A fentiekkel szemben az értékvilág kevéssé ideológiavezérelt dimenziója a jövőbe vetett bizalom és a jövőtől való félelem, valamint a kockázatkerülés és a vállalkozókedv megítélése. Szembetűnő, hogy akár a bal–jobb, akár a kormány-párti–ellenzéki tengelyekhez képest kevéssé húznak középre az adatok, azaz a skálák szélein is jelentős arányban helyezkednek el a kérdezettek (5. ábra). Az alábbi ábra arra is utal, hogy teljesen más a két tengelyen való elhelyezkedés mintázata. Míg a „bízom a jövőben – félek a jövőtől” tengely inkább balra, azaz a jövőben való bizakodás felé dől, addig a kockázatkerülő – vállalkozókedvű tengely jobbra, a kockázatkerülő attitűd irányába lejt (erre utal egyébként a
Forrás: 2018: MTA TK SZI, 2018. N=2700. Saját számítás.
2017-ben, az MTA TK Szociológiai Intézet vizsgálatában alacsonyabb volt a jövőbe vetett hit értéke. Hasonló skálán akkor az átlagérték 4,46 pont volt, úgy, hogy 6-os és 7-es értéket (tehát bízik a jövőben) a kérdezettek mindössze 30 százaléka választott – szemben a 2018-as 41 százalékkal. Úgy tűnik, hogy a jövőbe vetett bizalom terén releváns, statisztikailag is regisztrálható változás történt. Az eredmények értelmezéséhez hozzátartozik, hogy hogy az adatfel-vétel a Fidesz–KDNP számára harmadik kétharmados győzelmet követő ősszel történt. A korábbi politikai szociológiai empirikus tapasztalatok azt mutatták, hogy egy párt nagy arányú győzelmét követően a társadalmi bizalom és a jö-vőbe vetett hit megnövekszik. Javul a közhangulat, és erőteljes várakozás övezi két skála átlaga: 4,74 illetve 3,67 átlagpont). A két skála közötti korreláció nem túl robosztus: r=0,129**, vagyis az együttjárás nem lineáris jellegű. Az ábra alapján a magyar felnőtt népesség mentalitása tehát igen Janus-arcú: inkább várakozással tekint a jövő irányába, ugyanakkor a kockázatkerülés dominán-sabb, mint a vállalkozásra való hajlam.
5. ábra
A bízom a jövőben – félek a jövőtől, valamint a vállalkozókedvű – kockázatkerü-lő skálákon elfoglalt pozíciók megoszlása, 2018 őszén
(választói önbesorolás 1–7-ig terjedő skálán)
0 5 10 15 20 25 30
félek a jövőtől, kockázatkerülő 2 3 4 5 6 bízom a jövőben, vállalkozókedvű
Félek a jövőtől – bízom a jövőben átlag: 4,74 Kockázatkerülő – vállalkozókedvű átlag:
3,67
az új kormányzat intézkedéseit (Boda–Medve-Bálint 2014). Ezt a folyamatot győzteshez húzásnak hívják, vagyis egyfajta megelőlegezett társadalmi biza-lomnak (mindenki a győztes erő árnyékában szeretne sütkérezni). Másrészt azonban a Fidesz társadalmi beágyazottsága kétségkívül még nyilvánvalóbbá vált, a társadalom egyre szélesebb rétegeiben lesz általánosan elfogadott a kormánypárti mentalitás.
A közhangulat javulását az is jelzi, hogy a kockázatkerülő – vállalkozókedvű skálán is történt elmozdulás, igaz kisebb mértékű. 2017 tavaszán a hétfokú skála átlaga 3,38 pont volt oly módon, hogy a vállalkozókedvűek (6–7-es ér-téket választó) aránya 13 százalék volt a jelenlegi 17 százalékkal szemben. A kockázatkerülő szélső értékeket (1 és 2) viszont, 36 százaléknyian választot-ták a 2018-as 30 százalékkal szemben. A magyar társadalomra ráakasztott, toposzszerű, sztereotip kép, a pesszimizmus és rosszkedvűség 2018 őszén kevéssé érvényesült.
