4. MÓDSZEREK
4.2. II. klinikai vizsgálat
A vizsgálati személyek (100 fő) a balatonfüredi Állami Szívkórház Kardiológiai Rehabilitációs Osztályán feküdtek, AMI utáni II. fázisú (konvaleszcens szakasz) rehabilitáció céljából. Az első szívinfarktust elszenvedett személyeken kívül az újbóli szívinfarktuson átesett betegek is részt vettek a vizsgálatban (4 fő). Az osztályra történő befekvésük után kértük meg a betegeket a kérdőívek kitöltésére. Átlagosan az akut szívesemény után 8,5 nappal töltötték ki a kérdőíveket (3-14 nap). A vizsgálatban való részvétel önkéntes volt és anonim módon történt. Életkor, nem, illetve a szívbetegség súlyossága nem képeztek kizárási kritériumot. A vizsgálati személyek között daganatos,- vagy egyéb súlyos szomatikus betegségben-, vagy súlyos pszichiátriai zavarban (pszichózis, demencia) szenvedő beteg nem volt. Három személy nem válaszolt a kérdőívek minden tételére, így összesen 97 beteg vett részt a vizsgálatban. A vizsgálat 2010 decemberétől 2011 májusáig zajlott.
50 Mérőeszközök
Rövidített Beck Depresszió Kérdőív (BDI): Az eredeti 21-tételes kérdőív kilenc tételét tartalmazza, és nagymértékben korrelál vele (r=0,92, p<0,001). A leggyakrabban használt kérdőív a depressziós tünetegyüttes súlyosságának megállapítására és a hangulati állapot követésére. Diagnosztikus célzattal nem használható, önmagában depressziós epizód diagnosztizálására nem alkalmas. A válaszadás négyfokozatú skálán történik: 0 (nem jellemző) – 3 (teljesen jellemző). Normál hangulati állapotot jelez az 5 pont alatti összpontszám, 5-8 pont: enyhe depressziós-, 9-11 pont: közepes mértékű-, 11 pont feletti pontszám súlyos depressziós hangulati állapotot mutat (Beck, 1972, Rózsa, 2001). A kérdőív Chronbach-alfa értéke a mintánkban 0.88 volt.
Spielberger-féle Állapot-Vonás Szorongás Kérdőív (Vonásszorongás skálája) (STAI-T):
Az általános szorongás mérésére kidolgozott és széles körben használt 20 tételből álló kérdőív. A válaszadás négyfokozatú skálán történik: 0 (egyáltalán nem)- 4 (nagyon/teljesen). Magyar mintára Sipos és munkatársa adaptálták. Az átlagos érték férfiaknál 40,96+ 7,78, nőknél 45,37+ 7,97 (Sipos és Sipos 1983). A kérdőív megbízhatósága a mintánkban: Chronbach-alfa=0,90.
Rövidített Vitális Kimerültség Kérdőív: Az eredeti holland (Maastricht Vital Exhaustion Questionnaire, MQ) 21 tételes kérdőív rövidített változata, ez 9 tételből álló. Szoros korrelációt mutat a két kérdőív: r=0,94 (p<0,001). Kopp Mária és munkatársai alkalmazták a 9 tételes kérdőívet az 1995-ös Hungarostudy vizsgálatban (Kopp, 1998, 2010). A kérdőív Chronbach-alfa értéke a mintánkban 0,88 volt.
Athéni Inszomnia Skála (AIS): Az alvászavarok felmérésére, az inszomnia diagnosztizálására szolgáló, nyolc tételből álló kérdőív. Az első öt tétel az éjszakai tüneteket vizsgálja, míg a további három tétel a problémás alvás nappali következményeire kérdez rá. Négyfokozatú skálán lehetséges a válaszadás: 0 (nem okoz problémát)- 3 (súlyos problémát okoz). A kérdőív magyar változatának validálását Novák Márta végezte el. Epidemiológia felmérések eredményei szerint a 10 pontos határ megfelelő szenzitivitást és specifitást mutat (Novák, 2004). Mintánkban a kérdőív Chronbach-alfa értéke 0,92 volt.
WHO Rövidített Jóllét Kérdőív (WHO): Az egészséggel kapcsolatos életminőség vizsgálatára egyrészt szubjektív tapasztalatokon, önértékelésen alapuló mérőeszközöket, másrészt többdimenziós kérdőíveket használnak. A WHO kérdőív az egyik
51
leggyakrabban használt, a jóllét önértékelésen alapuló mérőeszköz. A kezdeti kérdőív 28 tételes rövidített, 5 tételből álló változata a személyek elmúlt két hétben átélt általános közérzetét vizsgálja. A válaszadás négyfokozatú skálán történik: 0 (egyáltalán nem jellemző)- 3 (teljesen jellemző). A 2002-ben végzett országos reprezentatív felmérésben (Hungarostudy 2002) alkalmazták először a kérdőívet. Susánszky és munkatársai végezték el a hazai validálását, mely szerint az átlagos érték 7,8 (+ 3,8) volt. Az ennél alacsonyabb pontszám a jóllét alacsonyabb szintjét jelzi (Susánszky, 2006). A kérdőív Chronbach-alfa értéke a mintánkban 0,90 volt.
Szociodemográfiai és adatok: Négy kérdést használtam a nem, az életkor, a családi állapot és az iskolázottság vizsgálatára: „Nem: 1. férfi 2. nő”, „Születési év:”, „Családi állapota:” (1. nőtlen, hajadon, 2. házas, 3. elvált, 4. özvegy, 5. élettársi kapcsolat).
„Legmagasabb iskolai végzettsége: 1. kevesebb, mint 8 általános, 2. 8 általános, 3.
szakmunkásképző, 4. szakközépiskolai érettségi, 5. gimnáziumi érettségi, 6. főiskolai vagy egyetemi diploma.
Biológiai tényezők (a szívbetegség biológiai/fiziológiai paraméterei): ezeket a mutatókat a kórházi információs rendszerből gyűjtöttem ki: bal kamrai ejekciós frakció, bal kamrai végdisztolés átmérő (mindkettőnek az értéke szívultrahang alapján került megállapításra), „beteg” koszorúserek száma (koronarográfia alapján), testtömeg index (a testmagasság és a testsúly arányából számítva) és funkcionális kapacitás (metabolikus ekvivalens, MET) (becsült érték a terhelés alatti oxigén fogyasztás alapján). A biológiai tényezők jellemzését a Mellékletben közöljük (135.oldal).
Statisztikai módszerek
Elemzéseinket az SPSS 20.0 statisztikai programmal végeztük (SPSS Inc, Chicago, Illinois, USA). A leíró statisztikai elemzések során százalékos arányokat számítottunk.
A biológiai- és pszichológiai rizikótényezők közötti kapcsolatot lineáris korrelációval és lineáris regressziós modellel (enter módszer) elemeztük, míg a nemek közötti eltéréseket független mintás t-próbával vizsgáltuk.
52 4.3. III. klinikai vizsgálat
A vizsgálati személyek a Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza Kardiológiai Rehabilitációs Osztályán (Deszk), az Állami Szívkórház Kardiológiai Rehabilitációs Osztályán (Balatonfüred) és az Erzsébet Kórház Általános Belgyógyászati Osztályán (Hódmezővásárhely) fekvő akut szívinfarktuson átesett betegek voltak, akik rehabilitációs célból (korai konvaleszcens szakaszban) kerültek az adott osztályra. Az AMI diagnózisának felállítása a teljes klinikai kép (súlyos és tartós mellkasi fájdalom), EKG elváltozások és a laborvizsgálatok együttes értékelése alapján történt, a három kritériumból kettő jelenléte elegendő volt az akut szívesemény bizonyítására.
Kórtörténetükben a közelmúltban szívműtét nem szerepelt. Öt személynek nem az első akut szíveseménye volt a vizsgált AMI, azonban a kis létszámuk miatt e személyek adatait is az első infarktust elszenvedett személyekkel együtt elemeztem. A vizsgálati személyek között daganatos,- vagy egyéb súlyos szomatikus betegségben-, vagy súlyos pszichiátriai zavarban (pszichózis, demencia) szenvedő beteg nem volt.
