eSeMények 1915. OkTóber 27. – 1916. Június 17.
1915. október 27.
reggel 7 órakor történt a ii. és iii. század bevagonírozása, az i. század már ko-rábban elindult. irányt csak újdombóvárig tudtuk. nagyon izgatottak voltunk, melyik harctérre megyünk, szerbiába senki sem kívánkozott. az idő nagyon rossz volt, folyton esett.
Délután újdombóvártól bennünket lepsénybe irányítottak, hova este érkeztünk.
a további útirány székesfehérváron át Komárom lett, hova másnap a korai órákban érkeztünk meg. Komáromban összetalálkoztunk egy prágából jövő 2. ezredbeli menet-zászlóaljjal. ezekkel jött az én egykori sebesülttársam, Juhász zászlós is. a véletlen ta-lálkozás felett nagy volt az örömünk.219 innen érsekújvárnak megyünk, tehát az orosz harctérre lesz az indulásunk. én annak nagyon örültem, hogy századparancsnokom, sziklai albert főhadnagy újdombóváron hozzánk csatlakozott.
[1915.] október 28.
érsekújvárról galántán át zsolnára vezetett az utunk, ahonnan Csara220 után oderburg következett, ahova másnap reggel érkeztünk meg. További irányunknak Krakkó lett megjelölve. a közbülső nagyobb állomások közül említésre méltó oşvieçim.
a sok késés és lassú haladásunk miatt késő este értünk Krakkóba. a városba nem le-hetett bemenni, nem is láttunk belőle sokat. Csak azt tudtuk megállapítani, hogy szép város lehet. éjjel haladtunk át Tarnówon, melyből, mivel aludtunk, semmit sem láttunk.
[1915.] október 30.
reggel felébredve sivár vidék tárult szemünk elé. lövészárkok, itt-ott házromok.
sok fenyőerdő, kevés megmívelt föld. néhol többnyire egyes sírdombok voltak lát-hatók. Tarnobrzeg szép állomásépületében költöttük el a reggelit, míg késő délután a legutolsó nagyobb galíciai városban: rozwadówban tartózkodtunk sokáig. itt a lublin felé vivő vasútvonalra szállítottak át bennünket, mely vonalat az oroszok építették ki a háború folyása alatt. lipa nevű galíciai községben láttunk egy orosz tömegsírt, alig olvasható ceruzafelírás hirdette az elesett oroszok nevét. egészen besötétedett, amikor megérkeztünk a zaklików nevű orosz határmenti kis városkába, ahol megszállottunk.
én sziklaival egy zsidó családnál aludtam igen jóízűen. Csak azt csodáltam, hogy nem kaptam tőlük élősdieket.
[1915.] október 31.
reggel felkerekedtünk, mivel a parancs értelmében a vagy 21 km-nyire fekvő Janów városkába kellett mennünk. esős idő volt. Jellemző az orosz viszonyokra, hogy útnak semmiféle nyoma sincs. nálunk a dűlőutak különbek, mint itt a községi utak, avagy járási utak. bokáig sárban mászkáltunk tehát előre, kevésbé művelt területen.
a rettenetes út miatt célunkat nem érthettük el, ezért a közbeeső Magliboziče nevű köz-ségben szállottunk meg, minek ugyancsak örültünk, mivel roppant fáradtak voltunk.
egy dohányárus szobája szolgált szállásul.
219 az utóbbi három mondat utólagos, marginális betoldás.
220 Helyesen: Csárad.
[1915.] november 1.
reggel útnak indultunk Janów felé. Mindnyájunknak az volt a felfogása, hogy in-nen még tovább fognak vinni. az út a tegnapihoz képest tetemesen jobb volt már itt.
a kövezésnek és általában véve a gondozásnak csalhatatlan nyomai voltak láthatók.
Jól kiléptünk, és így csakhamar Janów alá értünk. itt hallottuk, hogy e helyen kolera, tífusz és vérhas dúlt, mi ugyancsak nem volt alkalmas arra, hogy kedvünket növelje.
