69 A jezsuita rend évkönyveiből 1601

A vágsellyei kollégium

1. Vágsellyén öt pap, öt professzor és öt segítőtestvér volt. 150 eretneket térítet-tek meg. Megtért egy sokáig makacskodó lutheránus lelkész is, aki korábban Magyar-ország különböző helységeiben szolgált. Ő Forgách Ferenc nyitrai püspök jelenlété-ben ünnepélyesen vette fel a katolikus hitet. Ebből az alkalomból nagy pompával mutatták be a Joseph triumphans c. drámát. — 2. Megtért további két eretnek asszony is, egyikőjük csodálatos felgyógyulása eredményeképpen. Katolizált egy Mohamed hitére áttért keresztény is. — 3. Tizenegyezer gyónást hallgattak meg. Egy démonoktól megszállt asszony álomlátásokkal szabadult meg kínjaitól. Sok asszony nagy távolsá-

1601 85 gokról kereste meg őket vigasztalásért. Egy vakot és egy némát csodás módon meg-gyógyítottak. Megbomlott emberi kapcsolatokat rendeztek. Kollégiumuk az éhezők és nélkülözők valóságos menedékhelyévé vált. — 4. Megbüntették azokat, akik nem jár-tak el a misékre és prédikációkra, ugyanakkor ók maguk kijárjár-tak a szomszédos fal-vakba is. Az egyik falu lakosait teljesen leszoktatták a káromkodásról. — S. A kálvi-nisták gyermekei náluk tanulnak. Az iskola egyébként Znióváraljáról került át Vág-sellyére. Négyen beléptek a rendbe. A tanulók tehetsége megnyilvánult mind a három drámaelőadásban, mind abban, hogy csodálatosan feldíszítették a templomot, amikor Forgách Ferenc jelenlétében ünnepélyesen megáldoztak. — 6. Megtérítették Pálffy grófnő két mezővárosának lakosait is. A grófnő segítségükre volt a makacskodók megfélemlítésével. — 7. Komáromban Molardt kapitány segítségével térítettek. For-gách Ferenc kérésére egyikük részt vett a nyitrai egyházmegye vizitációjában, amely azonban a háború miatt félbeszakadt. Ugyanő közreműködött a nyitrai káptalan tör-vényeinek átdolgozásában is. — 8. Pázmány Péter egy társával Gonzaga főkapitány kíséretében Kassára ment. Eredményesen gyóntattak és térítettek, reggel magyar, délután pedig német nyelven prédikáltak. Az eretnekek egy iskolamesterét is megin-gatták hitében. Kerülték a vitát a protestáns prédikátorokkal, de véletlenül mégiscsak polémiába keveredtek az eretnekek vezetőjével, aki egy provokálóan gyalázkodó

ira-tot szerkesztett ellenük. Megfelelő választ adtak rá. Egyes nemesek — papok hiá-nyában — maguk olvasnak fel prédikációkat alattvalóik előtt. A turóci prépostság el-orzott javait visszaszerezték.

Collegium Selliense

[1.] Selliae fuerunt socii quindeni, sacerdotes quinque, artium professores tot-idem, par coadiutorum numerus. 1 At ex primis in debellandis ecclesiae hostibus nostrorum domi, forisque enituit industria. Argumento est, quod a stipendiis hae-reseos ad signa Christi centum quinquaginta traducti sunt. Unius eorum, quoni-am rara et perillustris extitit conversio, reddquoni-am pluribus seriem facti. Is erat e praedicantium lustro unus, 2 qui temulento Lutheri spiritu instructus, in diversis locis Ungariae decennio pro exedris pestem animis auditorum inhalabat, iamque luctuosa animorum strage edita in vicinia nostri oppidi, atque adeo in familias colonorum nostrorum una cum auctore tanti mali contagio sese infuderat, cum accedit aliquando, ut noster a cathecismo, quern in pago habuerat, rediens, ille a concione, quam in aula viri Nobilis dixerat, divertens, uterque sibi occurreret.

