Az elmúlt időszakban a fogyasztóiár-indexek a világ legtöbb országában szá-mottevően mérséklődtek, mely a régió országaira is igaz megállapítás . Jelenleg az általunk vizsgált mindegyik országban messze a jegybankok inflációs céljától elmaradó, 0 százalék közeli értékeket mérnek a statisztikai hivatalok . Az elmúlt hónapokban megfigyelhető dezinflációs trend több tényezővel magyarázható:
30. ábra
A nominális árfolyamok alakulása a régióban az euróhoz képest
(kummulált százalékos változás)
Az INFlácIó AlAKulásA És MoNETárIs PolITIKA A KElET-KÖzÉP-EuróPAI rÉGIóBAN . . .
• A globális nyersanyagárak számottevő esésen mentek keresztül és jelenleg is igen visszafogott szinteken tartózkodnak . A dollárban kifejezett Brent típusú olajár 2014 év közepi csúcsához képest közel 60 százalékkal mérséklődött, míg az ipari termelés meghatározó alapanyaga a fémek 2011 óta több mint 50 százalékkal váltak olcsóbbá .
• A háztartások inflációs várakozásai 2012 óta csökkennek a régióban, össz-hangban a tényinfláció mérséklődésével, mely felveti a másodkörös hatások kialakulásának lehetőségét .
• A régió legfőbb külkereskedelmi partnere, az eurozóna inflációs rátája to-vábbra is rendkívül visszafogott szinteken, messze az Európai Központi Bank középtávú céljától elmaradva, 0 százalék közelében alakul . Mivel ezen folya-mat az importált termelési tényezőkön keresztül számottevően képes befo-lyásolni a vizsgált országok árszintjét is, így hozzájárulva a régiós országok alacsony árdinamikájához .
Minden vizsgált országban elmondható azonban, hogy a maginfláció maga-sabb szinten (lengyelországot leszámítva bőven 1 százalék közelében) tar-tózkodik, mint a teljes fogyasztóiár-index . Ez több dologgal függhet össze . Egyrészről bár közvetetten igen, de közvetlenül kevésbé hatnak a globális tényezők ezen termékkörök árdinamikájára . Mindemellett a maginflációba sorolt termékek lehetnek azok, melyekre a környező országok jegybankjainak – természetesen a magyar jegybankot is ide sorolva – lazító intézkedései a leg-nagyobb hatást válthatták ki . ráadásul a válság hatására rendkívüli mérték-ben visszaesett lakossági fogyasztás az elmúlt negyedévekmérték-ben emelkedésnek indult, melyet érzékelve a vállalatok fokozatosan kezdik átárazni a keresletre leginkább érzékeny termékeiket .
ÁRKONVERGENCIA
A régiós országok fogyasztói kosarának árkonvergenciája
A fentiekben az inflációs különbségeket, ezek okait vizsgáltuk a régiós or-szágok esetében . Az alábbiakban az egyes oror-szágok fogyasztói árszintjének relatív alakulását vizsgáljuk a fejlett európai országokhoz (Eu15) képest, ami szorosan összefügg az inflációval, hiszen ahogy korábban is láttuk, ez felbontható az inflációs különbözetre és a nominális árfolyam változására . Mivel a relatív árszintek összefüggenek a relatív gazdasági fejlettséggel (az ún . Balassa-samuelson hatás értelmében), ezért a relatív árak konvergenci-áját a vásárlóerőparitáson számított egy főre eső relatív GDP függvényében
HAJNAl MIHály, KoMlóssy lAurA
ábrázoltuk . A vizsgálatot az 1999-2013-as időszakra végeztük Bauer (2015) alapján (31 . ábra) . A válság kezdetéig, 2008-ig a régiós országokban többnyire folyamatos gazdasági felzárkózás volt tapasztalható . A reálgazdasági felzár-kózással együtt járt a relatív árszint emelkedése . A válság kitörése ebben fordulatot hozott: 2009-ben egyrészt lelassult a reálgazdasági konvergencia, másrészt visszafordult az árszint felzárkózás, amiben a leértékelődő nominális árfolyamnak is szerepe lehetett . A nominális árfolyam leértékelődése ugyanis, amennyiben nem épül be azonnal és teljes mértékben a hazai árakba, mér-sékli az összehasonlítható árszintet . Ezt támasztja alá az a megfigyelés is, hogy a vizsgált országok közül szlovákiában volt az árszint csökkenése a legkisebb, ahol az euroövezeti csatlakozás miatt 2009-től már nem történhetett árfolyam leértékelődés az euróhoz képest .
31. ábra
A régiós országok árfelzárkózása a fejlettség függvényében, 1999-2013
(EU15-höz képest)
20 30 40 50 60 70 80
20 30 40 50 60 70 80
Összehasonlítható árszint (EU15=100)
GDP/fő PPS (EU15=100) Magyarország
Csehorszég Lengyelország Szlovákia Románia Forrás: Bauer (2015)
Az INFlácIó AlAKulásA És MoNETárIs PolITIKA A KElET-KÖzÉP-EuróPAI rÉGIóBAN . . .