Megállottunk a városon kívül, csak miután biztosak lettünk benne, hogy itt maradunk, mentünk be, és egy-kettőre szállást nyert a legénység. a városba bemenve és szétnéz-ve egészen jó benyomást nyertünk az eddig látottak után. a főutcája és piaca köszétnéz-vezszétnéz-ve van. van egy-két csinos épülete is. az pedig egészen bámulatba ejtett, amidőn a tiszti étkezdéről tudomást szereztünk, mely bámulat csak növekedett, amikor annak gyö-nyörű belső berendezését láttam. Körülbelül 30-40 tiszt van itt összesen az étkezésen, de azoknak legalábbis fele hivatalnok. egy landesschützeregimentből való ezredes a Kreiskommandant.221
a délután a berendezkedéssel telt el. Mi nagyrészt egy középiskolai igazgató lakó-házába kerültünk, melyet magunknak kellet bebútorozni.
[1915.] november 2.
Ma megtudtuk az őrség számát és felállítási helyét, mit ezennel ide is lejegyzek ma-gamnak. elfoglaltságunk megállapítása céljából érdekes.
egy tiszt naponta stations- és bataillonsinspektionsoffizier.222
1. egy kocsis és egy Unter offizier naponta megy a postával szastarka nevű állomásra.
2. stationswache: 1 Unter offizier, 1 gefreite, 8 infanteristen.
3. Kasernewache: 1 Unter offizier 8 infanteristen.
4. bereitschaft: 1 Unter offizier, 1 gefreite, 20 infanteristen, 1 ordonnanz beim stationswache.223
5. gefangenenwache: 1 Unter offizier, 4 gefreiten, és 28 infanteristen.224 ezek körülbelül 400 orosz foglyot őriznek, akiket útjavításra és egyéb munkálatokra használnak fel.
6. arestwache: 1 Unter offizier, 6 infanteristen.225 a börtönökben mindig voltak polgári egyének, akik kémkedés és egyéb hazaáruló természetű dol-gok végett őrizet alatt állottak.
7. bataillonskassewache: 1 Unter offizier, 3 infanteristen.
8. stabwache: 2 infanteristen.226
221 egy tiroli országos lövészezredből való ezredes a körzetparancsnok (ném.).
222 állomásügyeletes és zászlóaljügyeletes tiszt (ném.).
223 az állomásőrséghez rendelt küldönc (ném.).
224 2. állomásőrség: egy altiszt, egy őrvezető, nyolc gyalogos. 3. laktanyaőrség: egy altiszt, nyolc gyalogos.
4. Ügyeletes szolgálat: egy altiszt, egy őrvezető, húsz gyalogos, egy állomásőrséghez rendelt küldönc. 5. Fog-daőrség: egy altiszt, négy őrvezető, 28 gyalogos (ném.).
225 börtönőrség: egy altiszt, hat gyalogos (ném.).
226 7. zászlóaljpénztár őrség: egy altiszt, három gyalogos. 8. Törzsőrség: két gyalogos (ném.).
az első szolgálatot én végzetem. nem fordult elő semmiféle különös esemény.
[1915.] november 3.
alig akadt munkám. a sok zsidót, kiket itt mindenfelé látni lehet, nem bírom meg-szokni. érdekes, megemlítésre érdemes, hogy minden kisebb városkában van egy nagy négyszögletes piac, rendesen a város közepén, ahol azután az adás-vételi ügyeket bo-nyolítják le.
[1915.] november 4.
Ma már gyakorlatoztunk, mivel a legénység ¼-ét veszi igénybe csak az őrszolgálat.
Megnéztem az orosz temetőt is, ahol többek közt vagy 30 orosz katonának a sírja látható.
a fakeresztekre ceruzával és néhol fekete festékkel van rávezetve a legszükségesebb adat az illető személyére vonatkozólag. egyes adatokat már ki sem lehet jól venni. újabban minden sírra sárgaréz lapot szegeztek, amelyre aztán rávezették a még elolvasható ada-tokat. ez mindenesetre jobb, mint az előbbi, de alapjában véve szintén nem ér sokat.
a sírkeresztek némileg eltérnek a mi keresztjeink alakjától, amennyiben227 alul még egy haránthaladó keresztág is látható, miként a rajz mutatja:
Különösen a város szélein lehet jól látni az elmúlt harcok nyomait. Több porig le-égett vagy lerombolt háznak a romjai merednek az ég felé. Mindenütt üres konzervdo-bozok láthatók a földön szerteszét, ami a táborozásnak a csalhatatlan jele.
