30. § (1) A közremûködõ szervezetek a kötelezettségvállalással és követeléskezeléssel kapcsolatos – hozzájuk beérkezett és továbbításra nem került – minden eredeti dokumentumot a támogatási jogviszony létrejöttét követõ 10. év végéig megõrzik.
(2) A MAG Zrt. gondoskodik a számviteli dokumentumoknak a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 169. §-ában meghatározott módon történõ megõrzésérõl.
(3) A kedvezményezett a támogatással kapcsolatos dokumentumokat a támogatási jogviszony megszûnését követõ 10. év végéig megõrzi.
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
31. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.
32. § E rendelet rendelkezéseit a 2011. január 1-jét követõen létrejött hitelszerzõdések kapcsán folyamatban lévõ ügyekre is alkalmazni kell.
33. § Ez a rendelet a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
lép:
[Az elõirányzat az e §-ban foglalt feladatok ellátását szolgálja az alábbiak szerint:]
„d) a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó egységes kommunikációjának finanszírozása.”
35. § Az R. 4. §-ában a „b) és c) pontja” szövegrész helyébe a „b)–d) pontja” szöveg lép.
36. § Az R. 4. § (2) bekezdése hatályát veszti.
Dr. Fellegi Tamáss. k.,
nemzeti fejlesztési miniszter
A miniszterelnök 60/2011. (VIII. 9.) ME határozata
helyettes államtitkár megbízatása megszûnésének megállapításáról Megállapítom, hogy
dr. Eiselt Györgynek,a Belügyminisztérium helyettes államtitkárának e megbízatása a kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 50. § (1) bekezdése alapján történõ lemondására tekintettel
– 2011. augusztus 4-ei hatállyal – megszûnik.
Orbán Viktors. k.,
miniszterelnök
A miniszterelnök 61/2011. (VIII. 9.) ME határozata helyettes államtitkár kinevezésérõl
A kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 47. § (1) bekezdése alapján, a belügyminiszter javaslatára dr. Magyariné dr. Nagy Editeta Belügyminisztérium helyettes államtitkárává
– 2011. augusztus 5-ei hatállyal – kinevezem.
Orbán Viktors. k.,
miniszterelnök
A kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 47. § (1) bekezdése alapján, a honvédelmi miniszter javaslatára dr. Dankó Istvánta Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkárává
– 2011. szeptember 1-jei hatállyal – kinevezem.
Orbán Viktors. k.,
miniszterelnök
A miniszterelnök 63/2011. (VIII. 9.) ME határozata
az Országos Statisztikai Tanács tagjainak felmentésérõl, elnökének és új tagjainak megbízásáról
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 7. § (4) bekezdése és (6) bekezdésének d) pontja alapján – a közigazgatási és igazságügyi miniszter elõterjesztésére –
Csaba Ivánt,a Fõpolgármesteri Hivatal volt közgazdasági szakreferensét és
Jenei Zoltánt,az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala volt hivatalvezetõ-helyettesét
az Országos Statisztikai Tanács tagsági teendõi ellátása alól – a jelölés visszavonása miatt – felmentem, egyidejûleg
Farkas Lászlót,a Fõpolgármesteri Hivatal fõosztályvezetõjét és
dr. Novák Jánost,az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala osztályvezetõjét az Országos Statisztikai Tanács tagsági teendõinek ellátásával;
Sándorné dr. Kriszt Évát,a Budapesti Gazdasági Fõiskola rektorát az Országos Statisztikai Tanács elnöki teendõinek ellátásával;
dr. Soós Lõrincet,a Központi Statisztikai Hivatal Gazdálkodási és Igazgatási Fõosztálya fõosztályvezetõjét az Országos Statisztikai Tanács titkári teendõinek ellátásával
– a 2011. augusztus 1-jétõl 2011. december 31-éig terjedõ idõtartamra – megbízom.
