( S z ú r o n y - v i v á g.)
A katonának oktatása a ’ szurony* illő használásában, valamint a’ lődözésben való kiképezése , legfontosabb ; és annál nagyobb szorgalommal űzessék , mivel nemcsak hogy csatározásnál , pél
dául védelmül ellenséges gyalogok vagy egyes lovasok ellen , hanem kapcsolt rendekben is az ellenség* állása’ megtámadásá
n á l , sánczok’ megrohanásánál s. t. e. gyakran elékerül.
Az illyféle szurony-vivás mindenkor eldöntő , és annak , a ’ ki benne több elszántsággal és ügyességgel bir , a’ gvőzedelmet biztosítja. Azonban ez elszántság, fökép a’ katonának fegyve
rébe való bizodalmából ered , mellv csak úgy elérhető, ha fegy
vere ügyes forgatására megtanitatik, ’s evvel azon meggyőző
dést nyerte, hogy a* szuronyvivásban ellenénél ügyesebb.
E’ mondottakból kiviláglik, a’ katonának e* harcz-nembeni oktatásának egész fontossága , mivel nemcsak fegyvere haszná
lásában való kiképezését tárgyazza, hanem egyúttal legfogana- tosb eszköz, elhatárzó pillanatokban öt nagyobb bátorságra lelkesitni.
Minthogy pedig háborúban csupán az e g y s z e r ű haszon
vehető , és táborzás közben kevés idő marad az újonczok’ okta
tására , az okbúi a’ szuronyvivásban való oktatásnál is a* leg
egyszerűbb, és elkerülhetlen szükségesre kell szorítkozni. Annál- fogva nem lehet czélunk a ’ katonákat vímesterekké képezni, hanem egyedül csak , a* legénynek a* támadásra és véde kez é
sére szükséges egyszerű döfés- és elcsapásokat, mellyeket még a’ nehezen megterhelt, marstól elfáradt gyalogos is végbevihet, kell mutatni ’s azokra megtanitni.
Az első oktatás fegyver nélkül, egyenként, kettősleg vagy hármaslag történjen. Ahoz a ’ legénység mennél kényelmesebb öltözetben , vállszíj és töltér nélkül áll k i , és mindegyik legény
176
a’ másiktól mindenkor egy-egy lépés távol állilatik. Ha az ok
tatás fegyver nélkül meglehetősen eléhaladott, vétessék elő fegyverrel, és időjártával teljesen fölfegyverkezve.
Lényegesen az ebbéli oktatás’ módja hasonló ahoz , nielly a’ fegyverfogásoknál alkalmaztatott; t. i. minden mozdulatot vagy állást az ujoncznak eleinte részletesen gyorsan kell mutat
ni és általa utáneztatni. Később , ha az ujoncz abban nagyobb jártassággal bir, e’ fogásokat és mozgalmakat gyorsan és össze
függőiig vigye végbe. Hasonlóul, mikor a ’ katona fegyverre először oktattatik, neki minden mozgalom alkalmazását meg kell magyarázni és mutatni; védcsapások (párádé) tanításánál pedig az oktató egy vív-rúdat használjon, mellyel vigyázva eleinte lassan , azután sebesebben a’ tanuló felé szúr ’s neki megmond
ja , hogy a ' s z ú r á s t , tanított módra , hamar és erősen hárítsa el. F.z által a'katonának a’ tanultakról helyes fogalma leend,
’s e* szerint a’ gyakorlás* hasznát is meg fogja érteni.
A’ viv-rúd olly hosszú legyen , mint egy fegyver föltett szuronynyal, és felső vége rugékony gombbal ellátja.
Sebesség és pontosság fődolgok a ’ szurony-vívásnál, an - nakokáért a ’már betanított legénység minden fogást gyorsan vé
gezzen , az oktató pedig a’ parancsszókat élesen ejtse.
Itt is főelvül szolgáljon , a ’ katonát nem sok ideig tartaui e’ reá nézve terhes állásban , különben igen elfárad és egész kedvét elvesztené e’ gyakorlathoz. Ez okbul gyakran kell neki nyugvást engedni, azonfelül azalatt mig az oktató a ’ fogásokat magyarázza, vagy ha többeket ta n ít, valamelyikhez állása’
kijavítás végett megy, a’ többinek p i h e n j ! (comod) szóval kényelmesebb állásra módot ad n i, mcllyből v i g y á z z ! (Habt A cht!) vezérszóra tüstént előbbi állásába helyezkedjen.
Szuronyvivásbéli állásból közönséges szabályszerű állásba átmenetre „íga-zodj !“ (Rieht euch) parancsnitatik , t. i. ha az oktatás fegyver nélkül történik ; ellenben „Vál-lozz !M (Schul
te rt!) midőn az fegyverrel végeztetik.
177
Első Szakasz.
Oktatás fegyver nélkül.
77. §. E g y e n k é n t i o k t a t á s f e g y v e r n é l kü l .
Nro
Commando
\agy Vezérszó.
T a n í t á s .
I. G y a l o g s á g e l l e n . Feltétetik, hogy a’ katona az 59-ik
§-ben előirt testgyakorlásokat meg
tanulta , 's annálfogva a ’ szuronyvi- váshoz megkívántaié hajlékonysággal bír.
1. „Sora-kozz !u (Rangirt!) (Antreten!) .
Ezen értesítésre minden katona.
szokásos szabályszerű állásba helyez
kedik.
