JEGYZETEK BUDA HALÁLÁHOZ

1. ÉNEK.

' cscsével. Megszoktuk Budát ifiabb testvérnek képzelni, de csak is megszoktuk.

A

^krónikák egyszeren frater-t mon-danak sazlehet bátya, öcs egyaránt.

A

Nibelungen "Blödel-z, igaz, fiatalabb, de az nem történet. Thierry

Amadé

(nem tudom mi forrás után) határozottan "Budát nevezi frére ainé-nek.

Hogy

tárgyamra nézve e fölvétel igen háládatos volt, az olvasó meg fog

gyzdni.

* J(eveháza.

A

hunok fejedelmi temetje.

3 7^0/. így nevezem (Szabó Károlylyal) azon hún királyt, a ki J{ova, T^euva, 7{uas stb. név alatt fordul

el

az évköny-vekben. Valószinüleg T^of helység tartja emlékezetét.

^ Garaboncz. Ipolyi gyanítása szerint hadd legyen amaz alárendelt papi osztály, melyáldozatoknál a kézimunkát, bon-czolást mit, végezte.

S Joh, vagy jonhó. Régi szó, jelenti a nemesebb belré-szekct.

^ JNézk (oltárnézk).

A

babona nyelvén máig fenmaradt szó, noha ma eltér értelemben.

Jl. ÉNEK.

' T{ovásra hazudni.

Máig él

mondás, annyi mint sokat és folyvást hazudni, mintha csak írva volna. Azért mertem

a hún írásmóddal (mely rovásra történt) kapcsolatba hozni, daczára mai tréfás színezetének.

111. ÉNEK.

' Gyöngyvér. Régi po^ány-magyar n-nevet alig-alig talál az ember.

Én

a váradi regestrum magyar jelentés neveiben véltem ilyesek nyomára akadni, hol Gyöngv, Gyönyör stb.

Alany János miivel. IV. 8

I14 J^gy^ttek "Buda

halálához-forduJnak el, mint nncv. így 16n szerkesztve a Gyöngyvér, mely annyi, mint gyönge-testvér.

Nem

ahasonló

nev

madárra

Tondoitam tehát.

' Odin.

A

scandináv hitrege

f

istene.

3 jy/ornák- Végzetnk, mint a párkák- Hárman vannak.

Egyike a csatán elesett hsöket vezeti Odin lakába (Wal-kyria).

Hogy

Detre itt pogányul beszél, holott a Nibelung-ének-ben keresztyén, azon nem fog megütközni, ki a régibblEdda énekeket ismeri. Azok még mit sem tudnak ama nagy ke-resztyénségrl, melyben egykorú hseiket a mai német írók, mint a civilisalio _(!) képviselit, a barbár Etelével szemközt

állítani annyira szeretik.

A

^história Theodorich-jának semmi köze e regebeli Detrével.

* aszály. Máig

él

szó. Jelenti a népnél a

ni

mellény-nek derékon alul

függ

karéjait (pellempátyait). Ballaginál Zwickel, ruhaereszték. Nálam ittcsipkézett, rovátkolt szegély a köntös alján.

^ Tíún kötés. Atalában mesterséges kötést akar jelenteni,

min

^a hunoknállehetett; czélozva a ma is köznyelven forgó kún kötésre.

V. ÉNEK.

' Nádak útja. Tejút az égen.

^ T^agyobbik ura a

nnek

férje bátyja.

3 Boza, kám. Mint ^a hún és kún népek itala emlegettetik a krónikák által. Kölesbl erjesztett sörféle folyadék.

^ Huj! huj! Egyike a legrégibb történeti szavainknak.

Mint csatakiáltást adja krónikánk a régi magyarok szájába:

(diabolica huj! huj! exclamatioo.

^ JHenye olykor az idsb fivérnek az öcsc;-e' felesége, más kifejez szó hiányában. Egyébaránt anurust jelenti rendesen.

VJJ. ÉNEK.

' Cserge, sátorféle. Perzsa szó, valamint a sátor is. Emlék-íróinknál is fordul el, ily összetételben: csergesátor.

* Johádzik, ^a fentebbi joh szótul, annyi, mintha szivedzik.

szivtdezik volna: azaz enyhül, engeszteldik.

E

származtatást méltóbbnak tartom, mint juhászodik (mert a juhász szelíd ember!) annyival inkább, mert vidékemen a nép nem mondja:

Jegyzetek Budn halálához. ii

5

juhászodik, hanem juhádzik, vagy juházik, a mi nyilván más eredetre utal. (A szekér juha is hiheten joha volt, beírésze.) 5 Válasz. Nemcsak felelet (ez a régieknél^: választ) vagy elválasztó valami, hanem választás is. (L. Szabó D. «ICisded szótár._»)

+ _Ivetten azaz: kettjöket. így ^használva már a XVI. szá-zadbeli «Adhoríatio mulicrumo

czim

gúnyversben. «Ha minket isten ketten (kettnket) összebir.

