Az egyik lehetőség a közúti szállítmányozás okozta ártalmak csökkentésére a hagyományos vasúti szállítás mellett az in-termodális vasúti fuvarozás, ezen belül a RoLa, vagyis a „gör-dülő országút” elterjesztése. Az elnevezés a német Rollende Landstraße (RoLa) kifejezésből származik, amelynél a nyer-gesvontató a félpótkocsival egy külön erre a célra átalakított vasúti pőrekocsin utazik. Természetesen számolni kell azzal, hogy a közúthoz hasonlóan ez is okoz légszennyezést, zaj-terhelést, ám a vasút okozta extern költségek jóval kisebbek, amint arra CE Delft (2008, 113.) is rámutat.
Alapvetően a közúti fuvarozás mellett szól a gyorsaság, a rugalmasság, továbbá az áru mellett tartózkodik egy sze-mély, aki felel annak hiánymentes megérkezéséért. A vasút viszont hosszabb távon tud nagy mennyiséget egyszerre el-szállítani. Ez értelemszerűen behatárolja, hogy milyen áruk-nál érdemes az egyiket vagy a másikat választani. Közúton jellemzően egységcsomagolt, nagy értékű, romlandó vagy más különleges figyelmet igénylő termékeket, míg vasúton főleg ömlesztett árut, ipari alapanyagokat, energiahordozókat fuvaroznak. Meghatározó, hogy jelenleg valamivel drágább a vasúti szállítás, ennélfogva egyre kevesebben választják, 2011-re 14 százalékra csökkent az aránya, ugyanis a kiélezett piaci viszonyok között nem lehet az áru értékének 3-5 százalé-kánál több a fuvardíj.
A magasabb részesedés eléréséhez szükséges lenne a piac részéről a nagyobb rugalmasság, a menetvonal-engedélyek gyorsabb ügyintézése, a szállítmányozói igényekhez jobban alkalmazkodó menetrendek kialakítása. A korábban tárgyalt
* Ebben a szakaszban jelentős mértékben támaszkodom a Raaberlog és a Rail-Cargo Hungaria munkatársai által elmondottakra.
piaci kudarcok miatt indokoltnak érzem az állami beavatko-zást több helyen.
A legfontosabb lépés a használatarányos elektronikus út-díj mihamarabbi bevezetése lenne, amely az osztrák mintá-hoz hasonlóan környezetvédelmi besorolású alapú díjszabást alkalmazhatna. Ez a szemlélet a gépjárművek adóztatásában is jobban érvényesülhetne, ugyanis jelenleg csak a személy-gépjárművekre vonatkozó regisztrációs és cégautóadónál lé-tezik hatékony megkülönböztetés.*
Szükségesnek mutatkozik az elmúlt évtizedekben jelentő-sen leromlott vasúti pályaállomány felújítása, amiről egyelőre egy kivétellel még csak tervek állnak rendelkezésre. Érdemes lenne az új nagyberuházásoknál iparvágány kiépítését kiköt-ni, ez nem minden esetben történt meg az elmúlt években.
A környezeti ártalmak mérsékelésére célszerű lehet társasá-giadó-kedvezményt nyújtani a környezetkímélőbb szállít-mányozási formákat igénybe vevő társaságoknak, továbbá az elöregedett járműállomány cseréjére államilag támogatott hiteleket nyújtani.
Összefoglalás
A közúti teherfuvarozás széles körben okoz ártalmakat.
Ez kiterjed a környezet és az úthálózat károsítására, a lakos-ság életkörülményeinek rontására. Megoldásuk jelen
pillanat-* A köznyelvben átírási illetékként ismert visszterhes vagyonátruházási ille-téket szabályozó 1991. évi XCIII. törvény 24. § csak életkori és teljesítmény alap-ján határozza meg az adómértéket, míg a súlyadóként elhíresült gépjárműadó-ról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 8. § (1)–(2) bekezdése 6–7 éves járművekre is ad kedvezményt. Ugyanakkor (4)–(7) támogatja a kombinált áruszállítást is, ez mindenképpen előnyös.
ban önmagától a piactól nem várható, bár sok a lehetőség itt is. A környezetvédelmi szempontok ugyan érvényesíthetők szabályozás és adóztatás által, kedvezményes hitellehetősé-gek biztosításával, de emellett szükség van még más szállít-mányozási módozatok előtérbe helyezésére.
