bérletet kötöttek le. Ezenkívül állandó látogatói a színháznak, még-pedig igen jelentős létszámban, a városban állomásozó SZÖVOSz-iskola, valamint a Tűzoltó-tanosztálynak hallgatói is, esetrő-esetre, továbbá a környező községek (Királyhegyes, Ó-Földeák, Földeák) gépállomásainak dolgozói. A hérletezések megszervezése csaknem átütő--erejű sikerűnek mondható.
Természetesen azonban nem lenne helyes és teljes a kép, ha figyelmen kívül hagynánk azokat az ezután köVetkező tennivalókat, melyek a már most megmutatkozó hiányosságokból is kitűnnek. A
gép-állomások dolgozói igen meleg és odaadó érdeklődéssel fordulnak a színházi élet felé. Egy-egy előadás előtt pl. az „Üzenet az élőknek'' bemutatása előtt hosszú traktorsorok dübörögtek az országutak irányá-ból a színház épülete felé, maguk után vontatván az éneklő fiatalokat, öregeket szállító kocsikat. Ugyanakkor azonban a T. Sz. Cs-k köréből még egyetlen alkalommal sem történt lépés valamely darab kollektív megtekintésére. Még a „Házasság hozománnyal'' c. darabot sem tekin-tette meg egy T. Sz Cs. sem. Elmaradnak ezenkívül a bérletezések arányá-ban a pedagógusok is, kiknek pedig az eredményes iskolai tanítás érdekében, mint a kultúrforradalom aktív katonáinak, soha jobb alkalom nem nyílna e továbbképzés kellemes módján megismerkedni a szocialista realizmus legkitűnőbb, s a klasszikus örökség legérté-kesebb darabjaival. Továbbá nagymértékben emelhetőnek mutatkozik még a város nagyüzemi dolgozóinak köréből az üzemi munkások Levonása a színházlátogatók közé. Mindezeket a feladatokat a színházi és helyi lcultúrszervek csak is úgy tudják megvalósítani, ha követik továbbra is híven a Párt útmutatásait, — irányító, vezető és útmutató
szavát. , E legutóbbi évben jelentős lépések történtek a kultúrház
színház-termének modernizálása terén is. A nézőtér lejtős padozattal való felszerelésére, a színpad zsinórpadlással való ellátására, két, két-kétszobás öltöző építésére és teljes korszerű felszerelésére készítettek el tervezetet a Városi Tanács szervei: Gyulai Rózái a kultúriigyosztály vezetője és Gerzanits Elemér, a tanács kultúrfelelőse. Tervbevették, liogv cc 550.000 Ft befektetéssel kétszerit. tökéletes színháztermet alakítanak a mostani teremből. Általában a helyi kultúrszervek és szervezők
38 TI S Z A T Á J
minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a téli hónapok idején meleg és kényelmes öltöző álljon rendelkezésre, — már amennyire az épület körülményei engedik —, a vendégszereplő nMvészek számára.
A színházlátogató közönség pedig lelkes és odaadó érdeklődéssel, nagy figyelemmel és sokszor kirobbanó tapssal adózik a tájszínház művészei és technikusai felé azért a fáradságos és áldozatos munkáért, mit a tájszínház előadásokkal kapcsolatban végeznek. A művészek is mindenkor tudásuk legjavát nyújtják a közönségnek. Legfeljebb olykor-olykor érződik, hogy az előadásokát igyekeznek minél rövidebb idő alatt lepergetni, csaknem kampányszerűvé fokozni néha egy-egy jelenetet, s ezáltal elejét venni a darab időbeni hosszúra húzódáisának, kiterjedésének. Ezen valóban térül meg némi idő, de ugyanakkor a játék értéke és szépsége veszít erejéből.
Mindent egybevetve: A kis város színházi életében is végbement a burzsoá-kultúra frontjának „áttörése". A kultúrforradalom ezen a területen is megindult, a város kultúréletében hatalmas fejlődést eredményezett. A Párt ideológiai előkészítésével és irányításával elért eddigi eredmények már most is mintegy hídfők szerepelnek. a kuli úr-forradalom következő szakaszaiban. Abban a kultúrf orradalomban, melyet Révai József elvtárs kongresszusi beszédében úgy jellemzett, hogy „a szocializmus építése vidéken a kultúra építése is egyúttal
C S Á S Z T V A I I S T V Á N
Z E N E
' ZENEI BESZÁMOLÓ
Szeged jelenleg zenei élete két programmlioz kapcsolódott: az egyik a Szovjet Zenei hét volt, a másik pedig a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja. Mindkettő sok, jelentős zenei eseményt hozott számunkra,, gazdagította Szeged kultúréletét, s mindenekelőtt: megismertetett a szocialista szovjet zenékultúra irányával, sok értékes alkotásával, megmutatta zenei szakembereink számára az egyetlen termékeny és korszerű zenei stílust, a realizmust.
Miért tanulságos számunkra a szovjet zeneélet tanulmányozása?
A felszabadulás utáni esztendőkben zenei téren is sokáig ural-kodott nálunk az egyénieskedő formalizmus, 1948 körül művészeti életünk még tele volt mindenféle burzsoái szeméttel, burjánzott a formabzmus és a dekadencia. Zenei életünk már abban az időben, döntő útmutatást kapott a szovjet zenétől.
Abban az időben nálunk járt M. Csulaki szovjet zeneszerző, a Szovjet Zeneszerzők Szövetségének titkára. A magyar zenei életet áttekintve megállapította, hogy zeneéletünk elszakadt a néptől, a tömegek életétől. A magyar zeneszerzők egy része nem tanulta még meg, hogy miképpen tájékozódjék a nép, á tömegek ízlése, érdeklődése felől, nem veszi számba a dolgozók zenei érdeklődését, más szavakkal:
még nem tanultak meg a nép nevében és a nép részére alkotni, még nem tudták kifejezni a nép, a dolgozók vezetőszerepét a zeneművészet eszközeivel. Nem hitt a magyar komponisták nagy része a zene
Z E N E 39 realisztikus, kifejező lehetőségeiben, nem tudták azt, hogy a zene szavával is lehet mindennapi konkrét tartalmat, társadalmi
mondani-valót kifejezni.
A magyar zeneéletben azóta a szovjet zene példája nyomán mutatkozott fejlődés, „vannak biztató jelenségek'' -— ahogy Révai elvtárs kifejtette a II. pártkongresszuson. A magyar zeneélet fejlődése akkor lesz teljes, akkor tud lépést tartani a szocializmus felé haladó népi demokráciánk általános fejlődésével, ha továbbra is a szovjet zene példája felé veszi irányát, ha felismeri, megérti ezt a szerepet, amely a zenére hárul a szocialista társadalomban.
Alit jelent konkrété a szovjet zene útmutatása, tanulsága ?
A Bolsevik Párt zenével kapcsolatos 1948-as határozatában, Tjsdánov elvtárs felszólalásaiban megtaláljuk azokat az irányelveket, amelyek mentén a zenei szakemberek munkája eleget tudi tenni a szocia-lista társadalomban rájuk váró feladatoknak.
„A zene alkalmazkodjon a korhoz, a nép, a tömegek igényéhez.
Tartson kapcsolatot a mindennapi élettel, az újonnan felvetődött kérdésekkel. Legyen a jó zeneszerző politikailag is élesfiitu' — mondottal Zsdánov elvtárs. A szovjet zeneszerzők megértették a Bolsevik Párt útmutatását. Megértették — amint azt Csulaki és Nopikov elvtársnak nalunkjártukban ki is fejtették —, hogy a zene a politikai nevelés, az ideológia egyik eszköze, hogy a zene realisztikus lehetősegeit felhasználva társadalmi mondanivalókat, az élet1 éppen felszínen lévő aktualitásait is ki lehet fejezni.
Orosz népzenei hagyományokra, népdalkincsre épít a szovjet zene. így lesz a szocialista tartalmú, formájában nemzeti zenekultúra széles néptömegekhez szóló, közérthető. A nagy bolsevikok mindig a népzenei értékek felhasználására intették a zeneszerzőket. Lenin 1918-ban meghallgatta és később is támogatta a Szegeden is hatalmas sikerrel szereplő Pjainyickij népi zenei együttest. A Bolsevik Párt, Zsdánov elvtárs pedig a népdalt felhasználó zeneszerzőket állította mintaképül a formalizmus hatásá alá került komponisták elé.
A szovjet zeneszerzők valóban „politikailag is élesfülűek".
Mutatja, hogy tevékenyen részt vesznek a békeharcban. Amellett, hogy a békéről alkotnak műveket, a közelmúltban felhívással fordultak a nyugati zeneművészekhez. „Mit tesztek a béke megvédéséért?" • — kérdezték kiáltványukban a nyugati zeneszerzőktől. Honegger, Desormier, Thibaud — aláírtátok-e a stockholmi békefelhívást? Ki mellett á l l Ö n m a , Arturo Toscanini, Stokoski, Bruno Wa.ler? — kérdezték a nagy karmestereket. „Az egész világra kiterjedő hatalmas békemozgalomból a zenei szakembereknek is ki kell venni részüket, a békének le kell győznie a háborút"' — fejezték be felhívásukat.
Meg kell értenünk és el kell tanulnunk a szovjet zene hatalmas tanulságait. Yisszatekintlve a Szovjet Zenei Hétre és most — á Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának zenei eseményeit hallgatva — tudatában kell' lennünk, hogy olyan művészetet ismerünk meg, amely hi vatásának legmagasabb fokán áll, a népből fakad, a néphez szól, a haladást.
a békét szolgálja, s örömmel, optimizmussal tölti meg dolgozó népünk életét.
40 T I S Z A T Á J
A szegedi Zeneken zerva tórium zeneestjei, az összes énekkarok ós zenekarok kivették részüket ezekből a fontos zenei eseményekből.
A Magyar-Szovjet Társaság szovjet lemezismertetőt rendezett; a város szórakoztató zenekarai a szovjet könnyűzene legszebb alkotásait mutatták be.
De egyéb zenei események, amelyek ha nem is kapcsolódtak szorosan a Szovjet Zenei Héthez, mégis helyesen feladatuknak tartották a szovjet zene népszerűsítését. így mutatta be pl. a Városi Zenekar első bérleti hangversenyén Knipper mai szovjet komponista, a népszerű
„Poljuska'' szerzőjének „Katonadalok" c. ügyes, hatásos zenekari alkotását, ötletes zenekari feldolgozásban azokat a szovjet katona-dalokat hallottuk, amelyeket a Vörös Hadsereg hozott közénk a fel-szabaduláskor, s amelyeket annyit hallottunk a felszabadító szovjet csapatok egységeitől is.
Hézagpótló zenei együttes alakult nemrégen Szegeden, a Köz-alkalmazottak vonószenekara. A Szatmári Géza vezényletével 'bemutat-kozó együttes megmutatta, hogy igen fejlődőképes, s hogy munkájától sokat várhatunk. Nem tűztek azonban műsorukra szovjet művet, pedig a zenekar éppen ebben a tekintetben hézagpótló. A haladó orosz zenének (pl. Csajkovszkij vónós-szerenádja), de a mai szov jet szerzők-nek is sok szép és nálunk még kevéssé ismert vonószeszerzők-nekari műve van.
Ha a vonósegyüttes ezeket a műveket is műsorára tűzi. akkor be fogja tölteni hivatását.
• *
A szomszédos, baráti népi demokráciákat á kxdturális kapcso-latok. kölcsönös művészi vendégkörutak is összefűzik az azonos politikai törekvéseken kívül. Ezt láttuk és éreztük abban a meleg ünneplésben, amellyel a szegedi dolgozók Szasa Popovot, ¡a Dimitrov-díjjal kitüntetett bolgár vendégkarmestert fogadták. Szasa Popov professzor a hol gát zenei élet kimagasló egyénisége, a Szófiai Állami Filharmónia főzeneigazgatója. Kiváló karmester, aki zenekarvezetői munkájában az abszolút precizitásra, a megszólaltatott művek tiszta, kidolgozott előadásmódjára, a lírai elemek gazdag érvényesítésére és elmélyítésére törekszik.' Mozart „Kis éji zenéje" és a nagy cseh. népi szerző, Doorzsák „Uj világ'' szimfóniája szépen szólalt meg a Szegedi Filharmóniai Zenekaron. A zenekar sokat tanult a kiváló bolgár vendégdirigenstől.
A realizmus szelleméiben fogant szocialista zenekultúra meg-becsüli a haladó hagyományokat is. Ezért ünnepelte meg a Szovjetunió és a magyar zeneélet is a Ferc/í-évfordulót, halálának ötven éves évfordulóját. A nagy olasz realista szerzőnek egyik legnépszerűbb színpadi művét, a Traviatát mutatta be a Szegcdi Nemzeii Színház a Ferdi-évforduló alkalmával. A népszerű Ferdt-dalmű felújítása több szempontból jelentős volt. Jelentős volt azért, mert a Szegedi Színház megmutatta, hogy meg tud oldani önállóan, a maga erejéből is opera-előadásokat.
A Traviata' ú j rendezésében, modern beállításban való felújítása igen hasznos. A Horthy-korszak operaszínpadai elgiccsesítették a Traviatát, szentimentálissá tették az opera cselekményét.
z i:: n i : 41
A maga idejében, száz évvel ezelőtt újszerű, haladó volt ez az opera. Mert a Traviata színpadán nem történelmi személyiségek, nem a mitológia istenei mozognak, mint az akkor divatos Wagner- zene-drámákban, nem is mesebeli figurák, hanem a mindennapi élet emberei, akiknek sorsát a nagypolgári élet anyagi és szerelmi problémái irányít-ják. A Traviata haladó elemeket és haladó lehetőségeket rejt magában és éppen ezt hagyta el, sőt tudatosan elsikkasztotta a Horthy-korszak operarendezése. A polgári társadalom ízlése meghamisította a népszerű Verdi-dalmű veket, mert éppen azt dicsőítette benne, amit a mű kritika tárgyává tesz, a szirupos-szentimentális ömlengést, a pesszimizmust, a , világfájdalmat, a nő társadalmi helyzetének aljas és reakciós beállítását.
A szegedi Színház Tráviata-felújításának .érdeme volt, hogy éles vonásokkal, erőteljes színekkel igyekezett megmutatni a Traviata korának egész hazugsághalmazát. A dalmű beállításának realista célkitűzései, a díszletek jól elevenítik fel a I I I . iVapo/eon-korabeli burzsoázia életének csillogó fényűzését és velejéig romlott erkölcsét.
A szereplő énekesek nagy lelkesedéssel játszottak, de játékukban rendezési hibák maradtak. Általában az opera rendezési vonalát erősíteni kellene, mert a. különben helyes célkitűzések sok helyen
meg-valósítatlanul maradnak. A Traviata-felújítás legnagyobb tanulsága, hogy a szegedi színház megmutatta, hogy képes bemutatni önállóan operákat. A Traviata bemutatása biztató perspektívát jelent a színház további munkája számára. Reméljük, hogy az operát bemutató együttes több operát is színrehoz és bog'y, azokat elviszi a. tájszínház keretében a szegedkörnyéki dolgozók közéi is.
«r O p r m i vonalon még egy jelentős esemény volt Szegeden a közel-múltban: a Gördülő Opera elhozta közénk a magyar zenekultúra klasz-szikus alkotását, zenekultúránk jelentős haladó hagyományát, Erkel ,,Bánk bán ' operáját.
A Gördülő Opera szegedi Ránk bán előadásának nagy érdeme, hogy az eredeti, u. n. „tenor" Ránk bán-t mutatta be. Erkel művét ugyanis a Hortliy-korszaklban zeneileg átalakították, az eredeti tenor címszerepet baritonra írták át. A méltatlan változtatás természetesen meghamisította a m ű eredeti jellegét. Az Operaház a művet vissza-állította közelmúltban eredeti formájába, felfrissített egyes „meg-húzásokat'' és először Ózdon, majd most Szegeden mutatta be az eredeti 1enor Bánk bánt. Ez a felújítás azonban inkább zenei vonatkozású, a dalmű dramaturgiailag még nincs eléggé felfrissítve. Rendezésében még uralkodik a nyugáti formalisztikus dramaturgiai elv, a „lélektani konfliktus" még mindig erősebb a társadalminál, pedig Erkelnek félreérthetetlenül tudatos, politikus a társadalmi mondanivalója. Ha a mű természetében rejlő fogyatékosságok folytán nem is kap a nép annyi szerepet, mint az orosz operák színpadain, mint Musszorgszkíj népdrámáihan, ezt a hiányt friss és korszerű dramaturgiával pótolni lehet. Mindenesetre a rendezés így is sokat tett, főképp Tiborc beállítá-sában. Tiborcot ugyanis a Horthy-korszak színpada, mint szánalmas, alamizsnakérő, alázatos koldust állította be, a Gördülő Opera Tiborc-heállítása (Radnai János kitűnő játéka és éneke) megmutatta a nép
42 T I S Z A T Á J
erejét, mégha egymagában állt is a színpadon, mint az elnyomott nép képviselője, típusa.
Nem tükrözné zenei beszámolónk Szeged minden zenei esemé-nyét, ha nem emlékeznénk meg a „Múzeumi vasárnapok" zenei pro-grammjairól'. A Közalkalmazottak és a Múzeum által rendezett kulturális, történelmi előadások kö'zött jelentős zenei programm is akad. Beethoven-emlékest hangzott eL ebben a sorozatban, bemutatták a haladó mult-századi orosz népi zene legkiemelkedőbb alkotásait, megemlékeztek Verdiről stb. A nívós és korszerű sorozatnak csak egy hibája vau:
kevés a propagandája, kevesen látogatják, pedig éppen a nívós és korszerű, haladó művek bemutatása miatt kellene fokozni a propa-gandát. A „Múzeumi vasárnapok'' is minél szélesebb rétegek mozgó-sításával vegyék ki részüket a kulturális tömegmozgalomból!
Az M D P II. kongresszusán Révai elvtárs a zenével kapcsolatban mondotta, h o g y „a zene eléggé elmaradt a fejlődésben, de vannak biztató jelenségek". Ilyen biztató jelenség szegedi viszonylatban az a szerzői est; amelyet a Zenekonzervatórium növendékei rendeztek a pártkongresszus tiszteletére.
Fiatal zenei szakkádereink helyesen teszik, ha már tanulmányaik közben foglalkoznak zeneszerzéssel, ha műveket alkatnak. Ezzel hézag-pótló munkát végeznek, mert dolgozó népünknek sok optimisztikiis, derűs dallam kell, amely a szocializmus építésére, a béke megvédésére lelkesít. Ezért jelentős, ha fiatal zenei szakkádereink alkotnak és , emiatt a jelentőség miatt kell részletesebben, iránytmutató kritikává!
foglalkozni a bemutatott művekkel.
A szerzői est műsorának néhány műve feltétlenül jó úton jár.
Becski Balázs ügyes és művészileg is értékes népdalfeldolgozásai tisztán szóltak. „Sztálin köszöntője" azt a műfajt képviseli, amelyre ma legnagyobb szükség van: a könnyen énekelhető, dallamos, vidám tömegdalt, amelynek tartalma is nevelő hatású. Jó líton jár Kovács Mátyás is, aki zongora- és hegedűműveiben apró, színes népdalokat, népi tánctémákat dolgozott fel. „Kis Szvitje'', „Bölcsődala" értékes alkotások. Kovács Mátyás elindult a zenei realizmus útján, de töre-kedjék arra, hogy népdalfeldolgozásait, kíséreteit minél nagyobb szakmabeli tudással alkossa. Szaniszló János fúvósszerenád-tó tele nem mentes ugyan minden zökkenőtől, de iigyes'a szólamvezetése, értéke;
hogy klasszikus zenei hagyományra, épített. Gokbnann József tehet-séges és fejlődőképes, de bemutatott műveiből hiányzik a melegség és a dallam, enélkül pedig nem lesz népszerű széles rétegekben. Dobó László eredeti és tehetségre valló műveket mutatott he, de helytelen, úton jár. az „Anya látomása" c. dala a beteges paroxizmus határát súrolja, ellentétben van a zenei realizmussal. Helytelen úton iár Jónás Ernő is, akinek egyébként jó szín- és harmóniaérzéke komoly tehet-. séget mutat, de alkotó képessége nem találta -még meg a legtermé-kenyebb zenei stílust, a dallamos, optimiszitkus realizmust. „\ad macíátr"' c. dala modoros és formalista. vonósnégyese jó harmonizáláséi, de dallamszegény. „Este a falun'' c. népdalszvitje sikeres alkotás lenne, ha nem torzította volna el a benne lévő népi dallamokat. Jónás Ernő
K Ö N Y V E K .43 komoly erő,, aki igen széleskörű zenealkotó lehet, de stílus tekintetében sokat kell tanulnia a nagy realista szerzőktől. Nem szégyen, ha egy fiatal szerzőnek a művein Bartók és Kodály hatása látszik, mint pi.
Kovácsén és Becskién. I n k á b b legyenek j ó Bartók és Kodály követők,, mint rossz, formalista „egyéniek"! Zenésítsék szocialista: líra minél több jó alkotását, mint ahogy Becski és Jónás feldolgozták József Attila és Kónya Lajos verseit, így legyenek továbbra is „politikailag élesfülűek''. Ne feledjék a fiatal konzervatóriumi szerzők, műsoruk mindenképpen helyes és értékes kezdeményezés volt, de még jobban vegyenek irányt a tömegdal és a zenei realizmus felé. Ekkor valóban elmondhatjuk, hogy Szegeden is vannak „biztató jelenségek".
A budapesti rádió hullámai a napokban a most megalakult Szegedi Városi „Bartók Béla'-Kórus első szép sikerét, hozták Szegedre:
a rádióban énekeltek Novikov-, Kodály-, Lfalmos-műveket, népdal-feldolgozásokat. Kertész. La jos vezényletével. A jó hanganyagéi kórus elvált a Közalkalmazottak Szakszervezetétől, felfrissülve ú j erőkkel a Városi Tanács kórusa lett. Rádiószereplésük -jó művészi indulás volt, a Városi Tanács biztató távlatokat jelent a kórus számára.'
K I R Á L Y J Ó Z S E F
K Ö N 1
FIATAL Í R Ó K A N T O L Ó G I Á J A . (Szépiro-dalmi Könyvkiadó.)
Annak a gondoskodásnak, mellyel kultúr-politikánk a feltűnő fiatal tehetségek felé fordul, annak a segítségnek cs támogatás-nak, melyben ezeket a fiatal írókat része-síti, eredménye ez a "most megjelent antoló-gia, mely magábafog alja a József 'Attila és Felszabadulás, pályázaton feltűnt fiatalok verseit és novelláit.
A kötet vizsgálatánál nem szabad figyel-, men kívül hagynunk azt az örvendetes tényt, hogy az antológia íróinak túlnyomó százaléka munkásszármazású; sőt nem egy m a is a m u n k a p a d mellett építi a szocializ-must. Sokan k ö z ü l ü k m a m á r kulturforra-d a ' m u n k erekulturforra-dményeként iskolapakulturforra-dban ül-nek, egyetemeinken és főiskoláinkon, tanul-nak, hogy tudásukkal szolgálják a dolgozó népet, me'y őket tanulni küldte.
Az antológia tartalmát, problémáit te-kintve, igen változatos: megtaláljuk benne a sötét m ú l t iránti gyűlö'etet, a szocialista haza szeretetét — az úri Magyarország al-jasságát csakúgy, mint a szocializmus épí-tésének prob'émáit.. Megmutatja ez a kötet, hogy i f i úrá g u n k megértette: nincs többé ön-célú iroda'om. időszerűtlen m á r a szavakkal szemkápráztató, üres játék megértette azt, hogy a művészetnek minden idegszálá-val olyan, kérdések felé keit fordulnia, me-lyek megoldása hazánkban a szocializmus,
V E K
általában — de az előbbivel szoros össze-függésben — a béke nagy ügyének győzel-mét segítik elő.
S ne csak f o r m á k b a tört betű,
ringó á;lom lengjen szabadba; >
keményebb, bátrabb öntelű a m ű , hát úgy vigyázz magadra:
nem csengő-bongó csöngettyü.
trja Eörsi István: „A vers igazság-kapcsolat az emberek között' folytatja s érezzük, hogy ezek a fiatalok t u d j á k : a művészet, így az irodalom is, fegyver népünk kezében, hogy egy j ó vers egy puskával felér a harcban, melyet a békéért, tervünk győzelméért ví-vunk.
A fiatal költők és írók világosan l á t j á k az építés, a harc problémáit. Kádár András
„A Sztálin-híd építői" c í m ű versében meg-mutatja az összefüggést az amerikai agresz-szorok elleni harc és a szocializmus építése között:
A hídpilléren vibrátor kopog:
m a éjiel győzve mi is átkelünk!
Mi a D u n á n , ti ott a Naktonon.
erős hidakat egy célért verünk.
Megható az az őszinte, mély szeretet, ahogy fiatalságunk a világ dolgozóinak nagy vezére, a békéért való harc zseniális
vezc-44 T I S Z A T Á J tője, Sztálin elvtárs felé tekint. K ü l ö n ö s e n m e g k a p ó ezek között' Némeih Ferenc verse:
„Levéi Sziálin elvtárshoz", mely m i n d tar-ta.milag, m i n d pedig f o r m a i l a g az antológia legjobb versei közé tartozik. Érzik, hogy í r ó j a tudja, m i t jelent n e k ü n k m a g y a r o k n a k s a világ népeinek Sztálin, akinek minden-nél többet k ö s z ö n h e t ü n k . Ez a h á l a és sze-retet cseng ki a költemény m i n d e n sorából:
Így t u d l a m meg, m i t jelentesz s most egyszerre érezem mindezt, most, a születésnapodon,
m i k o r széles váltaidon hetvenegy év súlya k ö n n y ű napsugárból font kösöntyű, s érzem, két karod a földet átöleli, m i n t a völgyet nagy hegyeknek fehér orma.
Szépülő életünk szinte kimeríthetetlen kincsesbánya a művészet számára. Az író, k ö l t ő , aki benne él ebben a világban, az él-mények. tömegéi hordozza m a g á b a n , s bi-zony nehéz ebből a tömegből azokat az eseményeket, élményeket kiválogatni, me-lyek a legjellemzőbbek, legtipikusabbak. Eb-b ő l adódik azután, hogy a fiatalok a válo-gatás, osztályozás nehéz m u n k á j a helyett sokszor megelégednek a kitaposott úttal, megszokott formával és szavakkal s így a versek a köllészet sablonossá, egyhangúvá, sematikussá válik: költészet helyett meg-szokott frázisokat, nagy szavakat k a p u n k csak, melyek nem tükrözik, de még csak meg sem közelítik a lényeget. ,.Ez a főépü-let fröcskölt-fehér. néhol terméskőfallal, a kerílésre épül a k a p u , egy nagy. üres busz épp most nyargal be rajta. M a k u l á t l a n k é k az ég, a légirendészet egy embere — bizo-nyosan nem burzsu j-származék — sétál le-föl. v i d á m tere-fere közben, a kőműves-l á n v o k között; ezüst r e p ü kőműves-l ő i é n fut a beton-p á ' v á r a vigan. harsogva beton-p ö r ö g két légcsa-v a r j a " — íria K o m o n d i Antal. Ez a min-dent aprólékosan leíró naturalista h a n g hú-zódik végig az esész versen, mely nem is vers. hanem i n k á b b rímes próza. „A légi-rendészet egy embere — bizonyosan nem burzsui s z á r m a z é k " — fav nem lehet egy embert jellemezni, ez felületes brosúra ízű je'lemzé0. fe'színen m o z g ó emberábrázo'ás.
Békés Virág két verse érdekes ellentmondást reit m á s á b a n : József-szanatórium c í m ű ver-sében így ír: ..Az élet végtelen és szén na-gyon. — itt t u d t a m ezt meg én. — Ö r ü l t e m m i n d e n percnek és órának. — az életbe így hozott a remény." A m á s i k versében ..A ko-réi asszonvokhoz" viszont így ír: ,.Én be-teg vagyok, sorsom m o s t o h a " . H o g y a n le-"
-bet. m i k o r megtudja a s z a n a t ó r i u m b a n , hogy7
az élet szép és végtelen s az ő sorsa ebben az életben mostoha mégis, s ő ezt a mostoha szabadságát akarja odaadni a koreai asz-szonyoknak? Mi letf volna — hogy egy
konkrét példát h o z z a k fel — , ha H o l d i J á -nos novellájának hőse, Szabó I s t v á n ezt mondta volna, m i k o r levág.ák a i é l l á b á t , lehetne-e most b e , ö l e a m u n k a hőse, él-m u n k á s , aki — f é l l á b b a l — 203 százalékot teijest t-V
'Az antológia elbeszélései k ö z ü l kiemel-, kedtk Radics József „Sovány J ó s k a " c í m ű novellája. Stílusa friss, képekben,, hasonla-tokban gazdag, élettel te,i stílus A problé-m a , problé-melyet feldolgoz, szintén n a g y o n érde-kes, figyelemreméltó. í r ó i n k edci.g általáb a n , néhány kivétellel, csak azl a f o l y a m a -tot ábrázolták, h o g y a n j u t el parasztságunk a közös gazdálkodásig, a paraszt termelő-csoportban való életéről, olt jelentkező problémáiról a z o n b a n alig í r t a k . Radics ezt választotta t é m á u l : - h o g y a n ö n t u d a t o s o d i k , válik k o m m u n i s t á v á egy tszcs-be belépeli szegényparaszt. S ezt a p r o b . é m á t j ó l meg
is oldotta. K i t ű n ő e n megrajzolt f i g u r a S o . vány Jóska, szinte m a g u n k előtt l á t j u k , a n n y i r a él a novellában. De ugyanilyen jósikerült szereplő a gyerek, meg a k o m m u -nista orvos is. Radics, ha ezen az ú t o n h a l a d tovább, rövidesen k o m o l y , a szocialista realizmus igényeinek megfelelő, értékes m ű -veket fog a l k o t n i .
Az ellenséget á l l í t j a elénk M o l n á r Géza . és Szilvási L a j o s elbeszélései, m í g K e m é n y György a klerikális reakció aljas mesterke-déseiről rántja le a leplet „Fekete v i l á g "
c í m ű novellájában. M o l n á r nagyon helyesen m u t a t j a be az oldalról t á m a d ó ellenségei, aki m á r nem m e r i n y í l t a n ócsárolni a de-mokráciát, h a n e m a t í p u s r u h á n kérésziül piszkolja az öléves tervet, dicséri az impe-rialistákat. Szi'vási nehezebben tud meg-b i r k ó z n i a kérdéssel: a csaló, feketéző ke- . reskedőt a k a r j a á b r á z o l n i , de ez az á b r á z o -lás nem eléggé • meggyőző. ugyanígy nem eléggé meggyőző a novellában / a segédek lázadásának á b r á z o l á s a sem.
A kölet összeállításáról csak annyit, h o g y he'yes ez a beosztás, egy p r ó z a í r ó , egy költő, mert az antalógia témabeli változa-tossága így, ebben a beosztásban j u t legjob-ban kifejezésre.
Dicséret illeti a Magyar í r ó k Szövetsé-gében létesített lektorátust, k o m o l y , felelős-ségteües m u n k á j á é r t , mel'yel ennek az an-tológiának kiadását elősegítette.
Maga az antológia, ha t a r t a l m á n á l , pro-blémáinál n e m is m i n d e n vers. nove'la hi-b á ' l a n alkotás, a m a g a egészéhi-ben harcos, előremutató k ö n v v , me'.y n é p ü n k n e k , i f i ú -ságunknak k ü l ö n ö s e n k o m o l y segítségei n y ú j t a szocializmus építésének elkövetke-zendő kemény h a r c a i b a n .
P A P P Z O L T Á N P A N F J O R O V : ARATÁS. (Szikra.) A szovjet szocialista-realista regényiro-dalomnak egyik legszebb alkotása P a n f j o r o v regér.ysorozata. Négy k ö n y v b e n á b r á z o l j a