Hozambecslések eredményei

A 3.7.2.1. hozambecslési eljárások metodikája című pontban leírtak alapján a következő eredményekre jutottam (a grafikonok az 14. mellékletben találhatók.)

1 éves ültetvények átmérő-tömeg grafikonjai (14. melléklet: 1-2. ábra)

Az 1 éves fás szárú energetikai ültetvények grafikonjain jól látszik, hogy ebben a korban még a tőátmérővel történő tömegbecslés sokkal nagyobb biztonságot ad, mint a mellmagassági átmérővel történő számolás, hiszen ebben az esetben a mellmagassági átmérő minimális, vagy nem is igen mérhető. Az adatok illeszkedési jósága tőátmérő-tömeg estében:

R² = 0,97; mellmagassági átmérő-tömeg esetében pedig csak: R² = 0,80.

2 éves ültetvények átmérő-tömeg grafikonjai (14. melléklet: 3-4. ábra)

2 éves ültetvények esetében látható, hogy a mellmagassági átmérő és tömeg adatokra illesztett görbe jósága nagyorlatilag meghaladja a tőátmérő és tömeg adatokra illesztett polinom értékét. Tehát két éves kortól a mellmagssági átmérő is alkalmas a tömegek becslésére. Az adatok illeszkedési jósága tőátmérő-tömeg esetében: R² = 0,90; mellmagassági átmérő-tömeg esetében pedig: R² = 0,91.

3 és 4 éves ültetvények átmérő-tömeg grafikonjai (14. melléklet: 5-8. ábra)

A 3 és 4 éves ültetvények esetében ugyanaz mondható el, mint a 2 éves ültetvényeknél. Az adatok illeszkedési jósága 3 éves ültetvénynél tőátmérő-tömeg esetében:

R² =0,86; mellmagassági átmérő- tömeg esetében pedig: R² =0,89. Az adatok illeszkedési jósága 4 éves ültetvénynél tőátmérő-tömeg esetében: R² =0,92; mellmagassági átmérő-tömeg esetében pedig: R² =0,92.

5 éves ültetvény átmérő-tömeg grafikonjai (14. melléklet: 9-10. ábra)

Az 5 éves ültetvények esetében szintén elkészítettem a tőátmérő-tömeg, illetve mellmagassági átmérő-tömeg grafikonokat, ebben az esetben azonban csak egy ültetvény paramétereit állt módomban felvételezni, így a mérési eredmények nem tekinthetők szignifikánsnak. Az ültetvény 5 éves, viszont mérési paraméterei elmaradnak a 4 éves ültetvények mért adataitól. Ennek oka, hogy az ültetvény területén az ápolási munkaműveletek elmaradtak, jelentős gyomvegetáció jelentkezett, mely megakadályozta az ültetvény fáink növekedését. Jellemzően nagy volt a vadkár is a vizsgált terülten. Az adatok illeszkedési jósága tőátmérő-tömeg esetében: R² = 0,57; mellmagassági átmérő-tömeg esetében pedig: R² = 0,76. Az értékek nem tekinthetők elfogadhatónak.

6 és 7 éves ültetvények átmérő-tömeg grafikonjai (14. melléklet: 11-14. ábra)

A 6 és 7 éves ültetvények adatainak illeszkedési jóságában tőátmérő-tömeg, valamint mellmagassági átmérő-tömeg tekintetében nincs szignifikáns eltérés, így a hozam (tömeg) becslésére mindkét átmérő megfelelő. Az adatok illeszkedési jósága 6 éves ültetvénynél tőátmérő-tömeg esetében: R² =0,98; mellmagassági átmérő- tömeg esetében pedig: R² =0,95.

Az adatok illeszkedési jósága 7 éves ültetvénynél tőátmérő-tömeg esetében: R² =0,90;

mellmagassági átmérő-tömeg esetében pedig: R² =0,92.

Abban az estben, ha nem koronként, hanem klónonként vizsgáljuk az ültetvényeket, az eredmények a következők. (Ebben a vizsgálatban három, jellemzően nagyszámú mérési adattal rendelkező nyárfajtát vettem figyelembe: AF2, Monviso, Kopeczky.)