[1915.] november 5.
semmi említésre érdemes dolog nem fordult elő ezen a napon. az idő esős és szeles volt, így hát behúztuk magunkat a szobába, és a levelezést intéztem el. Délelőtt volt egy tiszti összejövetel, ahol többek közt a Kreiskommandant felhívta a figyelmünket arra, hogy a polgári egyénekkel igen nagy óvatosságot tanúsítsunk az érintkezéskor, vastag barátságba ne ereszkedjünk, ezen kívül tilos minden lengyel mozgalmat támogatni, mi-vel ennek a kérdésnek az elintézése még a jövő dolga. aki tud ilyen nemzetiségi mozga-lomról, annak jelentést kell róla tenni. a kémkedés, a parasztok bizalmatlansága mind szóba került itten.
[1915.] november 6.
újból stationsinspektionsoffizier vagyok. ebben a minőségben tettem arra meg-figyelést, hogy az orosz foglyokkal a polgári emberek szóba elegyednek, mi a rend fel-bomlására és az őrök munkájának a megnehezítésére szolgál. azon kívül roppant ve-szélyes is lehet az ilyen beszélgetés. rögtön intézkedtem is mindennek a legszigorúbb megakadályozására.
[1915.] november 7.
akármilyen nyugalmas életnek látszassék a jelenlegi, mégsem veszélytelen. Ma ju-tott tudomásomra, hogy 20 emberünkre, akik nagyobb távolságból élelmiszert hoztak
227 a szó után áthúzva: olyan.
és munkásokul szolgáltak, az úton estefelé több lövést leadtak ismeretlen tettesek. a ka-tonáink pedig csak oldalfegyverrel voltak felszerelve. ebből a tanulság, hogy a városon kívül és éjszakákon nem tanácsos és felette kockázatos fegyver nélkül járni.
[1915.] november 9.
Ma újból híre jött, hogy Kraśnik mellett rálőttek a csendőreinkre. szép kis dolog.
a legnehezebb körülmény pedig az, hogy a roppant nagy kiterjedésű erdőségek miatt nem lehet a vidéket alaposan átkutatni, és ebből kifolyólag az erdők sűrűjében bandák vígan tanyázhatnak. a parasztok vagy nem tudják, vagy nem akarják rejtekhelyüket felfedezni.
[1915.] november 11.
lassacskán kezdünk oszladozni. Ma balla zászlós 60 bosnyákkal és 350 orosszal el-hagyta a várost, mint különítmény, és Kraśnik közelébe menetelt, hogy ott a foglyokkal útmunkálatokat végeztessen. leváltani én fogom őt, hogy mikor lesz ez, jelenleg még nem tudom.
[1915.] november 12.
Doktor breuer zászlós is itt hagyott bennünket. prostata acuta és Cyscitis228 végett sürgősen kórházba kellett neki menni. betegségét korábbi kicsapongásainak köszön-heti. vele sokszor voltak vitáim. ateisztikus elveket vallott, min nem csodálkozhatni, mert a modern zsidóknál ez gyakori jelentség. a megtestesült realista típusát képezte minden tekintetben, mit ugyancsak könnyen érthetni, ha figyelembe vesszük azt, hogy az ügyvédi pályára készül. Ma ismét stationsinspektionsoffizier vagyok. Mint érdemle-ges dolgot megemlíthetem, hogy az első havazást tegnap volt módomban itt megélni.
Csúnya, lucskos időjárás volt, jó, hogy mára kiderült, mert az ember beleveszne, ha ez így tartana tovább, napokon át.
[1915.] november 13.
Már napok óta lestem folyton a postát, de hiába. végre ma beteljesült a vágyam, mert megérkezett az első hír egyik ismerősömtől: doktor pelz barátomtól. Csak pár so-ros üdvözlet, de énelőttem ez most sokkal kedvesebb, mint más körülmények közt akár-minő és akárkitől származó hosszú levél.
[1915.] november 14. nagy örömömre megkaptam Janów környékének generál-térképét, amelyet kérésemre zsinka rendelt meg grillnél.229 Most már kaphatok megbí-zásokat, nem kell félnem, hogy az utat eltévesztem.
a helyzet kezd mind komolyabb alakot ölteni. idáig vidékről érkeztek orvtámadá-sok hírei, most pedig tegnap este a Marktplatzon rálőttek két hadbíróra, akik a Messéről hazafelé igyekeztek. Kánya csípje meg, ez már nem közönséges dolog.
228 akut prosztata- és hólyaghurut (gör., lat.).
