7.1. Inflációs várakozások szerepe
Az inflációs várakozások az inflációs célkövetést folytató jegybankok számára több szempontból is meghatározóak. Egyrészt a makrogazdasági előrejel-zések, másrészt a jegybanki hitelesség szempontjából is informatívak. A 4.1.
fejezetben láthattuk, hogy a magas inflációnak, illetve várakozásoknak káros hatásai vannak. A cél körül alakuló várakozások arra utalnak, hogy a szereplők elhiszik, hogy árszintemelő (csökkentő) sokkok esetén a monetáris politikai reakció következtében az infláció középtávon a célnak megfelelően fog ala-kulni, így várakozásaikat nem emelik (csökkentik). Vagyis egy hiteles inflációs cél nominális horgonyként stabilizálja a várakozásokat, mely hozzájárul az árstabilitás fenntartásához.
Horgonyzott várakozások esetén a szereplők elhiszik, hogy a monetáris poli-tika ellensúlyozza a gazdasági sokkok inflációs hatását. Ekkor a várakozások a sokkok hatására nem emelkednek, hozzájárulva ahhoz, hogy a jövőben se gyorsuljon az infláció. Így a monetáris lépés kisebb reálgazdasági költséggel jár, a sokkok hamarabb kifutnak. A monetáris politika ezért az átmeneti, egy-szeri árszintemelő sokkokon átnézhet a középtávú inflációs cél veszélyezte-tése nélkül, illetve keresleti sokk esetén kisebb monetáris politikai reakció is elegendő lehet a középtávú inflációs cél eléréséhez.
Horgonyzatlan várakozások ezzel szemben csökkentik a monetáris politikai lépések hatásosságát, megnő ezek reálgazdasági hatása. Emellett a magas várakozások miatt további kamatemelés is szükséges lehet az infláció meg-fékezésére.
7.2. Magyar tapasztalatok
Az inflációs várakozásokra vonatkozó adatok megkérdezésen alapuló felméré-sekből állnak rendelkezésünkre. A felmérések két típusát különböztetjük meg.
• Kvantitatív, amikor a kérdőívben az inflációs várakozásra konkrét, számszerű választ váró kérdés szerepel. Ennek előnye, hogy a várakozás idősor azonnal
előáll, nem szükséges további transzformációja. Hátránya azonban, hogy az érzékelt, számszerű értékek gyakran meghaladják a tényinflációt, illetve a jegybank inflációs célját. Ez a jelenség nemzetközi adatokon is megfi-gyelhető.
• Kvalitatív kérdőívben (Európai Bizottság havi rendszerességgel készít19) csak az árak várható változásának irányára vonatkozó kérdés szerepel, számszerű értékre nem kell válaszolni. Ennek előnye, hogy könnyebben megválaszol-ható, ugyanakkor a kérdőívből származó eredmények értelmezését nehezíti.
A számszerű érték meghatározásához különféle feltevések, transzformá-ciók szükségesek, ezért szintjük függ az alkalmazott feltevésektől. Gyakran alkalmazott eljárás az ún. Carlson–Parkin-eljárás (magyar adatokon való alkalmazásáért ld. Gábriel, 2010).
Felméréseket különböző szereplők körében végeznek, melyek információtar-talma is ennek megfelelően változhat. A piaci elemzők rendelkeznek a legtöbb információval, gyakran komplex modelleket is alkalmaznak. A vállalat mint ármeghatározó nyújthat értékes információt a tervezett árváltoztatási szán-dékról. Az előző két csoporthoz képest kevésbé tájékozottnak tekinthetők a háztartások, akik a fogyasztási döntések, béralkuk szempontjából megha-tározóak. A nemzetközi gyakorlatot tekintve a piaci elemzők és a háztartások körében végzett felmérések elterjedtek, a vállalati megkérdezések ritkák. Mivel a különböző felmérések információtartalma eltérő, ezért többféle várakozás idősor együttes vizsgálata javasolt. Főként a háztartások várakozása torzított, ezért érdemi információval az idősor aktuális szintje helyett annak változása, illetve saját, historikus értékével való összehasonlítása szolgálhat.