A vizsgálatban való részvétel önkéntes volt, a kérdőívek kitöltése anonim módon történt. A vizsgálati személyek a kiinduló állapotban azonosítószámot kaptak, mely lehetővé tette a személyek pontos utánkövetését a 2 év során. 196 személy töltötte ki a kérdőíveket (Balatonfüreden 100 fő, Deszken 82 fő és Hódmezővásárhelyen 14 fő), ebből 188 személyé volt teljes mértékben értékelhető (8 személy a kérdőívek tételei közül többet válasz nélkül hagyott). Átlagosan az akut szívesemény után 8 nappal töltötték ki az első kérdőívcsomagot (3-14 nap). Ezt követően a szíveseménytől számítva 3 hónap, 6 hónap, 12 hónap és 24 hónap múlva postai úton kapták meg (felbélyegzett válaszborítékot mellékelve) ugyanazt a kérdőívcsomagot. Amennyiben két héten belül nem érkezett válasz a vizsgálati személytől, úgy levélben még egyszer megkértem a kérdőívek kitöltésére. Akik a 3 hónapos megkeresés során nem küldték vissza kérdőíveket, azok a következő időpontokban már ismételten nem kapták meg azokat, azonban 12 hónap és 24 hónap elteltével levélben/e-mailen/telefonon érdeklődtem az egészségi állapotuk iránt.
53
A vizsgálati személyek száma az utánkövetés során a következőképpen alakult (1. ábra).
Kiinduló állapot: 188 vizsgálati személy (130 férfi, 58 nő) 4 személy elhunyt (4 férfi)
2 személy elköltözött/ismeretlen címzett (28 férfi, 9 nő) 35 személy nem küldte vissza kérdőíveket
3 hónap múlva: 147 vizsgálati személy (98 férfi, 49 nő) 5 személy elhunyt (4 férfi, 1 nő)
2 személy elköltözött/ ismeretlen címzett (3 férfi, 2 nő) 3 személy nem küldte vissza a kérdőíveket
6 hónap múlva: 137 vizsgálati személy (91 férfi, 46 nő) 5 személy elhunyt (3 férfi, 2 nő)
2 személy nem küldte vissza a kérdőíveket (2 férfi)
12 hónap múlva: 130 vizsgálati személy (86 férfi, 44 nő) 5 személy elhunyt (2 férfi, 3 nő)
2 személy nem küldte vissza kérdőíveket (1 férfi, 1 nő)
24 hónap múlva: 123 vizsgálati személy (83 férfi, 40 nő)
1. ábra: A vizsgálati minta jellemzői az utánkövetés során
Mérőeszközök:
Rövidített Beck Depresszió Kérdőív (BDI): A kérdőív bemutatása a II. klinikai vizsgálatunk mérőeszközeinél olvasható. A kérdőív megbízhatósága a jelen mintában az utánkövetések során 0,88-0,91 között volt.
Spielberger-féle Állapot-Vonás Szorongás Kérdőív (Vonásszorongás skálája) (STAI-T):
A kérdőív bemutatása a II. klinikai vizsgálatunk mérőeszközeinél olvasható. A kérdőív Chronbach-alfa értéke a mintánkban 0,89-0,92 között volt az utánkövetések során.
54
Rövidített Vitális Kimerültség Kérdőív: A kérdőív bemutatása a II. klinikai vizsgálatunk mérőeszközeinél olvasható. A vizsgálati mintán a kérdőív megbízhatósága 0,88- 0,90 között volt.
Athéni Inszomnia Skála (AIS): A kérdőív bemutatása a II. klinikai vizsgálatunk mérőeszközeinél olvasható. Az utánkövetés során a kérdőív megbízhatósága 0,88-0,92 között volt.
WHO Rövidített Jóllét Kérdőív (WHO): A kérdőív bemutatása a II. klinikai vizsgálatunk mérőeszközeinél olvasható. A kérdőív Cronbach-alfa értékei a jelen mintában az utánkövetések során 0,86-0,90 között alakultak.
Társas támogatás Kérdőív: A kérdőív azt méri fel, hogy nehéz élethelyzetben mennyire számíthat a vizsgálati személy különböző emberekre, csoportokra: szülő, gyermek, házastárs, élettárs, rokon, barát, iskolatárs, munkatárs, szomszéd, segítő foglalkozású, egyházi csoport, egyesület, polgári csoport. Négyfokú skálán jellemezhető a társas támogatás erőssége: 0=egyáltalán nem, 1=keveset, 2=átlagosan, 3=nagyon. A kérdőív elemzése a támogatás forrásait jelölő itemek alapján külön-külön, illetve a tételek összpontszámának kiszámítása alapján is történhet. Mivel a skála nem egy pszichológiai konstruktumot ragad meg, hanem a vizsgálati személynek támogatást adó, egymástól akár teljesen független személyek, csoportok leltára, a megbízhatóság ez esetben kevéssé értelmezhető mutatója a mérőeszköznek (Caldwell és mtsai, 1987, Rózsa és mtsai, 2003).