Milyen szociodemográfiai jellemzőkkel írható körül az egyrészt inkább de-rülátó, ugyanakkor kockázatkerülő magatartás? Elsősorban az életkorral: minél fiatalabb valaki, annál inkább bizakodva tekint a jövőbe, illetve a vállalkozókedve is magasabb, és fordítva (2. táblázat). Minél idősebb a kérdezett, annál valószí-nűbb, hogy önmagát inkább kockázatkerülőnek tartja, illetve a jövőt bizonyta-lannak ítéli meg. A 18–29 évesek bizakodó attitűdje kimagasló 5,15 átlagpont, ami azt jelenti, hogy a fiatalok több mint a fele az 1-től 7-ig terjedő skálán hatos vagy hetes értéket választott. Érdekes módon az ifjúságon belül nem a legfia-talabbak, azaz a 18–19 évesek a leginkább jövőorientáltak, hanem 24–25 éves kortól nő meg érdemben a bizakodás mértéke.
A jövőbe vetett bizalom csökkenése nagyjából 50 év körül kezdődik, és 70 év felett visszaáll az 1-től 7-ig terjedő skála közepére, azaz 4 pontra.
A második legmagasabb átlagérték a kockázatkerülő – vállalkozókedvű skálán a 4 pont, azaz a középértéknél alacsonyabb (3,67 pont). Lényegében egyetlen életkori csoport, a 18–29 évesek azok, akiknél kiemelkedő érték (4,41 átlagpont) figyelhető meg (ld. 2. táblázat). A fiatalok által vallott vállalkozó-kedv
már a 30–39 éveseknél megtörik (4,00 pont), ugyanakkor az is látszik, hogy életkori dekádokról dekádokra jelentős a csökkenés mértéke. A 60–69 éve-seknél éppen, hogy eléri a 3 átlagpontot, a 70 évesek vagy idősebbeknél 2,67 pontra csökken.
2. táblázat
A jövőorientáció és a vállalkozókedv skálák átlagértékei korcsoportonként (1–7 skála átlagai, ahol 1=bízik a jövőben)
Korcsoport félek a jövőtől –
bízom a jövőben kockázatkerülő – vállalkozókedvű
18–29 éves 5,15 4,41
30–39 éves 4,96 4,00
40–49 éves 4,99 3,92
50–59 éves 4,65 3,57
60–69 éves 4,44 3,04
70+ 4,03 2,64
minta 4,74 3,67
F-próba: 21,366 sig=0,000, Eta2=0,038;
F-próba: 60,610 sig=0,000, Eta2=0,101.
Forrás: 2018: MTA TK SZI, 2018. N=2700. Saját számítás.
Az iskolai végzettség szintén szegmentálja a magyar társadalmat a jövőbe vetett bizalom és kockázatvállalás kapcsán. Az iskolai végzettség emelkedésé-vel ugyanis lineárisan növekszik a jövőbe vetett bizalom és nő a vállalkozókedv is. A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők esetében a félek a jövőtől – bízom a jövőben skála átlaga 4,22 pont, a diplomásoknál viszont egy teljes átlagponttal magasabb: 5,23 pont.
Nagyon érdekes, ugyanakkor alaposabb elemzést kíván, a szubjektív osz-tályhelyzet alapján kapott eredmény. A fenti adatok alapján joggal lehetne várni, hogy a felső középosztályba és a felső osztályba tartozók messze a leg-bizakodóbbak lesznek a jövővel kapcsolatban és az is, hogy a vállalkozókedv körükben lesz a legmagasabb. Míg a második hipotézis igaz is, az első nem (3.
táblázat).
3. táblázat
A jövőorientáció és a vállalkozókedv skálák átlagértékei szubjektív osztályhely-zet alapján (1–7 skála átlagai, ahol 1=fél a jövőtől, illetve kockázatkerülő)
Korcsoport félek a jövőtől –
bízom a jövőben kockázatkerülő – vállalkozókedvű
alsó osztály 3,34 2,92
munkásosztály 4,45 3,26
alsó középosztály 4,80 3,81
középosztály 5,29 3,91
felső közép és felső osztály 4,97 4,82
minta 4,74 3,67
F-próba: 61,927 sig=0,000, Eta2=0,087;
F-próba: 40,323 sig=0,000, Eta2=0,059.
Forrás: MTA TK SZI, 2018. N=2700. Saját számítás.
Az alsó osztály tagjai bíznak legkevésbé a jövőben, 10-ből négyen egyes vagy kettes értéket választanak, az önmagukat munkásosztályba sorolóknál ez az arány 17 százalék. A leginkább bizakodó középosztálybeliek 55 százaléka viszont 6-os és 7-es értéket választ. A különbség tehát nagyságrendi, az önma-gukat középosztályba sorolók jövőorientációja kiemelendően magas.