VI. Az új információs technológiák és vállalatok Magyarországon
VI.4. Új információs technológiával való ellátottság a magyar vállalatok körében
A következőkben regressziós modell segítségével arra keresem a választ, hogy a vállalatok információs technológiával való ellátottsága milyen mértékben függ a különböző vállalati tényezőktől. Előzetes adataim és feltételezéseim szerint a vállalat új információs technológiával való ellátottsága nagymértékben fog függni a vállalat méretétől, a regionális elhelyezkedéstől, illetve a piaci orientáltságtól.
A modellemben magyarázandó változóként az információs technológiákkal való ellátottság változó szerepel.
E változót a négy (számítógéppel való ellátottság, belső lokális hálózat jelenléte, On-line elérhetőség külső adatbázisokhoz és E-mail-el való rendelkezés) eredeti változóból alkottam, oly módon, hogy az új változó egy 0-30 tartó skálán méri az információs technológiákkal való ellátottságot. A legalacsonyabb értékeket azon esetek/vállalatok kapják, amelyek csak számítógéppel rendelkeznek, a legmagasabbat pedig azon vállalatok, amelyek mindegyik technológia esetében pozitív választ jelöltek meg. (Az információs technológiákkal egyáltalán nem rendelkező esetek 0 értéket kapnak). Ahhoz, hogy az alkotott változó minőségi különbséget tegyen az információs technológiákkal való ellátottság eredeti változói között, az eredeti változókat fontossági sorrendbe kódoltam: számítógéppel való rendelkezés (1), e-mail (2), on-line elérhetőség (3) és lokális hálózattal való rendelkezés (4). A kódolás után az
eredeti változókból kombinatorikusan kaptam a számitógépes elátottságot mérő folytonos változót.10
Az információs technológiákkal való ellátottságot vizsgálom az alábbi változók függvényében:
Regionális dimenzió (Budapest illetve vidék) Vállalat méret (Kis- illetve középvállalatok)
Milyen ágazathoz tartozik a tevékenysége (Könnyűipar illetve más iparág) A tulajdoni jellege (Magán illetve állami tulajdon)
Mekkora a reklám aránya az üzleti forgalomhoz képest Mekkora a piackutatás aránya az üzleti forgalomhoz képest Exporttevékenységet folytat vagy sem az illető vállalat
A vállalat piaci orientáltsága szerint. (Lokális-regionális illetve országos-nemzetközi piacok).
A vállalati tervezés távlata A vállalat alapító vagyona Az 1999 évi nettó árbevétel
Az információs technológiákkal való ellátottságot intervallum skálaként értelmezve (0-30) regressziós modelleket alkottam. A lineáris regressziós modellek vizsgálatánál nem szignifikáns hatást találtam az üzleti forgalomhoz viszonyított reklám aránya (R négyzet = 0,000; F =0.147 Sig.=0.701), az üzleti forgalomhoz viszonyított piackutatás aránya (R négyzet = 0.000, F= 0.001 Sig.= 0.974) változók esetében. Ugyanez figyelhető meg az exporttevékenységet mérő változó esetében is (R négyzet = 0.001, F = 0.823 Sig. 0.363) illetve a szakágazat változó esetében is (R = 0.000, F = 0.004 Sig. = 0.951). ( A regressziós modellekben Enter módszerrel dolgoztam)
A fennmaradó hét változót egy újabb modellbe foglaltam. (Az egyenlet, illetve a modell aprólékos leírása a Függelékben található). A fennmaradó hét változóval alkotott regressziós modellem szignifikáns. (R négyzet 0,204 F 12,754 Sig. 0,000). A hét változóval felépített egyenlet az információs technológiával való ellátottság mértékének mintegy 20%-át magyarázza. A regressziós modell alapján elmondható, hogy az információs technológiával való ellátottságot leginkább a vállalat mérete, a vállalati tervezés távlata és a regionális dimenzió határozza meg. Jelentős hatást gyakorol a vállalat különböző piaci orientáltsága is.
A vállalati tulajdon, az előző évi nettó árbevétel illetve az alapító vagyon a modellemben kevéssé bír magyarázó erővel.
