A SZEMÉLYÜGYI ALAPNYILVÁNTARTÁS ADATKÖRE A foglalkoztatott
III. Kormányrendeletek
5. A javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazásáról szóló
131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
13. § Hatályát veszti a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazásáról szóló 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet
a) 1. § (1) bekezdés 1. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 118. § (12) bekezdésében és” szövegrész,
b) 1. § (1) bekezdés 2. pontjában a „hitelintézet, hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás és” szövegrész,
c) 1. § (1) bekezdés 3. pontjában az „a Hpt. 117. § (2) bekezdésében és” szövegrész, d) 1. § (2) bekezdésében a „hitelintézet és” és az „a hitelintézet és” szövegrész, e) 10. §-ában a „Hpt. 118. § (11) bekezdésében és a” szövegrész.
14. § Hatályát veszti a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazásáról szóló 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet.
6. Záró rendelkezések
15. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2020. december 26-án lép hatályba.
(2) A 8. § és a 9. § (1) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 14. § 2021. június 26-án lép hatályba.
(4) A 2. §, a 3. §, a 4. §, a 7. § és a 10–12. § 2021. június 30-án lép hatályba.
(5) A 9. § (2) bekezdése 2026. január 1-jén lép hatályba.
16. § Ez a rendelet a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2019. december 18-i (EU) 2019/2177 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 4. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
4. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete
a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges gazdasági intézkedésről
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálybalépésének napjától 2021. december 31. napjáig – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a) a helyi önkormányzat,
b) a helyi önkormányzat által fenntartott ba) költségvetési szerv,
bb) nonprofit szervezet, bc) egyéb szervezet,
c) a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság,
d) a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság,
e) a képviselő-testület feladatkörébe tartozó közszolgáltatás ellátására szerződéssel rendelkező, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet
által nyújtott szolgáltatásért, végzett tevékenységéért megállapított díj, az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás keretében felmerülő díj, illetve egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon díjnak az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos és alkalmazandó mértéke.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezet e rendelet hatálybalépésének napjától már megállapított új díjat nem vezethet be, 2021. december 31. napjáig új díjat nem állapíthat meg, meglévő díjat új kötelezetti körre nem terjeszthet ki.
(3) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat abban az esetben, ha a felek az e rendelet hatálybalépése előtt – legalább kétéves időtartamra vagy határozatlan időre – megkötött szerződésükben számszerűsíthető módon meghatározták a díjemelés mértékét az (1) bekezdés szerinti időszak vonatkozásában.
(4) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat abban az esetben, ha a díjemelés mértékét a díjfizetési kötelezettséget előíró jogszabály 2020. október 31. napjáig számszerűsíthető módon meghatározta.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 282. szám 9853
2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
3. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 604/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény egyes szabályainak a veszélyhelyzet ideje alatt történő alkalmazásáról
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az egészségbiztosító a finanszírozási szerződést 30 napos felmondási idővel rendes felmondással is megszüntetheti, az egészségügyi szolgáltató a finanszírozási szerződést azonban rendes felmondással nem szüntetheti meg.
2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
3. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
190 PÉNzÜgyi közlöNy 1. szám
(2) Az Érettségi r. 12. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A tanulói jogviszony megszűnése után
a) rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgára,
b) a rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgát követően pótló vizsgára, c) a rendes, a pótló érettségi vizsgát követően javítóvizsgára
bármelyik vizsgaidőszakban lehet jelentkezni.
(5b) Az érettségi vizsgát az adott vizsgaidőszakban hatályos vizsgakövetelmények szerint kell letenni.”
2. § Az Érettségi r. „Átmeneti és vegyes rendelkezések” alcíme a következő 60/D. §-sal egészül ki:
„60/D. § (1) Az a 2020/2021. tanévben a középiskola utolsó évfolyamán tanuló, akit egy adott vizsgatárgyból a 2020/2021. tanév október–novemberi érettségi vizsgaidőszakában a SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány miatt sikertelen középszintű előrehozott érettségi vizsgája során pótló vizsgára utasítottak, és
a) az írásbeli vizsgarészt vagy azon gyakorlati vizsgarészt, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, sikeresen teljesítette, vagy
b) aki számára a 2020/2021. tanév október–novemberi vizsgaidőszakában a 24. § (4) bekezdése, a 20. § (7) bekezdése vagy a 31. § (5) bekezdése alapján engedélyezték az írásbeli vizsgarész vagy azon gyakorlati vizsgarész szóbeli vizsgarésszel pótlását, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a 2020/2021. tanév május–júniusi érettségi vizsgaidőszakban a pótló vizsgát középszinten akkor is leteheti, ha egyidejűleg ugyanazon vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgára is jelentkezett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az írásbeli vizsgarész vagy azon gyakorlati vizsgarész, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, nem ismételhető meg, a pótló vizsga – a korábban már sikeresen teljesített vizsgarészek mellett – csak szóbeli vizsgarészből áll.”
