88 BARNA Attila(2015)i. m.13.
vö.: E nézet szerint politikai elítéltnek minősült többek között Kossuth Lajos, az aradi tizenhárom vértanú, vagy gróf Batthiány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök. ÁCS Tibor: Kossuth Lajos, Magyar Oktatási és Kulturális Anyagellátási Központ, Budapest. 1994, 18-21., ÁLDOR Imre: Kossuth Lajos élete és pályája, Franklin-Társulat, Budapest. 1892, 27., HAMVAY Ödön: Az aradi tizenhárom, Rákosi Jenő Budapesti Hírlap Újságvállalata, Budapest. 1904, 269-287., SZERENCSÉS Károly: ,,Az ítélet halál” – magyar miniszterelnökök a bíróság előtt, Kairosz Kiadó, Bp. 2009, 295-304., Batthiány Lajos gróf főbenjáró pöre, Európa Könyvkiadó-Batthiány Társaság, Budapest, 1991., HORVÁTH Attila: Koncepciós per az első független felelős magyar miniszterelnök ellen - Gróf Batthiány Lajos pere, Jogtörténeti Szemle, 2008, 10/1, 12-21., BARNA Attila: Gróf Batthiány Lajos miniszterelnök felségárulási pere a magyar és osztrák jogszabályok tükrében, In: MOLNÁR András (szerk.): Pártvezér, miniszterelnök, vértanú; tudományos emlékülés a 200 éve született Batthiány Lajos miniszterelnök tiszteletére, Budapest, Zalaegerszeg, Magyar Közlöny Lap-és Könyvkiadó, Zala Megyei Levéltár, 2008, 187-211., URBÁN Aladár: Gróf Batthiány Lajos pöre – a diszkreditáló vádpont, Századok, 2007, 141/3,
1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 0
24 letöltenie, ahol a büntetés körülményei jóval humánusabbak voltak, mint az akkori börtönökben vagy fegyházakban.90
A fentiekben kifejtettek hatására egyre több olyan kritika jelent meg a büntetőjogi jogirodalomban, mely szerint a kódex már nem képes megfelelő védelmet nyújtani az államellenes bűncselekmények újonnan megjelent formáira.91 Lengyel szerint súlyos problémaként merült fel, hogy a büntetőtörvénykönyvben a köztörvényes deliktumok vannak túlsúlyban, így azok törvényi tényállásai és büntetési tételei álláspontja szerint megfeleltek a kor elvárásainak. Ezzel szemben azonban az ún. ,,szellemi energiát” igénylő bűncselekmények szabályozása megengedőnek mondható.92 Hasonló véleményt fejtett ki Finkey Ferenc is: szerinte az államellenes bűncselekmények igen szűken vannak meghatározva, vagyis a törvény nem szabályozza az izgatás minősített eseteit, és az elkövetési módok közül hiányzik a nyilvánosság meghatározása, ami miatt több hasonló, jogellenes cselekmény nem vonható a törvény hatálya alá. A szerző hiányosságként rótta fel továbbá az enyhe büntetési tételek meghatározását is.93 Ugyanis a Csemegi-kódex ezen bűncselekmények előkészületi szakaszát nem, vagy csak igen enyhén büntette. Ez a szabályozási elv azonban szembement a Bárd József ügyvéd által kifejtett azon körülménynek, mely szerint a politikai és a közönséges deliktumok között az az egyik lényeges különbség, hogy az előbbi esetben a védett jogi tárgy kiemelkedően fontos voltára való tekintettel az előkészületi szakasz is büntetendő, míg az utóbbi esetekben ez nem mindig szükségszerű.94
90 FINKEY (1927) i. m. 5, SZABÓ i. m. 116.
vö.: Ezt azonban nem minden esetben fogadták el a rabok. Példaként hozható fel Rákosi Mátyás, aki váci börtönbüntetése alatt rabtársaival éhségsztrájkba kezdett, melynek célja az volt, hogy köztörvényesekből politikai elítélteknek minősítsék át őket. Rákosi maga is említette a társaival megkezdett éhségsztrájkot.,LIPTAI Ervinné(szerk.): Lőwy Sándor élete és mártírhalálra, Budapest, Ságvári Endre Könyvszerkesztőség, 1980, 89-91.
