13. § A kártya kibocsátására olyan, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltató – ide nem értve a természetes személyt – jogosult, amelyet határozatlan idõre vagy a kártyakibocsátás megkezdésétõl számított még legalább 5 év határozott idõtartamra alapítottak, és amely a vele a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerinti ugyanazon elismert vagy tényleges vállalatcsoportként mûködõ gazdasági társasággal együttesen megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:
a) ügyfelek számára nyitva álló helyiséget tart fenn minden 35 000 fõnél több lakosú magyarországi településen, b) az utolsó lezárt üzleti évben legalább 100 000 darab saját kibocsátású bankkártyával rendelkezik,
c) legalább 2 év tapasztalata van az SZJA törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványkártyák kibocsátásában, és az általa kibocsátott ilyen utalványkártyák száma meghaladta a 25 000 darabot a legutolsó lezárt üzleti év adatai alapján.
14. § Az intézménynek, és a szolgáltatónak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelybõl a kötelezettségek és a rendeltetésszerû joggyakorlás megállapítható.
15. § (1) Az intézmény a kártyakibocsátási tevékenységet a megkezdését követõen legkorábban 5 év elteltével szüntetheti meg.
(2) A kártyakibocsátási tevékenység megszüntetésének – ideértve az intézmény végelszámolással történõ jogutód nélküli megszûnésének elhatározását – feltétele, hogy az intézmény egy másik intézménnyel a kártya-kibocsátási tevékenységgel összefüggõ jogok és kötelezettségek, valamint a szerzõdéses állomány átszállására vonatkozó
szerzõdést köt és ezen másik intézmény vállalja a kártyakibocsátási tevékenységét megszüntetõ intézmény által kibocsátott kártyák további mûködtetését.
(3) A (2) bekezdésben elõírt feltétel hiányában a tevékenység nem szüntethetõ meg.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott, a jogok és kötelezettségek, valamint a szerzõdéses állomány átszállására vonatkozó szerzõdés esetén a korábbi intézmény kötelezettségei a jogosultak hozzájárulása hiányában is, valamint jogai (követelései) az új intézményre szállnak át; az új intézmény a kártyakibocsátásról, valamint utalvány elfogadásról szóló szerzõdésekben a korábbi intézmény jogutódja.
16. § (1) Az e rendeletben foglalt elõírások megtartásának hatósági ellenõrzése a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hatóság) hatáskörébe tartozik.
17. § Az intézmény a kártyakibocsátásra irányuló szolgáltatási tevékenység megkezdésérõl haladéktalanul, de legkésõbb 3 napon belül utólagosan értesíti a Hatóságot, amely errõl az irányítását ellátó minisztert (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatja, és az értesítést tevõ intézményt nyilvántartásba veszi.
18. § Az ellenõrzést a Hatóság a miniszter által utasításban kiadott ellenõrzési terv, továbbá a miniszter egyedi utasítása alapján végzi. A Hatóság az ellenõrzései eredményérõl, megállapításairól 6 havonta, valamint eseti kötelezés alapján jelentést tesz a miniszternek.
19. § Ha a Hatóság eljárása során megállapítja az e rendeletben meghatározott rendelkezések megsértését, az eset összes körülményeinek – így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértõ állapot idõtartamának, a jogsértõ magatartás ismételt tanúsításának, és a jogsértéssel elért elõnynek – figyelembevételével és az arányosság követelményének szem elõtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
a) elrendeli a jogsértõ állapot megszüntetését, b) megtiltja a jogsértõ magatartás további folytatását,
c) határidõ tûzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti az ellenõrzöttet azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedésérõl köteles értesíteni a Hatóságot,
d) a jogszerû állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a kártya kibocsátását, e) elrendelheti a jogsértõ módon kibocsátott kártyák forgalomból való kivonását vagy visszahívását,
f) elrendelheti a jogsértõ módon kibocsátott kártyák megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével,
g) a jogszerû állapot helyreállításáig terjedõ idõtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett szervezet ügyfelek számára nyitva álló helyiségének, üzletének ideiglenes bezárását, ha az a kártyával rendelkezõk széles körét érintõ kárral fenyegetõ veszély elhárítása érdekében szükséges.