229 grill Károly könyvkiadó vállalata, 1841-től – átalakulásokkal, szétválásokkal, névváltoztatásokkal és tulajdonos váltásokkal – az 1950. évi államosításig működött. Történetére bővebben lásd: Kókay György:
a könyvkereskedelem Magyarországon. balassi Kiadó, budapest, 1997. (passim); Bálint Gábor: a ré-vai-Franklin per 1912-ben. Magyar Könyvszemle, 122. évfolyam (2006) 2. sz. 272–278. http://epa.oszk.
hu/00000/00021/00049/Ksz2006-2-07.htm#05 (2016. július 19.)
az egész nap haszontalanul múlt el. Még kevesebb szabad időm volt, mint hétköz-nap. a bosnyákok nagyrészt felemésztették a reserve-porcióinkat, melyre én jöttem rá, és ez ügyben nagy kihallgatások meg jelentések folytak egész nap. Még jó, hogy hallgat-hattam szentmisét, mi először sikerült, hogy beremendről eljöttünk.
[1915.] november 15.
újból stationsinspektionsoffizier vagyok. Megtettem ez egyszer azt, hogy éjfél után mentem az őrségeket vizsgálni 1 és 2 óra között, de századom embereinél mindent rend-ben találtam.
[1915.] november 17.
van itt egy a lengyel légió számára toborzó bizottság, de miként megfigyeltem, nem sok, sőt, egyáltalán semmi dolguk sincsen. a napokban azonban mégis láttam egy je-lentkezőt: fiatal, erős ifjút, aki tőlem a toborzó bizottság után tudakozódott. Készséggel megmutattam neki az épületet, és szerettem volna vele beszédbe elegyedni, de sajnos a nyelvi akadály miatt nem lehetett.
Tegnap egy orosz fogoly megszökött. Jó, hogy sem én, sem a századom nem tartott szolgálatot.
Ma a délelőtt folyamán sziklai már avizálta, hogy bilgorajba, mely a szomszédos Kreiskommando székhelye, foglyokat fogok eszkortírozni. Ugyane nap délután jött is az erre vonatkozó parancs. annyi baj legyen. ámbár kizökkent a rendes és nyugalmas életből, de azt hiszem, hogy ez nem lesz olyan nagy dolog.
[1915.] november 18.
a hosszú útra nagy gonddal felkészültem, de az egész dolog az időjárás végett ha-lasztást szenvedett. az éj folyamán ugyanis olyan hatalmas hófúvás kerekedett, hogy csak no. az orosz fogolytranszport, melynek még az éj folyamán meg kellett érkeznie, valahol megakadt és így még Janówot sem tudta elérni. ebből kifolyólag egy bizonyos, hogy ma még nem indulunk útnak. lám, a parancsoknak némelykor mennyire ellent-mondnak a tényleges viszonyok.
[1915.] november 19.
sehol másutt nem tapasztaltam olyan zűrzavart, mint éppen ennél a csapattestnél, és ennek oka az, hogy Tarangul ezredes egy jószívű, erélytelen ember, aki tulajdonképp primus inter pares.230 Ma már nemcsak változtattak a transzport irányán, hanem a pa-rancsnok személyét illetőleg is változás történt. a jelen esetben rám nézve kedvezően ütött ki a váltóztatás, és a kísérő legénység is meg lett mentve a fáradtság fele részétől.
az 500 orosz transzportját egy szakaszvezetőre bízták, és nem bilgorajig, hanem csak Frampolig kell az eszkortálást végezni, ami fele út, és így nem csekély könnyebbség.
Ha sok fő gondolkozik, végre mégis csak kisüt néha okos dolgot is, mint a jelen esetben, de hiába: ahol nincs egységes vezetés, ott a legtöbb esetben sok visszás rendelkezés tör-ténik, minek én iszom meg a levét, mert én vagyok a parancsok végrehajtója.
Ma egy örömhír is ért különben, a pótzászlóaljamtól értesítés jött, hogy november 1-jei ranggal zászlóssá neveztettem ki. Ugyan fizetési többlettel ez az előléptetés nem
230 első az egyenlők között (lat.).
jár, de mégis több a semminél. a legközelebbi előléptetésnél legalább biztosan hadnagy leszek. a stréberség nem az elemem, és senkit nem szeretek az útból félrelökni, de más-részt nem tudom a háttérbe szorítást sem nyugodt lélekkel viselni. a jelen esetben há-lával kell a káderemre gondolni, hogy a távolba szakadt tagjáról nem feledkezett meg.
a zászlóaljnak megvan már az első halottja is a századomból: Mitic Toso infanterista személyében. valami szívbaj vitte a sírba. szegény 51 éves embert lelketlenség volt be-sorozni először, másodszor pedig magunkkal hozni. [Halála] az orvosok lelkén szárad.
