I. Tábla.
Typha latifolia L. 1—9. és 11. Kép.
Typha minima Hoppe. 10. Kép.
1. Kép. A lümvirág duclora, midőn ellaposodik ás szélességben nö
vekedik. 250-szer nagyítva.
2. Kép. Hosszmetszet a hímvirágzatból, melyen a dudorok (hd) alakja, továbbá helyzete, egymástól való távolsága tűnik ki, a kisebb fejlettségű szőrdudorok ( szd) is láthatók. 55-ször nagyítva.
3. Kép. A hímvirág dudora a csúcs növekedésének beszüntével s a karélyok keletkezésekor. 250-szer nagyítva.
4. Kép. A himvirágdudor karélyai erősen növekednek s már fejlő
désük ezen fokán csatornásán hajlottak. 250-szer nagyítva.
5. Kép. A himvirágdudor erősebben megnyúlt karélyokkal. A két mellső karély alapja egymástól távolabb áll. 250-szer n.
6. Kép. Fejlődésében előrehaladottabb hímvirág, melynél úgy a koesán m int a hímszálak már megalakultak. 250-szer n.
7. Kép. Egy hímmel biró virág, melynél a kocsány végén, illetve a hímszál végén álló portok kissé meg van görbülve; jól látható a két üreg fü ) s az edénynyaláb fe j в a raphidok eloszlása ( r). 55-ször n.
8. Kép. a. b. Két összenőtt portok hossz- ( a j s harántmetszete (bj.
20-szor n.
9. Kép. A hímvirágzat legfelső két íze. 55-szőr n.
10. Kép. H ím «virág» (elágazó hím) oldalról nézve. Göbel után.
(Bot. Zeit. 1882. VI. T. 46. k.)
11. Kép. a— h különböző számú hímekkel bíró virágok, melyeknél a hímek felfüggesztése különböző, vázlatosan kisebbítve.
П . T ábla.
Typha latifolia L. 1—14. Kép.
1. Kép. A másodrendű virágzat kezdete (m ) összehasonlítva a nő- virágdudorral ( n j. Harántmetszet 550-szer nagyítva.
2. Kép. A nővirágdudora a legalsó szőrök fejlődésének kezdetével.
230-szor nagyítva.
3. Kép. A szőrök további fejlődése a virágdudoron. 230-szor n.
4. Kép. A nővirág dudor a termőlevél fejlődésének kezdetén. 230-szor nagyítva.
5. Kép. A nővirágzati vaczok kiemelkedett széle s átmenete a szártag virág nélküli részébe (h). 230-szor nagyítva.
6. Kép. A nővirágdudorok felölről tekintve, midőn csúcsuk a
nőve-kedésben visszamaradt s a csúcs korúi a termőlevél lép föl. 300-szor
Betűk magyarázata: (e) maghon edénynyalábja, ( ü ) maghon ürege, ( eu) magrügy edénynyalábja; (kb) a magrügy külső (bb) a magrügy
8fi DS DIETZ SÁNDOR. dudoron a lepel föllépése. 250-szer nagyítva.
8. Kép. Hímvirág 3 hímdudorral. Vázl.
9. Kép. Hím virág 4 bímdudorral. Vázl.
10. Kép. Hímvirág egymástól távolabb eső hímek kezdeteivel.
250-szer nagyítva.
11. Kép. Hímvirág fejlettebb hímekkel 250-szer nagyítva.
V II. Tábla.
Sparganium ramossum Huds.
1. Kép. Nővirágdudor a murvával (m ). Vázl. 235-ször nagyítva.
2. Kép. A lepel ( / , ) s termőlevél föllépése a nővirágnál. Vázl.
3. Kép. A második lepelkor ( l2J föllépte a nővirágdudoron.
4. Kép. A magrügydudor megjelenése (mg).
5. Kép. A magrügydudor kiemelkedése.
6. Kép. A termőlevél növekedése közben fölemeli a csapszerű mag- rügydudort.
7. Kép. A magrügy az embryozsák kifejlődése előtt. ( kb) külső, (bb) belső burok, (mb) magrügybél, (em) embryozsák előkészítő sejtek.
250-szer nagyítva.
8—9. Kép. Az embryozsák alakulása. 250-szer nagyítva.
10. Kép. A két termőlevél föllépése. Hosszmetszet a termőlevél csú
csán át. A magrügyek még nem képződnek,
11. Kép. A magrügyek helyzete a két termőlevélből alakult ter
mőnél. (e) edénynyalábok.
V III. Tábla.
Sparganium romosam Huds,
1. Kép. A kifejlett magrügy. (kb) külső, (bb) belső burok;
( em) embryorsák, melynek belső szerkezete nincs feltüntetve. 230-szor nagyítva.
