• Nem Talált Eredményt

Die Jahreszeiten, Hob. XXI:3, Nr. 22. Terzett und Doppelchor

4. A harangozó fuvola

4.2.2. Die Jahreszeiten, Hob. XXI:3, Nr. 22. Terzett und Doppelchor

Az évszakok oratórium végén, a 21.b áriában Swieten az évszakok elmúlását az emberi élet elmúlásával állítja, vonja párhuzamba. „Erblicke hier, betörter Mensch,

10.18132/LFZE.2012.2

Suszter Ágnes: A 17-18. századi fuvola intonációs körei 80 erblicke deines Lebens Bild!”2 – szólítja föl az embert. Ahogy a természet évszakról évszakra változik és múlik, úgy változik és múlik el az ember is. Az erő, szépség, gazdagság szertefoszlik, csak az erény, az életében fölhalmozott érdem, ami marad.3

„Az (tudni illik az erény) egyedül marad, és változatlanul vezet minket időn és éveken, nyomorúságon vagy örömön át, a legmagasabb célig.”4 A mély erkölcsi tanulságot hordozó tétel után betetőzésként a nagyszabású mű utolsó tétele, a Nr. 22.

kórustétel következik. A teljes apparátus jelen van: Hanne, Lukas, Simon, a zenekar és a kórus, mely ezúttal két karra oszlik. A tétel a 21.b áriához hasonlóan bibliai ihletésű: Jézus második eljöveteléről beszél, az utolsó napról, az utolsó ítéletről.

,,Dann bricht der große Morgen an,

der Allmacht zweites Wort erweckt zum neuen Dasein uns, von Pein und Tod auf immer frei. (Simon)

Die Himmelspforten öffnen sich, der heil'ge Berg erscheint. Ihn krönt des Herren Zelt, wo Ruh und Friede thront. (Lukas, Simon)

Wer darf durch diese Pforten gehn? (Erster Chor) Der Arges mied und Gutes tat. (Hanne, Lukas, Simon) Wer darf besteigen diesen Berg? (Zweiter Chor)

Von dessen Lippen Wahrheit floß. (Hanne, Lukas, Simon) Wer darf in diesem Zelte wohnen? (Erster Chor)

Der Armen und Bedrängten half. (Hanne, Lukas, Simon) Wer wird den Frieden dort genießen? (Zweiter Chor)

2 „Pillants ide, elbűvölt ember, lásd életed képét!”

3 „Nur Tugend bleibt.”

4 „Sie bleibt allein, und leitet uns unwandelbar durch Zeit und Jahreswechsel, durch Jammer, oder Freude, bis zu dem höchsten Ziele hin.”

10.18132/LFZE.2012.2

A harangozó fuvola 81

Der Schutz und Recht der Unschuld gab. (Hanne, Lukas, Simon) O seht, der große Morgen naht. (Erster Chor)

O seht, er leuchtet schon. (Zweiter Chor)

Die Himmelspforten öffnen sich, der heil'ge Berg erscheint.

(Beide Chöre)

Vorüber sind, (Erster Chor) verbrauset sind (Zweiter Chor) die leidenvolle Tage, (Erster Chor) des Lebens Winterstürme. (Zweiter Chor)

Ein ew'ger Frühling herrscht; und grenzenlose Seligkeit wird der Gerechten Lohn. (Beide Chöre)

Auch uns werd' einst ein solcher Lohn! Laßt uns wirken, laßt uns streben! (Hanne, Lukas, Simon)

Laßt uns kämpfen, (Erster Chor) laßt uns harren, (Zweiter Chor)

zu erringen diesen Preis. Uns leite deine Hand, o Gott! Verleih uns Stärk' und Mut; dann siegen wir, dann gehn wir ein in deines Reiches

Herrlichkeit. Amen.” (Beide Chöre) Akkor beköszönt a nagy Reggel,

a Mindenható második szava új életre támaszt föl minket,

10.18132/LFZE.2012.2

Suszter Ágnes: A 17-18. századi fuvola intonációs körei 82 amely örökre szabad szenvedéstől és haláltól.

Megnyílnak a mennynek kapui, megjelenik a szent hegy, amit az Úr sátra ékesít, ahol nyugalom és béke honol.