[1915.] november 21.
egyszerű szertartással temettük el a görögkeleti temetőben, ahova végső útjára el-kísértük.
[1915.] november 24.
a napokban találkoztam a tiszti étkezdében azzal a zászlóssal, aki az otrócz község-ben a kincstár javára lefoglalt termények felett őrködik és ott egy gazdásznak a szerepét tölti be. ez beszélte el nem kis humorral a következőket: az a lövöldözés, mi e hó 6-án otrócz közelében végbement, egészen máshonnan eredt, mint ahogy azt a bosnyákjaink hitték és elbeszélték. a gyermekek egy rőzserakásba több töltényt elrejtettek, melyek, miután a bosnyákok a rőzsét meggyújtották, hogy a megakadt szekér körül az éj ho-mályában jobban foglalatoskodhassanak, mind felrobbantak, mi a bosnyákokat annyira megijesztette, hogy mind szétfutottak. Haza érve a katonáink orvtámadásról, rablóban-dákról és egyébről meséltek és tettek jelentést. Természetesen az általános conternációt keltett, és erélyes rendszabályokhoz akartak nyúlni. egy hajszálon múlt csak, hogy e hó 15-én nem menten el 150 emberrel otrócz község és a közelében fekvő erdőségek átkutatására. szerencsére úgy látszik, hogy az illetékesek közül a tény való állására még idejében rájöttek.
Tegnap ment el a iii. század strózára, hova detaschálták az orosz foglyok mellé, kiknek számát még 100-al felemelték. a század elkülönítésének az az oka, hogy a fog-lyok mellé rendelt 60 ember kevésnek bizonyult és nem tudtak gátat vetni a szökések-nek, mi az erős munka, rossz ellátás és hideg szállás végett meglehetősen kísértett, és valami 14 [fő] tényleg el is szökött. azonkívül, a foglyok közt az állapotuk végett nem kis elégedetlenség is uralkodott, és lázongás féle volt észlelhető, minek elfojtása nagyobb fegyveres erőt igényelt.
[1915.] november 25.
bilgorajból kivételesen több tiszt volt átutazóban, köztük a Kreiskommandant stellvertreter:231 egy őrnagy, ki igen kedélyes és beszédes idősebb emberke. ez beszélte el a közvetkező humoros esetet, amikor a szóbeszéd a bosnyákokra terelődött: bilgorajban Kantonierungswachék vannak felállítva a városba be- és kimenők ellenőrzésére. egy íz-ben temetés volt, és a gyászoló közönség a temető felé igyekezett. azonban a bosnyák őr megállította az egész halottas menetet és kérte a passierscheint. a kellemetlen helyzet-ből a plébános leleményessége mentette meg a kísérő gyászolókat, előhúzva a zsebéhelyzet-ből
231 Körzet/járásparancsnok-helyettes (ném.).
találomra egy papiros darabot, mit aztán az őrnek felmutatott, ki erre továbbengedte a halottas mentet. vicclapba való eset.
[1915.] november 26.
a Kriegsministerium parancsára az összes, front mögött szolgálatot teljesítő csa-pat között vizsgálatot kell tartani annak megállapítására, hogy kik alkalmasak front-szolgálatra. az én századomnál ez ma történt meg és meglepő eredménnyel végződött.
Körülbelül 50 % alkalmasnak találtatott, amennyiben 228 közül 111 bevált. Kíváncsi vagyok, hogy mikor viszik el ezeket, és ránk, tisztekre, mikor kerül a sor a felülvizsgá-latot illetőleg.