2. Kép. A termés csonthéjának ( cs) likacsát kitöltő sejtek s a mag
fedők (oi, oe), melyeket vékony csonthéj réteg (csb) botoz be. 230-szor nagyítva.
3. Kép. A termés csonthéja fölött eső résznek keresztmetszete.
230-szor nagyítva, (bcs) bibeszár csatorna, (m ) a mesocarp, (e) epicarp.
4. Kép. A maghéj keresztmetszete, (cs) a csonthéj sejtjei, (m h ) a maghéj 4 rétege, (p ) a perispermium legkülső sejtrétege. 230-szor nagy.
5. Kép. A magból vett keresztmetszet. ( m h) a maghéj, (p) a peri
spermium, (ep) endospermium. 230-szor nagyítva.
6. Kép. A termés hosszmetszete a csírázás kezdetével. Vázl.
(cs) csira, (m h) maghéj, (csh) csonthéj, (m ) mesocarp, (p) epicarp, (ep) endospermium, (e) edónynyaláb.
TARTALOM.
L a p
Bevezetés... — — __ — — — — — — — — — 1 I. RÉSZ.
A Typha Toum. nem rirdg szervei s azok származéka.
1. A tengelyrész viselkedése a \irágzás előtt s a л irágzás folyamán 5 2. A himvirág s virágzat _ ... . . . ___ . . . ... _ __ — 10 3. A nővirág s лл•ágzat ... ... — . . . . . . ... — — 21 a) A vaczok s a dudorok föllépte . . . . . . __ ... ... — 21 b) A nővirág fejlődése... . . . — __ — — — — 23 c) A kifejlett nővirág _. . . . . . — — — — — 27 d) A másodrendű virágzat s virágainak fejlődése ... . . . 29
e) A m ag s termés fejlődése ... . . . __ — __ — — 32 / ) Mm vaszőr fejlődése... ... — 33 4. A termés és mag ... __ ^.. . . . . . . . . . — ... — — 35 a) A term és . . . ... ... ... __ __ . . . __ ... . . . 35 b) A mag . . . ... __ ... ... — . . . ... ... —. — 38 5. A csírázás . . . . . . __ _ ... ... . . . ... . 45 6. A virágzat s a buroklevelek ... . . . ... ... — ... 48
II. RÉSZ.
A Sparganium Toum. nem virdgszervei s azok származéka.
1. A tengelyrész viselkedése a virágzás folyamán . . . _ _ ... 54 2. A hímvirág . . . . . . ... . . . — — —- — — — 61 3. A nővirág . . . . . . __ _ — — — — — — — — 66 4. A mag és te r m é s .... ... —... ... 73 5. A csírázás .... . . . _ ... __ . . . — — — — — — 80 Befejezés __ . . . ... — . . . — — —- — — — 82 Képek magyarázata ... ... _ . . . __ ... — — — — 84
Ny. P atak i J. udv műint к а й а р Ы с п
M T ik .ír l а Теш rfuü koréból.1887 XVII k. 2 sz
1 2.
Ny. Pataki J. udv müint Budapesten
M.T Ali.írt. a Term. Tűi köréből. 1887. XVII k. 2 s z .
_ t i
f i )
- Ф
Ш ж ш ят
Ny. P ataM J . udv milint Budapesten
M.T.Ak.trt а Тем « k o r é b ó l 1887 X M k.2sz
V. Tábla
Dietz:
Ny. Pataki J udv. műint Budapesten
M.T Á tír t , a Term. M Tőréből.1887 XVII k. 8 s z .
Ny. Pataki J udv mümt. Budapesten
M .T A k.É rt.aTerm .Tud teréből. 1887 É k . 2 s z .
My. Pataki J. udv mlíirit. Budapesten
M T Ali.írt a T e m .M "köréből. 1887. X^il к. 2 s z .
Ny. P a ta k i J ü de m iiirt Budapesten
,M T. A k írt. a Term. Tud "koréb öl.1887 XVII k. 2 sz
Carbonylsulfid előállítása. 2-ik közlemény. Ilosvay Lajostól.) — XXV. Közle
mények az állatorvosi tanintézet vegytani laboratóriumából. Liebermann Leó
tól. (I. A kénessav kimutatása a borban és más folyadékban II. Egy készülék könnyen olvadó fémek és öntvények olvadási pontjának meghatározására,) Egy rajzzal. — XXVI. A hydrogen hyporoxyd képződése égés közben. II. Válasz a viz képződési melegének ügyében. Schuller Alajostól.
T izen k etted ik k ö te t 1 8 8 2 .
