Jegyzetelés, a jegyzet feldolgozása és tanulás – az 5R módszer

A Cornell-módszerhez kapcsolódóan érdemes az 5R módszer segítségével leírni és feldolgozni a jegyzeteket.

Az 5R jelentése: Record (Jegyzetelés), Reduce (Lényegkiemelés), Recite (Felmondás), Reflect (Saját vélemény kialakítása), Review (Áttekintés).

1 Record - Jegyzetelés

Az előadás során írd le az előadó által mondottakat a jegyzet oszlopba. A később használható jegyzetek elkészítésének van pár alapszabálya, amit alább felsorolunk. Soha ne felejtsd el azt, hogy a jegyzetelésnek az a célja, hogy segítségével minél részletesebben vissza tudd idézni az elhangzott információkat.

A jó jegyzetkészítés alapszabályai:

• Jegyzetünk legyen olvasható és áttekinthető.

• Gyakorlással egyre jobbak lehetünk, ezért érdemes először az írott szöveg olvasásában és jegyzetelésében profivá válni, hiszen írásban, a saját tempónkat követve könnyebb megtanulni, hogyan szűrhetjük ki a fontos információkat. Az élőbeszéd hallgatása során ez már nehezebb feladat,

• Döntsük el, mi a lényeges és mi a lényegtelen. Ez a feladat nagy szellemi erőfeszítést igényel, de csak így lesz áttekinthető és jó a jegyzetünk.

• Ne veszítsük el a fonalat, koncentráljunk. Ahhoz, hogy logikus és összefüggő jegyzetet tudjunk készíteni, fontos az is, hogy ne kalandozzunk el, mindig tudjuk, hol vannak a kapcsolódási pontok. Ha esetleg azt vesszük észre, hogy elkalandoztunk, akkor hagyjunk ki egy kis helyet, hogy később pótolhassuk a hiányzó részeket.

• Ha nem találjuk a logikai kapcsolódást a jegyzet elemei között, pedig odafigyeltünk, akkor kérdezzünk bátran a tanártól.

• Kerüljük a folyóírással történő jegyzetelést, hacsak nem idézetet vagy definíciót szeretnénk leírni.

• Mindig szedjük pontokba a leírt kulcsgondolatokat, és jelöljük az alpontokat is. Ha vizuális típusok vagyunk, akkor már most is készíthetünk kis ábrákat, mini gondolattérképeket. Egy táblázat vagy ábra sok leírt szöveget spórolhat meg nekünk.

• Használjunk nyilakat, szimbólumokat és rövidítéseket, de figyeljünk arra, hogy mindig tudjuk mi, mit jelöl.

• A példákat is írjuk le röviden, mert ez segíthet abban, hogy később tartalommal töltsük meg a leírt tényeket.

• Már jegyzetelés közben emeljük ki a kulcsgondolatokat, például aláhúzással, vagy színes kiemeléssel. Az előadás során onnan ismerhetjük fel, hogy mi a fontos, hogy a tanár többször is visszatér rá, esetleg felírja a táblára, vagy kiemeli a kivetített jegyzetében.

• Ha új téma következik, akkor hagyjunk ki egy-két sort, így átláthatóbb és tagoltabb lesz a jegyzetünk.

• Mindig írjuk fel a dátumot, és legyenek oldalszámok a lapokon (ha különálló lapokra jegyzetelünk, és nem füzetbe, akkor minden lapon szerepeljen a dátum is).

• Figyeljünk oda arra, hogy a képleteket, tényeket, adatokat pontosan jegyezzük le. Ha nem vagyunk biztosak egy adat pontosságában, akkor jelöljük meg, hogy később utána tudjunk nézni.

• Hagyjunk ki elegendő helyet a későbbi kiegészítésekhez, írjunk "szellősen"!

• Használhatjuk a saját szavainkat is, de ne változzon meg az információ jelentése.

• A jegyzeteket rendszerezzük, tegyük az új jegyzeteket abba a mappába, ahova az előző órai anyagokat tettük, így semmi nem keveredik el, és ha szükség van a jegyzetekre, azok könnyen elővehető.

2 Reduce – Lényegkiemelés

Miután vége az előadásnak, és végeztünk a jegyzeteléssel, minél előbb összegezzük a jegyzetünket a felidézés oszlopban. Ide kerülhetnek azok a kulcsszavak, amelyek a legtöbb információt hordozzák, és a későbbiekben a legjobban elősegítik a felidézést. Ez a tevékenység előfeltételezi, hogy alaposan átgondoljuk az anyagot, így rögtön egy mélyebb feldolgozási szintre kerül a hallott információ. A kulcsszavak mellett alcímeket és fontos fogalmakat is feltüntethetünk ebben az oszlopban.

3 Recite – Felmondás

Miután az egész órai anyagból elkészítettük a felidézés oszlopot, takarjuk le a jegyzetelés-részt, és csak a felidézés oszlop, és a kiválasztott kulcsszavak alapján idézzük fel minél részletesebben az előadás anyagát. Ezután mindig ellenőrizzük le, hogy mire emlékeztünk és mi maradt ki esetleg.

4 Reflect - Saját vélemény kialakítása

Ha már jól ismerjük a tanagyag tartalmát, és meg is értettük a fő mondanivalóját, akkor egy még mélyebb feldolgozási szintre juthatunk el, ha saját szempontunkból is megvizsgáljuk az anyagot, és reflektálunk rá; azaz saját véleményt alakítunk ki vele kapcsolatban.

• Gondoljuk át, hogy az adott órai anyag mennyire illeszkedik a félév anyagához és az eddigi ismereteinkhez?

• Az elhangzottak közül mit tartunk hasznosnak és mit nem, mivel értünk egyet, és mivel nem?

• Nekünk mi a magán és szakmai véleményünk a témával kapcsolatban?

• Jó volt az előadás? Jól adta át a gondolatait az előadó, vagy esetleg zavaros volt néhány ponton?

• Mi keltette fel legjobban az érdeklődésünket?

• Felvetett-e olyan kérdéseket az előadás, amelyeknek a későbbiekben szeretnénk utánajárni?

5 Review – Áttekintés

Ezek után a lap alján előkészített összegzés mezőbe írjuk le egy-két teljes mondatban azt, hogy milyen fontos információkat tartalmaz az adott oldal. Érdemes az előadásról készült jegyzet legvégére is egy pár mondatos összefoglalást írni az előadás kulcsgondolatairól.

Ha minden előadás előtt átfutjuk az előző órák összegzéseit, akkor ezzel nemcsak átismételjük az eddigi információkat, hanem sokkal könnyebben tudjuk követni majd az órai anyagot.

A Cornell-módszer, akár egy lineáris jegyzet, az anyag további feldolgozása során is alkalmazható.

Ha a jegyzet mellé szeretnénk kis ábrákat vagy logikai rendezőket is készíteni a kulcsszavak felhasználásával, akkor a jegyzet elkészítésekor figyeljünk oda arra, hogy erre is hagyjunk elegendő helyet.