5. Záró rendelkezések
20. § E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
21. § A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:
(A Hivatal kereskedelmi hatóságként jár el:)
„f) a Széchenyi Pihenõ Kártya kibocsátásával és felhasználásával összefüggõ ellenõrzési eljárásokban.”
Orbán Viktors. k.,
miniszterelnök
A Kormány 68/2011. (IV. 28.) Korm. rendelete a Széchenyi Programirodákról
A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – az Új Széchenyi Terv megvalósításának elõsegítése érdekében – a következõket rendeli el:
1. § (1) A Kormány az Új Széchenyi Tervben meghirdetett pályázóközpontúság, minõség és hatékonyság elveinek megvalósulása érdekében létrehozza a Széchenyi Programirodák (a továbbiakban: Irodák) rendszerét.
(2) Az Irodák – a nemzeti együttmûködés rendszerének keretében – ellátják a pályázók és kedvezményezettek helyben történõ támogatását a fejlesztési források felhasználásának elõsegítése érdekében. Az Irodák feladata, hogy hatékonyan segítsék céljaik megvalósításában a pályázókat és a pályázni szándékozó személyeket, szervezeteket.
(3) Az Irodák mûködésük során hozzájárulnak ahhoz, hogy az Új Széchenyi Tervben foglalt célkitûzések – így különösen a vállalkozásfejlesztés, az otthonteremtés, az egészségipar vagy a zöld gazdaságfejlesztés – helyi szinten is megfelelõ hangsúlyt kapjanak a régiók közötti egyensúly megteremtésének és az egyenletes fejlõdés feltételeinek biztosítása érdekében.
2. § (1) Az Irodák tevékenységének felügyeletét a fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.
(2) A Kormány az Irodák mûködtetésére a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-t jelöli ki.
3. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza az Irodák részletes feladatait, szervezetének és mûködésének alapelveit, a támogatáspolitikai szervezetekkel való kapcsolatát, valamint az alkalmazottak munkakörének betöltésére vonatkozó részletes feltételeket.
(3) Hatályát veszti a Kistérségi Koordinációs Hálózatról szóló 344/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet.
Orbán Viktors. k.,
miniszterelnök
A vidékfejlesztési miniszter 26/2011. (IV. 7.) VM rendelete
a Magyar Élelmiszerkönyv kötelezõ elõírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról*
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (2) bekezdésének 5., 26., 28. és 34. pontjában foglalt felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. §-ának c) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. § A Magyar Élelmiszerkönyv kötelezõ elõírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése a következõ 28–35. ponttal egészül ki:
[A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetének az alábbi tárgyköröket szabályozó, közösségi elõírások átvételét megvalósító kötelezõ elõírásait e rendelet következõ mellékleteiben adom ki:]
„28. az etilalkohol–víz elegyek alkoholtartalmának meghatározásához szükséges táblázatról szóló 30. melléklet, 29. a cukortermékek vizsgálati módszereirõl szóló 31. melléklet,
30. a sûrített tej és tejporfélék vizsgálatáról szóló 32. melléklet,
31. az étolaj, az étkezési zsír, valamint ezek hozzáadásával készült élelmiszerek erukasav-tartalmának meghatározási módszerérõl szóló 33. melléklet,
A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 37. számában találhatóak.
32. az étkezési kazeinek és kazeinátok vizsgálati módszereirõl szóló 34. melléklet, 33. az étkezési kazeinek és kazeinátok mintavételi módszereirõl szóló 35. melléklet, 34. a sûrített tej és tejporfélék mintavételi módszereirõl szóló 36. melléklet,
35. a közvetlen emberi fogyasztásra szánt, hõkezelt tej mintavételi és vizsgálati módszereirõl szóló 37. melléklet.”
2. § Az R. 2. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) 2011. május 1-jétõl tilos azon mûanyagok és mûanyag tárgyak gyártása, valamint 2011. július 1-jétõl forgalomba hozatala és Magyarország területére történõ behozatala, amelyek élelmiszerekkel rendeltetésszerûen érintkezésbe kerülnek, és nem felelnek meg e rendelet elõírásainak.”
