A rendszerezett áttekintő közlemény minőségét alapvetően meghatározza az infor-mációkeresés minősége. Ideális esetben a közlemény összeállításának módszertanát előre lefektetett, a nyilvánosság számára hozzáférhető elektronikus adatbázisban tárolt, a közlemény megíráskor már nem módosítható protokoll rögzíti. A Cochrane Collaboration égisze alatt készülő rendszerezett áttekintő közlemények elismerten magas minőségének egyik záloga a regisztrált módszertani protokollok megkövete-lése minden egyes közlemény elkészítése előtt. Azonban, ha nem is áll rendelkezésre előre rögzített protokoll, magának a tanulmánynak tartalmaznia kell a részletes módszertani leírást.
A 7-2. táblázatban összefoglalt torzító tényezők hatását olyan módon lehet mér-sékelni, ha az információkeresés minél több potenciális adatforrást magában foglal.
A 8-2. táblázatban összefoglaltuk azokat az adatforrásokat, amiket napjainkban egy rendszerezett áttekintő közlemény módszertani leírásában általában megtalálunk.
A közlemény elektronikus adatkereséses általában a PubMed adatbázissal kezdődik, ami a MEDLINE adatbázis némiképp kiegészített változatának is tekinthető.
Alapkövetelmény a Cochrane adatbázis felkeresése is, hiszen a rendszerezett átte-kintő közlemény szerzőinek mindenekelőtt azt kell tisztázniuk, hogy az adott téma-körben nem készült-e már jó minőségű áttekintő közlemény.
Ugyancsak elvárható, hogy a szerzők a PubMed (MEDLINE) és Cochrane adat-bázisokon túlmenően legalább egy vagy két másik elektronikus adatbázisban is elvégezzék az adatkeresést. A rendszerezett áttekintő közlemények információkere-sése során leggyakrabban felkeresett orvos- és egészségtudományi elektronikus adatbázisok rövid leírását a 8-3. táblázatban adtuk meg.
A táblázat adataiból látható, hogy az adatbázisok nagysága is különböző, de különbözik azoknak a folyóiratoknak a száma és köre is, melyekből folyamatosan építkezik az elektronikus adatbázis. Míg például a CINAHL adatbázis elsősorban az 8-2. tábla
Az információkeresés folyamatában általában minimálisan megkövetelt források egy rendszerezett áttekintő közlemény összeállításakor
Cochrane adatbázis
Más angol nyelvű elektronikus adatbázisok (lásd 8-3. táblázat)
Nem angol nyelvű adatforrások (esetleg elektronikus kereséssel is, pl. a Deutsche Zentralbibliothek für Medizin adatbázisban)
Nem folyóiratban megjelent, az elektronikus adatbázisokban nem szereplő közlemények (pl. kongresszusi előadás-kivonatok, kongresszusi kiadványok, doktori értekezések) A témakör szakembereinek megkeresése
8-3. tábla
A rendszerezett áttekintő közlemények összeállításakor leggyakrabban használt angol keresési nyelvű elektronikus adatbázisok MEDLINE National Library of
Medicine’s database
www.nlm.nih.
gov/medline
> 18 millió kb. 6000 PubMed Service of the U.S.
National Library of Medicine
www.ncbi.nlm.
nih.gov/pubmed
> 20 millió > 6000
Cochrane The Cochrane Library www.cochrane.
org
> 23 millió kb. 7500 CINAHL Cumulative Index to
Nursing and Allied SpingerLink Springer Science +
Business Media
www.spingerlink.
com
> 5 millió > 2500
ápolással és az egészségtudományokkal kapcsolatos információkat tárolja, addig a SCOPUS adatbázisban viszonylag nagy számmal szerepelnek az orvostudományhoz kapcsolódó alapkutatások adatai is. Amíg a MEDLINE adatbázisába viszonylag sze-rény számban kerülnek be a kevesek által használt nyelveken kiadott orvosi folyó-iratok, addig a SCOPUS adatbázisban a viszonylag kisebb európai országok nemze-ti orvosi folyóiratai is helyet kapnak. Érthető tehát, hogy a különböző adatbázisok párhuzamos használata jelentősen bővítheti a releváns adatok körét. Részben a rendszerezett áttekintő közleményben tárgyalt téma határozza meg, hogy a számos elektronikus adatbázis közül éppen melyiket célszerű választani. Azonban a válasz-tásban sokszor sajnos az is korlátozó tényező, hogy az elektronikus adatbázisok többségének a használatáért előfizetési díjat kérnek.
Az információkeresés következő, joggal elvárható lépése a nem angol nyelvű adatforrások használata, amiről a rendszerezett áttekintő közlemény szerzői úgy adhatnak leghitelesebben számot, ha megnevezik azokat a nyelveket, melyeket figyelembe vettek. A szerzőknek nyilatkozniuk kell arról is, hogy milyen módon próbálták meg összegyűjteni a nem tudományos folyóiratokban, hanem például kongresszusi kiadványokban megjelenő adatokat. Ehhez az adatgyűjtéshez is, de más típusú információk beszerzéséhez is illendő a szerzőknek felvenniük a szemé-lyes kapcsolatot a tárgyalt témakört aktívan kutató szakemberek közül néhánnyal.
Az ennek a követelménynek való megfelelést szerzők a megkeresett szakemberek a közleményben történő megnevezésével tudják alátámasztani.
A rendszerezett áttekintő közlemény módszertani leírásának elengedhetetlen része az elektronikus információkereséshez használt kifejezések pontos megadása is.
Mivel a leírásnak lehetővé kell tennie az információkeresés mások által történő meg-ismétlését, ezért ebben a leírásban nem elégedhetünk meg a keresési stratégia fel-vázolásával. A szerzőknek meg kell adniuk az összes használt keresési kifejezést, és kifejezésről kifejezésre haladva definiálniuk kell azokat a standard logikai összekötő elemeket (pl. AND, OR, NO), melyekkel az egyes elemeket egymáshoz kötötték. A keresési kifejezések megadása napjainkban már általában önálló táblázatként (vagy esetleg hosszas szöveges leírásként) jelenik meg a rendszerezett áttekintő közlemé-nyekben. Mivel csak nagyon keveseket érintő, technikai jellegű információkról van szó, ezért számos folyóirat a közleménynek ezt a részét nem nyomtatja ki, hanem csak elektronikus formában bocsátja az olvasó rendelkezésére.
Miként a randomizált, kontrollált vizsgálatok kritikus értékelésében az első három kérdés, úgy a rendszerezett áttekintő közlemények értékelésekor az első két kérdés afféle szűrőkérdésnek tekintendő. Amennyiben a két szempont közül akár csak egyikben is határozott negatív értékelést kell adnunk a közleményről, akkor kérdéses, hogy érdemes-e a további szempontok értékelésével foglalkoznunk.
Amennyiben a 8-1. táblázatban szereplő első két kérdésre pozitív válaszokat tudtunk adni, akkor érdemes folytatnunk a rendszerzett áttekintő közlemény kritikus érté-kelését.