vö.: Rákosi és társai a Rákosi-Vági per során is tartottak éhségsztrájkokat, kényelmesebb börtönviszonyokat követelve ezzel. VAS Zoltán: 16 év fegyházban, Budapest, Szikra Kiadó, 1948., VAS Zoltán: Viszontagságos életem, Budapest, Magvető Kiadó, 1980, 102., Budapest Főváros Levéltára, a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék iratai HU-BFL-VII. 5. c. 8771/1925, 431.
vö.: Perjéssy Mihály kir. ítélőtáblai bíró már az 1910-es években élesen kritizálta a Csemegi-kódexben lévő büntetés-végrehajtási fokozatot arra hivatkozva, hogy az sérti az állampolgárok közötti jogegyenlőséget.
PERJÉSSY Mihály: A Btk. revíziójáról, Bűnügyi Szemle 1912-1913, 1/8, 371.
91 ANGYAL (1915) i. m. 4., FINKEY (1923) i. m. 19.
92 LENGYEL i. m. 21.
vö.: Ezt az álláspontot mutatta be egy Balogh Jenő igazságügyi miniszterhez (hivatali idő: 1912-1917) írt levél, amely Magyar István kúriai bíró reformjavaslatait tartalmazta. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára, 46. fond Balogh Jenő iratai, 1.doboz, 410.
93 A jogtudós e problémánál is az izgatás törvényi tényállását hozta példaként, amit álláspontja szerint fogházbüntetéssel kellett volna sújtani a Csemegi-kódexben lévő államfogház végrehajtási fokozat helyett.
FINKEY (1923) i. m. 175., ANGYAL (1937) i. m. 9.
94 BÁRD i. m. 286.
vö.: Ezzel az állásponttal Heller Erik is egyetértett. HELLER i. m. 6.
25 A politikai bűncselekmények körének szigorításának fontossága egy más aspektusból is megjelent: kialakult egy olyan nézet, mely szerint a reform szükségességét az is mutatta, hogy olyan magatartások is pönalizálva voltak a kódexben, amelyek a XX. században már a szabad véleménynyilvánítás alapjogának a gyakorlása alá estek. Tehát első lépésként érvényesíteni kellett volna ezen cselekmények büntetlen gyakorlását. Ezért fogalmazott így a Jogtudományi Közlöny szerkesztősége egy 1917-es évfolyamában: ,,a politikai bűntett reformjának arra kell irányulnia, hogy a gondolat terjesztésének a Btk.-ban egy primitív kor csökevényeként fennmaradt akadályait elhárítsa.”95
Ilyen előzményeket követően merült fel a büntetőjogban az ún. rendtörvények szükségessége, amely álláspontom szerint a következőképpen definiálható: olyan külön törvény, amely egy adott országban történő alkotmányos változások megszilárdítása, valamint a radikális csoportok visszaszorítása érdekében szigorítja a politikai bűncselekmények törvényi tényállásait és az ahhoz kapcsolódó büntetési tételeket.96 Ily módon a XX. századi Magyarországon összesen három alkalommal került sor az újonnan kikiáltott államforma büntetőjogi oltalmazására. Az első a népköztársasági államforma védelméről szóló 1919. évi XI. néptörvény volt, majd az alkotmányos monarchia restaurálását követően fogadta el a Nemzetgyűlés az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. évi III.
törvényt (a továbbiakban: Átv.),97 amelyek jelen doktori értekezés témáját képezik. Az utolsó rendtörvény a demokratikus államrend és a köztársaság védelméről szóló 1946. évi VII.
törvény néven fogadta el az ideiglenes törvényhozó hatalom,98 melyet Sulyok Dezső szabadságpárti99 nemzetgyűlési képviselő egyszerűen csak ,,hóhértörvény” elnevezéssel illetett, azonban ennek a jogszabály elemzése már e dolgozat keretein kívül esik.