Quo occursu inita sunt notitiae primordia, postmodum itum ad ipsum semel, ite-rum in pagum, et concertatum. Ibi admotis divini verbi facibus, nonnihil eius cordis liquata est durities, atque adeo impressi conscientiae praedicantis scrupuli, quibus cum dies noctesque pungeretur, ultro in collegium veniens manus dedit veritati; segue Romanam Ecclesiam velle amplecti testatus est. At vero constan-tia animi ut esset in conversione illustrior, placuit in sextum mensem sacram exo-mologesim peccatorum, professionemque fidei catholicae proferre, interea tern-poris praedicans in suo pago de Lutheri spiritu remittere fidei catholicae semina in vulgus iacere, a nostris etiam fidei mysteriis imbui, mox, ut fit, suis suspectus esse, turn aedem nostram propalam adire, subinde etiam cum uxore et filiolo con-cionibus (haereticis licet frementibus) magno cum pietatis sensu interesse, minas haidonum caedem sibi minitantium floccipendere. Ita sollicitudine impiger, spi-

88 1601 stuario subiiciatur. Caeterum deinceps reus factus scelestae linguae quatuor flo-renorum multa luat supplicium, is autem, qui blasphemantem audiendo non detu- lit, duplum multae nomine persolvat; quod iuratorum consultum ipsis urgentibus Reverendi Patris Rectoris auctoritate stabilitum et confirmatum est, tantumque pavoris páganorum mentibus iniectum est, ut vulgo etiam in agris et pascuis, ne quid ex ore blasphemi verbi excidat summopere caveatur.

Iam'quod ad ludum litterarum attinet, licet parentes, utpote inveterati die- rum malorum Calvinistae, quorum Deus boves sunt, desperati esse videantur, in magnam tamen spem adducimur fore, ut ex parvis eorum quiritibus, quos studiis litterarum et pietate imbuimus, civitas ohm catholica expurgat. Magno igitur Thurocii emolumento in hos late fusos Selliae campos scholae translatae sunt, quae florenti Hungarorum pube et quadam vivacitate ingeniorum luxuriant, qui- bus nihilo minus litterarum, quam pietatis officium cordi est. Pietatem testatur creber ac Pius sacramentorum usus, ut taceam, quod ex illorum corona quatuor optimae spei adolescentes hoc anno in Societatem nostram adsciti sint, plures etiam dare nomina gestiunt. Eorum in litterarum studio cum alias drammate tri- plici, turn maxime in solemni eucharistiae supplicatione emicuit ingenium: quo tempore parietes templi a vertice ad imum omni carminum varietate hieroglyphi- cis, emblematibus, gryphis, aenigmatibus convestiti pulcherrimum indolis et eru- ditionis specimen praebuerunt, tantumque splendoris, ut ad pascendas mentes et oculos intuentium integro circiter mense haec gymnasii aulaea in templo sinere albuerint. Auxit celebritatem diei Reverendissimi Domini Episcopi Nitriensis praesentia, qui sacramentum venerabile stipatus canonicorum choro, et latera sclopetariorum ordine circumfusus, praeeunte in novem acies ordinato angelorum exercitu, intermicantibus vexillis, fidibus cymbaloque resonante per plateas oppi- di circumtulit. Ita lucem illam eximio ceremoniarum, symphoniarum, dialogis- mique Hungarici apparatu peregimus. 4 Sacrum instrumentum amiculo pluviali, umbella, opere damasceno auctum et vexillis multicolori serico fluentibus.

Porro nostrorum ardor neque parietibus domesticis, neque ambitu civitatis contentus, in panes remotiores erupit. Excursum, inquam, ad Magnificae Domi-nae Palfiae5 oppida duo, quae plusquam virili ausu negotium religions aggressa, subditorum obfirmatos in haeresi animos, cum secus non potuisset, squallore carceris, fame, sitique denunciata, etiam omnium bonorum iactura reluctantibus ita fregit, ut omnes se Romanae Ecclesiae potestati permitterent uno except°, qui solum vertere, patriisque bonis exui pro fide Lutheri maluit. Itaque oppidum Zrecho6 paene totum sacramentis a nostro sacerdote expiatum est. Extitit inibi quidam, qui quod sub una specie eucharistiae sacramentum percepisset, tanquam concepto grandi piaculo adeo scrupulis angebatur, ut ei tarn pravam opinionem nulla vi sacerdos noster ex animo evellere potuerit. Post paulo aegritudine miser correptus, desparatione corporis et animae agitari coepit, repudiatoque nostro pa- rochum aliunde advocat, confitetur, utramque speciem extorquet; praebetur, dein subito tremere, concuti, oculos vibrare, sic se attollere in impiasque voces pro- rumpere: Actum, conclamatum est, damnatus sum. Non tamen infelicem spiritum exhalavit, sed miserante Deo corporis sanitati restitutus, animae pariter haeresi

1601 89 abiurata recepit. Nonnemo ibidem repertus est, quern cum diu, multumque preci- bus et minis sacerdos noster ad peccatorum exomologesim hortatus nequiquam fuisset, Deus paralysi percussum ad salutare consilium capessendum impulit.