7.2.1. Háztartások
A háztartások várakozása közvetlenül megjelenik a bértárgyalásokon, illetve fogyasztási-megtakarítási döntések alkalmával.
• Bértárgyalásokon magasabb várakozások esetén magasabb nominális bér elérésére törekszenek.
19 Business and Consumer Surveys, http://ec.europa.eu/economy_finance/db_indicators/surveys/in-dex_en.htm
Inflációs várakozások| 41 • Magasabb várakozás esetén a háztartások előrehozzák fogyasztásukat, mely
a kereslet növekedésén keresztül áremelkedést okoz.
• Magasabb várakozások esetén nő a fogyasztók toleranciája (kevesebb erő-feszítést tesznek alacsonyabb árú termékek keresésére) az áremelkedések felé, mely szintén az inflációs nyomást erősíti.
Általánosan elfogadott az irodalomban, hogy a lakosság a várakozások ki-alakításakor a múltban megfigyelt folyamatokra támaszkodik (visszatekintő inflációs várakozások), a jövőre vonatkozó várakozásukat az aktuális inflációs érzékelésük befolyásolja. Ezek következtében a lakossági várakozások nem jól jelzik előre a jövőbeni inflációt.
A Magyarországra vonatkozó kvantitatív és kvalitatív inflációs várakozás idő-sorok szintje eltér, azonban a dinamikáikban hasonló mozgásokat
figyelhe-8. ábra
Kvalitatív egyenlegmutató (várt, jobb skála) Kvantitatív (várt)
Kvalitatív számszerűsítve (várt)
Megjegyzés: Az egyenlegmutató az áremelkedésre, illetve árcsökkenésre számítók arányából számított mutató. A kvalitatív számszerűsítve a Carlson–Parkin-eljárás segítségével készített indikátor.
Forrás: KSH, Európai Bizottság alapján MNB-számítás, illetve MNB
tünk meg. A várakozások szorosan együtt mozognak a tényinflációval, egyes termékcsoportokat – élelmiszerek, szabályozott árak – a háztartások nagyobb figyelemmel kísérnek. Ebből következően, amennyiben ezen tételek árindexe változik, nagyobb hatást gyakorol a várakozásokra is.
7.2.2. Piaci elemzők
A piaci elemzők rendelkeznek a legtöbb információval, gyakran komplex mo-dellek alkalmazásával alakítják ki várakozásaikat. Magyarországra vonatkozó idősorok szerint a rövid távú várakozások volatilisek, ugyanakkor a hosszabb távú várakozások a cél körül alakulnak. Utóbbi a monetáris politika hitelessé-gére utal. El-Shagi et al (2012) amerikai adatok alapján vizsgálta, hogy a piaci elemzők nyújtanak-e többletinformációt a jegybanki előrejelzésekhez képest.
A tanulmány alapján a jegybank előrejelzései pontosabbak voltak a piaci elő-9. ábra
Elemzői várakozások alakulása Magyarországon
0
Consensus Economics, 10 év Consensus Economics, 5 év Forrás: Consensus Economics, Reuters
Inflációs várakozások| 43 rejelzéseknél. A jegybank és az elemzők közötti különbség csökkent, melyet a nagyobb jegybanki transzparencia magyarázhat.
7.2.3. Vállalatok
A vállalati várakozások nemzetközi eredmények szerint kevésbé előretekin-tőek. Az Európai Bizottság (Magyarországon GKI) által végzett rövid távú vá-rakozások pár hónapra előretekintve nyújthatnak információt. Ez az idősor főként az aktuális gazdasági állapot értékelését segítheti.
10. ábra
Rövid távú inflációs várakozások
% Egyenlegmutató Szolgáltató szektor
–1,0
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 3 per. Mov. Avg. (szolg. várható árváltozása) Szolg. inflációja (3 havi mozgóátlag, jobb skála) Szolg. várható árváltozása
Értékesítési árak a következő 3 hónapban CPI 3 havi mozgóátlagok változása (jobb skála) Forrás: Európai Bizottság, illetve KSH-adatok alapján MNB-számítás