100 Kopeczky nyárklón (14. melléklet: 15-16. ábra)

Az adatok illeszkedési jósága Kopeczky nyárfajta tőátmérő-tömeg esetében: R² =0,98;

mellmagassági átmérő- tömeg esetében pedig: R² =0,97.

AF2 nyárklón (14. melléklet: 17-18. ábra)

Az adatok illeszkedési jósága AF2 nyárfajta tőátmérő-tömeg esetében: R² =0,88;

mellmagassági átmérő-tömeg esetében pedig: R² =0,92.

Monviso nyárklón (14. melléklet: 19-20. ábra)

Az adatok illeszkedési jósága Monviso nyárfajta tőátmérő-tömeg esetében: R² =0,97;

mellmagassági átmérő-tömeg esetében pedig: R² =0,98.

Az összes mért adatot felhasználva a következő grafikonokat kaptam (59-60. ábra).

59. ábra: Tőátmérő és tömeg összefüggése az összes vizsgálatba bevont ültetvényre

60. ábra: Mellmagassági átmérő és tömeg összefüggése az összes vizsgálatba bevont ültetvényre

101 Ezután kiszámoltuk a kapott egyenletekkel külön-külön a tömegeket, összehasonlításnak pedig ott volt a ténylegesen mért tömeg.

A 713 db mért faegyed összes tömegei (azaz 713 db faegyed hozamadata) a következők voltak (33. táblázat).

33. táblázat: Számolt és mért hozamadatok Ténylegesen mért adat

(kg)

Tőátmérőből számolt adat (kg)

Mellmagassági átmérőből számolt adat (kg)

2577 2577 2567

Következtetésként levonható, hogy a tőátmérőből számított tömeg 99,99%, a mellmagassági átmérőből számított tömeg pedig 99,60%-os pontossággal adta a mért tömeget. Jelentős eltérés a két számított adat között nincs, ezért elmondható, hogy a vizsgálatba bevont faegyedeken mért mellmagassági átmérő ugyanolyan jó értéket ad a hozam számolásra nézve, mint a tőátmérő.

Az eredmények megbízhatóságát igazolva kiválasztottam egy ültetvényt, ahol a betakarítás során lemérésre került az ültetvényről származó dendromassza hozam (5 ha-on 98 t, az 1 ha-on kb.19,6 t). A kiválasztott ültetvény Kiskunlacházán található 2 éves Kopeczky nyárklónnal telepített, megfelelő állapotú ültetvény. A kiskunlacházi ültetvényre vonatkozó tőátmérő-tömeg, mellmagasági átmérő-tömeg grafikonok a következők (61-62. ábra).

61. ábra: Tőátmérő és tömeg összefüggése a kiskunlacházi ültetvényen

62. ábra: Mellmagassági átmérő és tömeg összefüggése a kiskunlacházi ültetvényen

102 A fenti, a 2 éves ültetvények, a Kopeczky klónra felírt, valamint az összes adatot tartalmazó egyenletekből történő hozambecslés a következő eredményeket adta (34. táblázat).

34. táblázat: A kiskunlacházi nyár energetikai ültetvény hozamadatai az egyes becslési módszerekkel 1.

Jelmagyarázat: 1: Tőátmérővel becsült hozam a kiskunlacházi grafikon alapján; 2: Mellmagassági átmérővel becsült hozam a kiskunlacházi grafikon alapján; 3: Tőátmérővel becsült hozam a Kopeczky grafikon alapján; 4:

Mellmagassági átmérővel becsült hozam a Kopeczky grafikon alapján; 5: Tőátmérővel becsült hozam az összesített grafikon alapján; 6: Mellmagassági átmérővel becsült hozam az összesített grafikon alapján; 7: A

betakarítás után mért adat

A táblázat alapján látható, hogy jelentős eltérés a becsült és a mért adatok között nincs.