Szociodemográfiai adatok: Négy kérdést használtam a nem, az életkor, a családi állapot és az iskolázottság vizsgálatára: „Nem: 1. férfi 2. nő”, „Születési év:”, „Családi állapota:” (1. nőtlen, hajadon, 2. házas, 3. elvált, 4. özvegy, 5. élettársi kapcsolat).
„Legmagasabb iskolai végzettsége: 1. kevesebb, mint 8 általános, 2. 8 általános, 3.
szakmunkásképző, 4. szakközépiskolai érettségi, 5. gimnáziumi érettségi, 6. főiskolai vagy egyetemi diploma.
Biológiai tényezők elemzése: A biológiai mutatókat a kiinduló állapotban a kórházi információs rendszerből gyűjtöttem ki: bal kamrai ejekciós frakció (értéke szívultrahang alapján került megállapításra), „beteg” koszorúserek száma (koronarográfia alapján), funkcionális kapacitás (MET) (becsült érték a terhelés alatti oxigén fogyasztás alapján), valamint cukorbetegség megléte. Alacsonyabb BKEF érték (<40), alacsonyabb MET érték (<5), nagyobb számú beteg koszorúsér (23) súlyosabb szívbetegségre utal. A 3
-55
12 és 24 hónapos adatokra a kérdőívben kérdeztem rá, amennyiben e kérdésekre nem válaszoltak, úgy telefon/e-mail formájában érdeklődtem. Kérdések voltak: „A szívultrahang vizsgálat során megállapított bal kamrai ejekciós frakció értéke (BKEF)”,
„A terheléses EKG vizsgálat által megbecsült funkcionális kapacitás értéke (MET)”. „A szívkatéterezés során megállapított „beteg” koszorúserek száma”. „Cukorbeteg-e?”
(igen/nem), „Amennyiben igen, inzulinfüggő cukorbeteg-e?” (igen/nem).
Egészség-magatartás terén a dohányzásra és testmozgásra vonatkoztatva egy-egy kérdést tettem fel: „Jelenleg dohányzik?” Válaszadás: 1. igen, 0. nem. „Milyen gyakran sportol?” 1. soha, 2. ritkábban, mint heti egyszer, 3. hetente egyszer, 4. hetente többször.
A betegség kimenetele: Objektív kimenetelként az elhalálozást (szíveredetű halálozás és egyéb okból történő halálozás) valamint az állapotrosszabbodást (kórházba kerülés a szívbetegséggel összefüggő panaszok miatt: angina, szívritmuszavar, PCI, szívinfarktus, bypass műtét) vizsgáltam. Az elhalálozás okáról és időpontjáról vagy a vizsgálati személy hozzátartozójától kaptam levélben tájékoztatást (az üresen visszaküldött kérdőívhez mellékelve), vagy e-mailen, vagy telefonon történt érdeklődésem során nyújtottak a hozzátartozók tájékoztatást.
Statisztikai elemzések
Elemzéseimet az SPSS 20.0 statisztikai programmal végeztem (SPSS Inc, Chicago, Illinois, USA). A leíró statisztikai elemzések során átlagokat, szórásokat és százalékos arányokat számítottam (szövegrészekben a szórásértéket az átlagérték után + jellel írva, adtam meg). Az utánkövetés során a pszichológiai tényezők (szorongás, depresszió, vitális kimerültség, alvászavar) átlagértékeinek változását az ismételt méréses varianciaanalízissel (repeated measures ANOVA) elemeztem.
A társas támogatás vizsgálatánál szülő, gyermek, házastárs, élettárs, rokon és barát támogatását elemeztem, mivel a válaszadók többsége a további lehetőségeket (iskolatárs, munkatárs, szomszéd, segítő foglalkozású, egyházi csoport, egyesület) megválaszolatlanul hagyta (a pontszámokat összegeztem). Varianciaanalízissel vizsgáltam a társas támogatás utánkövetés során történő változását, illetve a nemi
56
különbségeket. Mann- Whitney U próbával megvizsgáltam a társas támogatók nemek közötti eltéréseit.
Többváltozós lineáris regressziós modellben vizsgáltam (enter módszer) a közvetlenül az AMI után mért pszichológiai tényezők összefüggését az AMI után 24 hónappal fennálló életminőséggel kapcsolatban. Kontrolltényezők voltak BKEF, MET és beteg erek száma. A pszichológiai tényezők, mint folyamatos változók, a következők voltak: szorongás, depresszió, vitális kimerültség és alvászavar, valamint idesoroltam a társas támogatást is.
