Jogi, számviteli, adózási kötelezettségek

Az utóbbi időben egyre több szó esik arról, hogy a civil szektor jogi szabályozása, a szervezetekre érvényes és hatályos számviteli, (adó)bevallási kötelezettségek mind mennyiségi, mind minőségi szempontból aránytalanok. Ez azt jelenti, hogy

egy-6 Lásd 5. Kérdőív.

felől túl sok, és emiatt gyakorlatilag betarthatatlan előírás létezik, másfelől pedig ezek „általános érvényűek”, vagyis ugyanannyi adminisztratív teher nehezedik egy helyi, tucatnyi taggal működő kis egyesületre, mint egy százmilliós bevételű országos hatókörű szövetségre vagy közalapítványra. Ebből fakadóan már a szabá-lyozási környezet ismerete, a változások nyomon követése is komoly felkészültséget igényel, nem hogy az ezekből fakadó feladatok előírásszerű teljesítése.

Miután a civil érdekképviselet egyik, ha nem legfontosabb célja éppen ez lehet, hogy aktív befolyásoló tényezőként – közvetve vagy közvetlenül – részt vegyen a működését alapvetően meghatározó jogi és gazdasági környezet alakításában, feltárja és segítsen orvosolni a fent említett anomáliákból származó problémá-kat, célszerűnek tartottuk arról is információt gyűjteni a szervezetektől, miként vélekednek erről a kérdéskörről.

1. ábra – A jogi, számviteli, adózási kötelezettségek ismerete

<MTRM[UÈZ\ÈSJMV

6MUVMU\]LRI

6IOaRÀJÒT

6MU\MTRM[MV

A civilek csak alig több mint negyede számolt be arról, hogy a rá vonatkozó sza-bályozást teljes mértékben, további háromötödük pedig nagyjából ismeri. Ennek némileg ellentmond viszont az, hogy 43 százalékuk állította azt, hogy ezeket az előírásokat maradéktalanul be is tartja. Feltételezve azt, hogy betartani csak az ismert szabályokat lehet, valószínűsíthető, hogy ez utóbbiak jelentős része csak az általuk „nagyjából ismert” kötelezettségeknek tud hiánytalanul eleget tenni.

2. ábra – A jogi, számviteli, adózási kötelezettségek betartása

<MTRM[UÈZ\ÈSJMV

6MUVMU\]LRI

6IOaRÀJÒT

6MU\MTRM[MV

Ha a két megoszlás alapján próbálunk óvatos következtetést levonni, azt állapít-hatjuk meg, hogy a szervezetek negyede, harmada működik teljesen szabályos

körülmények között, viszont alig 10 százalékra tehető a jogi környezettől megle-hetősen „függetlenül” tevékenykedők aránya.

Minderre magyarázatul szolgál az a többségi vélekedés is, hogy ezek az előírá-sok túlzóak (65 százalék), és egyúttal gyakorlatilag betarthatatlanok (52 száza-lék). Igaz, egyharmadnyi szervezet nem talált kifogásolnivalót ezek szigorúságát illetően, vélhetően ezek vagy a „törvénytisztelők” vagy a szabályozást kevéssé ismerők közül kerültek ki.

3. ábra – A jogi, számviteli, adózási kötelezettségek minősítése

6MU\]LRI 6MUMTÈO[bQOWZÙ 5MONMTMTë

<ÙTbW\\JM\IZ\PI\I\TIV

<ÙTbW\\LMJM\IZ\PI\Ò

Miután a szervezetek a jogi, gazdasági előírásokból fakadó kötelezettségeik tel-jesítése során konkrét intézményekkel kerülnek kapcsolatba, kíváncsiak voltunk arra is, általában mennyire elégedettek ezek működésével.