3. § Az Érettségi r. 12. § (15) bekezdésében a „rendes, javító és pótló érettségi vizsgát” szövegrész helyébe a „rendes és javító érettségi vizsgát” szöveg lép.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 607/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete
a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 27. pontjában, valamint a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet 29/A. § (5) bekezdésében a „2020. december 31.”
szövegrész helyébe a „2021. június 30.” szöveg lép.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. szám PÉNzÜgyi közlöNy 191
A Kormány 608/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 16. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdést, ha az új tisztségviselőt a veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályok szerint megválasztják.”
2. § Az R. 22. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti határozat törvényességét az igazságügyért felelős miniszter utólag ellenőrzi.”
3. § Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A Kjtv. 18. §-a szerinti pályázatot a veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon belül kell kiírni.”
4. § Az R. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A veszélyhelyzet ideje alatt a szakértői igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg a szakértő részére.”
5. § Az R. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § A veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvédi eskü-, illetve fogadalomtételre kötelezett az eskü-, illetve fogadalomtételről szóló okirat elektronikus aláírásával megkezdheti az ügyvédi tevékenységet, azzal, hogy az esküt, illetve a fogadalmat a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt eskü-, illetve fogadalomtételről szóló okiratot kell készíteni.”
6. § Az R. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A veszélyhelyzet ideje alatt az arcképes igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg az ügyvédi tevékenységet gyakorlására jogosult részére.”
7. § Az R. a következő 7/A. alcímmel egészül ki:
„7/A. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról 33/A. § A veszélyhelyzet ideje alatt a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
33/B. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a közvetítői igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg a közvetítő részére.
(2) A veszélyhelyzet ideje alatt a továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő nyugszik.
(3) A veszélyhelyzet ideje alatt megindult, a Kvtv. 17. § (1) bekezdése szerinti rendszeres vagy eseti ellenőrzés során személyes meghallgatás helyett a közvetítőt (jogi személy esetében a jogi személy nevében közvetítőként eljárt alkalmazottat) és szükség szerint a jogi személy vezető tisztségviselőjét írásbeli nyilatkozattételre kell felhívni.”
8. § Az R. a következő 37. §-sal egészül ki:
„37. § (1) A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 608/2020. (XII. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 23. §-t
a) a veszélyhelyzet kihirdetésekor már megüresedett, valamint
b) a veszélyhelyzet kihirdetését követően megüresedő vagy megüresedett közjegyzői állások esetében is alkalmazni kell.
A Kormány 608/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 16. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdést, ha az új tisztségviselőt a veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályok szerint megválasztják.”
2. § Az R. 22. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti határozat törvényességét az igazságügyért felelős miniszter utólag ellenőrzi.”
3. § Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A Kjtv. 18. §-a szerinti pályázatot a veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon belül kell kiírni.”
4. § Az R. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A veszélyhelyzet ideje alatt a szakértői igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg a szakértő részére.”
5. § Az R. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § A veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvédi eskü-, illetve fogadalomtételre kötelezett az eskü-, illetve fogadalomtételről szóló okirat elektronikus aláírásával megkezdheti az ügyvédi tevékenységet, azzal, hogy az esküt, illetve a fogadalmat a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt eskü-, illetve fogadalomtételről szóló okiratot kell készíteni.”
6. § Az R. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A veszélyhelyzet ideje alatt az arcképes igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg az ügyvédi tevékenységet gyakorlására jogosult részére.”
7. § Az R. a következő 7/A. alcímmel egészül ki:
„7/A. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról 33/A. § A veszélyhelyzet ideje alatt a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
33/B. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a közvetítői igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg a közvetítő részére.
(2) A veszélyhelyzet ideje alatt a továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő nyugszik.
(3) A veszélyhelyzet ideje alatt megindult, a Kvtv. 17. § (1) bekezdése szerinti rendszeres vagy eseti ellenőrzés során személyes meghallgatás helyett a közvetítőt (jogi személy esetében a jogi személy nevében közvetítőként eljárt alkalmazottat) és szükség szerint a jogi személy vezető tisztségviselőjét írásbeli nyilatkozattételre kell felhívni.”
8. § Az R. a következő 37. §-sal egészül ki:
„37. § (1) A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 608/2020. (XII. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 23. §-t
a) a veszélyhelyzet kihirdetésekor már megüresedett, valamint
b) a veszélyhelyzet kihirdetését követően megüresedő vagy megüresedett közjegyzői állások esetében is alkalmazni kell.
(2) A Módr.-rel megállapított 33/B. § (1) bekezdését azon közvetítők esetében is alkalmazni kell, akik a közvetítői névjegyzékben már szerepelnek, de a közvetítői igazolványukat még nem vették át.
(3) A Módr.-rel megállapított 33/B. § (2) bekezdését a veszélyhelyzet kihirdetését követően lejárt továbbképzési időszak esetében is alkalmazni kell.”