95 Jogtudományi Közlöny, 1917, 52/32, 288.
96 Fontosnak tartom kiemelni, hogy a rendtörvény fogalmát az is árnyalja, hogy azt milyen állam fogadta el.
Voltak ugyanis olyan országok, ahol nem változtatták meg az alkotmányos rendszert, csupán a radikális politikai csoportokkal szemben akartak határozottabban fellépni. Magyarországhoz hasonlóan azonban Európában számos ország új államformát kiáltott ki 1918 után, ami magával hozta a szélsőségek megerősödését is.
97 DRÓCSA Izabella: Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. évi III. törvénycikk elhelyezése a XX. századi magyar büntetőjogi rendszerben, Iustum, Aequum, Salutare, 2017, 13/2, 215-231., Az államellenes bűncselekmények szabályozása Magyarországon, különös tekintettel az 1921. évi III. törvényben meghatározott államfelforgatás bűntettére, Jogtörténeti Szemle, 2018, 2016/4, 64.
98 DRÓCSA Izabella: Rendtörvények Magyarországon, különös tekintettel a demokratikus államrend és a köztársaság védelméről szóló 1946. évi VII. törvényre, In.: KONCZ István, SZOVA Ilona (szerk.): PEME XIV.
PhD-Konferencia, PEME, 2017, 14-19., A politikai bűncselekmények szabályozása Magyarországon, különös tekintettel a XX. században megalkotott rendtörvényekre, In: FEJES Zsuzsanna (szerk.): Jog határok nélkül, Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Doktori Iskola, Szeged, 2018, 72-75., TIMÁR István, ÁBRAHÁM Mózes: A demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. T.-C., Athaeneum Kiadása, Budapest, 1946.
99 A párt teljes neve a Magyar Szabadság Pártja, amit Sulyok Dezső 1946 márciusában alapított azt követően, hogy kizárták a Független Kisgazdapártból. SZERENCSÉS Károly: A nemzeti demokráciáért, Sulyok Dezső, 1897-1965, Pápa, Jókai Mór Városi Könyvtár, 1997-2009, 153.
26 2.3.: Nemzetközi kitekintés
A XX. században Magyarországon kívül számos más államban is megjelent az igény a fennálló alkotmányos rendszer fokozott védelmének biztosítására,100 amelyet rendtörvények megalkotásával igyekeztek elérni.101
William McKinley amerikai elnök102 ellen elkövetett anarchista merénylet103 hatására először az Amerikai Egyesült Államokban szigorították az államellenes bűncselekmények körét. A new yorki fellebbviteli bíróság 1902 áprilisában104 precedenst alkotott az e deliktumokkal szembeni védekezés elősegítése végett, amelynek hatására a törvényhozó hatalom törvényt alkotott The New York Criminal Anarchy Act néven.105 Az ítéletben megállapított történeti tényállás szerint egy helyi kiadó megjelentette az USA-ban működő radikális baloldali párt106 kiáltványát, arra szólítva fel általa a munkásokat, hogy tartsanak sztrájkokat a kapitalista kormány eltávolítása érdekében. A bíróság végül megállapította a vádlott bűnösségét: indokolása szerint ugyanis bárki, aki olyan ideológiát támogat, amely azt hirdeti, hogy a kormányt kényszer, erőszak vagy merénylet útján meg kell dönteni, részesi
100 Számos európai állam a hatályos büntetőtörvénykönyv módosításával szigorította az államellenes bűncselekményeket, de ennek részletes bemutatása nem képezi a disszertáció részét.
A nemzetközi kitekintésről szóló fejezet módszertani alapja elsősorban a kronológiai sorrend bemutatása annak érdekében, hogy megállapítható legyen, vajon tényleg magyar sajátosságnak tekinthető-e a rendtörvény, vagy a XX. században esetleg már korábban is jelen volt más államok büntetőjogi rendszerében. Az európai kontinens releváns országainak ismertetése során külön tárgyalom a nyugati és közép-kelet európai államok büntetőjogi fejlődését.