Orbán Viktors. k.,
miniszterelnök
A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 101. § (3) bekezdésének a) pontjában foglalt jogkörömben – a nemzeti erõforrás miniszternek a fenntartóval egyetértésben tett elõterjesztésére –
a Modern Üzleti Tudományok Fõiskoláján
dr. Hajtó Jánosfõiskolai tanárt rektori megbízatása alól – 2011. július 31-ei hatállyal, lemondása miatt – felmentem;
dr. Bartók Istvánegyetemi docenst – a 2011. augusztus 1-jétõl 2015. július 31-ig terjedõ idõtartamra – a rektori teendõk ellátásával megbízom.
Orbán Viktors. k.,
miniszterelnök
Az Országos Választási Bizottság 137/2011. (VIII. 9.) OVB határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2011. augusztus 1-jén megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143).
Indokolás
I. Beadványozó 2011. július 6-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 23. §-a, miszerint „Nem büntethetõ, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be.” módosuljon úgy, hogy „Nem büntethetõ, aki a cselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét nem töltötte be.”?”
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért a hitelesítésének akadálya nincs.
II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, a Ve. 117. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Bordás Vilmoss. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke
Az Országos Választási Bizottság – 2011. augusztus 1-jén megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva S. O. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143).
Indokolás
I. Beadványozó 2011. július 7-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ szerepelt:
„Egyetért Ön azzal, hogy a szabadságvesztését töltõ elítélt számára kötelezõ legyen a munkavégzés?”
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért a hitelesítésének akadálya nincs.
II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, a Ve. 117. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Bordás Vilmoss. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke
Az Országos Választási Bizottság 139/2011. (VIII. 9.) OVB határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2011. augusztus 1-jén megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Mesterházy Attila Csaba a Magyar Szocialista Párt (1066 Budapest, Jókai u. 6.) képviselõje által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143).
I. Beadványozó 2011. július 14-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy új jogszabálynak az érintettekre nézve hátrányos rendelkezését a jogszabály hatálybalépését megelõzõ idõszakra vonatkozóan ne lehessen alkalmazni?”
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés a jogalkotásra vonatkozó általános követelményként kívánja meghatározni a jogszabály hatálybalépését megelõzõ idõszakra vonatkozóan a normatív elõírások címzettjeire nézve a hátrányos rendelkezések megállapításának tilalmát. A kezdeményezés egyrészt összhangban van a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban:
Alkotmány) 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogállamiság követelményével, másrészt a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezésekkel.
Fenti általános rendelkezéseken túl az Országos Választási Bizottság a kérdéssel kapcsolatban megvizsgálta az Alkotmány 70/E. § (3) és az 70/I. § (2) bekezdéseit, melyek a kezdeményezéssel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak.
Az Alkotmány 70/E. § (3) bekezdése szerint „[A]az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelõzõen folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthetõ és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethetõ.”, míg az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése szerint
„[A]a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részérõl juttatott jövedelemre, az adott adóévet megelõzõ ötödik adóévtõl kezdõdõen, törvény a jövedelem mértékét el nem érõ kötelezettséget állapíthat meg.”
Az idézett alkotmányi rendelkezések korlátozott körben (meghatározott módon a nyugdíjjogosultsághoz, illetve az adózáshoz kapcsolódóan) lehetõvé teszik a kérdéskört szabályozó törvény hatálybalépését megelõzõ idõszakra vonatkozóan jogosultság elvonását, illetve kötelezettség elõírását. A szabályozás mindkét alkotmányi elõírás esetében megengedõ, ennek alapján a már megszerzett nyugdíjjogosultság elvonása és érintetlenül hagyása, valamint a meghatározott adózási kötelezettség elõírása és annak mellõzése egyaránt összhangban áll az Alkotmány rendelkezéseivel.
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés, valamint a 70/E. § (3), és a 70/I. § (2) bekezdésekben foglalt rendelkezések közötti ellentmondás feloldása az Alkotmánybíróság a 61/2011. (VII. 13.) határozatban foglaltak alapján nem vezethet arra a következtetésre, hogy az Alkotmány egyes rendelkezései alkotmányellenesek lennének (az Alkotmány alapvetõ elveivel, rendszerével vagy az alapvetõ jogok tartalmával való ütközés miatt).
Az Alkotmány 70/E. § (3) és 70/I. § (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekhez kapcsolódóan egy esetlegesen eredményes országos ügydöntõ népszavazás – az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint – meghatározná az Országgyûlés mérlegelési jogkörébe tartozó (normatív) döntés tartalmát, mellyel az alkotmányos szabályozás lehetséges értelmezési keretét is szûkítené, módosítaná.
A fentiek alapján Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés ellentétben áll az Alkotmány speciális szabályozási körre vonatkozó rendelkezéseivel [Alk. 70/E. § (3), és a 70/I. § (2) bekezdései].
A kérdésben megtartásra kerülõ országos népszavazás eredményének az Országgyûlés csak úgy tudna eleget tenni, ha a szerzett jogokat korlátozó alkotmányos rendelkezésekben részére biztosított jogalkotási lehetõségek egy részét figyelmen kívül hagyná.
Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (VII. 7.) AB, 28/1999. (X. 6.) AB, 40/1999.
(XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 29.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] leszögezte, hogy az Alkotmány módosítására, csak az Alkotmányban elõírt eljárási rendben, az Alkotmány által feljogosított alkotmányozó hatalom által [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] kerülhet sor. Az Alkotmány módosítására, illetve az Alkotmány egyes rendelkezéseinek a jövõbeni megváltoztathatóságának kizárására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.
azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem egyértelmû, mivel nem állapítható meg, hogy a beadványozó mit ért a „hátrányos rendelkezés” fogalma alatt.
A „hátrány” szubjektív érzeten is alapulhat, ami eltérõ lehet az egyes polgárok esetében, így a kérdés megfogalmazása nem felel meg az Nsztv. 10. § c) pontjában meghatározott követelménynek.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) és c) pontjai értelmében az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja.
II. A határozat az Alkotmány 2. § (1) bekezdésén, 24. § (3) bekezdésén és 70/E. § (3) bekezdésén és a 70/I. § (2) bekezdésén, a Jat. 2. § (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án és a 10. § b) és c) pontjain, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Bordás Vilmoss. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke
Az Országos Választási Bizottság 140/2011. (VIII. 9.) OVB határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2011. augusztus 1-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva P. N. magánszemély (továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143).
Indokolás
I. A beadványozó 2011. július 27-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt:
„(Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyûlési képviselõk, valamint az európai parlamenti képviselõk választásán a választójog 2012. január 1-jétõl is magyarországi lakóhelyhez kötõdjön?)”
Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (VII. 7.) AB, 28/1999. (X. 6.) AB, 40/1999.
(XII. 21.) AB, 50/2001.(XI. 29.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] leszögezte, hogy az Alkotmány módosítására, csak az Alkotmányban elõírt eljárási rendben, az Alkotmány által feljogosított alkotmányozó hatalom által [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] kerülhet sor. Az Alkotmány módosítására, illetve az Alkotmány egyes rendelkezéseinek a jövõbeni megváltoztathatóságának kizárására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) pontja értelmében az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja.
II. A határozat az Alkotmány 24. § (3) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án és a 10. § b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Bordás Vilmoss. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke
A Magyar Közlönyt a Szerkesztõbizottság közremûködésével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.
A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Gál András Levente, a szerkesztésért felelõs: dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva.
A szerkesztõség címe: Budapest V., Kossuth tér 1–3.
A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg.
A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://kozlony.magyarorszag.hu honlapon érhetõ el.
A Magyar Közlöny oldalhû másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.
Felelõs kiadó: Majláth Zsolt László ügyvezetõ igazgató.