4. A MAGYAR IPAR SPECIALIZÁCIÓJÁNAK ÉS KONCENTRÁCIÓJÁNAK
4.2. Az ipar abszolút és relatív koncentrációjának alakulása (2000-2008)
4.2.2. Az ipar relatív koncentrációja
Az iparágak relatív földrajzi koncentrációja megmutatja, hogy az adott ágazat földrajzi elterjedése mennyiben hasonló az ipar egészének földrajzi megoszlásához.
Ha az ipari foglalkoztatottak relatív földrajzi koncentrációját vizsgáljuk, akkor a következőket állapíthatjuk meg. A legnagyobb eltérést a teljes iparföldrajzi megoszlástól a bányászat és a nemfém ásványi termék gyártása területén találjuk 2000-ben és 2008-ban is. 2008-ban 2000-hez képest csak kisebb mértékű változások következtek be az egyes iparágak esetében. Három ipari ágazatban növekedés, hét ipari ágazatban csökkenés figyelhető meg. A legnagyobb növekedést a máshová nem sorolt feldolgozóipar esetében (ami Budapestnek köszönhető), míg a legnagyobb csökkenés a bányászat területén következett be, annak ellenére, hogy mind 2000-ben, mind pedig 2008-ban a bányászatban volt a legnagyobb eltérés a teljes iparföldrajzi megoszlástól. 2000-ben a bányászat esetében Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megye országos ipari súlyánál nagyobb ágazati részesedése játszotta a kulcsszerepet az ágazat magas koncentrációjában. A nemfém ásványi termék gyártás esetében a magas relatív koncentrációnak az oka, hogy az ágazaton belül Fejér megye részesedése jelentős mértékben elmarad az össziparon belüli súlyától.
2008-ban a bányászatban Zala és Bács-Kiskun megye, a nemfém ásványi termék gyártása esetében pedig Veszprém megye országos ipari súlyánál magasabb ágazati részesedése eredményezte a magasabb ágazati koncentrációt.
158
29. táblázat: A magyar iparágak relatív koncentrációjának foglalkoztatottak szerinti időbeni alakulása
Ipari ágazat 2000 2002 2004 2006 2008
Bányászat 0,95 0,80 0,49 0,48 0,46
Élelmiszer, ital, dohány gyártása 0,28 0,28 0,26 0,30 0,36 Textília, bőrtermék, lábbeli gyártása 0,43 0,46 0,44 0,40 0,39 Fa-, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység 0,37 0,40 0,35 0,32 0,41
Vegyipar 0,44 0,43 0,40 0,36 0,29
Nemfém ásványi termék gyártása 0,62 0,60 0,56 0,51 0,45 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 0,34 0,35 0,36 0,32 0,33
Gépipar 0,31 0,27 0,25 0,25 0,24
Máshová nem sorolt feldolgozóipar 0,31 0,34 0,35 0,34 0,41 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 0,35 0,33 0,31 0,32 0,33
Forrás: KSH adatok alapján szerző számítása
46. ábra: A magyar iparágak relatív koncentrációjának foglalkoztatottak szerinti időbeni alakulása
Textília, bőrtermék, lábbeli gyártása Fa-, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység
Vegyipar Nemfém ásványi te rmék gyártása
Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Gépipar
Máshová nem sorolt feldolgozóipar Villamosenergia-, g áz-, gőz-, vízellátás
Szerk.: KSH adatok alapján a szerző
A foglalkoztatottakhoz hasonlóan az ipari belföldi értékesítés területén 2000-ben is a bányászat esetében találjuk a legnagyobb relatív földrajzi koncentrációt, ami Budapest ágazaton belüli viszonylag alacsony volta okoz. A bányászat mellett a vegyipar és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása mutat magasabb koncentrációt. A vegyipar esetében a főváros országos ipari súlyának nagyobb ágazati részesedése játszott szerepet az ágazat magas relatív koncentráltságában. A fémalapanyag, fémfeldolgozási
159
termék gyártásánál Fejér megye az ágazaton belüli átlagosnál magasabb részesedése eredményezte a magas index értéket.
30. táblázat: A magyar iparágak relatív koncentrációjának belföldi értékesítés szerinti időbeni alakulása
Ipari ágazat 2000 2002 2004 2006 2008
Bányászat 1,14 0,87 0,68 0,72 0,84
Élelmiszer, ital, dohány gyártása 0,36 0,30 0,35 0,48 0,55 Textília, bőrtermék, lábbeli gyártása 0,48 0,48 0,49 0,76 0,94 Fa-, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység 0,54 0,55 0,49 0,56 0,46
Vegyipar 0,79 0,76 0,73 0,71 0,65
Nemfém ásványi termék gyártása 0,68 0,61 0,69 0,79 0,81 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 0,83 0,74 0,77 0,93 0,93
Gépipar 0,45 0,38 0,43 0,72 0,77
Máshová nem sorolt feldolgozóipar 0,53 0,57 0,45 0,92 1,29 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 0,53 0,50 0,43 0,43 0,40
Forrás: KSH adatok alapján szerző számítása
47. ábra: A magyar iparágak relatív koncentrációjának belföldi értékesítés szerinti időbeni alakulása
Textília, bőrtermék, lábbeli gyártása Fa-, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység
Vegyipar Nemfém ásványi termék gyártása
Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyá rtása Gépipar
Máshová nem sorolt feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás
Szerk.: KSH adatok alapján a szerző
Ezzel ellentétben 2008-ban már a máshová nem sorolt feldolgozóipar relatív földrajzi koncentrációja a legmagasabb, amit Komárom-Esztergom megye ágazaton belüli
160
átlagnál magasabb részesedésének az eredménye. E mellett még magas relatív koncentrációt mutat a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása és a textília, bőrtermék, lábbeli gyártása is. Az előbbi esetben a magas index érték Fejér megye ágazaton belüli átlagnál magasabb részesedésével magyarázható. Az utóbbi esetben pedig Fejér megye részaránya jelentős mértékben elmarad a megye össziparon belüli jelentős súlyától.
2000-ről 2008-ra négy iparág esetében csökkenés, hat iparág esetében pedig növekedés tapasztalható. A legnagyobb növekedés a bázis időszakról a tárgyidőszakra a gépipar, a textília, bőrtermék, lábbeli gyártása és a máshová nem sorolt feldolgozóipar esetében jelentkezett. A legnagyobb csökkenés pedig a bányászatban és a vegyiparban következett be a relatív koncentráció területén.
Az exportértékesítés területén 2000-ben a legnagyobb relatív koncentráció a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, a bányászat, a vegyipar és a nemfém ásványi termékek gyártása esetében következett be. Ez a bányászatot kivéve (Zala megye) a fővárosnak köszönhető.
31. táblázat: A magyar iparágak relatív koncentrációjának exportértékesítés szerinti időbeni alakulása
Ipari ágazat 2000 2002 2004 2006 2008
Bányászat 1,39 1,42 0,86 1,58 1,58
Élelmiszer, ital, dohány gyártása 0,82 0,75 0,87 1,00 0,89 Textília, bőrtermék, lábbeli gyártása 0,79 0,88 0,96 1,09 1,05 Fa-, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység 0,87 0,88 0,79 0,73 0,68
Vegyipar 1,19 1,06 1,09 1,18 1,06
Nemfém ásványi termék gyártása 1,16 1,12 1,01 0,91 0,86 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 0,54 0,64 0,91 0,94 0,95
Gépipar 0,33 0,30 0,28 0,26 0,26
Máshová nem sorolt feldolgozóipar 0,62 0,89 0,87 0,98 1,07 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1,66 1,53 1,44 1,32 1,60
Forrás: KSH adatok alapján szerző számítása
2008-ban a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, a bányászat, a vegyipar, a máshova nem sorolt feldolgozóipar és a textília, bőrtermék, lábbeli gyártása érte el a legnagyobb relatív koncentrációt. Ezen iparágak esetében az index értéke meghaladta az 1,00, sőt a bányászatnál és a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásnál pedig az 1,50-t. A villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, a bányászat és a vegyipar magas index értékét az idézte elő, hogy a főváros ágazaton belüli aránya jóval meghaladta Budapestnek az ország iparán belüli súlyát. A máshova nem sorolt feldolgozóipar és a textília, bőrtermék, lábbeli
161
gyártása esetében a magas index értékek oka, az adott ágazatokon belül Fejér megye részarányának jelentős elmaradása a megye össziparon belüli súlyától.