Ki mehet be ezeken a kapukon?

Aki tartózkodott a rossztól és jót cselekedett.

Ki mehet föl erre a hegyre?

Akinek ajkairól igazság ömlött.

Ki lakhat ebben a sátorban?

Aki a szegényeknek és nyomorultaknak segített.

Ki élvezheti ott a békét?

Aki oltalmat, igazságot és ártatlanságot adott.

O, nézzétek, közeleg a nagy Reggel.

Ó, nézzétek, már fénylik.

Megnyílnak a mennynek kapui, megjelenik a szent hegy.

Véget értek, elzúgtak már a fájdalmas napok, az élet zord viharai.

Örök tavasz uralkodik; és határtalan boldogság lesz az igazak bére.

Bár nekünk is ez lenne egykor a bérünk! Cselekedjünk, siessünk!

Harcoljunk és várjuk, hogy elnyerjük ezt a díjat. Vezessen bennünket a te kezed, ó Isten! Adj nekünk erőt és bátorságot; és akkor küzdünk és bemegyünk a te birodalmadnak gyönyörűségébe. Ámen.

A szöveg megjeleníti, hogy az erény elvezetett minket a legmagasabb célig, és „Akkor beköszönt a nagy Reggel a Mindenható második szava új életre támaszt föl minket, amely örökre szabad szenvedéstől és haláltól.” A nagy Reggel, vagy másképpen tavasz az örök élet eljövetele. Ott állunk a mennyek kapui előtt, zörgetünk, kopogtatunk és az ajtók megnyílnak. Bepillantva látjuk Isten szent hegyét, szent sátrát. De ki juthat be ebbe a békébe, kik élvezhetik az itteni békét, nyugalmat?

– a két kar fölváltva kérdezi a szólistákat. A szöveg itt szorosan követi a 15. zsoltár 1-3. versét.5 Végül már látjuk az új nap fényét, az igazaknak beköszönt jogos bérük, az „örök tavasz”. A tétel végén, az oratórium zárásaként az ember reményteli fohászával a teremtőhöz fordul: „Bár nekünk is ez lenne egykor a bérünk!

Cselekedjünk, siessünk! Harcoljunk és várjuk, hogy elnyerjük ezt a díjat. Vezessen

5 Ki időzhet sátradban, Uram, ki lakhat szent hegyeden? Aki bűn nélkül él, a jót teszi, szívében az igazságot forgatja, és a nyelve nem szór rágalmakat. (Ps. 15.1-3.)

10.18132/LFZE.2012.2

A harangozó fuvola 83

bennünket a te kezed, ó Isten! Adj nekünk erőt és bátorságot; és akkor küzdünk és bemegyünk a te birodalmadnak gyönyörűségébe. Ámen.”6

A tétel fölirata Allegro moderato. Az oratórium képzeletbeli falujának népe, Hanne, Lukas, Simon és velük a hallgatóság a mennyek kapuja előtt áll és kopogtat.

Nem egy hétköznapi bebocsájtás igényről van szó: a zörgetés, a kérelem a végső beteljesedést, „az örök tavaszt” kéri. A zene az esemény ünnepélyességéről, méltóságáról, jelentőségéről tesz tanúbizonyságot. A kopogást a heroikus hangú trombiták fanfárja intonálja, mely egyszersmind a mennyei seregek pompás dicsőítő zenéjét is idézi. A témára jellemzőek a repetáló tizenhatod felütések, mely rögtön az első ütemben az üstdobokban is megjelenik, majd fokozatosan a teljes zenekar visszhangozza,amint azt a 12. ütemben láthatjuk (29. kottapélda).

6 Vesd össze Péteri Judit már idézett előadásával.

10.18132/LFZE.2012.2

Suszter Ágnes: A 17-18. századi fuvola intonációs körei 84

29. kottapélda (10-14. ütem)

A repetálás más alakban is megjelenik: a 27. ütemben a kórus férfiszólamai, a fuvolák és oboák társaságában nyolcadhangokban mozog. A szerző a markáns előadás érdekében martellato jelzéssel látja el a fúvósok szólamait.