Huius oppidi tam felici progressu magnifica Domina Palfia admodum laeta, ad aliud oppidum iisdem machinis expugnandum progressa fuit. Verum cives, ante- quam tormenta exponeret, aliorum edocti malo omnes voluntarie in deditionem fidei catholicae concessere. Ita de utroque oppido citra sanguinem, terrore dum-taxat poenarum intentato, una virago, adminiculo nostri patris bina victoriae tro-phaea reportavit.

Transeo cum eodem patre ad Commoromium, quem Magnificus Dominus a Molardt Austriacus7 eiusdem praesidii capitaneus omni genere humanitatis et benevolentiae excepit, eique totam arcem atque adeo se, coniugemque suam (ta-metsi monachum in aula sua haberet) lustrandum praebuit, ibi arcis secretarius haeresim multorum bono exemplo abiuravit. Dubius in fide unus confirmatus.

Adulter repudiata pellicis consuetudine ad honestam vitae rationem adductus. Est aliud spectans ad missiones. Cum Reverendissimus Nitriensis, qui totus noster est, dioecesis suae visitationem instituens unum e nostris a Reverendo Patre Pro- vinciali, 8 qui adesset, expetivisset, fuit missus certus unus; cuius consilio primum constitutiones Capituli Nitriensis, non sat firma lege et probata auctoritate ad canonum, potissimumque Concilii Tridentini normam, recusae, correctae, confir-matae et stabilitae sunt.9 Fuit animus reliquarum ecclesiarum visitatione cum eo prosequi, sed coepto negotio temporum bellique iniuria intercessit. Officium eiusdem patris fuit Nitriae festis ac dominicis diebus conciones ad populum ha- bere; quibus multi in religione catholica vacillantes confirmati, plerique ab haere-si abducti sunt.

Enimvero nostrorum in proximorum salutem incumbentium ardor, non Hungariae solum inferioris viciniam peragravit, verum etiam Superioris Pannoniae fines ingressus non poenitendos inde fructus retulit. Missi enim sunt e nostris cum Illustrissimo Generali Ferdinando Gonzaga Cassoviam Sacerdotes duo, 19 turn ut ipsi Generali, aulaeque suae a confessionibus essent, ceteraque spi- ritualia munia obirent, turn ut miseris civibus caecitatis nube involutis caligine errorum discussa lumen veritatis accenderent. Ad diem igitur Agno Pachali sa-crum, quo vel tepidis ardor, vel cunctantibus stimulus subderetur catholicis, II- lustrissimus una cum aula publice, nostro sacerdote coelestem hostiam immo- lante pane coelesti refectus est. Insuper in festo Pentecostes summi Pontificis gra-tia et liberalitate indulgengra-tia plenaria, per modum jubilaei Illustrissimo aulaeque suae ac sibi subiectis impertita, non aulam modo, verum etiam multos alios ad confessionis eucharistiaeque sacramentum incitavit. Inde consecuta est animo- rum magna mutatio, permulti a decem, alii a viginti et eo amplius intermissum confitendi usum revocarunt. De tota etiam vita confessiones auditae non paucae, ex haereseos peste vindicati septem; et denique superstitionis mahometicae muli- er una salutaribus undis abluta Christo nomen dedit. Quid? quod conciones ad populum habitae sunt duae, idiomatae Ungarico mane, Germanico pomeridiano tempore, et quia divini verbi pabulo, a catholico sacerdote Germani hactenus Cas-

92 1601 Mária templomot. Egy másik, a Szent-Szűznek szentelt templomot Forgách Ferenc szentelt fel. A szertartás magyar nyelven folyt, sok protestáns is jelen volt. Hozzákezd-tek a Szent György templom újjáépítéséhez. — 4. A Pozsonyban kivégzett Telekessy báró halála előtt megtért. A kivégzést csodás események kísérték.