2000 és 2008 között a relatív koncentráció változatos képet mutat. Az ipari ágazatok közül 5 esetében visszaesés, 5 esetében pedig növekedés tapasztalható. A bázisidőszakról a tárgyidőszakra az exportértékesítés területén a legnagyobb növekedés a textília, bőrtermék, lábbeli gyártása, a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása és a máshová nem sorolt feldolgozóipar területén figyelhető meg.
48. ábra: A magyar iparágak relatív koncentrációjának exportértékesítés szerinti időbeni alakulása
0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4 1,6 1,8
2000 2002 2004 2006 2008
Index értéke
Év
Bányászat Élelmiszer, ital, dohány gyártása
Textília, bőrtermék, lábbeli gyártása Fa-, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység
Vegyipar Nemfém ásványi termék gyártása
Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Gépipar
Máshová nem sorolt feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás
Szerk.: KSH adatok alapján a szerző
Az összes értékesítés esetében az iparágak relatív koncentrációjának alakulásánál a következő megállapítások tehetők. 2000-ben a legnagyobb relatív koncentráció a bányászatban és a vegyiparban fordul elő. Ennek oka a bányászat esetében Budapest alacsony, míg a vegyiparnál pedig magas volta. 2008-ban a bányászat mellett a textília, bőrtermék, lábbeli gyártása esetében is nagyfokú relatív koncentrációt tapasztalunk. A bányászat magas index értéke Budapest és Zala megye magas részarányának, míg a textília, bőrtermék, lábbeli gyártása pedig Fejér megye ágazaton belüli alacsony részarányának köszönhető.
162
32. táblázat: A magyar iparágak relatív koncentrációjának összes értékesítés szerinti időbeni alakulása
Ipari ágazat 2000 2002 2004 2006 2008
Bányászat 1,20 0,92 0,76 0,98 0,99
Élelmiszer, ital, dohány gyártása 0,49 0,44 0,46 0,53 0,52 Textília, bőrtermék, lábbeli gyártása 0,61 0,67 0,75 1,01 1,04 Fa-, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység 0,69 0,71 0,63 0,68 0,58
Vegyipar 0,96 0,85 0,86 0,93 0,83
Nemfém ásványi termék gyártása 0,82 0,73 0,63 0,66 0,65 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 0,65 0,66 0,81 0,91 0,90
Gépipar 0,57 0,49 0,47 0,48 0,53
Máshová nem sorolt feldolgozóipar 0,54 0,68 0,60 0,85 0,84 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 0,67 0,64 0,69 0,79 0,84
Forrás: KSH adatok alapján szerző számítása
49. ábra: A magyar iparágak relatív koncentrációjának összes értékesítés szerinti időbeni alakulása
Textília, bőrtermék, lábbeli gyártása Fa-, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység
Vegyipar Nemfém ásványi te rmék gyártása
Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Gépipar
Máshová nem sorolt feldolgozóipar Villamosenergia-, g áz-, gőz-, vízellátás
Szerk.: KSH adatok alapján a szerző
2000-ről 2008-ra 5 ipari ágazat esetében csökkent, míg 5 ipari ágazat esetében nőtt a relatív koncentráció index értéke. A legnagyobb növekedés ezen a téren három ipari ágazatnál fordul elő (textília, bőrtermék, lábbeli gyártása; fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása; máshová nem sorolt feldolgozóipar). A legnagyobb visszaesés pedig a bányászat és a nemfém ásványi termék gyártása területén jelentkezett.
163