• Nem Talált Eredményt

RIZIKÓ ÉS PROTEKTÍV TÉNYEZŐK FELMÉRÉSE ÉS KOCKÁZATKEZELÉS

TOVÁBBI PERSPEKTÍVÁK:

6. ELHANYAGOLÁS, ÖNELHANYAGOLÁS, ÁLDOZATTÁ VÁLÁSÁLDOZATTÁ VÁLÁS

6.3. Önelhanyagolás, önellátás elégtelensége, áldozattá válásáldozattá válás

6.3.1. Időskori abúzus

Egyszeri vagy ismétlődő cselekvés vagy szükséges beavatkozás, cse-lekvés hiánya, amely cselekedet vagy annak hiánya árt, félelmet, szük-ségtelen fájdalmat okoz az idős személynek egy olyan kapcsolaton be-lül, amelyben elvárható a bizalom.

Ez a  cselekvés vagy annak hiánya magába foglalja a  fi zikai mazást, a  szexuális erőszakot, érzelmi/szóbeli/pszichológiai bántal-mazást, fi zikai elhanyagolást (aktív vagy passzív), lelki elhanyagolást,

anyagi/pénzügyi kihasználást, az emberi jogok megsértését, faji, nem-zeti, vallási megkülönböztetést.

Az időskori abúzus főbb formái:

• fi zikai abúzus,

• pszichés/verbális abúzus,

• szexuális abúzus,

• elhanyagolás,

• anyagi abúzus.

Otthoni/családon belüli abúzus:

Általánosan ugyanazt jelenti, mint az idősek bántalmazása, rosz-szul gondozása azzal a  különbséggel, hogy ez esetben a  bántalma-zás az idős otthonában vagy a gondobántalma-zást végző otthonában történik.

A bántalmazó legtöbbször szoros rokoni kapcsolatban áll az idős sze-méllyel.

Intézményi abúzus:

Megjelenési formái megegyeznek az általánosan említett bántalma-zási formákkal, azzal a különbséggel, hogy a bántalmazásra intézményi keretek között kerül sor (idősek otthonában, ápoló-gondozóházakban, átmeneti, tartós ellátó intézményekben). Az elkövető jogilag szabályo-zottan végzi feladatát, fi zetett segítők, szakemberek, néha egész intéz-ményi gyakorlatot jellemzően.

Önelhanyagolás:

Olyan viselkedés, amellyel az idős személy veszélyezteti saját egész-ségét, biztonságát. Az önelhanyagolásba nem tartozik bele az, amikor az idős személy mentálisan kompetens, felméri döntései következmé-nyeit a  döntéseinek, és tudatosan, önként vállalja, hogy esetlegesen kárt okoz egészségében a választásával.

Egy vizsgálat szerint a bántalmazások 1/6-a, az otthoni bántalmazá-sok 1/14-e kerül nyilvánosságra.

A büntető eljárásokban az elkövetők többsége 26–35 év közötti, ala-csony jövedelmű és iskolázottságú férfi , akinek nincs tartós párkapcso-lata, ezért – a később áldozattá váló – szülőjével, nagyszülőjével lakik együtt. 91%-uk férfi és jellemzően egyedül követte el a cselekményt.

A büntetett előéletűek aránya közel 40%-os.

A National Center on Elder Abuse (USA) vizsgálata a következő meg-állapításokra jutott:

• Tartósan magas (kb. 43%) az idősek családon belüli bántalmazása.

• Az elmúlt években az idősek otthoni bántalmazása 150%-kal nőtt.

• Az otthoni abúzus 62%-a bántalmazás, elhanyagolás, kihasználás formájában tapasztalható, illetve a rosszul gondozás jelentős.

• 38%-ban önelhanyagolást találtak.

• Az elkövetők 90%-a családtag.

• Az idősek bántalmazásának több, mint felét férfi ak követték el.

(National Association of Adult Protectiv Services Administrators).

A bántalmazás megelőzési lehetőségei bizonyos dogmák és berög-zült téves képzetek oldása, a helyes attitűdök és korszerű információk átadása, oktatása a társadalom minden tagja számára:

• a megfelelő társadalmi attitűdök fejlesztése,

• annak elfogadása és elfogadtatása, hogy az idősödés is normális folyamat,

• az idősödés is univerzális,

• az idősödés is egyénenként változó,

• az idősödésnek nem szükségszerű velejárói a betegségek,

• az idős emberek három generációt képviselnek – szülők, nagyszü-lők, dédszünagyszü-lők, nincs más korcsoport, amely ennyire sokféle,

• a halál normális és elkerülhetetlen.