101 Megjegyzendő, hogy 1926-ban Olaszországban egy sikertelen merényletet követtek el Mussolinival szemben, melynek hatására megalkották a saját rendtörvényüket Lege che reca provoedementi per la difesa della stato néven. Ennek elemzésétől azonban eltekintek, mert 1922-től kezdve fasiszta diktatúra volt az országban, így e büntetőjogi jogszabály bemutatása egy más téma körébe tartozik. ANGYAL (1929) i. m. 12., PERJÉSSY Mihály:
Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényről, Miskolci Jogászélet, 1927/10-11-12, 20., Giorgio CANDELORO: Storia dell’Italia moderna, il fascismo e le suerre guerre 1922-1939, Milano, Feltrinelli, 1981, 135.
102 HAHNER Péter: Az USA elnökei, Budapest, Animus Kiadó, 2012, 185-193.
103 McKinley elnököt Léon Frank Czoglosz lengyel származású férfi lőtte le 1901 szeptemberében. V.P.
BOROVICKA: Híres politikai merényletek, Budapest, Európa Kiadó, 1979, 116-117., Sidney FINE: Anarchism and the assassination of McKinley, American Historical Review, 1955, 60/4, 780., HAHNER i. m. 192.
vö.: Richard BACH JENSEN: The murder of President McKinley, The battle against anarchist terrorism, 1878 – 1934, New York, Cambridge University, Press, 2013, 237-258.
vö.: Fontos megjegyezni, hogy az anarchista irányzatok már a XIX. század végén megjelentek az USA-ban. Az első, halálos áldozatokat is követelő incidensre 1886-ban került sor, amikor a Chicago Haymarket Square Riot nevű lapban megjelent cikkek hatására összeütközésre került sor a rendőrök és a helyiek között. Carolyn EVANS: Immigration after McKinley: How a President’s death breathed life into immigration policy, Western University History, 2016, 3. https://bit.ly/2oVB17u (Utolsó lehívás dátuma: 2019. 11. 07.)
104 1902 April 3. New York Criminal Anarchy Act signed, Today in civil liberties history, https://bit.ly/2PqfTTi (www.todayinclh.com, Utolsó lehívás dátuma: 2019. 08. 29.)
105 Harward Law Review, 1922, 36/2, 199., State Sedition Laws: Their Scope and Misapplicatios, Indiana Law Journal, 1956, 31/2, 277. BARNA (1958) i. m. 24.
106 A párt teljes neve: Left wing of the Socialist Party.
27 tevékenységet fejt ki, így a tettesekkel azonos büntetéssel sújtható.107 Ezen ügyben kérdésként merült fel a védelem részéről, hogy a cselekmény kifejtésekor megvalósult-e az erőszakos vagy egyéb jogtalan elkövetési mód, mert az ügyvéd álláspontja szerint a publikálás egy alapvetően békés cselekmény. Erre a problémára a bíróság a következőt fejtette ki: véleménye szerint a kommunizmus az amerikai polgárok számára egy visszataszító gondolat, tehát annak bevezetése kizárólag erőszakkal lehetséges.108 Az elméleti megalapozottságon túl jelen ügyben a gyakorlatban is megjelent ez a körülmény, hiszen egy sztrájk magában hordja az erőszak kialakulásának lehetőségét, emellett pedig a nyomtatásban megjelent felhívás több olyan agresszív kifejezést is tartalmazott, mint a ,,lázadás,”109 a ,,forradalom,”110 vagy a ,,harcos”111 szavak.112
New York államot követően 1902 áprilisában,113 New Jerseyben is a fentiekhez rendkívül hasonló rendtörvényt fogadott el114 a tagállami kongresszus tekintettel arra,115 hogy Paterson városában hajtották végre az elnök elleni merényletet.116 A jogszabály 1. §-a szerint, aki írásban, szóban, nyomtatvány vagy egyéb más módon támogatja valamely kormány erőszakos felforgatását vagy megsemmisítését, vagy aki a fenti módokon erre irányuló kísérletet tesz, vagy bűncselekmény elkövetésére felbújt, bűntettet követett el. E deliktum alanyává válhatott továbbá az a személy, aki elégedetlenséget szított a kormánnyal szemben.117 A 2. § alapján e törvény hatálya alá kerülhettek azok a terheltek, akik olyan szervezet tagjává váltak, amelynek célja a kormánnyal szembeni ellenséges hangulat felbujtása, annak elősegítése, illetve ezen elkövetési magatartásnak a bűnpártolása is. Emellett ezeknek a mozgalmaknak bármilyen formában történő támogatása hasonló módon bűncselekménynek számított. A büntetőjogi felelősséget a fentiekhez hasonló kriminalizált sajtótermékek is megalapozták: a 3. § szerint ugyanis a törvényi tényállás akkor is megvalósult, ha az 1. vagy a 2. §-ban