A fentiekből következően lehetőség van az ültetvényeken csak mellmagassági átmérő mérésére és ebből történő hozambecslésre, mely ergonomiailag kedvezőbb az ültetvény felmérését végzők számára, hiszen nem kell folyamatosan lehajolniuk, mint tették azt a tőátmérő mérésekor. Illetve a felvételező szabadon dönthet, hogy melyik mérési paraméter felvételét választja. Viszont fontos megjegyezni, hogy max. 90 mm mellmagassági átmérőig fogadható el ez a feltételezés, hiszen ez volt a mért adatok között a legnagyobb. Fás szárú energetikai ültetvények tekintetében ennél nagyobb mellmagassági átmérővel nem is számolhatunk, hiszen nem több évtizedes korú erdőről van szó, hanem olyan speciális faültetvényről, melyről a faanyagot nagyjából 2-3 évente betakarítják. Azt is szükséges megadni, hogy hány éves korú állományban, vagy milyen magas faegyedek esetében végezhető el csak a mellmagassági átmérő mérése.

A 2 éves ültetvények mellmagassági átmérő-tömeg grafikonjainak illeszkedési jósága R²=0,9 feletti, tehát megállapítható, hogy 2 éves kor felett az eljárás alkalmazható az ültetvényeken. Ha a magassági adatokat tekintjük a 2 éves ültetvények átlagmagassága (a mérési eredményeimből következően) nagyjából 2,5-3,0 m, tehát ezen magassági kategóriában, illetve e felett a mellmagassági átmérő ugyanolyan jó eredményt produkál hozam tekintetében, mint a tőátmérő. Ugyanakkor az éves bontású grafikonokból is jól átható, hogy az 1 éves ültetvényeknél még nem érdemes mellmagassági átmérővel számolni, hiszen ha van is értéke minimális, és nem szolgáltat megbízható adatot.

Több éves sarjaztatott ültetvények esetében elmondható, hogy legalább 2 sarjcsokor sarjainak egyenkénti átmérő mérése szükségeltetik (ez kb. 20-30 sarjat jelent), mely már megfelelő mennyiségű adatot képvisel. Az egész sarjcsokor átmérjőnék meghatározása nem vezet eredményre. A sarj átmérőkhöz tartozó tömegek az 59-60. ábra egyenletei segítségével meghatározhatók. Az sarjak összetömege adja a sarjcsokor tömegét. Az eljárás azért alkalmazható, mert a fa alaki tulajdonságai sarjaztatás után sem változnak.

A kutatás másik eredménye a hozam grafikonok megalkotása (59-60. ábra), mellyel tömegmérés nélkül csak tőátmérő, vagy mellmagasági átmérő megmérése után a grafikonról leolvashatjuk az adott átmérőhöz tartozó tömeget és ennek segítségével becsülhetjük a hozamot. Itt is megjegyzendő, hogy a hozamgörbék 8-112 mm-es tőátmérő és 2-90 mm-es mellmagassági átmérő tartományban használhatók.

103 Végkövetkeztetésként megállapítható, hogy az általam szerkesztett grafikonok által adott egyenletekkel az ültetvények tömegadatai a fenti kikötésekkel és intervallumban meghatározhatók.

4.7.2.2. Fás szárú energetikai ültetvényeket értékelő pontrendszer kidolgozása

A 3.7.2.2. pontban leírt metodika végrehajtását követően nemesnyárasok termőhelyi paramétereit illetően a következő eredményeket kaptam.

A 63. ábra alapján látható, hogy a nemesnyár állományok több mint 57%-a homoktalajon található, ezt követi a vályog (28%), majd az agyag (11%) fizikai talajféleség.

63. ábra: Nemesnyár állományok megoszlása genetikai talajtípusok alapján [%]

Hidrológiát vizsgálva a következő eredményekhez jutunk (64. ábra).

64. ábra: Nemesnyár állományok megoszlása hidrológia alapján [%]

Az állományok több mint 43%-a többletvízhatástól független, hasonló százalékuk (42%) időszakos vízhatású és 11%-uk állandó vízhatású területen található, a többi hidrológiai kategória %-os aránya szinte elhanyagolható.

104 Termőréteg vastagságot tekintve kijelenthetjük (65. ábra), hogy a közepes mélységű és mély termőréteg kategóriák állnak az első két helyen.

