területet az uradalmi kerttel és kastélylyal együtt, oly módon, hogy a régi és uj ut közötti szögletben elől állott a kántor- s azontúl a lelkész telke; ugyanakkor Petz Károly mérnök a lejtmérést is eszközlé. Az építési terv szerint volt építendő pitvar, ettől jobbra a cselédszoba, balra konyha és kamara, elől az utcára vendégszoba, ebédlő és a lelkészt szoba. Hascsa Illés itt azután sokáig működött, mennyiben csak 1860-ban köveié őt Ni\salovs\ky János esperes, 1870-ben Duliskovics János, cím. esperes és több ruthén nyelven kiadott történeti munkák Írója; 1835-ben volt a lelkész Jackovics János esperes, 1890. óta pedig Zichor Pál szintén esperes. A lelkész kon- gruája 206 lit 71 kr.; anyakönyvek 1784. óta vezettetnek. Hí
veinek száma anyaközségben 884, Iglincen 278, (fatemplom
mal) Alsó-Hrabonicán (kőtemplommal) 174 és Szinyákon 1.
Iglincen 1649-ben volt a batyko Pap László, ki jobbágy
telket müveit és nyestadót űzetett; Alsó Hrabonicán pedig volt akkor Pap Péter; itt 1672-ben Pap András, ki öcs- cse Gergely és Jánossal egy telken lakott és 1 nyest adóul 4 frtot fizetett; ő 1682-ben is működött, 1699-ben azonban ez íratott az urbáriumba : »Cerkum vagyon, egy batyko sem volt tempore conscriptionis, hogy ha ezután valahonnan jön, nyest adóval tartozik.« Azonban többé nem igen akadt ilyen uj jö vevény.
Bereg-Szilvás (Kuzmina).
A XVIII. században már saját lelkészséggel és fatemplom
mal bírt; 1778-iki összeírás szerint tartozván hozzá Kucsova fatemplommal, Skuratóc, Gajdos és Medvegyóccal, hol szintén csekély méretű fatemplom állott. Később azonban a helység sokáig pap nélkül volt s azért az 1797-ki rendezéskor kimondá a Helytartótanács, hogy a kálniki (Beregsárrét) parochiából szerveztessék uj lelkészség Kuzminán, melyet egyelőre a kál
niki pap kezeljen; volt pedig akkor Kuzminán 271 és Kucso- ván 131 lakos; ezek Kálinkhoz és Medvegyóc, Balásfalva Nagy- Mogyoróshoz, Skuratóc pedig Patkanóchoz tartozott íiliául.
Az akkori szervezés következtében lett itt a lelkész idősb Keresztes Péter, 1816-ban Cserszki János, 1822. ifj. Keresztes Péter, 1828 ben Varga Elek, 1835-ben Kuzminát a kálniki pap kezelte mint fiók-községet 1849-ig, amikor ismét visszaállíttat
ván a parochia, lett lelkészévé Danilovics József, ki az eléggé kényelmes faházban lakott; utána 1871-ben költözött helyére S\luk András, 1885-ben Petrik Jenő, 1892-ben végre Danielo- vics István, ki immár kényelmes kőépületben lakik, a minthogy
a szt. Bazil tiszteletére épült templom is szilárd anyagból való, a réginek helyét pedig a temetőben az előbbi fatemplom oltá
rának nagy kőduca jelöli. Anyakönyvek 1827. óta vezettetnek.
A pap pótfizetése 251 fit 35 kr., mi a munkácsi kir. adóhiva
talnál van folyósítva, mint a többi hasonló kongruák is. Hí
veinek száma 230, Kucsova fiókegyháznak pedig 120, hol Mi
hály őrangyal tiszteletére fatemplom áll.
Beregszőllős (Nagylohó).
A ruthén lakóknak itt régen századok előtt volt papjuk.
1640-ben Pap K o\m a, ki jobbágytelket müveit és nvesttel adó
zott; 1672-ben működtek idősb és ifjabb Pap János nevű lel
készek, mig az egyiknek fia szintén Pap János mint orosz deák, azaz éneklész szerepelt. 1682-ben Thököly Imre kuruc fejede
lem s Munkács ura idejében Pap János egyedül volt a pap és egyszersmind fél job b ágytelek kezelője E papnak volt az 1699-ki összeírás szerint birtokában 1 ló, 2 ökör, 2 tehén és 6 sertés.