107 Harward Law Review, 1922, 36/2, 199-200.
108 Ua. 201.
109 Eredeti angol kifejezés: revolt.
110 Eredeti angol kifejezés: revolutionary.
111 Eredeti angol kifejezés: military.
112 Harward Law Review, 1922, 36/2., 202.
vö.: A New York Criminal Act bár tagállami törvény volt, hatása mégis az egész Egyesült Államokra kiterjedt, ugyanis föderális szinten 1940-ben fogadták el a Smith Act nevű jogszabályt, amely gyakorlatilag megismételte az 1902-es törvényi tényállásokat. E törvényt arra használták fel, hogy az amerikai kommunista párt vezető tagjai ellen büntetőeljárást indíthassanak. State Sedition Laws i. m. 276.
113 Acts of the One Hundred and Twenty-Sixth Legislature of the State of New Jersey and Fifty – Eights under the New Constitution, Trenton N. J., The J. L. Murphy Publishing Co. Printer, 1902, 407.
114 EVANS i. m. 16.
115 Ezzel a törvénnyel módosították az 1898-ban elfogadott Punishment of Crimes Act néven ismert jogszabályt.
Acts of the One Hundred and Twenty-Sixth Legislature of the State of New Jersey i. m. 405.
116 Paterson New Jersey államban található, és az akkori sajtó véleménye szerint New York mellett ebben a városban terjedtek el leginkább az anarchista irányzatok. Herald Democrat, 1902, június 20, 4.
117 Acts of the One Hundred and Twenty-Sixth Legislature of the State of New Jersey i. m. 405.
28 meghatározott bűncselekményt valamilyen cikken, könyvön vagy pamfleten keresztül követik el. Ha a vád tárgyává tett írásoknak a megjelenése egy személyhez volt köthető, akkor őt terhelte a felelősségre vonás, ha pedig egy szervezet követte el a deliktumot, akkor a tagságot kellett bíróság elé állítani. Az utolsó törvényi tényállás pedig az elnök, alelnök, a tagállamok kormányzói, a monarchia államfője elleni merényletet büntette. A büntetési tételek szigorúak voltak, mert az 1-3. § megvalósulása esetén szabadságvesztést és pénzbüntetést is megállapíthattak az ítéletben, de e büntetések együttes kiszabása nem volt kötelező.118 E körből kiemelkedett a politikai merényletek köre,119 mert ebben az esetben halálbüntetést állapított meg a törvény, amelyet kegyelem esetén életfogytig tartó szabadságvesztésre változtathatott át a bíróság.120
Az államellenes deliktumok körét 1903-ban Wiconsinban is kibővítették. Az új rendtörvény bevezetésében először definiálta az anarchizmus fogalmát: a 4522. § alapján olyan ideológiákat nyilvánított üldözendőnek, amelyek szerint a kormányt erőszak vagy kényszer alkalmazásával kell elmozdítani.121 Ennek módja egyrészt merénylet elkövetésével, másrészt pedig bármilyen jogtalan eszköz alkalmazásával volt megvalósítható. A jogszabály ezt követően több elkövetési magatartást is pönalizált. Először a politikai bűncselekmények támogatását emelte ki, megkülönböztetve négy elkövetési magatartást: az első eset akkor valósulhatott meg, ha valaki a fenti bűncselekményt szóban vagy írásban feldicsérte. A második eset a sajtón keresztül való megvalósítást emelte ki, a harmadik cselekmény pedig az ilyen típusú bűntettek jogszerűségének igazolása volt. Az utolsó törvényi tényállás szerint bűncselekménynek minősült anarchista szervezetekhez való csatlakozás, valamint azok szervezésében való részvétel. A 4522/c § a kriminalizált sajtótermékek szerkesztőinek, tulajdonosainak és vezetőinek a büntetőjogi felelősségét