65. ábra: Nemesnyár állományok megoszlása termőréteg vastagság alapján [%]

A genetikai talajtípusok területi megoszlását az 35. táblázat szemlélteti.

35. táblázat: A genetikai talajtípusok területi megoszlása nemesnyár állományok esetén

Genetikai talajtípus Terület [ha]

Kavicsos váztalaj 10

Földes váztalaj 39

Humuszos homok talaj 28391

Nyers öntéstalaj 2388

Humuszos öntéstalaj 8568

Lejtőhordalék talaj 46

Redzina talaj 12

Savanyú, nem podzolos barna erdőtalaj 1 Agyagbemosódásos barna erdőtalaj 2 Pszeudoglejes barna erdőtalaj 18

Barnaföld 45

Rozsdabarna erdőtalaj 999

Kovárványos barna erdőtalaj 1928 Csernozjom barna erdőtalaj 24 Karbonátmaradványos barna erdőtalaj 14 Kilúgzott csernozjom talaj 74 Mészlepedékes csernozjom talaj 232

Réti csernozjom 2055

Genetikai talajtípus Terület [ha]

Öntés csernozjom talaj 692

Csernozjom jellegű homok talaj 788

Szolocsák talaj 3

Szolocsák-szolonyec talaj 14

Réti szolonyec talaj 119

Sztyeppesedő réti szolonyec 209

Típusos réti talaj 11137

Szoloncsákos réti talaj 42

Szolonyeces réti talaj 259

Öntés réti talaj 4262

Lápos réti talaj 875

Csernozjom réti talaj 19

Síkláp talaj 1279 Megjegyzés: piros színnel az 1000 ha nagyobb területfoglalással rendelkező genetikai talajtípusok kerültek megjelölésre

105 A szűrések után a kapott állományra famagasságok alapján felállítottam egy 0-35 közötti skálát az egyes termőhelytípus-változatokra. Ezeket a skálaértékeket tekintem a termőhelyek és a fatermőképesség közötti összefüggés viszonyának kifejezésére (16.

melléklet).

A 16. melléklet áttekintése után látható hogy a nyárak számára kifejezetten jó termőhely pl. egy vályog fizikai talajféleség, igen mély termőréteggel, állandó vízhatású hidrológiával, nyers öntéstalajon (33 pont). Viszont kifejezetten kedvezőtlen pl. sekély termőrétegű, agyag fizikai talajféleségen lévő, többletvízhatástól független, réti csernozjom talaj (7 pont).

A nemesnyár ültetvények szempontjából optimális három termőhely:

Genetikai talajtípus Hidrológia Termőréteg vastagság

Fizikai

talajféleség Pontszám 1. Nyers öntéstalaj Állandó vízhatású Igen mély Vályog 33 2. Humuszos öntéstalaj Többletvízhatástól

független Igen mély Homok 31

3. Kovárványos barna erdőtalaj

Többletvízhatástól független

Közepes

mélységű Vályog 30

A felállított pontrendszer alapján kerültek minősítésre az általam vizsgált fás szárú energetikai ültetvények is. Az eredményeket az 17. melléklet tartalmazza. A vizsgált ültetvények besorolva a pontrendszerbe 14-22 pontszámot kaptak, mely alapján közepes termőhelynek minősíthető területen találhatók.

A pontrendszer elméleti jellegű, hiszen amíg egy nemesnyár állományban 20 év időtartalom alatt az időjárási szélsőségek pl. aszály okozta hatások kiegyenlítődnek, addig a rövid idő alatt nagy dendromassza termelésre képes rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeken egy-egy aszályos év (pl. 2011. és 2012.) jelentős hatást gyakorolhat a fatömegre.

4.7.2.3. A fás szárú energetikai nyárültetvények termőhely paramétereinek

In document FÁS SZÁRÚ ENERGETIKAI ÜLTETVÉNYEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAPJAINKIG; ÜZEMELTETÉSÜK, HASZNOSÍTÁSUK ALTERNATÍVÁI (Pldal 99-105)