Az időskori bántalmazás megelőzésében és kezelésében fontos az idős ember döntéseinek tiszteletben tartása, társadalmi attitűdök fej-lesztése, a bántalmazás jeleinek észlelése, amelyben kiemelkedő sze-rep jut a  környezetnek felnőtt (különélő) gyerekeknek, tágabb csa-ládnak, szomszédnak. Fontos a  társadalmi éberség, a  szakemberek (szociális munkás, lelkész, rendőr) beavatkozása általában és konkré-tan, a családlátogatás, puszta jelenlétkontroll. A kontroll visszatartó erő.

A bántalmazás áldozatainak megfelelő terápiához és szolgáltatá-sokhoz kell jutniuk. Fontos, hogy az érintetteknek információik legye-nek az igénybe vehető szolgáltatásokról.

Több és sajátos igényekre fókuszáló áldozatvédő intézményre lenne szükség, mint pl. menedékház, telefonos segélyszolgálat.

Az elkövetők kezelésére megfelelő programokra, illetve olykor jogi lépésekre van szükség.

Hangsúlyt kell helyezni az intézményi bántalmazás elkerülésére.

Az időskori bántalmazás megelőzésének fontos eszközei lehetnek a tömegkommunikációs lehetőségek, médiakampányok, a szakembe-rek képzése, továbbképzése.

A bántalmazás megelőzési lehetőségeinek fő pontjai:

• az idősek is képesek és akarnak is tanulni,

• az idősek is képesek és akarnak változni,

• az idős emberek is meg akarják tartani az önrendelkezés jogát,

• az idős emberek is életteli „emberi lények”.

A méltó időskor biztosítása társadalmi feladat, csakúgy, mint a bán-talmazás megelőzése és a védelem.

TOVÁBBI PERSPEKTÍVÁK:

Az időskori bántalmazás, elhanyagolás rendkívüli módon háttérbe szoru-ló téma a mindennapokban, sőt az idősek gondozását végző intézmények-ben, időseket gondozó családokban is. Bízunk abban, hogy összefoglalásunk elősegíti a segítőként dolgozó kollegák számára az időskori abúzusok időbe-ni felismerését, a korai jelek ismeretében a bántalmazott idősek megvédé-sét. Reményeink szerint a jövőben ezen tudás birtokában elkerülhetővé válik a jelen korban számos módon tapasztalt időskori bántalmazás/elhanyagolás.

Nem tudjuk eléggé felhívni a fi gyelmet a prevenció fontosságára, az idősö-ket ellátó személyzet oktatására, a társadalom információtára bővítésének és a szakmában dolgozók minden téren történő edukációjának jelentőségére.

IRODALOM

Cipriani, A. és mtsai (2009) Comparative effi cacy and acceptability of 12 new-generation antidepressants: a multiple-treatments meta-analysis. The Lancet. 373(9665), 746–

758.

Cipriani, G. és mtsai (2012) Diogenes syndrome in patients suff ering from dementia. Di-alogues Clin Neurosci. 14(4), 455–460.

Cipriani, A. és mtsai (2018) Comparative effi cacy and acceptability of 21 antidepressant drugs for the acute treatment of adults with major depressive disorder: a systematic review and network meta-analysis. The Lancet. 391(10128), 1357–1366.

Gibbons, S. (2006) Primary care assessment of older adults with self-care challenges. The Journal for Nurse Practitioners. 2, 5, 323–328. Gibbons, S. és mtsai (2006) Self-neg-lect: a proposed new NANDA diagnosis. International Journal of Nursing Terminolo-gies and Classifi cation. 17, 1, 10–18.

Halliday, G. és mtsai (2000) Community study of people who live in squalor. The Lancet.

355, 882–886.

Lauder, W. és mtsai (2006) Factors infl uencing nurses’ judgements about self-neglect cas-es. Journal of Psychiatric and Mental Health Nursing. 13, 279–287.

Pillermer, K. és mtsai (2016) Elder Abuse: Global Situation, Risk Factors, and Prevention Strategies. Gerontologist. 56, 2,194–205.

7. LÉLEKTANI KRÍZIS,