3. § (1) Az R. 3. §-ának 7. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„7. a Bizottság 2008/60/EK irányelve (2008. június 17.) az élelmiszerekben használható édesítõszerek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról, valamint az azt módosító, a Bizottság 2010/37/EU irányelve”
(2) Az R. 3. §-a a következõ 34–42. ponttal egészül ki:
[Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„34. a Tanács 76/766/EGK irányelve (1976. július 27.) az alkoholtáblázatokról szóló tagállami jogszabályok közelítésérõl;
35. a Bizottság 79/796/EGK elsõ irányelve (1979. július 26.) az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajták vizsgálatára szolgáló közösségi vizsgálati módszerek megállapításáról;
36. a Bizottság 79/1067/EGK elsõ irányelve (1979. november 13.) az egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejtermékek vizsgálatára szolgáló közösségi elemzési módszerek megállapításáról;
37. a Bizottság 80/891/EGK irányelve (1980. július 25.) a közvetlenül emberi fogyasztásra szánt olajok (étolajok) és zsírok (étkezési zsírok), valamint a hozzáadott olajokat és zsírokat tartalmazó élelmiszerek erukasav-tartalmának meghatározására vonatkozó közösségi vizsgálati módszerekrõl;
38. a Bizottság 85/503/EGK elsõ irányelve (1985. október 25.) az étkezési kazeinek és kazeinátok vizsgálati módszereirõl;
39. a Bizottság 86/424/EGK elsõ irányelve (1986. július 15.) az étkezési kazeinek és kazeinátok vegyi elemzéséhez szükséges közösségi mintavételi módszerek megállapításáról;
40. a Bizottság 87/524/EGK elsõ irányelve (1987. október 6.) a tartós tejtermékek vizsgálatára szolgáló vegyi elemzéséhez szükséges közösségi mintavételi módszerek megállapításáról;
41. a Tanács 92/608/EGK határozata (1992. november 14.) a közvetlen emberi fogyasztásra szánt hõkezelt tej elemzési és vizsgálati módszereinek megállapításáról;
42. Bizottság 2011/8/EU irányelve (2011. január 28.) a biszfenol A csecsemõknek szánt cumisüvegekben való felhasználásának korlátozása tekintetében a 2002/72/EK irányelv módosításáról.”
4. § (1) Az R. e rendelet 1–8. melléklete szerinti 30–37. melléklettel egészül ki.
(2) Az R. 6. melléklete e rendelet 9. melléklete szerint módosul.
(3) Az R. 29. melléklete e rendelet 10. melléklete szerint módosul.
5. § (1) E rendelet hatálybalépése napján hatályát veszti:
a) a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi elõírások átvételét megvalósító kötelezõ elõírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet mellékletének 46., 47., 53., 54. és 55. sora;
b) a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi elõírások átvételét megvalósító kötelezõ elõírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet mellékletének 48., 50., 51. és 52. sora, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi elõírások átvételét megvalósító kötelezõ elõírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról szóló 19/2007.
(III. 29.) FVM rendelet;
c) a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi elõírások átvételét megvalósító kötelezõ elõírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet mellékletének 49. sora, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi elõírások átvételét megvalósító kötelezõ elõírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról szóló 79/2006. (XI. 17.) FVM rendelet Mellékletében szereplõ „Étolaj, étkezési zsír, valamint ezek hozzáadásával készült élelmiszerek erukasav tartalmának meghatározási módszere” 3-1-80/891 számú elõírás;
d) a nyers tej vizsgálatáról szóló 16/2008. (II. 15.) FVM–SZMM együttes rendelet 1. számú mellékletének 2. pontja.
(2) 2011. május 31-én hatályát veszti az R. 4. melléklete F rész II. fejezetének „(1)Megjegyzés: kapszulás termékek esetében a kapszulára nem vonatkozik az elõírás” szövegrésze, azzal hogy a rendelkezésnek megfelelõ és 2011. december 31-ig forgalomba hozott termékek minõségmegõrzési idejük végéig forgalomban tarthatóak.
6. § Ez a rendelet a kihirdetést követõ 8. napon lép hatályba.
7. § Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 76/766/EGK irányelve (1976. július 27.) az alkoholtáblázatokról szóló tagállami jogszabályok közelítésérõl;
b) a Bizottság 79/796/EGK elsõ irányelve (1979. július 26.) az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajták vizsgálatára szolgáló közösségi vizsgálati módszerek megállapításáról;
c) a Bizottság 79/1067/EGK elsõ irányelve (1979. november 13.) az egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejtermékek vizsgálatára szolgáló közösségi elemzési módszerek megállapításáról;
d) a Bizottság 80/891/EGK irányelve (1980. július 25.) a közvetlenül emberi fogyasztásra szánt olajok (étolajok) és zsírok (étkezési zsírok), valamint a hozzáadott olajokat és zsírokat tartalmazó élelmiszerek erukasav-tartalmának meghatározására vonatkozó közösségi vizsgálati módszerekrõl;
e) a Bizottság 85/503/EGK elsõ irányelve (1985. október 25.) az étkezési kazeinek és kazeinátok vizsgálati módszereirõl;
f) a Bizottság 86/424/EGK elsõ irányelve (1986. július 15.) az étkezési kazeinek és kazeinátok vegyi elemzéséhez szükséges közösségi mintavételi módszerek megállapításáról;
g) a Bizottság 87/524/EGK elsõ irányelve (1987. október 6.) a tartós tejtermékek vizsgálatára szolgáló vegyi elemzéséhez szükséges közösségi mintavételi módszerek megállapításáról;
h) a Tanács 92/608/EGK határozata (1992. november 14.) a közvetlen emberi fogyasztásra szánt hõkezelt tej elemzési és vizsgálati módszereinek megállapításáról;
i) a Bizottság 1664/2006/EK rendelete (2006. november 6.) a 2074/2005/EK rendeletnek az emberi fogyasztásra szánt egyes állati eredetû termékekre vonatkozó intézkedések végrehajtása és bizonyos végrehajtási intézkedések hatályon kívül helyezése tekintetében történõ módosításáról;
j) a Bizottság 2006/765/EK határozata (2006. november 6.) az emberi fogyasztásra szánt egyes állati eredetû termékek elõállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó közegészségügyi szabályok és az élelmiszer-higiéniára vonatkozó egyes végrehajtási intézkedések hatályon kívül helyezésérõl;
k) a Bizottság 2010/37/EU irányelve (2010. június 17.) az édesítõszerek különleges tisztasági követelményeinek megállapításairól szóló 2008/60/EK irányelv módosításáról;
l) a Bizottság 2011/8/EU számú irányelve (2011. január 28.) a biszfenol A csecsemõknek szánt cumisüvegekben való felhasználásának korlátozása tekintetében a 2002/72/EK irányelv módosításáról.
Dr. Fazekas Sándors. k.,
vidékfejlesztési miniszter
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 6/2011. (IV. 13.) MNB rendelete a „Duna-Dráva Nemzeti Park” emlékérme kibocsátásáról
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank „Duna-Dráva Nemzeti Park” megnevezéssel 5000 forintos címletû ezüst emlékérmét bocsát ki.
(2) A kibocsátás idõpontja: 2011. április 19.
2. § (1) Az emlékérme fekvõ téglalap alakú, 925 ezrelék finomságú ezüstbõl készült, súlya 31,46 gramm, mérete 39,6x26,4 mm, széle sima.
(2) Az emlékérme elõlapján, a középmezõben egy repülõ fekete gólya átlósan elhelyezkedõ ábrázolása látható. A gólya ábrázolásától jobbra, három vízszintes sorban az „5000” értékjelzés, a „FORINT” felirat és a „2011” verési évszám, balra a
„BP.” verdejel, a gólya ábrázolása alatt a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” felirat olvasható. Az emlékérme elõlapjának képét az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az emlékérme hátlapján, a középmezõben a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik jellegzetes táji eleme, a partifecske üregeivel teli szakadópart ábrázolása látható. A szakadópart ábrázolása fölött, egymás alatti vízszintes sorokban balra zártan a „DUNA-DRÁVA” és a „NEMZETI PARK” felirat, középre zártan a „szakadópart” felirat olvasható. Az emlékérme jobb alsó sarkában Kereszthury Gábor tervezõmûvész mesterjegye található. Az emlékérme hátlapjának képét a 2. melléklet tartalmazza.
3. § Az emlékérmébõl 8000 darab készíthetõ, amelybõl 5000 darab különleges – ún. proof – technológiával verhetõ.
4. § Ez a rendelet 2011. április 19-én lép hatályba.
Simor Andráss. k.,
a Magyar Nemzeti Bank elnöke
1. melléklet a 6/2011. (IV. 13) MNB rendelethez Az emlékérme elõlapjának képe:
2. melléklet a 6/2011. (IV. 13) MNB rendelethez Az emlékérme hátlapjának képe: