Adorjánné Farkas Magdolna, Makádi Mariann, Nagy Lászlóné, Radnóti Katalin és Wagner Éva (2014): Fogalmi fejlődés és fogalmi váltások a természettudomány tanulása során.
In: Radnóti Katalin (szerk.): A természettudomány tanítása. Mozaik Kiadó, Szeged.
69−408.
Aikenhead, G. S. (1994): What is STS teaching? In: Solomon, J. és Aikenhead, G. S.
(szerk.): STS education: International perspectives on reform. Teachers College Press, New York. 47–59.
Aikenhead, G. S. (2000): STS in Canada: From policy to student evaluation. In: Kumar, D.
D. és Chubin, D. E. (szerk.): Science, technology and society. A sourcebook on research and practice. Kulwer Academic/Pleum Publishers, New York. 49–89.
Aikenhead, G. S. (2003): STS Education: A rose by any other name. In: Cross, T. (szerk.):
A vision for science education: Responding to the work of Peter J. Fensham. Routledge Press, London. 59–75.
Aikenhead, G. S. (2007): Expanding the research agenda for scientific literacy. Paper presented to the “Promoting Scientific Literacy: Science Education Research in Transaction”. Uppsala University, Uppsala. 28–29 May 2007.
Alexander, P. A. és Murphy, P. K. (1999): Nurturing the seeds of transfer: a domainspecific perspective. International Journal of Educational Research. 31. 7. sz. 561–576.
Anderson, L. és Krathwohl, D. (szerk., 2001): A taxonomy for learning, teaching, and assessing: a revision of Bloom’s taxonomy of educational objectives. Addison Wesley Longman, New York.
Bertalanffy, L. von (1968): General system theory: Foundations, development, applications.
George Braziller, New York.
B. Németh Mária (1998): Az iskolai és hasznosítható tudás: természettudományos ismeretek alkalmazása. In: Csapó Benő (szerk.): Iskolai tudás. Osiris Kiadó, Budapest. 115–138.
B. Németh Mária (2008): Természettudományos műveltség koncepciók. Iskolakultúra, 18.
7–8. sz. 3–19.
B. Németh Mária (2013): A természettudományos tudás változása 1999 és 2010 között a 7. évfolyamon. In: Molnár Gyöngyvér és Korom Erzsébet (szerk.): Az iskola sikerességét befolyásoló kognitív és affektív tényezők értékelése. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt., Budapest. 11–30.
B. Németh Mária és Korom Erzsébet (2012): A természettudományos műveltség és az alkal
mazható tudás értékelése. In: Csapó Benő és Szabó Gábor (szerk.): Tartalmi keretek a ter-mészettudomány diagnosztikus értékeléséhez. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 59–92.
Bloom, B. S. (1956): Taxonomy of educational objective: The classification of educational goals. Handbook I. Cognitive Domain. David Mckay Company, New York.
Bransford, J. D. és Schwartz, D. L. (1999): Rethinking transfer: A simple proposal with multiple implications. Review of research in education, 61–100.
Butterworth, G. (1993): Context and cognition in models of cognitive growth. In: Light, P. és Butterworth, G. (szerk.): Context and cognition: Ways of learning and knowing.
Erlbaum, Hillsdale. 1–3.
Bybee, R. W. (1997): Toward an understanding of scientific literacy. In: Gräber, W. és Bolte, C. (szerk.): Scientific literacy. IPN, Kiel. 37–68.
Chiu, MeiHumg (2007): Standards for science education in Taiwan. In: Waddingtin, D., Nentwig, P. és Schanze, S. (szerk.): Standards in science education. Waxmann, Münster. 303–346.
Clancey, W. J. (1992): Representations of knowing: In defense of cognitive apprenticeship.
Journal of Artificial Intelligence in Education, 3. 2. sz. 139–168.
Csapó Benő (1999): Természettudományos nevelés: híd a tudomány és a nevelés között.
Iskolakultúra, 9. 10. sz. 5–17.
Csapó Benő (2001): Tudáskoncepciók. In: Csapó Benő és Vidákovich Tibor (szerk.): Neve-léstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 88–105.
Csapó Benő (2003): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Csapó Benő és B. Németh Mária (1995): Mit tudnak tanulóink az általános és a középis
kola végén? A természettudományos ismeretek gyakorlati alkalmazása. Új Pedagógiai Szemle, 45. 8. sz. 3–11.
Csíkos Csaba (1999): Újabb eredmények a Wasonfeladattal kapcsolatban. Pszichológia, 1. sz. 5–26.
De Block, A. (1975): Taxonomie van Leerdoelen. Standaard Wetenschappelijke Uitg, Amsz
terdam.
DeBoer, G. E. (2000): Scientific Literacy: Another look at its historical and contemporary meanings and its relationship to science education reform. Journal of Research in Sci-ence Teaching, 6. sz. 582−601.
Detterman, D. K. (1993): The case for prosecution: Transfer as an epiphenomenon. In:
Detterman, D. K. és Sternberg, R. J. (szerk.): Transfer on trial: intelligence, cognition, and instruction. Ablex Publishing Corporation, Norwood. 1–25.
Felsham, P. J. (1985): Science for all. Journal of Curriculum, 17. 415–435.
Felsham, P. J. (1988): Approaches to the teaching of STS in science education. International Journal of Science Education, 10. 4. sz. 346–356.
Felsham, P. J. (1992): Science technology. In: Jackson, P. W. (szerk.): Handbook of research on curriculum. Macmillan Publishing Co., New York. 789–829.
Goldman, A. (1995): A tudás oksági elmélete. Magyar Filozófiai Szemle, 1–2. sz. 231–248.
Gräber, W. (2000): Aiming for scientific literacy through selfregulated learning. In: Stochel, G. és Maciejowska, I. (szerk.): Interdisciplinary education – challenge of 21st century.
FALL, Krakkó. 101–109.
Greeno, J. G., Smith, D. R. és Moore, J. L. (1993): Transfer of situated learning. In:
Dettermann, D. K., Sternberg, R. J. (szerk.): Transfer on trial: Intelligence, cognition, and instruction. Ablex Publishing Corporation, Norwood. 99–167.
Grondin, J. (2002): Bevezetés a filozófiai hermeneutikába. Osiris Kiadó, Budapest.
Hackling, M. W. és Prain, V. (2008): Research report 15: Impact of primary connections on students’ science processes, literacies of science and attitudes towards science.
Australian Academy of Science, Canberra.
Haskell, R. E. (2001): Transfer of learning. Cognition, instruction, and reasoning. Academic Press, New York.
Holbrook, J. és Rannikmae, M. (2009): The meaning of scientific literacy. International Journal of Environmental & Science Education, 4. 3. sz. 275–288.
Hurd, P. D. (1998): Scientific literacy: New minds for a changing world. Science Education, 82. 407–416.
Jenkins, E. W. (1994): Scientific literacy. In: Husen, T. és Postlethwait, T. N. (szerk.):
The international encyclopedia of education. 9. Pergamon Press, Oxford. 5345–5350.
Johnson, C. G. és Fuller, U. (2007): Is Bloom’s taxonomy appropriate for computer science?
In: Berglund, A. és Wiggberg, M. (szerk.): Proceedings of 6th Baltic Sea Conference on Computing Education Research (Koli Calling 2006). Technical report 2007006 of Department of Information Technology of Uppsala University, February 2007. Printer Uppsala University, Sweden. 120–131.
Klauer, K. J. (1989): Die Messung von Transferdistanzen. Ein Verfahren zur Bestimmung der Unähnlichkeit von Aufgabenforderungen. Zeitschrift für Entwicklungspsychology und Pädagogische Psychologie, 21. 2. sz. 146–166.
Klieme, E., Avenarius, H., Blum, W., Döbrich, P., Gruber, H., Prenzel, M., Reiss, K., Riquarts, K., Rost, J., Tenorth, H.E. és Vollmer, H. J. (2003): Zur Entwicklung nationaler Bildungsstandards. Bundesministerium für Bildung und Forschung, Bonn.
Klopfer, L. E. (1991): Scientific literacy. In: Lewy, A. (szerk.) The international encyclopedia of curriculum. Pergamon Press, Oxford. 947–948.
Korom Erzsébet (2005): Fogalmi fejlődés és fogalmi váltás. Műszaki Kiadó, Budapest.
Laugksch, R. C. (2000): Scientific literacy: A conceptual overview. Science Education, 84.
1. sz. 71–94.
Madaus, G. F., Woods, E. N. és Nuttal, R. L. (1973): A causal model analysis of Bloom’s taxonomy. American Educational Research Journal, 10. 4. sz. 253–262.
MamlokNaaman, R. (2007): ’Science and Technology for All’ – an Israeli curriculum based on standards in science education. In: Schanze, S. (szerk.): Standards in science education. Waxmann, New York.
Marton Ferenc (2000): Variatio est mater studiorum. Magyar Pedagógia, 100. 2. sz. 127–141.
Meadows, D. H., Meadows, D. L., Randers, J. és Behres, W. W. (1972): The Limits to Growth. I. Univers Books, New York. 163–164.
Molnár Gyöngyvér (2006): Tudástranszfer és komplex problémamegoldás. Műszaki Kiadó, Budapest.
Mullis, I. V. S., Martin, M. O., Ruddock, G. J., O’Sullivan, C. Y., Arora, A. és Eberber, E.
(szerk., 2005.): TIMSS 2007 Assessment frameworks. TIMSS & PIRLS International Study Center, Lynch School of Education, Boston College, Boston.
Mullis, I. V. S., Martin, M. O., Ruddock, G. J., O’Sullivan, C. Y. és Preuschoff, C. (2009.
szerk.): TIMSS 2011 Assessment frameworks. TIMSS & PIRLS International Study Center Lynch School of Education, Boston College, Boston.
Nagy József (1993): Értékelési kritériumok és módszerek. In: Vidákovich Tibor (szerk.):
Pedagógiai Diagnosztika 2. Alapműveltségi Vizsgaközpont, Szeged. 25–49.
Nagy Lászlóné (1999): A biológiai alapfogalmak fejlődése 616 éves korban. Magyar Peda-gógia, 99. 3. sz. 263–288.
Nagy Lászlóné (2006): Az analógiás gondolkodás fejlesztése. Műszaki Kiadó, Budapest.
OECD (2006): Assessing scientific, reading and mathematical literacy. A framework for PISA 2006. OECD, Párizs.
OECD (2013): PISA 2012 Assessment and analytical framework: Mathematics, reading, science, problem solving and financial literacy. OECD Publishing.