Logisztikus regressziós modellben (enter módszerrel) is megvizsgáltam, hogy a kiinduló pszichológiai tényezők mennyire jelzik előre a betegek 2 évvel későbbi alacsony életminőségét. Kontrolltényezőként szerepeltek a regressziós modellekben a biológiai tényezők (MET, cukorbetegség), a nem, az életkor, a családi állapot, az iskolai végzettség, a dohányzás és a testmozgás. A logisztikus regressziós modellben az összefüggések kifejezésére esélyhányadosokat (OR) adtam meg, 95%-os konfidencia intervallummal (CI).
A következő kategoriális változókat képeztüka kiinduló állapot értékeiből és alkalmaztuk a logisztikus regressziós modellben: a pszichológiai tényezőket quartiliseik alapján alakítottukkategoriális változókká, a felső quartilis értékei tartoznak az egyik és az 1.-2.-3. quartilis értékei a másik kategóriába. Véleményünk szerint a beteg explorációja során a felső quartilis értékei mindegyik pszichológiai tényező esetében figyelem felhívóan jelezheti (kardiológus kolléga számára is) a kóros pszichés tüneteket, egyértelműbben, mintha medián mentén végeztük volna el a kategóriák képzését. A szorongás 52 pont felett (pszichiátriai zavar valószínűsíthető), a depresszió 8 pont felett (közepes és súlyos depressziós tünetek), a vitális kimerültség 12 pont felett (vitálisan kimerült) és az alvászavar 9 pont felett (alvászavar valószínű) képezték a felső quartilis határát. A társas támogatást is kategoriális változóvá alakítottuka felső quartilis értékei (>12) kerültek az egyik kategóriába, míg a másik három quartilis értékei a másik kategóriába.
Kategoriális változókat képeztünk továbbá a családi állapot tényezőből: egyedül él (nőtlen/ elvált/ özvegy) illetve kapcsolatban él (házas/élettársi kapcsolatban él); a cukorbetegség tényezőből: igen (IDDM/NIDDM)/ nem; a dohányzás tényezőből:
jelenleg dohányzik/ jelenleg nem dohányzik és a testmozgás tényezőből: fizikálisan
57
inaktív (soha/ritkábban, mint heti egyszer sportol) és fizikálisan aktív (hetente egyszer/hetente többször sportol). Az iskolai végzettségnél: szakmunkásképző vagy annál alacsonyabb végzettség (kevesebb, mint 8 általános/ 8 általános/
szakmunkásképző), érettségizett (szakközépiskolai/gimnáziumi érettségi) és felsőfokú végzettség (főiskolai/ egyetemi diploma) kategóriákat képeztünk.
A vizsgálat 2. évében alacsony/rossz, illetve jól/magas életminőséget mutató személyek, valamint a 2 év folyamán állapotrosszabbodók/elhalálozók, illetve nem állapotrosszabbodók demográfiai, biológiai, egészség-magatartás és pszichológiai jellemzőinek összehasonlítása során t-próbát, illetve khí-négyzet próbát alkalmaztunk, melyek hatásnagyság értékeit pontosan megadtuk a táblázatokban (18. és 20. táblázat).
Cox regressziós modellben (forward: LR) vizsgáltuk, hogy a kiindulási időpontban mért biológiai és pszichológiai tényezők hogyan jelzik előre a betegség kimenetelét (állapotrosszabbodás/halálozás). Függő változó volt minden modellben az állapotrosszabbodás/halálozás (0=nem történt állapotváltozás, 1=állapotrosszabbodás/
halálozás). Független változók voltak a kiindulási időpontban mért pszichológiai tényezők (szorongás, depresszió, vitális kimerültség, alvászavar), valamint a társas támogatás, melyeket folyamatos változóként és kategorikus változóvá alakítva is használtam a cox regressziós modellekben. A kiinduló állapot kategoriális változóinak képzését a fentiekben bemutattam.
Kontrolltényezőként szerepeltek a cox regressziós modellekben a biológiai tényezők (MET, cukorbetegség), a nem, az életkor, a családi állapot, az iskolai végzettség, a dohányzás és a testmozgás. Az összefüggések kifejezésére rizikóhányadosokat (HR) adtam meg, 95%-os konfidencia intervallummal (CI).