10 COMPUTE ellatot = szamgep * szamgep + lokhalo * lokhalo + online * online + email * email .
VI.5. Összefoglalás
A fenti adatok alapján elmondható, hogy a vizsgálatban résztvevő vállalatok új információs technológiával való ellátottsága alapjában véve nem kielégítő. A vállalatok között jelentős különbségek figyelhetőek meg, a vállalat méretét, a regionális elhelyezkedését, a vállalati tervezés perspektíváját, illetve a vállalat piaci orientációját tekintve. Végső soron a technológiai újítás nagymértékben függ attól, hogy a vállalat milyen nagyságú, milyen régióban helyezkedik el, milyen távlatú a vállalati tervezés és hogy a vállalat tevékenysége milyen piacra orientálódik leginkább.
Az elemzés során nyert adatok alátámasztják a tanulmány során felvetett elméleti feltételezéseket. A regionális különbségek vizsgálata abból az elképzelésből indult ki, mely szerint az információs technológiák terjedése elsősorban az amúgy is gazdasági előnyben levő régiók esetében a leggyorsabb, illetve, hogy az eddigi dinamikusan fejlődő régiók rendelkeznek azokkal a meghatározottságokkal, amelyek az új technológiák terjedését szolgálják. A regressziós modell alapján nyert adatok alapján elmondható, hogy a vállalatok információs technológiával való ellátottsága a budapesti vállalatok esetében a domináns.
Tehát jelen pillanatban az információs technológiákkal való ellátottság azon régióban domináns amely eddig is a magyarországi fejlődésben az élen járt.
A tanulmány másik erőteljes elméleti feltételezése is bizonyítást nyert, ugyanis az adatok alapján a vállalat mérete fontos szempont az információs-kommunikációs hálózatok, eszközök terjedésében. Ennek értelmében a megkérdezett vállalatok esetében az elméleti feltevés látszik igazolódni, hogy minnél nagyobb a vállalat mérete, annál inkább nagyobb az új információs technológiákkal való ellátottságuk. Mivel a mintában nagyon kis elemszámmal szerepeltel a nagyvállalatok, esetükben annyi mondható el, hogy a vizsgált technológiákkal való elátottságuk esetükben mindenképpen a legnagyobb.
Fontos szempont az új kommunikációs hálózatok terjedésében a vállalati tervezés távlata és a piaci orientáltság tényezők is. A vizsgált vállalatok esetében jellemző, hogy minél inkább hosszú távú a vállalati tervezés, annál inkább nagyobb az ellátottság. Illetve ha a vállalat inkább az országos – nemzetközi piacon fejti ki tevékenységét annál inkább rendelkezik a tanulmányban elemzett ellátottságot mérő kommunikációs eszközökkel.
Irodalom
M. Bensaou és Michael Earl (2000): Helyes gondolkodásmód az információtechnológia-menedzsmentben – Nyugaton és Japánban, Harvard Business Manager, 2000/1
Coltman, T - T. M. Deviney - A. Latukefu - A. F. Midgley (2000): E-Business: Revolution, Evolution or Hype?
INSEAD Working Paper p. 3.
Cohen, Stephen J. - Bradford DeLong - John Zysman (2000) Tools for Thought: What Is New and Important About the "E-conomy"? BRiE Working Paper #138.
Castells, Manuel (1996): The Information Age: Economy, Society and Culture, Malden MA: Blackwell, p30-31.
Gosh, Shikar (2000): Az Internet felé forduló üzlet, Harvard Business Manager, 2000/1
Orlikowski, Wanda (1999): The Truth is Not Out There: An Enacted View of the Digital Economy, Understading the Digital Economy, Data, Tools and Research, US Governemnt of Commerce
Shapiro, C. – H. R. Varian (1998) Information Rules: A Strategic Guide to the Network Economy, Boston, Harvard Business School Press
Szabó Katalin (1999): A tudás globális piaca és a lokális tanulás, Közgazdasági Szemle Március 278-294.
Thurow, Lester (1996): The Future of Capitalism: How Today’s Economic Forces Shape Tomorrow’s World;
New York: William Morrow and Co.
http://www.carnation.hu/104578.html
Függelék
A regressziós elemzés
REGRESSION /MISSING LISTWISE
/STATISTICS COEFF OUTS R ANOVA /CRITERIA=PIN(.05) POUT(.10) /NOORIGIN
/DEPENDENT ellatott
/METHOD=ENTER tervezes piacuj meretreg tulajdon budapest f22a f17.
Regression
Mennyi volt az 1999-es nettó árbevételük? (millió f orint) a.
Predictors: (Constant), 17. Mekkora a cég alapítói vagyona? (millió forint), Budapest vs vidék, Tervezes tavlata, tulajdon, Piacuj, Meret a regressziohoz, 22a. Mennyi volt az 1999-es nettó árbevételük? (millió f orint)