Residentia Thurociensis

[ 1.] Quinque sacerdotes et quatuor coadiutores socii Thurocii fuimus hoc anno. Ex his tres sacerdotes totius territorii Praepositurae Thurociensis populum quatuor in templis divina docuerunt, hac ratione, ut unus duobus in templis medio milliari ab invicem distantibus, duo alii singuli in singulis verbum Dei populo, festis diebus et dominicis ex cathedra proposuerint, iidemque rationes vitae secre-tiores ab omnibus acceperint. 1 Nec fructus laborem fefellit; subditis in officio catholicae fidei conservatis, plerisque etiam externis adiutis. Sex personae erran-tes in ovile Christi reductae, in quibus fuit unus, qui gravi morbo correptus, dimo-veri se a lutheranismo nulla ratione patiebatur, etiam si pereundum esset illico. Se lutheranum esse, se cum lutheranis tenere, vivere et mori cum lutheranis velle clamabat. At vero quaereretur ex obstinato, quid crederent lutherani, se nescire dicebat, se non dubitare tamen lutheranos veram fidem habere. Cum instrueretur de fide catholica, averso vultu respondebat se lutheranum velle vivere et mori, nihil secum profici. Hortabantur hominem familiares, ut sacerdoti morem gereret.

Perstitit in setentia infelix, quare cum verbis nihil proficeret, et periculum a morbo misero homini immineret; commendat eius salutem patrum et fratrum ora-tionibus. Postera luce, peracto missae sacrificio in eum finem, redit ad aegrum. Is divina virtute mutatus, primo verbo sacerdotis ad omnia se paratum esse respon-det. Itaque detestatus lutheranismum fidem amplexus catholicam, sacramenta ecclesiae rite percepit, et quarto die statione vitae decedens, ad pastorem ani-marum nostrarum abit.

[2.] Totius actae vitae pondus deposuerunt apud nostros sacerdotes duodecim, non pauci ex locis remotioribus ad nos praecipuis anni festis venerunt; quod eis non esset copia sacerdotis catholici domi. In his fuit magno genere Matrona, quae quatuor milliaria conficiens, una comitata pedissequa saluti suae magna pietatis significatione consuluit. Eadem aestate, cum marito lutherano, si qua ratione ilium converteret, templum nostrum invisit. Nec minorem devotionem ostendit Dominus Matthias Ostrosits2 sex milliaria via difficili nivibus per altissimos montes emensus, et ad Natalita festa et ipsam Paschae solemnitatem apud nos cum suis famulis catholicis sacramentis divinis refectus. Quo tempore a sua soro-re virgine, nondum catholica insigne velum attulit, et ornamentum sacerdotale Viennae comparatum octoginta taleris templo nostro donavit, et Selliensi Colle-gio centum taleros. Argumenta maiora liberalitatis ostensurus, si non in conflic-tu ad Albam Regalem pro patria fortiter contra Turcas dimicans 12 octobris occu-buisset. Felicior in ipsa morte, ad quam eodem die, ante congressum apud unum e nostris de peccatis confessus, ab eodem pane angelorum sumpto sese compara-verat.3 Sollicitus erat iam aliquot annis, qua ratione subditos suos ad Ecclesiae gremium revocaret.