»

^ Öcsédnél. Fiatalabb

n

^{az idsbnek öcs. Innen az öcsém}

asszony is.

VJIl. ÉNEK.

' Aczéltükör.

Nem

csak aczélból készült tükör, minta Nagy

Szótát magyarázza,

st

ilyet a mai nép nem ^is ösmer,

ha-nem ^az a gyújtó karika-üveg. melyen, ababona szerint, hete-dik gyermek meglátja a föld alatt rejl kincset; és így tömör testeken keresztül lát vele. Innen vétetett metaphorám.

(Meglehet, az aczél jelz isépen gyújtó tulajdonságátólered.)

* Világfája. Népmeséink is ösmernek ilyet.

Ha

már a végzet könyvét rováson képzeljük, ez élcfa kérgelehet a leg-méltóbb hely

A

sibylláknál is falevélen volt írva.

IX. ÉNEK.

' Tud. Mystikus értelemben. Tudós asszony.

* Igazándi.

A

mi komolyan, serio megy, nem játékból.

Országos kelet szó,de az irodalom megvetette: tudja, miért.

3 "Lábol.

Nem

^csak azt teszi,

midn

valaki a vizet meg-lábolja, azaz lábon menve átkel rajta; hanem az úszás egy nemét is, mely csupán láb segítségével történik, a kezek használata nélkül. így ^{jár az} adoma báró W.-rl, hogy efféle úszás közben megberetválkozott.

— A

kép ily lábolástól van véve.

^

Hogy

a táltos nem a keresztyén, nem ^is más ismert aera szerint számít, hanem valamelyköltött idszámítás (teszem

Hunor és Magyar regekorától) képzelend^: tán fölösleges

is megjegyezni.

^ Népmeséinkbl vett vonás a földbl kinöv kard.

«Stella cadit, tellus trcmit: en ego malleus orbis!»

Jí krónikdk-7 Vágja kett. Helyesen ke'té.

De

_úgy is mondják, nálunk csak úgy ^{; s ez állal a licentiát igazoltnak vélem.}

8-I I6 Jegyzetek "Buda halálához.

^ J{end. Tájilag ma ^is csak sor értelm. Itt a sátrak sorait jelenti.

X. ÉNEK.

' J\yillal nem felkészülve, hanem nyilhúzás vagy sorsvetés útján.

* Jljzotta. Nyitotta. Jljtó, ajak-3 Jifegapolá: Régiesen; megcsókolá.

'* J^étfele dlünk- Két oldalra; egyik egy, másik más felé; t. i. a nevetés miatt; de a mit nem szükség hozzátenni.

í "Folyam elve. Folyamon túl. Régi. Kolozsvárnak egy része ma ^{is Jíid-elve.} így régen Havas-elve.

^ J^ezéhez békéli v. békélik- Számtalanszor elfordul régi könyvekben s az engesztelés módját jelenti, rendesen kéz-csókkal, vagy legalább kézfogással.

XJ. ÉNEK.

' Lá'-é, vagy lá'-e. Valóban _így ejtik Tisza-Duna közt, a ládd-e rövidítést még inkább megrövidítve. S a poesis ne használhatná az ilyet alkalmilag? Másutt kapva kap az ily

hangzatos rövidítéseken.

* Góthol. Tehettem volna: gót-tal s a rím úgy ^is

meg-járná.

De

nagy vidék így ^{ejti a} hoz-hez ragot. Az pereljen az én perlimmel.

3 Olyki. Némely.

Ollyik-• Mersz, mint a félsz.

E

kett él ily formában. Vélemé-nyem szerint nem ^{az ige} második személye, hanem valósá-gos fnév, J2 képzvel.

^ "Erkölcs. Eigensinn.(Ittjátékisvanbenne a _/e//cm-hiányra.) Sajog. Ragyog. Régiesen. (^aSajog mint arany.

») 7 Pandái. Padmaly is; de amaz határozottabban: vízpart-ban vájt ür.

° Irdatlan.

A

népmesék e szava nem oly irdatlan szó, mint látszik. Betücserével annyi, mint irg-atlan, a régi irg (jorg)

tbl

^{; tehát a.} m. irgalmatlan (nagy). Azt gondolná az ember: szemét; pedig lám: kincs.

XIJ. ÉNEK.

' J^ün. Vive. Jogos régi forma.

* "Esennen. Esdleg. Régi szép szó.

In document Books Pannónia (Pldal 117-121)