A fogyasztói kosár egyes termékcsoportjainak árkonvergenciája Ebben a részben a fogyasztói kosár coIcoP besorolás szerinti 12 főcsoport-jának árfelzárkózását vizsgáljuk . Mielőtt az árak és a fejlettség kapcsolatát elemeznénk, tekintsünk rá az egyes termékcsoportok Eu15-höz viszonyított relatív árszintjére Magyarországon (32 . ábra) . Az ábra a régiós maximum és minimum értékeket is mutatja . Első észrevételünk, hogy a legtöbb termék-csoport esetén a magyar árak a relatíve olcsóbbak közé tartoznak . általában pedig elmondható, hogy az inkább traded (nemzetközi kereskedelembe kerü-lő) termékek árszintje közelebb van a fejlett országokéhoz, mint a nontraded-nek minősíthető (nemzetközi kereskedelembe nem kerülő) termékeké . Ez arra utal, hogy valamilyen szinten mégis működhet a Balassa-samuelson ha-tás, hiszen az elmélet szerint a fejlettségbeli elmaradás pont az alacsonyabb nontraded árakban tükröződik . Felhívjuk a figyelmet, hogy ezek között a nem vásárolt fogyasztás imputált árai is szerepelnek . Érdemes megjegyezni, hogy a szállítás csoport a szállítási szolgáltatás mellett tartalmazza az üzemanyag és a gépjármű árindexeit is, így jelentős traded komponenst tartalmaz, míg a telekommunikáció a szolgáltatás mellett kiterjed a telekommunikációs esz-közökre is . Ennek ellenére azt, hogy a telekommunikáció drágább az Eu15 átlagánál, inkább a piacszerkezet és a szabályozási környezet magyarázhatja .
32. ábra
A fogyasztói kosár 12 főcsoportjának árszintje Magyarországon és a KKE régióban, 2013-ban
(fehér kör: Magyarország, oszlop: régió maximuma és minimuma, EU15 százalékában)
0 20 40 60 80 100 120 140 %
Telekomm. Szállítás Ruházat Élelmiszer Házt. berendezés Alkohol, dohány Szórakozás Egyéb Vendéglátás Lakhatás Egészségügy Oktatás
Forrás: Bauer (2015)
HAJNAl MIHály, KoMlóssy lAurA
Ezt az is mutathatja, hogy ennél a termékcsoportnál a régiós országok árszint-je lényegesen nagyobb szóródást mutat, mint a többi termékre .
Bauer (2015) tanulmányában az árszint és a fejlettség kapcsolatát panel reg-resszióval vizsgálta . Elemzésében arra kereste a választ, hogy az országok fejlettsége hogyan befolyásolja az egyes termékcsoportok összehasonlítható árait . A becslés eredményei alapján az árszint érzékenysége a fejlettségre meglehetősen különbözik termékcsoportonként . A magyarázat az lehet, hogy az egyes termékcsoportok különböző mértékben tekinthetőek nontraded-nek, és a Balassa-samuelson hatás logikája alapján az inkább nontraded-nek tekinthető termékcsoportok árai érzékenyebbek a fejlettségre . Valóban, ha végignézzük a becslési eredményeket, akkor azt láthatjuk, hogy a szolgálta-tások inkább az ábra bal oldalán, nagyobb becsült együtthatóval találhatóak, míg a jobb oldalon inkább az iparcikk jellegű termékek helyezkednek el . Így az oktatás, az egészségügy, illetve a lakhatás árszintje nő legjobban a fejlettség emelkedésével, és ezek a termékcsoportok elég egyértelműen a nontraded körbe tartoznak, jóllehet az országok egy jelentős részében ezek részben ha-tósági szabályozás alá esnek . Ezzel szemben a legkisebb becsült együttha-tók között található a ruházkodás, háztartási berendezés, élelmiszer cikkek . Az élelmiszer kivételével ezeket egyértelműen tradednek szokták besorolni, míg az élelmiszereket is részben traded terméknek szokták tekinteni . A szál-lítás termékcsoportban, ahogy már említettük, szerepelnek az üzemanyagok és a járművek is, ez utóbbi nagy súlyú traded termék, az üzemanyagoknál pedig – ahogy egy későbbi alfejezetben látni fogjuk, – az árfelzárkózást inkább az adótartalom és nem a fejlettség változása okozza . A sorból ez esetben is meglehetősen kilóg a telekommunikáció, még akkor is, ha tudjuk, hogy ide tartoznak a trendnek minősülő telekommunikációs eszközök is . A régiós or-szágokban a telekommunikáció relatív árszintjének alakulását megvizsgálva azt látjuk, hogy a régiós országok egy része folyamatos drágulást követően már az Eu15 átlaga fölött tartózkodik, míg lengyelországban és romániában a 2000-es évek eleje óta csökkentek az árak, és jelenleg lényegesen elradnak az Eu15 szintjétől . Ez az országok közötti divergencia egyrészt ma-gyarázza a nulla közeli becsült együtthatót, másrészt arra utal, hogy az eltérő piacszerkezetek és szabályozási környezet alapvetően befolyásolja az árak alakulását .
Az INFlácIó AlAKulásA És MoNETárIs PolITIKA A KElET-KÖzÉP-EuróPAI rÉGIóBAN . . .
A dezaggregált vizsgálatok tehát rávilágítanak, hogy a Balassa-samuelson hatás, amely a fejlettség és az árszint közötti összefüggést magyarázza – bár nem teljesen elméleti formájában, de – szerepet játszhat az árfelzárkózás-ban, amennyiben figyelembe vesszük, hogy az egyes termékek nem tisztán sorolhatók be a traded és nontraded kategóriába .