[1915.] november 28.
a vasárnapi nap mindig mozgalmas Janówban, mivel a sok falusi nép ilyenkor be-özönlik a városkába misehallgatás végett. a mai nap azonban még ezen felül nemzeti ünnep jelleggel is bírt: hosszú idők óta most ünnepelték először az 1831 és 1863-iki felkelés napját. amint illetékesektől hallottam, csak 1831-ben tört ki a forradalom nov-ember 28-ról 29-re virradó éjjel, amely sokkal általánosabb jelleggel bírt, mint az utóbbi, és a történelemben ismertebb is. ez alkalommal a templomból kijövő hívők felvonultak nemzeti színű zászlókkal a görög katolikus templom melletti parkban álló obeliszkhez, mit szépen feldíszítettek, és ott egy legionárius beszédet tartott. a főutcán lányok ado-mányokat gyűjtöttek a legionáriusok javára, melyek ellenében nemzeti színű szalagot tűztek az ember keblére, minőt én is eltettem a gyűjteményem közé. Délután hasonló célból egy előadás is volt, mire azonban nem mentem el. Természetesen az orosz uralom alatt minden hasonló irányú ünneplés a legszigorúbban meg volt tiltva.
[1915.] december 8.
Mivel a napi események nem voltak rendesen annyira érdemesek lenni [!], hogy napról-napra szükséges lenne a naplót vezetni, ebből kifolyólag elhatároztam magam-ban, hogy hétről-hétre, avagy esetleg nagyobb időközökben jegyzem fel az említésre méltó eseményeket.
egészen el voltam ijedve, amikor több napon át havazás volt, mihez például nov-ember 29-én még –20˚-os hideg is járult. Uram istenem, ha ez egész télen át így tarta-na, ugyan hová lennénk? szerencsére a kemény idő csak néhány napra szorítkozott, és napok óta már ismét oly kellemes időjárás van, mintha nem tél elején lennénk, hanem tavasz közepén. Többször egész nyáriasan öltözve lehetett járni.
December hó első napján a reggeli alkalmával szóba került többek közt az is, hogy egy évvel ezelőtt került első ízben belgrád a kezünkbe.232 ezzel kapcsolatban Tarangul megjegyezte, hogy ő felszólítást kapott, miszerint vállalja el belgrádban a Militärstationskommandót, de ő visszautasította ezt az ajánlatot, és jól járt, mert – saj-nos – pár nap múlva belgrád elesett.
Mivel sziklai lublinba utazott, majd onnan megtérve betegeskedett, hosszabb ideig ismét századparancsnok voltam, és így jutottam ahhoz a szerephez, hogy a tisztjeink,
232 1914. december 1-jén a k. u. k. 6. hadsereg (oskar potiorek vezetésével) elfoglalta belgrádot (december 16-án a szerbek visszafoglalták).
így az ezredes is, fizetésüket megkaphassák, az úgynevezett lagistenausweisét233 nekem kellett aláírni. apróság, de mint kuriózumot feljegyeztem.
alkalmam volt a lengyel légió toborzóhivatalának egyik tagjával megismerkedni, aki varsói származású és lembergben műegyetemi hallgató. intelligens fiú, akitől töb-bek közt megtudtam, hogy a janówi toborzás234 eddig 40-50 főt küldött a két lengyel ezred káderéhez, melyek közül egyik petrikauban, a másik pedig lublin közelében fek-szik. azonkívül a november 28-iki gyűjtés 500 koronát jövedelmezett ugyancsak a legi-onáriusok javára meleg téli alsóruhára. Később betértem a toborzóirodába, ahol a hideg szobában egy másik legionista fagyoskodott, és amit lehetett, megvásároltam a háborús gyűjteményem számára.
Kaderemtől december 5-én kaptam egy felszólítást, hogy amennyiben hajlandó volnék magamat ténylegesíteni, ez irányban siessek a kérvényem benyújtani. az már aztán az ő bajuk, hogy én a kérvény helyett csak e felszólításra adandó válaszommal si-ettem, melyben jelentsi-ettem, hogy semmi kedvem sincs ahhoz, hogy tiszti pályára lépjek.
ezzel szemben nem kis örömmel olvastam az egyik újságban, hogy az inkluzíve május 1-jei rangúakat január 1-jén hadnagyokká léptessék elő. Mindenesetre méltányos dolog, hogy azok, akiknek szolgálati idejük a háború idejére esik és a szenvedésekből
ezzel szemben nem kis örömmel olvastam az egyik újságban, hogy az inkluzíve május 1-jei rangúakat január 1-jén hadnagyokká léptessék elő. Mindenesetre méltányos dolog, hogy azok, akiknek szolgálati idejük a háború idejére esik és a szenvedésekből