte ki célul. Összesen 16 konfe-renciát tartottak, míg a kenyai Eldoretben sikerült 21 frakciót (korántsem az összeset) rávenni, hogy tűzszüneti egyezményt kössenek. A cél a fegyverimport leállítása, a lefegyverzés, egy föderációs kormány felállítása és a nyugatiak (segélyszervezetek) fokozottabb védelme.64
A szomáli klánok több mint kétezer képviselője gyűlt össze 2000 májusában Artában,
59 Shaul Shay: Somalia between jihad and restoration, 73. o.
60 Kampeas, Ron: „From Marine to warlord: The strange journey of Hussein Farrah Aidid,” Associated Press, 02/11/02 http://www.boston.com/news/daily/11/somali_warlord.htm
61 http://www.diis.dk/graphics/Publications/Reports2009/DIIS_report_2009_03_Somali_confl ict.pdf (letöltés ideje: 2010. 02. 11)
62 Ioan M. Lewis: Understanding Somalia and Somaliland: culture, history, society, 21. o.
63 Angel Rabasa: Radical Islam in East Africa, 55-58. o.
64 Anthony Vinci: Armed groups and the balance of power: the international relations of terrorists, 64. o.
Seregszemle - Szomália.indd Sec5:51
Seregszemle - Szomália.indd Sec5:51 2010.11.16. 20:05:492010.11.16. 20:05:49
52
Dzsibutiban, hogy véget vessenek a konfl iktusnak és a hadurak hatalmának.65 Döntés született egy átmeneti hatalom létrehozásáról, mely ezt képes lesz elérni. Augusztus 14-én beiktatták az ország új, 245 fős parlamentjét. Létrejött az Átmeneti Nemzeti Kormány (Transitional National Government – TNG) is.66 A TNG elnöke Abdiqassim Salad Hassan lett.67 Abdiqassim 2000 nya-rán, dacolva a hadurakkal, bevonult Mogadishuba, több helyen a lakosság éljenezése közepette.
De habozott cselekedni, s ezzel elszalasztott egy lehetőséget, hogy leszámoljon az összes hadúr-ral.68 Mohamed Farrah Aideed, Mohamed Dhere és más hadurak nem ismerték el a TNG hatalmát és tekintélyét, és 2001. márciusban létrehoztak egy rivális szervezetet, a Szomáli Megbékélési és Helyreállítási Tanácsot (Somalia Reconciliation and Restoration Council – SRRC). További egyeztetések, konferenciák és alkudozások után 2002. novemberben a kenyai Eldoretben tartott Szomáli Megbékélési Konferencián a TNG és az SRRC támogatói megegyezésre jutottak egy új kormány és a kormány alapjaiként szolgáló új intézmények ügyében:69
• Átmeneti Szövetségi Alapító Okirat (Transitional Federal Charter – TFC), mely egy afféle elő-alkotmány;
• Átmeneti Szövetségi Országgyűlés (Transitional Federal Parliament – TFP),
• Átmeneti Szövetségi Kormány (Transitional Federal Government – TFG).
Az átmeneti kormány elnöke Abdullah Yusuf Ahmed, miniszterelnöke Ali Mohamed Gedi lett. A kormány 2005 elején költözött Mogadishuba. Egy évvel később (2006. február) az Át-meneti Szövetségi Országgyűlés is Szomáliába költözött, de biztonsági okokból Mogadishu helyett Baidoában, egy gabonaraktárban tartotta első üléseit. Egyes hadurak, látva az iszlám bíróságok növekvő erejét, 2006 elején létrehoztak ellenük egy közös szervezetet, a Szövetség a Béke Helyreállítására és Terrorizmus Elfojtására (Isbaheysiga Ladagaalanka Argagaxisadda – Alliance for the Restoration of Peace and Counter-Terrorism – ARPCT). A szervezet az Egyesült Államok támogatását is élvezte.70 De sem a hadurak harctéri tapasztalatai, sem az amerikai pénz és fegyver nem volt elég a bíróságok milíciáinak fegyelmével és önfeláldozó bátorságával szemben.71 A hadurak szövetsége minden összecsapásban alul maradt. Az ICU kiterjesztette uralmát Dél-Szomália nagy részére, milíciái az Átmeneti Szövetségi Kormány fegyveres erőit is minden összecsapásban legyőzték.72
A kormányerők kénytelenek voltak visszavonulni, míg 2006 végén már csak egy számotte-vő város (Baidoa) maradt kormánykézen. Az Átmeneti Kormányt az utolsó pillanatban kapott amerikai fegyverszállítmányok és különösen a közvetlen etiópiai katonai beavatkozás mentet-ték meg.73
65 Shaul Shay: Somalia between jihad and restoration, 74. o.
66 Judith Gardner, Judy El-Bushra: Somalia--the untold story: the war through the eyes of Somali women, 6. o.
67 Ioan M. Lewis: Understanding Somalia and Somaliland: culture, history, society, 82. o.
68 Shaul Shay: Somalia between jihad and restoration, 74-76. o.
69 Angel Rabasa: Radical Islam in East Africa, 58. o.
70 Ioan M. Lewis: Understanding Somalia and Somaliland: culture, history, society, 85. o.
71 Anthony Vinci: Armed groups and the balance of power: the international relations of terrorists, 72. o.
72 Marchal, Roland: „Somalia: A New Front Against Terrorism,” Crisis in the Horn of Africa, Social Science Research Council, New York, 2007.02.05. http://hornofafrica.ssrc.org/marchal/
73 http://www.diis.dk/graphics/Publications/Reports2009/DIIS_report_2009_03_Somali_confl ict.pdf (letöltés ideje: 2010. 02. 11)
Seregszemle - Szomália.indd Sec5:52
Seregszemle - Szomália.indd Sec5:52 2010.11.16. 20:05:492010.11.16. 20:05:49
53 A 40,000 fős etiópiai erők megváltoztatták az erőegyensúlyt: a milíciák sem külön-külön, sem együtt nem tudtak ellenállni a jól felszerelt, jól kiképzett reguláris csapatoknak, a harcko-csik, tüzérség és légierő tűzerejének.74
A következő térképen láthatóak az egymással szembenálló felek által elfoglalt területek:
Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Somalia_map_infobox.png
A bíróságok milíciái állandó harcban visszavonultak a kenyai határon túlra, vagy elrejtették fegyvereiket, eltűntek a szavanna bozótjában és a városok forgalmában.75 A milíciák egy része kiegyezett az Átmeneti Kormánnyal, mások áttértek a gerillaharcra.76
74 Shaul Shay: Somalia between jihad and restoration, 122. o.
75 Anthony Vinci: Armed groups and the balance of power: the international relations of terrorists, 72. o.
76 Angel Rabasa: Radical Islam in East Africa, 63-65. o.
Seregszemle - Szomália.indd Sec5:53
Seregszemle - Szomália.indd Sec5:53 2010.11.16. 20:05:492010.11.16. 20:05:49
54