1601 93 Ter magno subditorum praediorumque nostrorum nonnullo damno mili- tares copias in Transylvaniam proficiscentes ad bellum in oppido pagisque Socie-tatis Thurocii hospites habuimus. Et cum haidones, genus hominum audax et rapax, boves et equos rusticorum abduxissent non reddituri, oportune fuit nobis auxilio favor Ferdinandi Gonzagae, Illustrissimi Principis Mantuae ad recuperan-da iumenta subditorum. Qui pro sua erga Societatem amore in nostram domum ex itinere divertit, caena mediocri contentus, nobiscum litanias in choro recitavit vesperi, et mane audito missae sacrificio, multis indiciis amoris erga nos relictis Cassoviam ad suam praefecturam abiít, duos sacerdotes 4 a Reverendo Patre Pro- vinciali concessos secum ducens, Germanum atque Hungarum, aulae militibus- que sane futuros utiles. Quod octavo Iunii grando columbini magnitudine territo- rium Praepositurae innoxia transient, et haereticorum segetes nonnullas con- tuderit, fidei et ecclesiae supplicationibus tribuimus. Quod a peste, quae circum- circa populatur homines, et oppidi nostri quinque domos attigit, hactenus liberi fuerimus, singulare Dei beneficium apparet. Imperatoris Regis nostri benevolen- tia nobis non defuit, qui ut ecclesiam Sanctae Mariae in Comitatu Thurociensi non contemnendam parochiam ecclesiae catholicae restitueret, ius patronatus, quod ohm Praepositi Thurocienses habebant, nova donatione Societati contulit, in eoque Societatem 4. Maii per hominem Regium et personam Capitularem Regni more statuit. Statutioni contradixerunt haeretici parochiani, contradicentes ad tabulam regiam, seu ius regium citati. Confidimus Regem donationem illam suam iustissam defensurum. 5 Templum in honorem Sanctae Mariae Virginis elapsis annis a fundamentis erectum, 6 in altero pago nostro hoc anno 26. Augusti per Reverendissimum Dominum Franciscum Forgatz Episcopum Nitriensem, amantissimum Societatis, et bene de Societate merendi cupidissimum solemni caeremonia dedicatum est. Convenit eo noster populus ex omnibus pagis et utra- que parochia, sub signis Christi cantica spiritualia concinens in via. Confluxere quoque plurimi mortales non catholici, spectandi causa ex vicinis pagis et oppidis, quibus caeremoniae catholicae praecipue cum ab episcopo vulgari lingua fuissent explicatae, plurimum placuerunt. Templi Parochiae Sancti Georgii, 7 quod a fundamentis extruitur 11. Junii primus lapis sacra precatione a Patre Supe- riore munitus, positus est, iamque ex fundamentis parietes in sublime consurgunt.

Praedium anno superiore in Soczovecz8 inchoatum, hoc anno perfectum.

Baro quidam Telekisianae familiae unicus, procerum Hungariae non postremus homo militaris, audacibus quibusdam facinoribus, legum regni severitatem in se provocavit, quare Possonii sub finem comitiorum regni gladio vindici adiudica-tus est. Orbus parentibus haeresi infectis, in haeresi educaadiudica-tus, pertinaciter paren- turn errores sectabatur. Tandem in hac capitis, honoris fortunarumque suarurn calamitate recte sapere doctus est, catholicaeque fidei veritatem agnovit, agnitam- que suscepit. Vitae suae totius errata magno doloris sensu patri superiori nostro, qui turn comitiis aderat, exposuit; sibique patrem usque ad ultimum vitae punc- turn adesse voluit. Ei Pater Superior, ut melius se se ad supremum actum corn- pararet unum atque alterum diem a Serenissimo Archiduce Matthia impetravit.

Brevi illo tempore tarn acri studio in salutem suam magnanimus vir incubuit, ut

94 1601 manifeste pectus illius Deus occupasse notaretur. Quod multo clarius enituit, cum panem vitae percepisset. Diu noctuque precibus intentus, et coniunctioni cum Deo lubens supremam sententiam excepit. Cum ad locum supplicii tenderet, iam (inquit) in altera vita sum. In ipso loco, quo omnium ordinum homines innumeri spectatum confluxerant, ab omnibus veniam delictorum postulavit, inimicis clara voce pepercit, magnates caeterosque omnes monuit, ut Deo Regique fidem ser-varent, suo exemplo docti caverent limites iustitiae transilire, ecclesiae catholicae doctrinam amplecterentur. Quod etiam armigero suo, insigni adolescenti, ultimo ministerio nudanti veste cervicem diligenter inculcabat, ut in catholica religione, qua se gerneret a Deo illuminatum, ad extremum usque spiritum persisteret. Turn mira constantia totius oris, tanquam non sua res ageretur, sarcophagum, in quo eius deponendum erat corpus, iussit ante se constitui, faces funereas accendi, quas in orbem ipse circa se constituit. Denique singulari pietatis ardore flexis genibus dominicam orationem et angelicam salutationem alta voce Hungarica lingua pronunciavit; addens perspicue clausulam illam ecclesiae Sancta Maria Mater Dei etc. et dato manu signo post commendationem spiritus in manus Dei, cervicem gladio feriendam ministro iusticiae praebuit. Caput eius in sinum forte cum Patre Superiore adstantis franciscani sacerdotis insilüt, eumque sanguine perfudit, tanquam moriens testaretur se in aetemum cum religiosis hominibus esse decrevisse. Narrabant quidam, turn ecclesiastici, tum saeculares vin fide digni, visam esse iris triplicatam in modum coronae supra caput Telekesy suppli-cium subituri. Alii ab ictu gladii columbam in sublime volantem a se conspectam.