Fia Iván Bubuliskán paposkodott. Ugyan ez urbáriumban ez is foglaltatik az itteni Madarka Jakab-íé\e telekre vonatkozólag :
»Ha a bátyja Csapóckán paposkodik, a telket senki sem kol
lárja«. E szerint ez is mint pap koronként földmiveléssel fog
lalkozott. 1704-ben a II. Rákóczi Ferenc hadjáratai alatt volt itt a lelkész Pap János. Az 1765-ki összeírás szerint tartozott hozzá fiókközségül Lauka, 1778-ban pedig Vorotnica is s volt csekély méretű fatemploma. 1782-ben becsültetett a pap évi jövedelme 49 fi t 47 k r.-ra; kántora akkor még nem volt. A lelkész volt Szabó József, ki itt hosszú ideig működött, meny
nyiben még 1792-ben is emlittetik ; 1797-ben megégett a szal
mával fedett papiak ; s akkor a Helytartótanács úgy rendelte, hogy a parochia meghagyandó, de szűk templomának kibőví
tése iránt tegyenek a hatóságok felsőbb helyre javaslatot. Volt pedig akkor híveinek száma következő: Beregszőllősön 323, Kislohón 80, Cserejócon 72 és Laukán 283.
A XIX. század elején volt itt lelkész Mihovics István, 1831-ben Bereghi András, 1842. Lnpes József 1854-ben Csucska András, 1881-ben megürült, 1882-ben Csucska Gyula lett a pap, 1895-ben pedig Boksay József. Mind a papiak, mind a templom most kőépület. Anyakönyve 1795-ben kezdődött. A lelkész kongruája 72 fit 21 kr. Híveinek száma: a Nagy- és Kislohó egyesült s Beregszőllős nevet nyert községben 584, Cserejócon 84 és Laukán, hol szt. Miklós tiszteletére kőtem
plom van, 330.
A VII. században Laukán is volt külön pap, ilyenül em
littetik 1649-ben Pap István, 1672-ben Pap László, ki egész
89 telket m ü v eit; 1682-ben Bodnár Pap János, ki nyest-adót fi
zetett, mig apja Bodnár Ferenc marhával szolgált. 1733-ban Koziscsák Demeter lakott papitelken, a Miklós tiszteletére épült íatemplomban egy harang volt, fiókegyháza volt Klacsanó templommal; a pap a gazdáktól kapott 1—1 mérő tengerit és napszámot és stólát, temetésért 4 garast, nagyoktól 4 máriást stb. 1765-ben már Nagylohó filiája volt.
Bilke.
Jóllehet Bilke lakosságának legnagyobb része hajdan, századok előtt a római katholikus hitet követvén, mint ilyen itt kőtemplommal is bírt, mely azonban a reformáció idején, midőn a hívek az uj tant elfogadák, pusztulásnak indult; bizo
nyára e mellett voltak számos ruthének is, kik szintén külön hitközséget képeztek, sőt Bükéhez hajdan két görög katholikus apátság is köttetett, mely ily címmel adományoztatott: Archi- mandria Sanctae crucis de Bilke; mely feküdt Misztice és Lukova közt a Horodiscse nevű hegyen; a másik Archiman- dria de Komoród pedig, a bilkei úgynevezett bornyuvégi teme
tőben, hol nyomai látszanak s azelőtt S\unyogme\önek is ne
veztetett, Komár ily rovart jelentvén.
1748-ik évben az itteni g. k. híveknek két fatemplomjuk volt és ugyanannyi lelkészök ; flliái valának Dubróka és Szaj
kófalva ; a papok közül az egyik kántorral együtt kezeié Dub- rókát és kapott a 120 lakostól ágybérül egy-egy véka rozst, mi összesen 4 köbölre felment és stólát, azoníelül a fiókköz- ségbeliektől kapott házanként egy-egy napszámost, mig kán
tora 3 köböl rozst és a temetésért és harangozásért 12 krajcárt.