Kaplan Meier analízist és log rank tesztet alkalmaztam a kiinduló állapotban mért magas vitális kimerültség és az utánkövetés során bekövetkezett állapotromlás/halálozás összefüggésénének ábrázolására.
58
5. EREDMÉNYEK 5.1. I. klinikai vizsgálat
1. táblázat: A vizsgálatban résztvevő betegek legfontosabb jellemzői Vizsgálati minta (N=116)
59
5.1.1. A vizsgálatban résztvevő iszkémiás szívbetegek szociodemográfiai, betegség és egészség-magatartás jellemzői
A vizsgálati mintában szereplő betegek 56,9%-a férfi (66 fő), 43,1 %-a nő (50 fő), átlagéletkoruk 57,65 év (38-80 év). Közel 2/3-uk él házastársi vagy élettársi kapcsolatban. Iskolai végzettségüket tekintve 69,6 % rendelkezik középfokú képesítéssel és csak 12,7% végzett főiskolát vagy egyetemet (1. táblázat).
Az egészségmagatartásokat illetően, a betegek 50%-a igyekszik egészségesen táplálkozni, 70,5% felkeresi az orvosát, ha betegségre gyanakszik és 51,4% figyel fogai épségére. Csak 12% dohányzik és 22,4%uk tekinthető nagyivónak, azaz gyakran fogyasztott az elmúlt évben egyszerre nagyobb mennyiségű alkoholt (7-nél több alkalommal fogyasztott 5 vagy annál több italt). Hetente egyszer vagy többször 54,8%
végez sporttevékenységet. Mindennapi életvezetésüket tekintve betegségük kismértékű terhet jelent 18,9%-nak, közepeset 48,3%-nak és nagymértékben teher 31,9%-nak.
Egészségi állapotát rossznak minősíti közel 30%-uk, közepesnek 53,2% és kb. 17%
jónak/kiválónak értékeli (1. táblázat).
5.1.2. Pszichológiai változók (egészségkontrollhit és negatív érzelmek) és összefüggéseik a szociodemográfiai és egészségi állapot mutatóival
Az egészségkontroll terén a legmagasabb átlagértéket a társas külső dimenziónál találtuk (27,30+4,29), a legalacsonyabb értéket pedig a véletlen külső dimenziónál (16,46+6,73). A belső kontroll átlagértéke 24,80+6,24 volt (1. táblázat). A férfiak belső kontrollja és társas külső kontrollja szignifikánsan magasabb volt a nőkéhez viszonyítva. Életkori kategóriák tekintetében a 60 éves és annál idősebb személyek mutattak szignifikánsan magasabb értéket a belső kontroll terén, egyéb kontrollhit dimenziók terén nem mutatkoztak különbségek. Családi állapot vonatkozásában a házastársi/élettársi kapcsolatban élők szignifikánsan magasabb átlagértéket mutattak a belső és a társas külső dimenziókon. Iskolai végzettség alapján nem mutatkoztak eltérések az egészség-kontrollhit dimenziói terén.
A nagy betegségterhet megélők szignifikánsan alacsonyabb értéket jeleztek a belső kontroll terén a kismértékű terhet megélőkhöz viszonyítva. Szubjektív egészségi állapot
60
vonatkozásában nem mutatkoztak szignifikáns eltérések az egészségkontrollhit egyik dimenziója terén sem (2. táblázat).
2. táblázat: Az egészségkontrollhit dimenzióinak összefüggései a szociodemográfiai változókkal, valamint az egészségi állapot mutatóival (betegségteher és az egészségi állapot önbecslése)
Egészségkontroll helye nőknek volt magasabb átlagértékük, bár ez az eltérés nem volt szignifikáns, csak erős tendenciát mutatott (6,84 vs. 5,06). Életkori kategóriák szerint és családi állapot vonatkozásában nem találtunk szignifikáns különbséget sem a depresszió, sem a szorongás mértékében. Az alapfokú iskolai végzettségűek szignifikánsan jobban szoronganak és a depressziószintjük is magasabb, mint a felsőfokú végzettségűeké. A betegségüket nagy teherként megélő személyek szorongás- és depressziószintje is szignifikánsan magasabb, mint a betegségüket kisebb teherként megélőké. Egészségi állapot önbecslése terén, akik rosszabban élik meg az egészségi állapotukat, azok depressziószintje szignifikánsan magasabb, mint azoké, akik a saját egészségüket jónak/kiválónak minősítik (3. táblázat).