Egy lehetséges megoldás a káros externáliák kezelésére az intermodális, vasúti-közúti formák támogatása, amely meg-nyilvánulhat a teherautók szállítmányának kísért (RoLa) és kíséretlen továbbításában, továbbá a konténeres módszer szé-lesebb körű alkalmazásában. Ennek egyik szükséges, de nem elhanyagolható feltétele, hogy a piacra készülő vállalatokat legalább az engedélyeztetési eljárás egyszerűsítésével segít-se az állam, és olyan költségviszonyokat teremtsegít-sen, amelyek egyenlő versenyzési körülményeket biztosítanak a közútnak és a vasútnak.
Nem kívánom azt sugalmazni, hogy a közúti szállítást a végletekig vissza kell szorítani, hiszen a rövidebb távú, különleges kezelésű áruk esetében behozhatatlan előnnyel rendelkezik, továbbá elsöprő részesedéssel bír, így egy ilyen végkövetkeztetés komolytalan lenne. Ami sokkal inkább lé-nyeges, hogy rendszerszintű szemléletben érdemes gondol-kodni, megtalálni a közút, a vasút, de akár a vízi teherforga-lom helyét a magyar gazdaságban, ehhez elengedhetetlen egy hosszú távú terv, amiben alapvetően újragondolnák mind-egyik szerepét.
Köszönetnyilvánítás
Ezúton köszönöm meg tanárom, Balogh László docens (BCE Pénzügy Tanszék) építő jellegű javaslatait. Hálával tartozom Nyemecz Tündének és Sári Frigyesnek (Raaberlog), Mészöly
Zsuzsannának, Molnár Péter Bálintnak és Vernes Andrásnak (RailCargo Hungaria), hogy időt áldoztak arra, hogy kérdései-met feltehessem. Ezek a találkozók Gáspár László közremű-ködése nélkül nem jöhettek volna létre.
Felhasznált források
Coase, Ronald H. (1960): The Problem of Social Cost, Journal of Law and Economics, Vol. III. October, 1–44.
Cullis, John G. – Jones, Philip R. (2003): Közpénzügyek és közösségi döntések. Aula, Budapest
KSH (2008): Külkereskedelmi termékforgalom, 2007. Statisztikai Tü-kör, 2. évf., 37. sz., 1–4.
KSH (2011): Jelentés a szállítási ágazat helyzetéről, 2010. KSH, Budapest Musgrave, Richard A. – Musgrave, Peggy B. (1989): Public Finance In Theory and Practice. 5. kiadás. McGraw–Hill, New York (Egyesült Ál-lamok).
Pigou, Arthur C. (1932): The Economics of Welfare. 4. kiadás. Macmil-lan, London (Egyesült Királyság).
Samuelson, Paul A. (1954): The Pure Theory of Public Expenditure.
The Review of Economics and Statistics, Vol. 36 No. 4, 379–389.
Stiglitz, Joseph E. (2000): A kormányzati szektor gazdaságtana. KJK-Kerszöv, Budapest
Internetes források
CE Delft (2008): Handbook on Estimation of External Costs in the Transport Sector. http://ec.europa.eu/transport/sustainable/doc/2008_
costs_handbook.pdf (Letöltve: 2012. augusztus 9.)
Közlekedéstudományi Intézet: Nehéz tehergépjárművek 2006. évi for-galma Magyarország úthálózatán. http://kti.hu/uploads/images/Tren-dek6/Otodik/5-065.jpg (Letöltve: 2012. augusztus 9.)
KSH Tájékoztatási Adatbázis: Tehergépjármű-állomány 2008-tól.
http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=ODE (Letöltve: 2012. augusztus 9.)
MSZKSZ (2012): a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség hon-lapja, http://www.husa.hu/ugyfeltajekoztato/hozzajarulasi-dij/ (Le-töltve: 2012. augusztus 9.)
Piac&Profit (2011): Nem csak a gázolaj ára emelkedik. http://piacespro-fit.hu/gazdasag/nem_csak_a_gazolaj_ara_emelkedik (Letöltve: 2012.
augusztus 9.)
Interjúk, személyes beszélgetések
Nyemecz Tünde vasúti részlegvezető, Sári Frigyes közúti részlegve-zető, Raaberlog Nemzetközi Szállítmányozási Kft., Budapest, 2012.
március
Mészöly Zsuzsanna kombinált fuvarozási vezető, Molnár Péter Bálint értékesítési vezető, Vernes András kereskedelmi igazgató, Rail Cargo Hungaria Zrt., Budapest, 2012. március 23.
A tanulmány a szerző A kombinált árufuvarozási módozatok vizsgá-lata a piaci kudarcok tükrében című tudományos diákköri dolgozata alapján készült.
Konzulens: Balogh László
A dolgozat a BCE Közgáz Campus 2012. évi Tudományos Diákköri Konferenciáján a Pénzügy szekcióban II. helyezést ért el.