állapította meg függetlenül attól, hogy nem ők voltak az anarchista tartalmú írások szerzői. A jogszabály azonban mentesülési lehetőséget biztosított a vádlottaknak abban az esetben, ha a védelem sikeresen bizonyítja, hogy a terhelteknek előzetesen nem volt tudomásuk a tartalom megjelenéséről, a publikálásra nem adtak engedélyt, vagy arra akaratuk ellenére került sor. A következő törvényi tényállás az anarchista mozgalmak visszaszorítására irányult: abban az esetben ugyanis, ha két vagy több személy azért gyűlt össze, hogy előadást tartsanak egy szélsőséges ideológia terjesztése érdekében, akkor azoknak a személyeknek a büntetőjogi felelőssége is fennállt, akik önkéntesen résztvevőként jelentek meg. Ezzel a jogszabály azt az álláspontot juttatta
118 Ua. 406.
119 EVANS i. m. 16.
120 Acts of the One Hundred and Twenty-Sixth Legislature of the State of New Jersey i. m. 407., EVANS i. m. ua.
121 EVANS i. m. 17.
29 kifejezésre, hogy maga a gyűlés ellentétes a tagállam törvényivel. Ezekben az esetekben a büntetési tétel kevesebb, mint tíz és szabadságvesztés, vagy ötezer dollárnál kevesebb pénzbüntetés megfizetése volt. De a korábbi rendtörvényekhez hasonló módon a két büntetés együttes alkalmazására is volt lehetőség. Az utolsó bűntetti kör alanyai azok a háztulajdonosok, felügyelők, gondnokok stb. voltak, akik az épületet anarchista mozgalom rendelkezésére bocsátották. Ezzel összefüggésben pedig a feljelentési kötelezettség elmulasztása ugyanolyan deliktumnak számított. A jogalkotó a büntetési tételt ebben az esetben enyhébben határozta meg: a tettesek három hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztés büntetésre, illetve száz dollárnál kevesebb pénzbüntetésre számíthattak.122
Az első világháború alatt és azt követően szinte valamennyi tagállam szigorította az államellenes bűncselekmények körét azzal az eltéréssel, hogy néhány tagállam a katonai hadműveletek hatására az államellenes bűncselekmények körébe beemelte a hadsereggel összefüggő deliktumokat. E körben megemlíthető többek között az 1917 áprilisában elfogadott Minnesota Sedition Act, amelyben azokat a cselekményeket pönalizálták, amikor valaki nyilvánosan, szóban vagy írásban arra buzdítja az állampolgárokat, hogy ne tegyenek eleget a hadkötelezettségüknek. vagy ne nyújtsanak az amerikai kormánynak segítséget ahhoz, hogy sikeres legyen a világháborúban. Ebben az esetben a tényállás már akkor megvalósult, ha a tettes az elkövetési magatartást legalább öt ember előtt realizálta.123 Hasonló rendelkezéseket tartalmazott továbbá a montanai, a kaliforniai124 és a michigani125 törvények is.126
A politikai bűncselekmények szigorúbb szabályozására később föderatív szinten is sor került 1917 júniusában, amikor az Egyesült Államok belépett az első világháborúba az antant hatalmak oldalán.127 Ez volt az Espionage Act,128 vagyis az ún. Kémtörvény,129 melynek 1. §
122 C. H. CROWNHART: Wisconsin Statutes 1921, II. kötet, State of Wisconsin, Madison, 1921, 2262.
123 Carol JENSON: Loyalty as a Political Weapon, The 1918 Campaign in Minnesota, Minnesota History, Summer 1972, 44.
124 Woodrow C. WHITTEN: Criminal Syndicalism and the Law in California, 1919-1927, Transactions of the American Society, New Series, 59. kötet, Philadelphia., American Phylosophial Society, 1969, 4-7.
125 Elizabeth FAUE: Methods of Misticism and the Industrial Order: Labor Law in Michigan, 1868-1940, In: Paul FINKELMAN, Martin J. HERSCHOCK (szerk.): The History of Michigan Law, Ohio, Ohio University Press, 2006, 226.
126 State Sedition Laws i. m. 227-228.
127 Wodroow Wilson elnök 1917 áprilisában kérte fel a Kongresszust a hadüzenet kiadására Németország felé, miután német tengeralattjárók számos amerikai hajót süllyesztettek el. Paul JOHNSON: Az amerikai nép története, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016, 640., Charles SELLERS, Henry MAY, Neil R. MCMILLEN: Az Egyesült Államok története, Budapest, Maecenas Könyvek, 1995, 279., HAHNER i. m. 211.
128 Irene SAN PIETRO: The need for a new Espionage Act, 3. https://bit.ly/328cvha (www.academia.edu, Utolsó lehívás dátuma: 2019. 11. 03.), Scott HENKEL: Sedition and Espionage Acts, Melvyn DUBOVSKY (szerk.): The Oxford Encyclopedia of American Business, Labor and Economic History, Oxford, 2013, https://bit.ly/2JLRDWC (www.academia.edu, Utolsó lehívás dátuma: 2019. 11. 03.), BARNA (1958) i. m. 24., PERJÉSSY (1927) i. m. 20.
30 a)-b) pontjai tiltottak minden olyan információ megszerzését,130 képek rögzítését és megszerzését,131 amelyek felhasználhatóak az USA-val, illetve az amerikai nemzetbiztonsággal szemben, vagy ezen tevékenységével más államokat kedvező helyzetbe hozott. A terhelt ebben az esetben akkor is tényállásszerű magatartást fejtett ki, ha másnak segítséget nyújtott a fent említett elkövetési magatartások realizálására. A c) pont szerint az a személy, aki bármilyen, az amerikai nemzetbiztonsággal kapcsolatos információt, írott dokumentumot, képet, térképet stb.132 kap vagy szerez, erre kísérletet tesz, mást rábír, vele megegyezik, vagy e célból másnak segítséget nyújt oly módon, hogy az elkövetés időpontjában tudomása van arról, hogy ez a magatartás ellentétes a jogszabály intézkedéseivel, bűncselekményt követett el. A d)-e) pontok hasonló deliktumokat pönalizáltak: az első esetben azokat a személyeket emelte a jogszabály a hatálya alá, akik
30 a)-b) pontjai tiltottak minden olyan információ megszerzését,130 képek rögzítését és megszerzését,131 amelyek felhasználhatóak az USA-val, illetve az amerikai nemzetbiztonsággal szemben, vagy ezen tevékenységével más államokat kedvező helyzetbe hozott. A terhelt ebben az esetben akkor is tényállásszerű magatartást fejtett ki, ha másnak segítséget nyújtott a fent említett elkövetési magatartások realizálására. A c) pont szerint az a személy, aki bármilyen, az amerikai nemzetbiztonsággal kapcsolatos információt, írott dokumentumot, képet, térképet stb.132 kap vagy szerez, erre kísérletet tesz, mást rábír, vele megegyezik, vagy e célból másnak segítséget nyújt oly módon, hogy az elkövetés időpontjában tudomása van arról, hogy ez a magatartás ellentétes a jogszabály intézkedéseivel, bűncselekményt követett el. A d)-e) pontok hasonló deliktumokat pönalizáltak: az első esetben azokat a személyeket emelte a jogszabály a hatálya alá, akik