Serenissimus Archidux funus honeste procurari mandavit. 9 Mai lelőhely: Pannonhalma, 118 G. 3.466-468. ^~.7

A rezidencia összetételéről lásd Catalogi, II. 7.

A család ezen tagjáról Nagy Iván, VIII. 301-303 nem tud. Vö. Monumenta, IV. 513. Thurzó György a Székesfehérvár alatt elesett jelentősebb személyek közt említi. Vö. Kubinyi, Le-velek, II. 21.

Székesfehérvárott két jezsuita jelenlétéről tudunk: az egyik Ferdinand Alber a másik Petrus Dionantius.

1601 februárjában vitte magával Gonzaga Pázmányt és Fullerust.

A nagyszocóci (Soczovez) Boldogasszony templomról van szó. Az előzményekről lásd Monumenta, IV. 515-516.

A Boldogasszony prépostsági templomról van szó. Vö. Rupp, Helyrajzi történet, I. 679.;

Monumenta, IV. 503-504.

Az Illésházy által 9 évvel korábban elvett, majd az elmúlt esztendőben visszaszerzett plébá-niatemplomról vö. Monumenta, III. 726., 727 és Monumenta, IV. 451., 459., 515.; Rupp, Helyrajzi történet, I. 680.

Feltehetően Nagyszocócról van szó. Vö. Rupp, Helyrajzi történet, I. 678.

A Rudolf király szekereit kirabló s ezért halálra ítélt Telekessy Mihályról van szó. Az ügy további forrásairól vö. Nagy Iván, II. 77-78. A halálánál jelenlévő jezsuita Joannes Zani-tius volt.

1602 95 71

1602. január 19. Róma

Claudio Acquaviva rendfőnök Dobokay Sándor rektornak Vágsellyére December 5-i leveléből örömmel értesült arról, hogy a császári megbízottak se-gítségével visszaszerezték a kollégium javait. A megszaporodott világi teendők ügyé-ben a tartományfőnökkel tárgyaljon.

Notabilem accessionem rebus istius collegii factam esse per Commissarios' Caesareae Maiestatis recuperatis rebus nostris intellexi ex Vestrae Reverentiae litteris 5. Decembris datis2 et gratias ago divinae benignitati. Et quoniam addebat occupationes etiam rerum temporalium accessuras, nihil aliud reddere possum, nisi negotium esse Domino commendandum et agendum cum Patre Provinciali, 3 atque interim curam interioris hominis non deponendam, quod virtus Vestrae Reverentiae et paterna vigilantia mihi pollicetur, ut propterea multis hac in re opus non sit. Alia quae addam non sunt cum ampla ipsius expositio solum esset rerum quas nosse nos operae pretium erat. Interim ego me ipsius et omnium precibus ac sacris sacrificiis commendo.

Romae 19. Januarii 1602.

Mai lelőhely: ARSI Austr. 2. I. f. 38. (korábban f. 19r.) Fogalmazvány

Modern átirat: Rendtartományi Levéltár, D 77.; Ráday-gyűjtemény, Szittyay-hagya-ték, C 82/8. III. 282.

Johannes Barvitius és Nicolaus Burghausen. Az ügyről lásd a 21. és 72. iratot.

A levél nem maradt ránk.

Alphonso Carrillo

72 1602. január 19. Róma

Claudio Acquaviva rendfőnök Alphonso Car rillo tartományfőnöknek Bécsbe November 14-i és december elsején írott leveleire válaszol. Egyetért az erdélyi vizitáció szükségességével, de a címzett nem mehet, esetleg a rektor jöhet szóba. Ja-vaslatot kér az útvonal kérdésében. Sok körülmény szólna a Lengyelországon keresz-tül való utazás mellett, de ez a császárnak nem tetszene. Helyesli, hogy a gazdasági

Claudio Acquaviva rendfőnök Alphonso Car rillo tartományfőnöknek Bécsbe November 14-i és december elsején írott leveleire válaszol. Egyetért az erdélyi vizitáció szükségességével, de a címzett nem mehet, esetleg a rektor jöhet szóba. Ja-vaslatot kér az útvonal kérdésében. Sok körülmény szólna a Lengyelországon keresz-tül való utazás mellett, de ez a császárnak nem tetszene. Helyesli, hogy a gazdasági