4. ábra – Intézményekkel való elégedettség

3WZUÀVabI\

µVSWZUÀVabI\

<ÀZ[ILITWUJQb\W[Ì\À[

)LÒPI\Ò[ÀO

»OaÈ[b[ÈO

*ÌZÒ[ÀO

Érdekes, hogy éppen a bejegyzéssel, adatmódosítással, „30 napnál nem régebbi kivonatok” kiadásával foglalkozó bíróságok érték el a legmagasabb népszerűségi indexet, annak ellenére, hogy a mindennapi tapasztalatok szerint a civilek részéről éppen ezen ügyek vitelét érte a legtöbb kritika. Igaz ugyan, hogy ez a 68 százalékos eredmény az eredetileg 1-től 5-ig terjedő skálán történő „osztályzás” szerint is csak erős közepesként értékelhető. Majdnem ugyanannyi pontot kapott az ügyészség

és az adóhatóság is. Érdekes viszont, hogy az önkormányzatok 10 százalékpont-tal magasabb elismerést kaptak, mint a központi kormányzat. Ez utóbbival való alacsony elégedettség annál is meglepőbb, hogy a vizsgálat során már az utóbbi évek legjelentősebb „civilbarát” kezdeményezésének, a Nemzeti Civil Alapprog-ramnak is éreztetnie kellett a hatását. Nem hagyható figyelmen kívül azonban az sem, hogy a kormányzat és a helyi vezetés megítélése során – annak ellenére, hogy a kérdés kifejezetten a civilekkel kapcsolatos ténykedésükre vonatkozott – a

„nagypolitikai események” is befolyásolhatták a válaszokat, a vélemény-nyilvánítók feltehetőleg nem tudtak szubjektív előítéleteiktől mentesen nyilatkozni.

5. ábra – Jogi, gazdasági környezettel való elégedettség

Talán némi magyarázattal szolgálhat, ha a – kifejezetten a kormányzat hatáskör-be tartozó – általános jogi, gazdasági környezet megítélését nézzük, hiszen azt láthatjuk, hogy a legnagyobb „támogatottsága” éppen annak a két törvénynek van, melyek idestova 8 éve hatályban vannak. Nem csoda, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan kurtított adókedvezmények csak közepes osztályzatot kaptak.

Az azonban mélyen elgondolkodtató, hogy a szektor kormányzati finanszírozását bonyolító állami alapok, közalapítványok, valamint a közvetlen költségvetési támo-gatások rendszere éles kritikának is tekinthető alacsony (45, illetve 40 százalékos) értékelést kaptak. Valószínűleg ezt az NCA első éves – gyermekbetegségekkel járó – működésének sok szervezetet hátrányosan érintő hatásai, és a többi kormányzati

szervnek az alapprogramra hivatkozó „takarékosabb” viselkedése idézte elő.

A szektor egészét érintő szabályozás módosításának szükségessége kapcsán a legtöbb „szavazatot” az önkormányzatok és a helyi civil szféra együttműködésének jogi keretek által biztosított feltételrendszerének kialakítása kapta (86 százalék).

Hasonlóan magas igény mutatkozik a civileknek a jogalkotási folyamatba való bevonására is. Az önkéntes munkavállalás jogintézményének kialakítását – igaz, ez már a törvényelőkészítés szakaszában van – szintén fontos kérdésnek ítélték, a jogi szervezeti formák bővebb differenciálását és a nem jogi személy szervezetek státuszának rendezését azonban relatíve kisebb horderejű kérdésnek tekintették a válaszadók. Hozzá kell azonban tenni, hogy számukra ez utóbbi probléma – bejegy-zett szervezetek lévén – legfeljebb kívülállóként nyilváníthattak véleményt.

6. ábra – A jogi szabályozás változtatásával való egyetértés

"&

'%

'!

$$

$$

%$

! # % '

:ÛiÎ[TcXbiTaT_eÆ[[P[Æb 4Vhácc\õZÛSÎbÛ]Z^a\Æ]hiPc^ZZP[

9^VP[Z^cÆbXU^[hP\Pc

=T\Y^VXbiT\Î[hTZY^VXT[Xb\TacTcÎbT BiTaeTiTcXU^a\ÆZ

»]ZÎ]cTbbÎV

Ez a bevezetőnek szánt gondolatébresztő véleménykérés azt a célt is szolgálta, hogy megalapozza és elősegítse a – civil érdekképviselet szükségességére, felépí-tésére és feladataira vonatkozó – konkrét kérdésekre a válaszadást.