61
3.táblázat: A negatív érzelmek az összefüggései a szociodemográfiai változókkal (életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség), valamint az egészségi állapot mutatóival (betegségteher és az egészségi állapot önbecslése)
5.1.3. Pszichológiai változók kapcsolata az egészség-magatartással
Az egészségkontroll skálái közül a belső kontrollt mérő gyenge pozitív együttjárást mutatott a rendszeres testmozgással, valamint a társas külső kontroll skála szintén gyenge pozitív kapcsolatot jelzett az orvosi segítségkéréssel (4. táblázat). Az egészségmagatartás általunk vizsgált további mutatói (az egészséges táplálkozás, a fogak védelme, az alkoholfogyasztás, dohányzás) és az egészség-kontrollhit dimenziói között nem találtunk szignifikáns kapcsolatot. A szorongás és a depresszió az egészséges táplálkozással, valamint a testmozgással mutattak gyenge, fordított irányú együttjárást (4. táblázat).
62
4. táblázat: Az egészségkontroll dimenziói-, a szorongás és a depresszió együttjárása (parciális korrelációs mutatói) az egészség-magatartásokkal
Egészséges (Kontrollálva életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, betegségteher, szubjektív egészségi állapot) *p<0.05
Ordinális logisztikus regressziós modellben elemeztük az egészségkontroll dimenziói-, valamint a szorongás- és a depresszió összefüggéseit az általunk vizsgált egészség-magatartásokkal, és ebben a modellben az életkor, a nem, a családi állapot, a betegségteher és az egészségi állapot önbecslése kontrolltényezőként szerepeltek. A belső kontroll skálán magasabb értéket elérők szignifikánsan nagyobb eséllyel végeztek rendszeresen testmozgást. A társas külső kontroll skálán magasabb értéket elérők - ugyancsak függetlenül a nemtől, életkortól, családi állapottól, és attól, hogy betegségüket mekkora teherként élik meg, valamint, hogy egészségüket jónak, vagy kevésbé jónak minősítik- nagyobb eséllyel keresték fel orvosukat, amikor betegségre gyanakodtak. A véletlen külső skála nem mutatott kapcsolatot egyik egészségmagatartással sem (5. táblázat).
Ami a negatív érzelmi állapotokat illeti, a szorongó betegek nagyobb eséllyel táplálkoznak egészségtelenül és kevésbé végeznek rendszeresen testmozgást.
Hasonlóan, a depressziós hangulatú személyek is nagyobb eséllyel táplálkoznak egészségtelenül és kisebb eséllyel végeznek rendszeresen testmozgást (5. táblázat).
63
5. táblázat: Az egészségkontroll dimenziói-, a szorongás- és depresszió valamint az egészség-magatartások többváltozós összefüggései (ordinális regressziós együtthatói)
Egészséges
Kontrollálva: életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, betegségteher, szubjektív egészségi állapot
5.2. II. klinikai vizsgálat
5.2.1. A vizsgálatban résztvevő szívinfarktuson átesett betegek pszichológiai és biológiai jellemezői és a nemek közötti különbségek
A vizsgálati személyek átlagéletkora 56.1 + 10.1 év (30-81 év). Harminc személy (30.9 %) volt nő és 67 férfi. Csak 13 személynek volt (13.4 %) főiskolai- vagy egyetemi végzettsége. Gazdasági aktivitás terén közel ugyanannyi volt az aktív dolgozók- és a munkanélküliek vagy nyugdíjasok száma. Két harmaduk élt házastársi/élettársi kapcsolatban (6. táblázat).
64 6. táblázat: Leíró statisztikai elemzések (N=97)
N %
Biológiai tényezők eredményeit tekintve, a vizsgálati személyek 80%-ának normál értékű a bal kamrai ejekciós frakciója és közel 90%-nak a bal kamrai végdiasztolés átmérője is. A betegek több mint 50%-ának egy beteg koszorúsere van. Funkcionális kapacitás terén 39%-uknak alacsonyabb (<5) a terhelhetősége (6. táblázat).
A szorongás és a vitális kimerültség szintje szignifikánsan magasabb volt a nőknél, mint a férfiaknál. A nők alvászavar terén is szignifikánsan több tünetről számoltak be a férfiakhoz képest. Depresszió és jóllét vonatkozásában nem mutatkozott szignifikáns eltérés a nemek között (7. táblázat).