A másik parochus viszont kezelte S\ajkófalvát s javada- lamul húzott az anyaközségben stólát és életnemüt, a filiában pedig csupán stólát; a kántor 3 köböl életen felül temetés és harangozástól kapott 6—6 krt.
E század végén, az 1797-ik évi rendezés szerint, az 1500 g. k. lakossal bíró Bilkén már csak egy parochia volt, de ugv a szalmával fedett és két szobából álló papház, mint a tem
plomka fából való volt s javasolta a bizottság, hogy itt e régi papiak káplániának idomittassék át 150 írton; akkor csupán Szajkófalva volt még filiája 478 lakossal. Lelkésze volt akkor Seregélyt János, utána 1822. Csopey Tódor esperes, 1834. Új
helyi Mihály esperes, 1855. Talapkovics B a ji, kinek segédje volt 1881-ben Talapkovics Bertalan, 1890-ben Schivulszky jános esperes és 1895-től Lyahovics Mihály.
A kőből épült templom Szűz Mária tiszteletére áll és
ab-ban a pápától 1888-ab-ban kelt bréve szerint iulius 11-én Péter Pál ünnepén búcsú tartatik. E templomon kívül áll még két kápolna azokon a helyeken, melyeken hajdan a két fatemplom állott; a felső ur felmagasztalása, az alsó pedig boldogságos Szűz Mária tiszteletére emeltetvén. Anyakönyvei 1772-től ve
zettetnek. Híveinek száma Bilkén 3210. A lelkésznek kongrua- pótlék nem jár.
Bubuliska.
Régi parochia. 1610-es években voltak papok Pap Ferenc és Pap Péter. 1672-ben Nagy Bobovistyének mondatik e hely
ség s akkor is két lelkész működött, t. i. Pap János, kinek fia Sándor volt orosz deák. vagyis kántor öcscse Mihály pedig parasztember, kikkel egy jobbágvtelken lakott ő is ; a másik pap volt Pap Lukács, szintén jobbágvtelken, mitől ő is nyest- adót fizetett, vagyis 4 irtot az uradalomnak ; 1682-ben is Pap Lukács és János voltak a papok, de akkor már Sándor deák is pappá lett. 1733-ban Boboczky Bazil szerzetes lakott a régi parochián, akkor a bnbuliskai és Iaukai birtok már a csernek- hegyi monostor bazilita szerzet birtokába visszaadatván az. ura
dalomtól ; 1778-ban a hribóci anyaegyházhoz tartozott fiókköz
ségül; később önálló parochia lett ismét az 1797-iki rendezés folytán ; a Helytartó tanács kimondván, hogv Bubuliskán pa
rochia szerveztessék még akkor is, ha ahoz Gombás csatoltat- nék, a káplánság nem állapittatik meg, hanem megengedtetik, hogy az előhaladt korú pap a fiát segédül alkalmazza, úgy, hogy e címen mi kárpótlást sem igényelhet. Volt pedig akkor a lelkek száma Bubuliskán 460, Gombáson 180 és Ilkócon 27.
A papiak szalmafedelü faház volt, a templom pedig kőből.
Akkor volt lelkésze Volosin András, 1824-ben Chila Elek, 1829.
Szteczovics Tódor, 1855. Gébé András, 1864. Mattusz János, 1877. Máté Mihály, 1890. Máté József, 1892. Lichvárcsik Mihály és 1895. óta Vaszócsik Ágoston.
Úgy a templom b. Szűz. Mária tiszteletére, mint a papiak kőépitmény. Anyakönyvei 1784. óta vezettetnek. A lelkész pót
fizetése 172 írt 57 kr. Híveinek száma anyaközségben 700. Az itteni bazilita szerzet gazdasági udvarában áll egv kis kápolna Jézus nevének ajánlva.
Bukóc.
Ezen hajdan rengeteg erdők közt elrejtett helyen levő falunak már a XVII. században volt papja; 1664. évben szep
tember 3 án kelt szerződés szerint, mint Újfaluban (novus pa
gus) uj pap lett ottani jobbágy lakos Pletyák Sebő (Sabas) veje
91