A saját imázs vizsgálata

A saját imázst mindig az adott térben élő, vagy a hozzá valamilyen szempontból kötődő (ott dolgozó, ott alkotó) emberek, szervezetek véleménye teremti meg. Az adott térben élők véleményére több okból kifolyólag is szükség van. Tudnunk kell ugyanis, hogy miként érzik otthon magukat a lakosok az adott településen /térben. Tudni kell, hogy mennyire elégedettek, hol látják a gondokat, feszültségeket; milyen szokásaik, szándékaik, törekvéseik fogalmazhatóak meg (Molnár, 2012).

1. feladat

Tanulmányozza a Siklódról készült saját-imázs vizsgálatot!

A. Foglalja össze, hogy milyen értékekre mutat rá a vizsgálat!

B. Foglalja össze, hogy milyen konfliktus-helyzetre mutat rá a példa!

C. Foglalja össze, hogy a tapasztalatok miként befolyásolhatják egy esetleges területi termék kialakításának folyamatát!

Saját imázs-vizsgálat Siklódon (Molnár, 2007)

(Románia, Udvarhely –szék, Etédi járás, Székelyudvarhely központtal.)

Siklód belső térszerkezetében jól látható az alkalmazkodás a domborzati viszonyokhoz. A település szerkezetének meghatározója a patakmeder, az esőzések, hóolvadások utáni felszíni vízfolyások folyásiránya, a lejtésviszonyok, a talajadottságok. Minden bizonnyal ezeknek megfelelően alakult ki a falu lakott része, amely jól érzékelhető három önálló névvel illetett települési egységből áll ma is (Alfalu, Murva, Papszer).

A három falurész (Papszer, Murva, Alfalu) a kívülálló szemével is más-más sajátosságokat hordoz. Papszeren található a református templom, az imaház, a tiszteletes úr háza; de az iskola is itt van. Ezek az épületek és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek e településrészt kiemelik a másik két falurész mellől. Murva a dimbek-dombok, magaslatok falurésze, sok felhagyott portával, házzal. Az öles fák egy hajdan volt boldog világ vadregényes maradványait őrzik. A Szolokma felé vezető út mentén épült ki Alfalu, a vizek falurésze, a település alacsonyabb térszínű részein. Meghatározó falukép itt Siklód patakja. (5.1. ábra) Siklód három falurésze tehát nem csupán nevében különül el: Papszer, Murva, Alfalu részekre. E három egység megjelenésében is más. A kérdés számunkra az volt, hogy vajon e karakteres elkülönülés csupán a természeti-domborzati viszonyokhoz való alkalmazkodás következménye-e. Más megfogalmazásban, azt szerettük volna megtudni, hogy vajon csak tisztán természeti- domborzati tényezők jelennek-e meg ebben az elkülönülésben? Esetleg ez az elkülönülés társadalmi értelemben, mentálisan is megnyilvánul-e valamilyen formában?

Ennek a kérdésnek a megválaszolására kérdőívünk segítségével föltérképeztük az egyes falurészeken a „saját” falurészről és a többiről kialakult véleményeket. A kérdőívben az erre vonatkozó kérdés így hangzott: „Ön szerint van-e különbség a falu egyes településrészei között? Ha igen, mi a különbség?” E kérdés tette számunkra lehetővé tehát, hogy

megfogalmazzuk: elhatárolják-e a siklódi emberek bármilyen módon a falu egyes részeit. Az alábbiakban a kérdőívek alapján nyert eredményeinket szövegesen és táblázatosan összegezzük. Az értékelés során fontosnak tartottuk elkülöníteni a „saját”, tehát az adott helyen élők magukról megfogalmazott véleményét a más falurészen élők adott településrészről megfogalmazott véleményétől, mely éppen ezért két külön oszlopban jelenik meg.

A számok magyarázata:

1. Bálintok utcája 9. Csüpü szoros 17. Alfalu

2. Farkas utca 10. Pap utca 18. Főút

3. Borsós utca 11. Keresztfa 19. Temetőalja

4. Murva 12. Söstörök utcája 20. Udvari kert

5. Domb utca 13. Nagyhíd 21.Abodi szoros

6. Péterek szorosa 14. Kiss György szorosa 22. Józsa szoros 7. Gátha 15. Balázsok földje 23. Jakafi utca 8. Pücsök szoros 16. Kertek alja

5.1. ábra: Siklód térképvázlata

Forrás: Gáspár Csaba siklódi lakos segítségével a szerző Molnár (2007) 27.p..

Megjegyzés: A táblázatban ferdén jelöltük Papszer utcáit, sötétítettük Murva utcáit, és normál betűszedésben maradtak Alfalu utcái

A Papszerről kialakult kép a falurészen élők és a máshol élők véleményeiben rendkívüli mértékben hasonlatos. E településrészt általában pozitív módon értékelték válaszadóink.

Azonban az olvasott vélemények nem ellentmondás nélküliek. A Papszeren élők véleményében is találni egymásnak ellentmondó megállapításokat (összetartóak az emberek- veszekedősek az itt élők); és van ellentmondás a nem Papszeren élők Papszerről megfogalmazott véleményében is (rossz a földje- jó a földje dilemma esetében). A kapott eredmények azt is mutatják, hogy Papszer elkülönülésében legalább annyira fontos az emberi, a mentális tényező, mint amennyire a természeti viszonyok. (5.1.. táblázat)

5.1.táblázat: Vélemények Papszerről

Több itt a fiatal, mint máshol Jobb az út, közel érni mindent Nem elég jó az út

Jó hely: közel van minden Rendesen lakott

Hidegebb, mint a többi falurész

Gazdagabb falurész

Más: egyenesen vannak a házak Rossz a földje, kötött a talaja

Jó helyen van: melegebb, jobban érik minden

Szebb

Jobb a földje, mint a Murvának

Forrás: kérdőívek alapján szerkesztette a szerző Molnár (2007) 27.o.

5.2. táblázat: Vélemények Alfaluról

Hamarabb teremnek itt a gyümölcsök Jobb termő, mint a többi falurész

Gyarló, fösvény emberek lakják Nem olyan barátságosak az emberek Magányosak

Az asszonyok nem beszélnek egymással Ki vannak tolva az itt élők

Jobban lehet fát lopni (közelebb az erdő) Jó a földje

Forrás: kérdőívek alapján szerkesztette a szerző Molnár (2007) 27.o.

Alfalu esetében jelentős mértékben eltért az itt élők és a máshol élők nézete. Mást láttak meg, mást tartottak fontosnak az emberek itt és ott a véleményük megfogalmazásakor. Egyetlen kritikus észrevételtől eltekintve Alfalut az alfaluiak elsősorban természeti környezetük okán egyértelműen pozitív tartományba sorolható tulajdonságokkal azonosították. Az érdekes ebben csupán az, hogy ezek közül a tulajdonságok közül a „kívül élők” véleményében egyetlen egy sem jelent meg. A megkérdezett „kívül élő” siklódiak Alfalut nem helyezték pozitív értéktartományba. Nem elsősorban természeti adottságok miatt. A vélemények fókuszában az alfalui ember, az emberi tényező áll. A mi vizsgálatunk szempontjából természetesen nem az az érdekes, hogy milyen is Alfalu valójában, hiszen annak leírásához jóval összetettebb vizsgálatsorozat szükséges. Ebben a kapott képben számunkra a fontos az, hogy igazolva látszik: Alfalut sem csupán földrajzi-domborzati elkülönülés jellemzi, hanem mentális is. (5.2. táblázat)

Murva esetében is egyszerre van jelen az elkülönülésben a természeti-domborzati és a humán tényező. Ez egyformán igaz a Murván élők által megfogalmazottakra és a máshol élők véleményére. Ami érdekes, hogy a Murván élők között is szokatlanul kritikus a falurész megítélése. Az itt élők véleményében ugyan megjelenik a személyes kötődés, a vonzódás, de a problémákat is látják, sőt kimondják. A „kívül élők” számára Murva szinte kizárólag a nehézsorsú problémás siklódi élet helyeként jelent meg. (5.3. táblázat)

5.3.táblázat: Vélemények Murváról

Amit a Murván élők gondolnak Murváról Amit az Alfalun, Papszeren élők gondolnak Murváról

Aki itt nő fel, ezt szereti Irigység van

Hágós-lejtős viszi a víz

összetartóbb emberek jók az emberek el van öregedve

özvegyek lakják, néptelen

nehéz a járás, nehéz lejárni a faluba átfolyásos

hágós

rossz az út, meredek

hidegebb van télen, nyáron viszont melegebb

Papszerbeliekkel vannak jóban

Forrás: kérdőívek alapján szerkesztette a szerző Molnár (2007) 27.o.

A három falurész, mint látható valóban három külön világ. Nem jobb, vagy rosszabb: MÁS.

Információgyűjtő utunkon fontos, e kérdés értelmezését döntően befolyásoló további ismeretre is szert tettünk, amikor megtudtuk, hogy két- három generációval ezelőtt, a falu életét meghatározó nagycsaládok egy-egy falurészen térben koncentrálódva települtek.

Ilyenformán minden bizonnyal egy-egy nagyobb család alapvetően formálhatta egy-egy falurész életét, az ott élők gondolkodásmódját. Ez szintén hozzájárulhatott a „saját”-tudat kialakulásához egy-egy falurész esetében. A Szilveszter család tagjai például eredendően a Söstörök útján és a Templom utcán laktak. A Demeter család a Pap utcán és a Murván élt, míg a Gáspár család eredendően szintén a Murván lakott. A Péter család tagjai is a Murvához kötődnek (Péterek szorosa). A Balázs család nemzedékeinek együttélése pedig a Balázsok földjét hozta létre. (5.1.ábra) Természetesen ez a térben elkülönülő koloniális együttélés ma Alfalu, Murva, Papszer különállásában már kevéssé figyelhető meg. Legföljebb a település utcanevei árulják el e sajátosság egykori jelentőségét.