9. § Az R.
a) 5. § (1) bekezdésében a „hatáskörbe” szövegrész helyébe a „hatáskörébe” szöveg,
b) 16. § (1) bekezdésében az „ülésezésre és a döntéshozatalra” szövegrész helyébe az „ülésezésre és a döntéshozatalra, ha titkos szavazásra kerülhet sor, az ilyen szavazás lebonyolításának módjára” szöveg, c) 22. § (1) bekezdésében az „a szabályzatoktól” szövegrész helyébe az „az iránymutatásoktól” szöveg lép.
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 609/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet ideje alatt az állami és önkormányzati bérleti szerződésekre vonatkozó eltérő szabályokról A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban:
veszélyhelyzet) ideje alatt lejáró, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződés, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségre vonatkozó bérleti szerződés új pályázat kiírása nélkül a bérlő egyoldalú, a veszélyhelyzet ideje alatt – de legkésőbb a szerződés lejártának utolsó napján – megtett írásbeli nyilatkozata alapján a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik.
(2) A veszélyhelyzet megszűnését követő kilencvenedik napig a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződés, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés tartalma nem módosítható úgy, hogy az a bérleti díj megemelését eredményezze.
(3) A veszélyhelyzet megszűnését követő kilencvenedik napig esedékes bérleti díj a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően korlátlanul csökkenthető.
(4) A veszélyhelyzet megszűnéséig megtett bérlői kezdeményezés esetén a bérbeadó köteles megvizsgálni a bérleti díj csökkentésének lehetőségét. Bérlői kezdeményezés hiányában az állami tulajdonosi joggyakorló és a helyi önkormányzat maga is kezdeményezheti a bérleti díj csökkentését.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti bérletidíj-csökkentés gazdaságvédelmi intézkedésnek minősül, amely keretében a bérbeadó nevében eljáró személy – ideértve a szerződést ellenjegyző vagy felülvizsgáló személyt is – nem vonható felelősségre a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7. §-ában meghatározott előírások megsértése miatt.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 283. szám 10033
III. Kormányrendeletek
A Kormány 616/2020. (XII. 21.) Korm. rendelete
a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról
A Kormány
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 3. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés f) pontjában, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 4. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (1) bekezdés a) pontjában,
az 5. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában, a 6. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés d) pontjában, a 7. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés h) pontjában, a 8. és 9. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában, a 10. alcím tekintetében az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 268. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 1., 2., 4. és 5. alcím tekintetében a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 132. §-a alapján a Magyar Nemzeti Bank elnöke előzetes véleményének kikérésével,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosítása
1. § A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bitkr.) a következő 18/F. §-sal egészül ki:
„18/F. § (1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 616/2020. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 16. § (4) bekezdés c) pontját először a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 616/2020. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 16. § (4) bekezdés c) pontját a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”
2. § A Bitkr. 16. § (4) bekezdés c) pontjában a „foglalkoztatottai átlagos állományi” szövegrész helyébe a „foglalkoztatott munkavállalói átlagos” szöveg lép.
2. A befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása
3. § A befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000.
(XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Befakr.) a következő 15. §-sal egészül ki:
„15. § (1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 616/2020. (XII. 21.)
Korm. rendelettel megállapított 1. mellékletét először a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 616/2020. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 1. mellékletét a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”
4. § A Befakr. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
3. A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
5. § A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fszkr.) 8. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámolási zárómérleg a vagyoni eszközöket)
„b) a pénzeszközöket (pénzkészlet, elektronikus pénzeszközök, bankban lévő pénzeszközök, csekkek) könyv szerinti értéken (devizában fennálló pénzeszközök esetében a felszámolási zárómérleg fordulónapja szerinti árfolyamon átszámítva),”
(tartalmazza.)
6. § Az Fszkr.
1. 4. § (3) bekezdésében a „felszámolási nyitó mérleg” szövegrész helyébe a „nyitó felszámolási mérleg” szöveg, 2. 5. § (3) bekezdés a) pontjában a „100 ezer forint alatti” szövegrész helyébe a „200 ezer forint alatti
– a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolt –” szöveg,
3. 8. § (4) bekezdés b) pontjában a „származó kötelezettségek” szövegrész helyébe a „származó kötelezettségek és a felszámolónak ki nem fizetett díjak” szöveg,
4. 9. § a) pontjában az „árbevételeket” szövegrész helyébe az „árbevételeket, bevételeket” szöveg,
5. 10. § (2) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek” szövegrész helyébe az „az állami, illetve önkormányzati tulajdonosi joggyakorló szervezetnek” szöveg
lép.
4. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása
7. § A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.) 33. §-a a következő (24) és (25) bekezdéssel egészül ki:
7. § A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.) 33. §-a a következő (24) és (25) bekezdéssel egészül ki: