25. § (1) A képzésben részt vevő személy számára – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – az állam a Diákhitel szervezet útján biztosítja a képzési hitel igénybevételének lehetőségét.
(2) A képzési hitel a felnőttképzővel
a) a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, legalább három hónapos képzési időt meghaladó, legalább középfokú végzettséghez kötött szakmai oktatásra, illetve szakmai képzésre vagy
b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre
a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett együttműködési megállapodást kötött felnőttképzővel létrejött felnőttképzési jogviszonyhoz kapcsolódóan a képzési díj finanszírozására vehető igénybe.
(3) Képzési hitel akkor igényelhető, ha a képzésben részt vevő személy
a) magyar állampolgár, menekültként elismert, bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján állandó tartózkodásra jogosult személy vagy annak családtagja,
b) lakóhelyét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentette,
c) a hitelkérelem benyújtásakor a 18. életévét betöltötte, de az 55. életévét nem töltötte be, d) büntetlen előéletű,
e) a hitelkérelem benyújtásakor nem rendelkezik
ea) hatályos, a Diákhitel szervezettel fennálló azonos hitelcélú felhasználást biztosító képzési hitel- vagy kölcsönszerződéssel,
eb) korábban kötött és megszűnt hitel- vagy kölcsönszerződése után a Diákhitel szervezet felé fennálló hiteltartozással,
ec) a Diákhitel szervezet által – a Kormány rendeletében foglaltak szerint – elengedett tartozással, valamint ed) az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozással,
f) – az olyan képzésben részt vevő személy kivételével, aki a hitelkérelem benyújtásakor gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül – a hitelkérelem benyújtását megelőző
fa) tizenkét hónapban a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint folyamatosan biztosítottként szerepelt, illetve a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősült, vagy kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, vagy
fb) tizenkét hónapban folyamatosan köznevelési intézménnyel tanulói jogviszonyban, szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban vagy felnőttképzési jogviszonyban, illetve felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban állt,
g) a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szakmai képzésre vagy részszakmára felkészítő szakmai oktatásra létrejött felnőttképzési jogviszony esetében rendelkezik a képzésben való részvételhez legmagasabb iskolai végzettségként előírt középfokú végzettséggel, és
h) – a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés kivételével – a képzési díj legalább húsz százalékát a képzést megszervező felnőttképző felé a hitelkérelem benyújtásakor már megfizette.
(4) A (3) bekezdés f) pontja szerinti időszak számítása során a különböző, egymást követő időszakokat össze kell számítani és azt folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítás van, amelynek időtartama az adott időszakba nem számít bele, annak számításakor nem vehető továbbá figyelembe a közfoglalkoztatás keretében fennálló jogviszony és az álláskeresési támogatás igénybevételének időtartama.
(5) A képzésben részt vevő személy a képzési hitel igénylése során azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, a hitelkérelem benyújtásakor hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(6) Ha a képzési hitel tekintetében visszaélés gyanúja merül fel, a Diákhitel szervezet a hitelkérelem elbírálását, illetve a képzési hitel folyósítását felfüggeszti és a jogosultság feltételeinek fennállását a jogosultsági feltételre vonatkozó adatot kezelő szerv közvetlen megkeresése útján ellenőrizheti.
(7) A képzési hitelhez kapcsolódóan megismert személyes adatot a Diákhitel szervezet a hiteltartozás megszűnését követő ötödik év utolsó napjáig kezeli.”
13. Képzési hitel
25. § (1) A képzésben részt vevő személy számára – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – az állam a Diákhitel szervezet útján biztosítja a képzési hitel igénybevételének lehetőségét.
(2) A képzési hitel a felnőttképzővel
a) a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, legalább három hónapos képzési időt meghaladó, legalább középfokú végzettséghez kötött szakmai oktatásra, illetve szakmai képzésre vagy
b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre
a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett együttműködési megállapodást kötött felnőttképzővel létrejött felnőttképzési jogviszonyhoz kapcsolódóan a képzési díj finanszírozására vehető igénybe.
(3) Képzési hitel akkor igényelhető, ha a képzésben részt vevő személy
a) magyar állampolgár, menekültként elismert, bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján állandó tartózkodásra jogosult személy vagy annak családtagja,
b) lakóhelyét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentette,
c) a hitelkérelem benyújtásakor a 18. életévét betöltötte, de az 55. életévét nem töltötte be, d) büntetlen előéletű,
e) a hitelkérelem benyújtásakor nem rendelkezik
ea) hatályos, a Diákhitel szervezettel fennálló azonos hitelcélú felhasználást biztosító képzési hitel- vagy kölcsönszerződéssel,
eb) korábban kötött és megszűnt hitel- vagy kölcsönszerződése után a Diákhitel szervezet felé fennálló hiteltartozással,
ec) a Diákhitel szervezet által – a Kormány rendeletében foglaltak szerint – elengedett tartozással, valamint ed) az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozással,
f) – az olyan képzésben részt vevő személy kivételével, aki a hitelkérelem benyújtásakor gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül – a hitelkérelem benyújtását megelőző
fa) tizenkét hónapban a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint folyamatosan biztosítottként szerepelt, illetve a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősült, vagy kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, vagy
fb) tizenkét hónapban folyamatosan köznevelési intézménnyel tanulói jogviszonyban, szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban vagy felnőttképzési jogviszonyban, illetve felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban állt,
g) a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szakmai képzésre vagy részszakmára felkészítő szakmai oktatásra létrejött felnőttképzési jogviszony esetében rendelkezik a képzésben való részvételhez legmagasabb iskolai végzettségként előírt középfokú végzettséggel, és
h) – a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés kivételével – a képzési díj legalább húsz százalékát a képzést megszervező felnőttképző felé a hitelkérelem benyújtásakor már megfizette.
(4) A (3) bekezdés f) pontja szerinti időszak számítása során a különböző, egymást követő időszakokat össze kell számítani és azt folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítás van, amelynek időtartama az adott időszakba nem számít bele, annak számításakor nem vehető továbbá figyelembe a közfoglalkoztatás keretében fennálló jogviszony és az álláskeresési támogatás igénybevételének időtartama.
(5) A képzésben részt vevő személy a képzési hitel igénylése során azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, a hitelkérelem benyújtásakor hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(6) Ha a képzési hitel tekintetében visszaélés gyanúja merül fel, a Diákhitel szervezet a hitelkérelem elbírálását, illetve a képzési hitel folyósítását felfüggeszti és a jogosultság feltételeinek fennállását a jogosultsági feltételre vonatkozó adatot kezelő szerv közvetlen megkeresése útján ellenőrizheti.
(7) A képzési hitelhez kapcsolódóan megismert személyes adatot a Diákhitel szervezet a hiteltartozás megszűnését követő ötödik év utolsó napjáig kezeli.”
23. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„e) az ösztöndíj igénybevételének feltételeit, a képzési hitel igénybevételének részletes feltételeit és eljárási szabályait, a hitelszerződés megkötésének, a képzési hitel kamata meghatározásának, igénylésének, folyósításának, törlesztésének, előtörlesztésének, támogatásának, záró elszámolásának, megszűnésének, továbbá felmondásának részletes szabályait, az együttműködési megállapodás megkötésének és felmondásának részletes szabályait, valamint a képzési hitelrendszer működtetésének részletes szabályait,”
24. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 16. alcíme a következő 31. §-sal egészül ki:
„31. § Az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 6. § (2) bekezdését arra a felnőttképzési szakértőre, aki a felnőttképzési szakértői tevékenység végzését 2022. január 1-jét megelőzően a felnőttképzési államigazgatási szerv számára bejelentette, azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a felnőttképzési szakértő nem felel meg a Módtv2.-vel megállapított 6. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételeknek, a továbbképzési- és vizsgakötelezettségének a 2022. január 1-jét követő első továbbképzési időszak végéig tehet eleget.”
25. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 25. § (5) bekezdésében az „igazolja.” szövegrész helyébe az „igazolja. A képzési hitelre való jogosultság feltételeit a Diákhitel szervezet központi kormányzati szolgáltatási busz használatával vagy a jogosultsági feltételre vonatkozó adatot kezelő szerv közvetlen megkeresése útján ellenőrzi.” szöveg lép.
26. § Hatályát veszti a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 25. § (6) bekezdésében az „és a jogosultság feltételeinek fennállását a jogosultsági feltételre vonatkozó adatot kezelő szerv közvetlen megkeresése útján ellenőrizheti” szövegrész.
9. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása 27. § Hatályát veszti a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 46. §
(2) bekezdésében a „folytatólagosan” szövegrész.
10. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása
28. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontjában a „személy, az” szövegrész helyébe a „személy, a felsőoktatási intézmény, az” szöveg lép.
11. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása
29. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3/A. § (2) bekezdés 1. pontja a következő k) alponttal egészül ki:
[Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv oktatási azonosító számot ad annak az oktatási azonosító számmal még nem rendelkező természetes személynek, aki
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) alapján]
„k) köznevelési intézményben hit- és erkölcstanoktatási, fakultatív hitoktatási, továbbá az egyházi jogi személy vagy annak belső egyházi jogi személye által fenntartott iskolában nem a saját felekezetnek megfelelő hittanoktatási feladatokat lát el,”
30. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szakrendszer személyes adatokat tartalmazó alrendszerei:]
„p) a hit- és erkölcstanoktatásban, a fakultatív hitoktatásban közreműködő, továbbá az egyházi jogi személy vagy annak belső egyházi jogi személye által fenntartott iskolában nem a saját felekezetnek megfelelő hittant oktató személyek nyilvántartása.”
31. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása és ellenőrzése céljából az egészségügyi államigazgatási szerv által működtetett ágazatközi központi kiszolgáló rendszeren keresztül továbbítja az INYR-ből a központi családtámogatási szerv részére a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megállapításáról szóló végleges szakértői bizottsági szakértői vélemény adatait.”
32. § (1) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(2) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1/A. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
33. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény
a) 7. § (15a) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „d)–g) és i) alpontjában” szövegrész helyébe a „d)–g), i) és u) alpontjában” szöveg,
b) 7. § (15a) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „a) és b) alpontjában” szövegrész helyébe az „a), b) és f) alpontjában” szöveg,
c) 7. § (23) bekezdésében a „törzsből” szövegrész helyébe a „törzsből és az alkalmazotti személyi törzsből”
szöveg lép.
12. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
34. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 13. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Programkövetelményre, annak módosítására és törlésére a szakképzésért felelős miniszternek bárki javaslatot tehet. Az eljárásban az ügyintézési határidő három hónap, és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerinti szakértő kirendelése kötelező.”
35. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény a következő 109/B. §-sal egészül ki:
„109/B. § [A képzési hitel]
A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára a képzési hitelrendszert működtető állami tulajdonú gazdasági társasággal együttműködési megállapodást kötött szakképző intézménnyel a három hónapot meghaladó időtartamú szakmai oktatásra, illetve a szakmai képzésre létrejött tanulói jogviszonyhoz vagy felnőttképzési jogviszonyhoz kapcsolódóan az állam – jogszabályban meghatározottak szerint – biztosítja a képzési hitel igénybevételének lehetőségét. A képzési hitelre – az e §-ban meghatározott eltéréssel – az Fktv. 25. §-át kell alkalmazni azzal, hogy képzésben részt vevő személy alatt a tanulót is, felnőttképző alatt a szakképző intézményt, a részszakmára felkészítő szakmai oktatás alatt a szakképző intézmény által szervezhető bármely szakmai oktatást kell érteni.”
36. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 114. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A szakképző intézmény a tanulmányi kötelezettség teljesítésének biztosítása és ellenőrzése céljából kezeli a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakképzési munkaszerződéssel összefüggésben keletkezett és az állami adó- és vámhatóság által számára átadott adatát. Ezzel összefüggésben az állami adó- és vámhatóság a szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódóan az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés 1., 3–5., 9., 14. és – ha rendelkezésre áll, a heti munkaidő tartama kivételével – 15. pontjában meghatározott adatokat a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy adóazonosító jelének összevetése útján – az e törvényben vagy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében a szakképzés irányításával és ellenőrzésével összefüggésben meghatározott feladatok ellátása céljából – a szakképzési államigazgatási szerv részére a szakképzés információs rendszerébe átadja. Az állami adó- és vámhatóság az adatszolgáltatást havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap tizedik napjáig teljesíti.”
31. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása és ellenőrzése céljából az egészségügyi államigazgatási szerv által működtetett ágazatközi központi kiszolgáló rendszeren keresztül továbbítja az INYR-ből a központi családtámogatási szerv részére a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megállapításáról szóló végleges szakértői bizottsági szakértői vélemény adatait.”
32. § (1) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(2) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1/A. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
33. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény
a) 7. § (15a) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „d)–g) és i) alpontjában” szövegrész helyébe a „d)–g), i) és
34. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 13. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Programkövetelményre, annak módosítására és törlésére a szakképzésért felelős miniszternek bárki javaslatot tehet. Az eljárásban az ügyintézési határidő három hónap, és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerinti szakértő kirendelése kötelező.”
35. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény a következő 109/B. §-sal egészül ki:
„109/B. § [A képzési hitel]
A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára a képzési hitelrendszert működtető állami tulajdonú gazdasági társasággal együttműködési megállapodást kötött szakképző intézménnyel a három hónapot meghaladó időtartamú szakmai oktatásra, illetve a szakmai képzésre létrejött tanulói jogviszonyhoz vagy felnőttképzési jogviszonyhoz kapcsolódóan az állam – jogszabályban meghatározottak szerint – biztosítja a képzési hitel igénybevételének lehetőségét. A képzési hitelre – az e §-ban meghatározott eltéréssel – az Fktv. 25. §-át kell alkalmazni azzal, hogy képzésben részt vevő személy alatt a tanulót is, felnőttképző alatt a szakképző intézményt, a részszakmára felkészítő szakmai oktatás alatt a szakképző intézmény által szervezhető bármely szakmai oktatást kell érteni.”
36. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 114. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A szakképző intézmény a tanulmányi kötelezettség teljesítésének biztosítása és ellenőrzése céljából kezeli a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakképzési munkaszerződéssel összefüggésben keletkezett és az állami adó- és vámhatóság által számára átadott adatát. Ezzel összefüggésben az állami adó- és vámhatóság a szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódóan az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés 1., 3–5., 9., 14. és – ha rendelkezésre áll, a heti munkaidő tartama kivételével – 15. pontjában meghatározott adatokat a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy adóazonosító jelének összevetése útján – az e törvényben vagy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében a szakképzés irányításával és ellenőrzésével összefüggésben meghatározott feladatok ellátása céljából – a szakképzési államigazgatási szerv részére a szakképzés információs rendszerébe átadja. Az állami adó- és vámhatóság az adatszolgáltatást havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap tizedik napjáig teljesíti.”
37. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
a) 13. § (3a) bekezdésében a „kötelező.” szövegrész helyébe a „kötelező. A kérelmező ügyfél a programkövetelmény nyilvántartásba vétele, annak módosítása és törlése iránti eljárásért – a kérelem benyújtásával egyidejűleg – igazgatási szolgáltatási díjat fizet. Az igazgatási szolgáltatási díj a szakképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium bevétele.” szöveg,
b) 27. § (3) bekezdésében a „megállapodás ilyen” szövegrész helyébe a „megállapodás vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 20. §-a szerinti közfeladat-finanszírozási szerződés ilyen” szöveg,
c) 59. § (2) bekezdésében a „szorgalmi időszakon” szövegrész helyébe a „tanítási éven” szöveg, d) 77. § (2) bekezdésében a „szorgalmi időszakban” szövegrész helyébe a „tanítási évben” szöveg,
e) 107. § (2) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében a „megállapodással rendelkező” szövegrész helyébe a „megállapodással vagy az Nkt. 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással rendelkező” szöveg, f) 110. § (1) bekezdésében az „ösztöndíj,” szövegrész helyébe az „ösztöndíj és” szöveg,
g) 123. § (2) bekezdés 3. pontjában a „rendjét,” szövegrész helyébe a „rendjét, valamint az eljárásba bevonásra kerülő szakértőket és a szakértői szakvélemény elkészítéséért fizetendő szakértői díj mértékét,” szöveg, h) 123. § (2) bekezdés 30. pontjában az „igénybevételének feltételeit,” szövegrész helyébe az „igénybevételének
részletes feltételeit és eljárási szabályait, a hitelszerződés megkötésének, a képzési hitel kamata meghatározásának, igénylésének, folyósításának, törlesztésének, előtörlesztésének, támogatásának, záró elszámolásának, megszűnésének, továbbá felmondásának részletes szabályait, az együttműködési megállapodás megkötésének és felmondásának részletes szabályait, valamint a képzési hitelrendszer működtetésének részletes szabályait,” szöveg,
i) 123. § (2) bekezdés 39b. pontjában a „vélemény” szövegrész helyébe a „szakvélemény” szöveg, j) 123. § (3) bekezdésében az „a 96. §” szövegrész helyébe az „a 13. § (3a) bekezdése és a 96. §” szöveg,
k) 127. § (2) bekezdésében a „keretösszege 2024.” szövegrész helyébe a „keretösszege – ha sarkalatos törvényből más nem következik – 2024.” szöveg,
l) 128. § (5a) bekezdésében az „(a továbbiakban: MódTv1.) megállapított” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: MódTv1.), valamint az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVII. törvénnyel megállapított” szöveg és a „(3a)” szövegrész helyébe a „(2)–
(3a)” szöveg lép.
38. § Hatályát veszti a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény a) 110. § (1) bekezdésében az „és támogatás” szövegrész, b) 123. § (2) bekezdés 40a. pontja,
c) 128. § (6) bekezdése.
13. A Soproni Egyetemért Alapítványról, a Soproni Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVII. törvény módosítása
39. § A Soproni Egyetemért Alapítványról, a Soproni Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVII. törvény 3. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. § (1) bekezdése alapján – az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátása érdekében – a Sopron, külterület 0636/2 és a Sopron, belterület 9401/1 helyrajzi számú állami tulajdonban lévő ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, alapítói vagyoni juttatásként az indulótőke növelése érdekében az Alapítvány tulajdonába kell adni.”
40. § A Soproni Egyetemért Alapítványról, a Soproni Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVII. törvény 2. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) A 3. § (13) bekezdése szerinti ingatlanok tekintetében a 3. § (13) bekezdése hatálybalépésének napjától a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. A miniszter tulajdonosi joggyakorlói minőségét – kérelmére – az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(2) A 3. § (13) bekezdése szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg.”
41. § A Soproni Egyetemért Alapítványról, a Soproni Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVII. törvény 7. § (2) bekezdésében a „(9) és (12)” szövegrész helyébe a „(9), (12) és (13)” szöveg lép.
14. A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény módosítása
42. § A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat B:3 mezőjében a „15,25%” szövegrész helyébe a „15,2%” szöveg lép.
15. Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény módosítása
15. Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény módosítása