Ha többek együtt oktattatnak, azok mint elején mondatott, egyik a ’ má- sikiól egy lépés távol megállnak.
2. „Gyalogság ellen helyez
k e d j !“ (Ge
gen Infanterie Stellung !)
Ez értesités „Gyalogság ellen í4*
(Gegen Infanterie!) csupán egyszer tétetik a’ parancsszó elé , az oktatás folyamában pedig csak „Helyezkedj !u (Stellung) parancsoltaiig mire a ’ le
gény magát következő mély állásba helyezi.
A' katona egy negyed-fordulatot tesz jo bbra, hasonló módra, minta' 1
„készülj!- (Fertig!) parancsra előira- to tt; azután a’ test’ félszeg állását el nem fordítva, bal lábát szilárd, rövid, hallatszó toppantással
12—14hüvelyk-178
Nro
Commandó 'a g y Vezérszó.
T a n í t á s .
3. „Toppancs!u (Apell!)
nyíre egyenesen maga elé a’ földre te
szi. Mind két térdit akkép hajlítja meg, hogy a ’ jobbik a lábhegy fölött, a ’ bal pedig az elő láb’ közepére függő- leg sulyirányos helyzetbe jöjjön.
A’ felső-test a ’ lapoczkának hátra vételével sulyirányosan a ’ csípőkre van eresztve, a ’ fő felfelé tartatik előre irányzott tekintettel, a ’ karok meg fesztelen a' test mellett lecsüggnek, úgy hogy a’ jobb kéz a’ nadrág var
rásához , a’ bal pedig térden felül a*
bal czombra, fölfelé fordított, félig kinyílt marokkal, jöjjön. A’ test’ súlya a’jobbik lábon és a’jobb csípő’ medré
ben nyugszik. Hogy a ’ katona meg
szokjék , test súlyát a’ jobb lábán tar
tani , néha néha az oktató „Bal lábad fel!“ (Erhebt den linken Fuss) ve
zényeljen , mire a’ bal láb miutegy két hüvelknyire a’ főidőn felül emel
tetik , és addig tartatik e’ helyzetben, mig csak a' „helyez-kedj !u (Stel
lung!) nem parancsoltatik.
Ez tehát az úgy nevezett mély állás , mellyben a ’ katona az ellensé
ges gyalog ellen legjobban fedezve ’•
biztosítva áll.
A’ bal láb valami egy hüvelknyire fölemeltetik , és kétszer egymás után sebesen, erősen, röviden és hallatszó- lag egész talppal a’ földre toppantatik, I A toppancs főleg annak megtudására ’s arróli meggyőződésül szolgál, valljoo a’ katona teste’ sül)át valóban a ’ jobb lábra eresztve tartja-e ? mi okbul az gyakran ismételendő.
179 Commandó
Nro vagy
Vezérszó.
T a n í t á s .
4. „H a -latlj!“ Erre, a ’ mély állás’ megtartásával (Avancirt!) a ’ bal láb egy lábuyira egyenest előre
tétetik , és a’jobbik előirt távra utána
(Halt!)
„Hát-ráU !u (Uetirirt!)
huzatik. E* mellett a* lábokat az ere
deti irányzatban meg kell tartani, sem a’ lábhegyeket fölfelé emelni, sem a sarokkal a’ földet kapálni, hanem az előirt 12 — 14 hüvelyk távot egyik lábtól másikig szüntelen megtartani.
Első oktatásnál a* lábak’ előrakása az oktatónak „ Egy , kettő ! “ (Eins , Zwei!) szavaira lassan , később mind inkább sebesebben történik, inig végre mind a ’ két lábnak mozgalma úgy szól
ván egy fogásba összeolvad. Megle
hetős jártassággal bírván , az „Egy“
(Eins) szóra mind a ’ két láb hamar egymás után mozog; végre az elő- számlálás egészen elmarad , és az ok tató csak arra nézzen, hogy az elő lépdelés , pillanatnyi szünettel, úgy szólva lökdösve történjen.
Ezen módon kell az ellenhez , min
dég viv-készen egész egy szúrtávra vagy hajtásnyira közeledni.
Azon pillanatban parancsoltas- sék , midőn a’ balláb földre tétetik , mire a’ jobbik , illő távra hozzá húza- tik és a’ bal egyszeres , hallatszó top- pantással a’ földre letétetik , a’ mi fél toppantásnak neveztetik. Ez az oktatás folyamában tanítandó mozgalmaknál töbször is elékerül, és meggyőződé
sül szolgál , hogy a ’ katona állásba helyezkedéskor teste’ súlyát minden
kor a ’ jobb lábára eresztette-e ? Erre a’ jobb láb , kerülbelől egy lábnyira hátralép és a'bal illő távra utá
na huzatik. Egyébiránt itt szinte azo
kat kell megtartani, miket a ’ „ Ha- 1 a d j tt- n á l , és az oktató
arra
nézzen,— 180 cirozásnál) magyaráztatott, egy fél tappogás adatik.
§-nek szabályi szerint, kissé meghaj
lott térdekkel lábujhegyen vitessék végbe. Erre a ’ jobb Iából egyen ma
parancsszó nem következik, mire azonnal mély állásba helyezkedni és ravevésire a’ fogásokat, az oktatónak
„Egy , kettő !“ (Eins, Zwei) szavára, még pedig mind inkább sebesebb