I. Baryt és Cerusit Felekesről Borsodmegyében. (Négy kőnyomatú táb
lával.) Schmidt Sándortól. — II. Kristálytani és optikai vizsgálatok az arany
hegyi Amphibolon. (Egy képtáblával.) Franzenau Ágostontól. — III. É rteke
zések a myo-mechanika köréből. Jendrássik Jenőtől. ,— IV. Helyreigazító észrevételek Thanhofíer Lajos urnák «Adatok a harántcsiku izmok szerkezete és idegvégződéséhez» czimü székfoglaló értekezéséhez. Jendrássik Jenőtől. — V. A Vampyrella fejlődése és rendszertani állása. (Két táblával.) Klein Gyu
lától. — VI. Az Aquilegiák rendszere és földrajzi elterjedése. (Systema et area Aquilegiarum geograpliica.) Dr. Borbás Vincéétől. — VII. A szénkönenyek égése chlórgázban. P. Kiss Károlytól. — VIII. Adatok a növények, különösen az Euphorbiceák tejnedvének ismeretéhez. (Két táblával.) Dictz Sándortól. — IX. Helyreigazító észrevételek Jendrássik Jenő ur «Helyreigazító» ete. «Észre
vételeire». Thanlioffer Lajostól. — X. Adatok a Cestodák ismeretéhez, a Solenopliorus Megalocephahison megejtett vizsgálatok alapján. (Tizenhét ábrá
val.) A heidelbergi egyetem állattani intézetéből. Dr. Boboz Zoltántól.
T izen h arm ad ik k ö tet 1 8 8 3 . Kalchbrenner Károlytól. — IX. Az állatország rendszeres osztályozása, külö
nös tekintettel az újabb állattani rendszerekre. (Egy rajztáblával.) (Székf.) Dr. Margó Tivadartól. — X. A czemétei ásványvíz vegytani elemzése.
Scherfel V. Auréltól. — XI. Hymenoptera nova Europaea et exotica. Európai és másföldi uj Hártyaröpüek. Mocsáry Sándortól. — XII. Hunyadmegye ásvány
vizei. Dr. Hankó Vilmostól. — X III. Vizsgálatok a lőcsei m. k. főreáltanoda vegytani intézetéből. Dr. Steiner Antaltól. — XIV. A petroleum lobbanási pontja meghatározásának egy uj módszere. Liebermann Leótól. — XV. Adatok a Cilioflagelláták ismeretéhez. (Véglénytani tanulmány. Egy rajzlappal.
Dr. Daday Jenőtől.
Tizennegyedik k ö tet. 1884. associált szemmozgások idegmechanismusáról. III. közlemény. (Egy fam et
szettel, hat táblázattal s egy szines kőrajzzal.) Dr. Hőgyes Endrétől. (Széki.) T izenötödik k ötet. 1 8 8 5 . (1—19.)
I. Ás vány elemzési közlemények. Loczka Józseftől. — II. Gróf Széchenyi Béla közép-ázsiai expeditiójának növénytani eredményeiről. (Székf.) Kanitz Ágosttól. —- III. Selmecz geológiai viszonyainak előzetes ismertetése.
Dr. Szabó Józseftől. — IV. A tátrafiiredi Hygiea-forrás vegyelemzése. Scherfel V. Auréltól. — V. A koronahegyi fürdő (Smerdzonka) kénesvizének vegyelem
zése. Scherfel V. Auréltól. — VI. A Beregmegyében levő bilásoviczi Irm a- forrás ásványvizének vegyelemzése. Nendtvich Károlytól. —- VII. A szliáesi források chemiai elemzése. (Székfoglaló.) Than Károlytól. — VIII. A bártfai fürdő ásványvizeinek chemiai elemzése. Dr. Ossikovszky Józseftől. — IX. A vámfalusi és túrvékonyi ásványvizek vegyelemzése. Nendtvich Károlytól. — X. Bacteriumok az élő állatok vérében. Fodor Józseftől. — XI. Magyarország ásványvizei. Nendtvich Károlytól. — XII. Vizsgálatok újszülött gyermekek rendes hőmérséki viszonyaira vonatkozólag. Erőss Gyulától. — X III. A szem
lencse fejlődésének első mozzanatairól a gerinczesoknél. Korányi Sándortól. — XIV. Dolgozatok a k. m. tud. egyetem élettani intézetéből. (IV. fűz.) Közli garinák ismeretéhez. Koboz Zoltántól. — V. Bitkább boncztani rendellenességek.
Egy táblával. Lenhossék Mihálytól. — VI. A magyarországi Obsidiánok, különös tekintettel geológiai viszonyaikra. Szádeczky Gyulától. — VII. Új adatok E r
dély denevér-faunájának ismeretéhez. Dr. Daday Jenőtől.
T izenhetedik k ö te t. 1 8 8 7 .
I. God környéke forrásainak geológiai s hidrografiai viszonyai. Egy tér
kép és 5 fametszettel. Szabó Józseftől.
FRANKLIN-FÁRSULÁ1 NYOMDÁJA.